Tangazdaság, 1988 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
Bemutatkozik a gyulatanyai kerület A gyulatanyai kerületnek kettős feladata van. Az egyik a vetőmag és vetőgumó, valamint az egyéb árutermelés, a másik segíteni a szakközépiskolai és főiskolai hallgatókat a szakmai gyakorlat elsajátításában. A kerület az összevonás óta önálló egységként működik. A termelésben alapvető feladat a szántóföldi növénytermesztés, a szarvasmarha-tenyésztés és a javító-szolgáltató tevékenység. A feladatok végrehajtásához a műszaki vezetés a hármas követelménynek megfelel, összetétele: 2 dolgozó egyetemet végzett, 4 főiskolát, 2 középiskolát végzett. Egy műszakvezetői állás nincs betöltve. A vezetéshez tartozik még 4 dolgozó, akik az adminisztrációs és a készletkezelői munkát végzik, valamint a két nem függetlenített munkacsapat-vezető. Magas átlagtermés A szántóföldi növénytermesztést 1800 ha szántóterületen végezzük, de feladatkörünkhöz tartozik még 97 ha rét, 142 ha legelő művelése az álattenyésztés takarmányellátásához. A tangazdaság összevonása után a növénytermesztést a lehetőségeket figyelembe véve szakosítottuk, a növények számát csökkentettük. Jelenleg kenyérgabonát, takarmánygabonát, szálas takarmányt és élelmiszeripari növényként a burgonyát termesztjük. Termésátlagaink az ötéves tervben előirányzottakat meghaladták. Az 1981. évben a kenyérgabona és a szálastakarmány-termesztésben kisebb lemaradás történt. A kenyérgabonából tervezettet nem értük el, de a kiesést pótoltuk a minőségi termeléssel, mivel a tervezett 25 vagon helyett 50 vagon búzavetőmagot értékesítettünk. A szálas takarmány helyett bőven termett silókukorica, amit jó minőségben készítettünk el az állatállomány takarmányozására. Átlagtermésünk a környező üzemekhez viszonyítva minden növényféleségnél magasabb, ez különösen az utóbbi 2 évben növekedett, mivel korszerű gépek állnak — a szálas takarmány kivételével — rendelkezésünkre. Silókukoricából pl.: a tervezett 350 q/ha átlagterméssel szemben 431 q-t, kukoricából az 55 q/haral szemben 65,9 g-t, burgonyából 260 q/ha-al szemben 274 g-t termeltünk. A búzavetőmagot és a burgonya-vetőgumót jó minőségben termeljük a nagyüzemek részére. A minőségi termelést takarékos ráfordításokkal végezzük. Információs rendszerünk alkalmassá válik ennek elősegítésére. Ebben az évben a növénytermesztésben az anyagköltség terén megtakarítást értünk el, a munkabér felhasználását az előirányzott 10%-os növekedéssel sikerült megvalósítani. Már 1981-ben sikerült jól megalapozni az 1982-es gazdasági évet. A szántóterület 14%-án végeztük el a szerves trágyázást, október 26-án befejeztük az őszibúzavetést, a tavasziak alá elvégeztük az őszi mélyszántást. Dolgozóink vállalják hatékonyabb munkával a vállalati eredmény szintentartását. Gépesítés, tárolás A fejlesztési alapból ehhez nagyon szükséges lenne a takarmánytermelő terület gépesítése, a jelenlegi korszerűsítése, a burgonyatermesztés mellett a biztonságos tárolás, amely nagymértékben elősegítené a gyors betakarítási munkát is, valamint a feldolgozás korszerűsítése, amely a minőségi termelést nagyban elősegítené. Ezekkel nagy rejtett tartalékot lehetne felszínre hozni, ugyanakkor dolgozóink jelenlegi rossz munkakörülményein is sokat javítanánk. A tangazdaság vezetése az összevonás után nagy erőfeszítéseket tett a szarvasmarha-tenyésztés korszerűsítésére. Az USA-ból 1974. évben holsteinfríz tej típusú szarvasmarha-állományt vásároltunk. Tenyésztésbe vételének személyi és tárgyi feltételei megvalósultak. Ebben az évben még a tervezett 5800 literes egy tehéntől termelt tejet nem tudjuk teljesíteni csak 5620 literre, de meg van minden feltétel ahhoz, hogy az 1982-es évben a 6000 litert termeljük. A mai tenyésztői munka az állattenyésztők felkészültsége a takarmánybázis, és nem utolsósorban a meglévő állatállomány biztosítja a nagyobb hozamok megvalósítását. A korszerű Alfa- Laval fejőberendezés és trágyakivonó-rendszer könnyebbé teszi a gondozói munkát a tejtermelés terén. Az itatásos borjú- és növendéküsző-nevelésnél a korszerű takarmányozás, gondozás eredményeként jó kondícióban lévő fejlett üszőket tudunk tenyésztésbe venni. A havi rábízott súly a tervnek megfelelően megvalósult, a ráfordított abraktakarmány pedig kevesebb. Ezt az ésszerű tej- és tejpótlékfelhasználással és a legeltetés gondos szervezésével tudtuk megvalósítani. A szarvasmarha-hizlalást, amely a gyula tanyai és újfehértói kerületekből a bikaszaporulatból tevődik össze az előirányzottnál eredményesebben végezzük. A havi 30 kg-os súlygyarapodás helyett 31 kg-ot, az 1 kg hús előállításához előirányzott 4 kg abrak helyett 3,84 kg abrakot használtunk fel. Az éves előirányzott 300 db hízómarha helyett 324 dbot értékesítettünk. Minőség, áru a kereskedelemnek Az állategészségügy, a szarvasmarha-tenyésztésben sokat javult, amely ma már a betegségek megelőzésére irányul, önálló állatorvos, egészségügyi szaksegéd dolgozik a telepen. A szolgáltató ágazat a két termelő ágazathoz egyre közelebb került. Igyekszik azok igényeit kielégíteni. A kerület rendelkezésére áll 1 db Rába-Steiger, 2 db T—150 K, 7 db MTZ—82, 6 db MTZ—50, a termeléshez és szállításhoz szükséges munkagépekkel. Dolgozóink a gépek működését vannak hivatva keelégíteni, mivel legtöbb növényt komplex gépesítve termesztünk. Szeretném külön kiemelni a burgonyatermesztés gépeinek kiszolgálását végző nődolgozóinkat, akik a jelenlegi mostoha körülmények között is mindent elkövetnek, hogy minőségileg megfelelő árut bocsássanak a kereskedelem rendelkezésére. Az állattenyésztéshez szükséges gépi felszerelésre a fejlesztési alapból komoly összeget fordítottunk. Úgy az erőgépeket, mint a trágyakivonó rendszert az 1980-as évben teljesen felújítottuk. A technikai feltétel tehát biztosítva van. Ebben az évben a gépjavítás és a gépjárművezetés között a régi egészségtelen együttműködés is teljesen megváltozott. Ez a meghibásodások csökkenésében a gépek gyorsabb kijavításában, a pontosabb szervizelésben jut kifejezésre. Olyan egészséges szemlélet van kialakulóban a szolgáltatás és a termelési ágazatok dolgozói között, amellyel eddigi eredményeinket a következő években növelni lehet. Tulajdonosi szemlélet A dolgozók munkához való viszonya megfelelő. A tulajdonosi szemlélet sokat fejlődött. Ebben az évben 10 dolgozó részesült magas kitüntetésben, ugyanakkor több dolgozót jutalmaztunk meg, 5 dolgozót kellett fegyelmileg felelősségre vonni. A fegyelemsértőket dolgozóink megszólják. Különösen az ital túlzott fogyasztása miatt marasztalják el azt a néhányat. A munkafegyelem mércéjét magasra emeltük. Fontos feladatnak tartjuk a megelőzést. Nagy segítségére vannak ebben a vezetőségnek a kerületben működő társadalmi szervek, akiknek a tagjai fegyelmezett, jó munkát végeznek. Segítségére van a vezetésnek a szocialista munkaversenyben dolgozók többsége, akik elsősorban a munkavégzés területén emelkednek ki tevékenységükkel. A szocialista munkaverseny legmagasabb formája is tartalmas, amelyet a kerületben 5 szocialista brigádban 87 fő dolgozó képvisel. Ezeknek nagy többsége a hármas jelszót munkájuk, életük és fejlődésük középpontjába állították. A szocialista munka élenjárói, a közösségért küzdő és a szocialista öntudat művelői. Rájuk a vezetés a nehéz feladatokban is mindig számított és számíthat. Közülük a két női szocialista brigád az ezüst fokozatot, a szolgáltató brigád a bronz fokozatot, az állattenyésztési és a gépjárművezetői brigád pedig a zöldkoszorús fokozatot érte el, az ezzel járó erkölcsi és anyagi elismeréssel. A szocialista brigádok tartalmi munkájában tovább kell növeljék a szocialista tulajdon védelmét, a szocialista együttélési szabályok javítását, a fegyelmezetten végzett minőségi munkát. Legyenek viselkedésükkel ezután is jó hatással azokra, akik még nem jutottak el a szocialista öntudat ilyen szintjére. Beleszólás a közös ügyekbe Dolgozóink felkészültsége a szocialista brigádok működése eredményeként sokat javult a kerületben az üzemi demokrácia. Sok fórum áll dolgozóink rendelkezésére, ahol beleszólhatnak az üzem életébe. Dolgozóink ezeket a fórumokat megfelelően kihasználják. Ésszerű javaslatokat tesznek elsősorban a munkavégzésre, bírálják a rossz munkaszervezést, a fegyelemsértőket és azokat a vezető állású dolgozókat, akik a dolgozók jogait nem megfelelően képviselik. Szakszervezeti értekezleteken, termelési tanácskozásokon, az egyéni gondokkal szemben inkább az üzem gondjaival, problémáival foglalkoznak. A mi körülményeink között elsősorban a meglévő rejtett tartalékok feltárása tartozik fő feladataink közé. Feladataink vannak a kerületben lévő műveletlen termőföld művelésbevétele terén azzal, hogy a tábláinkat a fasorok csökkentésével növeljük. Ezzel egyidejűleg az elhanyagolt fasorokat megtisztítjuk. Az utakat, főleg a földutakat megjavítjuk. Ezekkel az intézkedéseinkkel, kisebb ráfordítással növelni fogjuk a terméseredményeinket. Feladataink közé tartozik a mindenre kiterjedő munkaszervezés megvalósítása. Legyen meg a munkához mindenhol a technológiai feltétel, a fizikai dolgozók tudják a munkaidőt ezáltal is jobban kihasználni. Biztosítanunk kell a munkahehelyen a munkaidő kihasználását, segíteni azokat, akiknek az otthoni gondjaik a figyelmet elvonják a munkától. Tovább kell szélesíteni azt a bázist, amelyik a társadalmi tulajdon megvédése terén már eddig is eredményesen dolgozott. Az eltulajdonítás megakadályozásával egyidejűleg nagyobb figyelmet kell fordítani a termeléshez szükséges anyagok megóvására, a szerves trágya és műtrágya gondos tárolásával, a hatóanyagok megmentésére. A termelési költségek csökkentését eredményezi, ha a burgonyabetakarításnál felhasználandó konténereket és raklapokat gondosabban használjuk, mert kevesebb költségbe kerül azok kijavítása. Gondoskodás az emberről A mi kerületünkben is a legfőbb érték az ember. A munkakörülményeiket javítja az újonnan megépült kétszintes szociális helyiség. Megfelelő a munkába szállítás, védő- és munkaruha, védőital van a munka elvégzéséhez biztosítva. Igaz nem tudunk még mindenkit munkába szállítani, azoknak megtérítjük a szállítási díjat. Javultak munkavédelmi eszközeink is, de ezen a téren a szolgáltató üzemnél elengedhetetlen a szociális helyiség korszerűsítése, amit 1982. évben akarunk megépíteni. Kedvező visszhangra talált a tangazdaság vezetősége és szakszervezeti bizottsága által kezdeményezett illetményföld-hasznosítás. A dolgozók reáljövedelmét nagymértékben növelte, jobban kötődnek a dolgozóink az üzemhez az elégedett ember munkája termelékenyebb. Ugyancsak hasznosnak bizonyult a szétszórt nagyüzemi művelésre nem alkalmas terület bérbeadása, mivel ez is jó hatással van a dolgozó életszínvonalának javítására. A vezetők és dolgozók kapcsolatának javításával, a párttagok példamutatásával a szocialista brigádmozgalom tartalmi színvonalának növelésével a cél — a dolgozók életszínvonalának a lehető legjobb kielégítését — akarjuk megvalósítani. A diákok szakmai gyakorlatának elsajátításában is szívesen segítünk abban bízva, hogy fiataljaink eredményesen szolgálják a mezőgazdaság fejlődését. Dr. Radóczi János kerületvezető Szűcs János és Tóth Mihály szerelő az MTZ—80-as traktort javítják A hiányzó alkatrészeket Kiss Pál esztergályos készíti el az EU—630 as esztergagéppel.