Fókusz, 1977 (7. évfolyam, 1-26. szám)
1977-04-25 / 9. szám
»77. Április 25. A fixek ■ A munikaverseny-mozgalom élénken foglalkoztatta a vállalat közvéleményét az ein ffjú két hétben. Az országos tanácskozás mellett a vállalat kapuin belül is mérlegre került a mozgalom múlt évi eredménye, s az egyes brigádközösségek munkája. Múlt évi tevékenysége alapján az idén 10 brigád kapta meg a vállalat kiváló brigádja címet. A forgácsoló területéről a Lékai és az Ifjúgárda, a szerelő gyáregységből az Acélrakéta, a Petőfi és a Béke ’73, a szerszámos készülék gyáregységből a Kollimpix 100, a vegyes gyáregység területéről a Béke II., a meó területéről az 503-as Minőségi Komplex, az optika területéről a Nagyoló és a Szakasits Árpád nevét viselő szocialista brigádok. Döntés született arról is, mely brigádoknál kezdi meg vándorútját az a 19 zászló, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója és a vasas centenáriuma tiszteletére indított munkaverseny alkalmából létesített a szakszervezet. SZIM-hír Két szakmában zajlott le a Szakma Ifjú Mestere címért indított verseny a 8. osztályon. Mindkét szakmában külön indultak a szakmunkások és a szakmunkástanulók. A fényező, mázoló, szakmunkások közül Hoffmann Lajosné, Boros János és Németi Károly végzett az első három helyen, a tanulók sorrendje Marozs József, Meggyes Géza, Tóth László. A galvanizáló szakmában: Padár László, Péntek József és Orbán Józsefné szakmunkások és Molnár Ilona, Losonczi Erzsébet és Mezei Gábor szakmunkástanulók győzelmével fejeződött be a vállalati verseny. Iparági elismerés Egy, a szakmáját szerető és alaposan ismerő kollektíva, a Március 21. szerszámkészítő szocialista brigád nyerte el a „Szakma-Ágazat Kiváló brigádja” címet. A brigádnaplóban lapozom. Szépen vezetett, takaros küllemű füzet. Minden benne van — mondja érdeklődésemre Pecher Péter, aki a távollévő Dézsényi Lőrinc brigádvezetőt helyettesíti. Peregnek a lapok, s mi elidőzünk a brigád eseményekben gazdag történetének legfontosabb állomásainál: 1958 decemberében alakultak, s azóta tizenegyszer érték el a szocialista címet, majd ötször arany fokozatot, háromszor a vállalat kiváló brigádja címet. Tizennégyen vannak. Tíz közülük alapító tag: Dézsényi Lőrinc, Bertalan Sándor, Molnár Kálmán, Molnár Ernő, Pájer László, Pecher Péter, Mattesz Nándor, Bartus Miklós, Magyari Kálmán, Dégen Ferenc. A többiek 1974-ben kapcsolódtak be a brigád életébe. Így Horváth Antal, Kovács Miklós, Tóth László, s legutóljára Scheffler Stefan. A hét kiváló dolgozó brigádtag összesen tizennégy alkalommal kapott kiváló dolgozó jelvényt. Az önkiértékelés részletesen taglalja mit tettek a termelés érdekében: 128 százalékos teljesítménnyel dolgoztak, részt vettek a DH-mozgalomban, nem gyártottak selejtes munkát. Termelési feladataikat évről évre pontosan, határidő előtt teljesítették. Számos újításuk összhaszma meghaladja a 300 ezer forintot. Csak érzékeltetésül: a brigád tagjai 20 beadott és 13 elfogadott újítással büszkélkedhetnek. Társadalmi munkavégzésüket egyetlen számadat jellemezte csupán: az elmúlt három évben 1600 órát teljesítettek. Ebben a kollektívában szinte mindenkinek fontos funkciója van. Kilencen töltenek be választott politikai, vagy társadalmi, tisztséget, hét az önkéntes véradók száma, önmaguk továbbképzéséről sem feledkeznek meg. Az üzem társadalmi szervei által szervezett politikai oktatásban tízen, a „mesterszakmunkás” előkészítő tanfolyamon pedig nyolcan vesznek részt, de van főiskolára és marxista esti egyetemre járó brigádtag is Dézsényi Lőrinc brigádvezető például, éppen pártiskolai tanulmányai miatt van távol. A napló arról is tanúskodik, hogy a brigádtagok a szívükön viselik a szakmai utánpótlás nevelését is. A brigád legfiatalabb tagját, az NDK-beli Scheffler Stefant már annyira betanították, hogy a kényesebb feladatokat is el tudja végezni, s 108 százalékos teljesítménnyel dolgozik. Szocialista szerződésük van a Művelődési Központ könyvtárával, gyakran látogatják a kultúrház társadalmi és politikai rendezvényeit. Nagyon szeretik a sportot, Bartus Miklós brigádtag élsportoló, húszszoros országos bajnok. Becsukom a naplót. Pecher Péter megjegyzi: — Úgy vélem, a mi brigádunkban tényleg sikerült a hármas jelszót egyforma mértékben megvalósítani. — Hogyan tovább? — Nem ülünk a babérainkon. Szeretnénk megpályázni a Népköztársaság Kiváló Brigádja címet — mondja búcsúzóul a brigádvezető-helyettes. Sok sikert kívánunk hozzá! A „Szakma-Ágazat Kiváló Brigádja” címhez pedig gratulálunk. Palásthy A. Gábor Munka- és üzemszervezés Mátészalkán Vízórához — saját kocsin Felvételünk a mátészalkai gyár forgácsoló csarnokában készült, az új anyagmozgató kocsit ábrázolja. Tervezője: Muskovszky László, a prototípust a mátészalkai gyárban készítették. Igen nagy gondot jelentett a gyár forgácsoló csarnokában a vízóraházak zárógyűrűinek és támaszlapjainak (fő alkatrészek) szállítása, illetve raktározása. A felsorolt alkatrészek mozgatása többnyire rekeszládában és egységládában történt, anyagmozgató kocsinkon. Ennek hátránya az, hogy a fából készült ládák élettartama igen rövid és mozgatásuk is igen nehézkes — legalább két ember kell a munka elvégzéséhez. A ládákba helyezhető órák darabszámát figyelembe véve sikerült egy olyan anyagmozgató kocsi prototípusát legyártani a gyárban, amely a jelenlegi nehézségeket kiküszöbölte. Mozgatásukhoz csak egy ember szükséges. A kocsiról való leszedés könnyebb, balesetvédelmi és ergonómiai szempontból is előnyösebb. A vízóra-alkatrészek korszerű szállításának megoldása után a szervezési csoport szakemberei a vízóraházak beégető kemencébe való korszerű, felesleges átrakások nélküli elhelyezésén dolgoznak. Elképzelésük, hogy a jelenlegi egyenkénti berakás helyett, az újonnan készült anyagmozgató kocsi raklapjait csúsztassák majd be a kemencbe. FÓKUSZ • • E temekbőlsszehyitható észülék EDK • Elemekből összeállítható készülék. A rövidítés figyelemfelkeltő, méltán, mert a téma mindenképpen érdeklődésre tarthat számot gyárunk szakemberei körében. Tavaly, az év utolsó negyedében már meg is érkezett a MOM-ba egy készlet az NDK- ból. A típus kiválasztását az itteni gyártmányok igénye szerint a szerszám és készülékgyáregység technológiai osztályának vezetője, Orosz János javasolta, ezért először is őt kerestük fel tájékoztatásért. — Azzal kezdeném, hogy a hagyományos módon gyártott készülékek minden elemét tervezni, dokumentálni kell, majd technologizálni és a készüléket csak ezután lehet gyártani. Szerszámgyártó kapacitásunk túlterhelt, előfordul, hogy 3—4 hónap is eltelik egy készülék legyártásáig. A készülékek drágák, mert elkészítésük átlagosan 20—100 órát vesz igénybe. Még egy jelentős gond az, ha egy gyártás lefutott akkor a használt készülékek raktárba kerülnek. Ez is oka az SZKGY nagy raktárkészletének. A hagyományos készülékek hátrányai után kérem, hogy az EÖK előnyeiről, a szerszámgyártásban való jelentőségéről beszéljen. — Az EÖK-kal külföldön már vagy 30 éve, elsősorban USA-ban, Angliában, a Szovjetunióban dolgoznak. Főleg a repülőgép-gyártásban terjedt el, hiszen a gyors átállás ott létkérdés volt. Az EÖK tipizált elemekből áll, egy elem több funkcióra is alkalmas. Gyorsan és könnyen szerelhető, egy átlag készülék összerakása csak 5—6 órát vesz igénybe. A mi EDK-rendszerünk 5 ezer alkatrészből áll, ebben a kötő-, szorítóelemektől a szerelő szerszámokig minden megtalálható. Milyen készülékek gyártásánál célszerű a használata itt a MOM-ban? — Az biztos, hogy tömeggyártás esetén nem versenyezhet egy célkészülékkel. De egyéb, számos maró- és esztegakészülékeket lehetne kiváltani vele, a jelenlegi hagyományos készülékeknek mintegy 25—30 százalékát. Emellett sürgős gyártásnál ugyanabból a készülékből pár óra alatt több példányt is lehet készíteni. Ha ezt továbbgondoljuk, az ütemtelen termelés kiküszöböléséhez tehát az EÖK is hozzásegíthet. Az EÖK-készlet tavaly érkezett gyárunkba, de hol van most? — A szerszám raktárban. Becsomagolva. Egyszer már szétbontották, amikor katalógus szerint egyeztették. Miért nem dolgoznak vele, hiszen azt mondta, hogy néhány készülék kiváltásával jelentősen csökkentenék a túlterhelt szerszámgyártás kapacitást? A fő oka az, hogy nincs megfelelő helyiség, ahol ezt el lehetne helyezni. A tároláshoz szükséges elemeket már régen elkészítette a tmk. De nincs hol felállítani. A helyiség tervezésének már régi múltja van. Szó volt arról, hogy az 5. osztályon, majd pedig a 4. osztályon állítjuk fel. Az év elején közbeszólt a BC épület lebontása. Az osztályvezetői értekezleteken visszatérő téma ez a kérdés. A megoldás várat magára. Orbán Imrét, az SZKGY vezetőjét is megkérdeztük az EÖK sorsáról. Elmondotta, a forgácsolói gyáregységgel megállapodtak abban, hogy a 14. osztályon állítják fel az EÖK- állomást. A műszaki igazgató a tervvel egyetértett, a helyiség tervezése most már a gyárfejlesztési csoport feladata. A kívülálló számára felvetődik a kérdés, hogy miért a forgácsoló-gyáregység kezelésében lesz az EÖK, hiszen az önök gyáregysége foglalkozik hosszú évek óta a szerszámok készítésével. Azért láttuk helyesnek a forgácsolóknál felállítani az EÖK-t, mert programjaikat ők jobban ismerik és ha például azonos elemek kellenek különböző készülékekhez, ők tudják csak eldönteni melyik a sürgősebb. Mindezek mellett minket is sürget a felállítása, hiszen számottevő megtakarítást jelent majd az EÖK a MOM-nak. Az EÖK tehát a 14. osztályon kap helyet. Ám így „messze” esik a szerszámosoktól, és félő, kevesebb figyelmet fordítanak majd rá épp az indulás időszakában. — b — Zalaegerszegi telex Zalaegerszegen elkészült az újonnan telepített geodéziai műszer, a NiB—5 szintezők első 26 darabja. Az új termék szerelése sok gondot jelentett, amelyeket sikeresen megoldottak. Úgy néz ki, hogy az áprilisi 85 darabos tervet sikeresen teljesíteni tudják. Jó eredményt hozott az első próbakrómozás és -nikkelezés. Április harmadik hetében várják az ideiglenes szennyvíztisztító hatósági jóváhagyását. Amennyiben azt megkapják, azonnal hozzákezdenek az alkatrészek krómozásához és nikkelezéséhez. A zalaegerszegiek ezzel is hozzá szeretnének járulni a túlterhelt 8. osztály kapacitásának csökkentéséhez. 3 Kiváló dolg Gyimóti Kálmán. 1957 óta dolgozik a MOM-ban. 1966 óta a kollimátor szerkesztésben önálló tervező, kétszeres kiváló dolgozó. 1966-ban és 1971-ben Kiváló Ifjú Technikusi címet nyert el. A képen: az optikai osztófej összeállítási rajzán dolgozik Agócs István 1975 óta brigádtag, KISZ-vezetőségi tag, munkáját hozzáértéssel végzi. A képen: a giroszkóp korcentírozó kollimátor szerelését végzi (Fotó: Horváth A.) Nők az újítómozgalomban (Folytatás az 1. oldalról) sem ilyen vonatkozásban is serkenti őket. A jelek szerint az elmúlt évek átlagához viszonyítva növekdett a nők által beadott újítások száma. Hogyan kívánják megtartani és fokozni ezt a lendületet? — Feltétlenül szorgalmazzuk a rendelkezésünkre álló eszközökkel a nődolgozók újítókedvének növekedését. Várjuk, hogy a szakszervezet újításokkal foglalkozó aktivistái, valamint a gazdasági vezetők a korábbiaknál nagyobb segítséget nyújtsanak az újító kedvű nőknek. Ön egy megbeszélésen összefügésbe hozta a női újító mozgalom elősegítését az üzemi demokrácia továbbfejlesztésével. Hogy érti ezt? — Úgy, hogy véleményem szerint a több női újítás egyben az üzemi, munkahelyi demokrácia szélesedését és erősödését is jelenti, hiszen több ember kér szót a mindennapos problémák megoldásából, vesz a vállára terheket. Tisztában vagyok azzal, hogy ez a munka sok energiát követel az érintett területek vezetőitől, de megéri. Mi is igyekszünk példát mutatni, osztályunk dolgozói közvetlen segítséget nyújtanak a nőknek hasznos gondolataik megszövegezésében, benaplózzák és elindítják szokásos útján a javaslatokat. Milyen következtetéseket vonhat le a tavalyi eredményekből? — 1976-ban előreléptünk. Jó ösztönzőnek és kedvcsinálónak bizonyult, hogy a jubileumi újítási versenyben garantáltan magas százalékot adtunk a női újítóknak is. Az 1976. évi megtakarítás 12,7 millió forint, amelyben a nők újításai is benne vannak — biztató kezdet. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a folytatás méltó lesz a kiinduláshoz. Kiss Emil