Fókusz, 1984 (14. évfolyam, 1-25. szám)

1984-07-25 / 15. szám

4 Felet illetet lem tizenkét nap Búcsúvacsora zsíros kenyérrel és égzengéssel A MOM munkásőr század háromnapos koncentrált ki­képzésén vett részt májusban a pilisi hegyekben. Ott hirdet­ték ki az egyik gyülekezőn, aki a kunhegyesi üdülésiben részt szeretne venni, jelent­kezzen­ . Az idősebb munkásőrrök fel­kapták a fejüket... Sokan üdültek már a MOM század­ból Kunhegyesen és nagyon sajnálták, amikor három év­vel ezelőtt megtudták, hogy az országos parancsnokság nyá­ron is igényt­­ tart a Szolnok megyei munkásőrséghez tar­tozó kiképző bázisra, így az ottani üdülési lehetőség, amíg fel nem épül az új központi badacsonytomaji kiképzési bá­zis, megszűnt. — Most, hogy felépült az új kiképzési bázis — mondotta Monori Béla a Ságvári Endre mun­kásőr zászlóalj nevelési és szervezési csoportvezetője — a Szolnok megyei munkásőr­­parancsnokság ismét feleleve­nítette a régi hagyományt és lehetővé tette, hogy a nyári szünetben a munkásőrök a családjaikkal együtt két héti­g ott üdülhessenek ... Tizenkilenc munkásőr jelen­tette be, hogy családjukkal együtt részt kívánnak venni a kunhegyesi üdülésben. Érthe­tő: a MOM század­beliek előtt azelőtt is népszerű volt ez az üdülési forma. A kiképző bá­zist egy gyönyörű árnyas park veszi körül hatalmas fákkal. A bázis közvetlen szomszédsá­gában ápolt, korszerű strand fekszik, melynek medencéit egy termálforrás táplálja. A legmelegebb medence vize 33 fokos és kiváló, ásványokban is gazdag, így a helybeliek in­kább gyógystrandnak nevezik a fürdőjüket és nagyon büsz­kék rá. De alkol nem bírja a meleg vizet, vígan lubickolhat a 26-28 fokos vizű medencék­ben is, sőt kedvére úszkálhat egy nagyobb úszómedencében is. A strandot csak egy átjáró kapu válassza el a kiképző bá­zistól. A bázishoz tartozik egy nagy kőház, amely a bent­lakásos kiképző iskola műkö­dik. Ezen felül a park külön­böző pontjain háromágyas fa­házak helyezkednek el. — Mint mindig, most is a faházaikban laktunk — foly­tatta a beszélgetést Lepsényi István a MOM munkásőr szá­zad törzsének tagja, aki a fe­leségével és négy és fél éves unokájával vett részt az üdü­lésben. — Olyanok ezek a fa­­házak, mint a MOM bada­csonytomaji üdülőjének f­ahá­­zai. Azelőtt is mindig jól érez­tük magunkat Kunihegyesen, ez most is így volt. Rajtuk kívül még öt nagy­szülő házaspár, összesen hét unokával választotta ezt a ba­rátságos, családias üdülési for­mát. Az üdülésben tizenkilenc házaspár és tizennégy gyerek vett részt. A gyerekek közül a legkisebb másfél éves, a leg­idősebb tizennégy éves volt. Az odautazáshoz a MOM adta az autóbuszt, a hazautazáshoz a Munkásőrség Budapesti Pa­rancsnoksága. — Talán mondanom sem kell, a gyerekek számára ez egy igazi paradicsom volt — folytatta a beszélgetést Lepsé­nyi .— egész nap a strandon a vízben lubickoltak, még ak­kor is, ha hűvösre fordult az idő, mert a víz mindig meleg volt A bőséges jó alföldi sza­kasztról a helybéli áfész gon­doskodott. Könyvtára, tv-vel felszerelt társalgója van a bá­zisnak, amit akkor látogattak, amikor akarták. Főleg a színes tv-nek volt nagy­­ sikere, hi­szen pont abban az időben közvetítették az európai lab­darúgó-bajnokság küzdelmeit. Vacsora után ká­rtyázga­tással, beszélgetéssel töltötték az időt. Az élet azonban már korán, hat órakor kezdődött. Ekkor indultak ugyanis a hagyomány szerint a „hajnali úszók” a strandra, egy kis fogyasztó úszógyakorlatra. Ezt követte a vidám közös reggeli, a kőépü­let ebédlőjében, aztán minden­ki irány a kellemes strandra. A horgászok pedig elindultak, hogy kipróbálják a szerencsé­jüket a közelben folyó keleti csatorna egyik ágában. Min­denki megtalálta a kedvére való szórakozást, az ultipartit, romit, rexet, pingpongot, a lengő tekést, amihez éppen kedve szottyant. Vendégek is voltak. Egyik nap Zsovák László, a Szolnok megyei munkásőr-parancsnok látogatta meg a bázist, illetve ellenőrizte a kiképzést, ő fá­radozott a legtöbbet azért, hogy a nyári szünetben a bu­dapesti munkásőrök is­mét o­tt üdülhessenek. Ezért egyúttal megnézte­m az üdülőket is. Ér­deklődött, hogyan érzik magu­kat, nincs-e valami kívánsá­guk? Néhány kellemes órát töltöttek el vele. Egy másik napon pedig budapestiről kap­tak látogatót, amikor Bánházi Ottó, a zászlóalj parancsnokuk nézte meg hogyan töltik nap­jaikat családjaikkal a mun­kásőrei a bázison. Hosszú évek óta együtt dolgoznak, és így kellemesen együtt eltöltött nap volt ez is, mert előkerüln­ek a régi munkás­őri emlékek... — Mindennap, amit ott töl­töttünk, kellemes, szép emlé­ket hagyott meg mindnyá­junkban — mondotta Monori Béla, aki megszervezte és le­bonyolította az egész üdülést. — Pedig a második héten már az idő is hűvösebbre váltott, de a legemlékezetesebb a bú­csúvacsora volt Az utolsó vacsorára a „hiva­talos” vacsora után került sor. Méghozzá pompás egyfogásos menüvel, zsíroskenyérrel. Eh­hez még hozzát­atozik az is, hogy a kunhegyesi kenyér nem olyan, mint a pesti. Az öregek és főleg a gyerekek örömére mindennap frissen, hófehéren, mint a mesében foszlósan került az asztalra, így aztán a atka csemegének, a friss, foszlós, sós, paprikás zsíroskenyérnek, azaz a búcsú­vacsorának mindenki örült Még az ég is! — Akkora dörgéssel, vil­lámcsattogással felhőszakadás­sal búcsúzott tőlünk az ég — meséli Lepsényi derűsen, az utolsó estének emlékét —, hogy a gyerekeknek és az asszonyoknak a lélegzetük is elakadt az ijedtségtől. Még hazafelé a buszban is folyton emlegették a gyerekek, pedig az a tizenkét nap, amit ott töl­töttünk valóban csodás volt... Dehát mit lehet tenni? A nyár bizony elég sok tréfát csinál mostanába velünk, ta­lán soha annyit, mint az idén... Hí Fő a halászlé. A szakács és a „meósok” Kellemes csevegés a kert egyik zugában A medence, amely mindig népszerű volt gyereknek, felnőttnek NYÁRI RENDEZVÉNYEK Múlt heti számunkban néhány zenei rendezvényről adtunk hírt, azonban a nyár számos nem ze­nei programot is tartogat az ér­deklődők számára. A magyar lótenyésztés egyik központjában — Szilvásváradon — augusztus 17. és 20. között kerül megrendezésre a fogathajtó vi­lágbajnokság. (Hazai főpróbáját az országos bajnokságot már meg­rendeznék.) A kiskunsági Pásztor- és Lovas­napokon — július 27—29-én Apaj­­pusztán —, a tombola szerencsés nyertese kiscsikót vihet haza ma­gával. Itt lehet látni a méneshaj­tást és a híres Koch-ötöst is. Mindkettő a kiskunsági lovasok ügyességét dicséri. A méneshajtó karikás ostora egy mozdulattal fordítja el a közönségtől a roha­nó lócsapatot, míg a Koch-ötös lovasa a két hátsó lovon állva irányítja ötfős lócsoportját, vág­tában. A Tolna megyei Tamásiban is rendeznek lovasnapot augusztus 18-tól 20-ig. Aki a birkapörköltet szereti, az itt a vidék legjobb sza­kácsának főztjéből ehet. A déli parton, Siófok közelében található a szántódpusztai Idegen­­forgalmi és­­ Kulturális Központ. Ez lesz a helyszíne az augusztus 3-én megrendezésre kerülő orszá­gos kutyakiállításnak. A rendezvények pontos és rész­letes műsoráról és a jegyvásárlás lehetőségéről a Tourinform ad részletes tájékoztatást a 179-800-as telefonszámon. 87. A. FÓKUSZ 1984. JÚLIUS 25. Azonos hullámhosszon Eredm­é­nyes munka folyt az MHSZ MOM rádiós klubban, F-t bizonyítja több klubtag kitüntetése, a sikeres szak­vizsgázók sokasága, verseny­­eredményeik, szaklapokban megjelent cikkeik. A több szakosztállyal működő klub már ki is nőtte az Művelődési Központot, ezért több telephe­lyet hoztak létre a kerületben. Komolyzene keveseknek Az Országos Filharmónia terembérleteként három, gyermekeiknek szervezett, kö­zepes látogatottságú, értékes tartalmú, jó színvonalú ko­molyzenei hangversenyre ke­rült sor. Bár a Művelődési Ház min­dent megtett, hogy a komoly­zenei hangversenyek sikerül­jenek, sajnálatos, hogy a kerü­leti iskolák nem támasztottak több igényt újabb hangverse­nyek szervezésére az elmúlt félévben. A felnőtteknek szer­vezett bérleti hangversenyeket ■— bár színvonalasak voltak —k isol­an nem látogatták, annak ellenére, hogy a bérleteket a szocialista brigádok megvet­ték. Van sokféle kismadár... A Díszmadár Tenyésztők Or­szágos Egyesülete 2-es számú budapesti tagcsoportja, együtt­működési szerződés keretében a MOM Művelődési Házban tartja össze jövete­leit, színesíti a Művelődési Ház programkí­nálatát, együttműködik a gyer­meknapi játszókon, és az élő­világgal kapcsolatos előadáso­kon. Néprajz­­ a gyakorlatban A kézműves szakkör, mely­nek tagjai előadásokat is hall­gatnak a Művelődési Házban, tovább mélyítették néprajzi ismereteiket. A szövő-, textil­festő-, gyermekkézműves tan­folyamok illetőleg szakkörök igen színvonalas munkát vé­geznek Székely Éva irányítá­sával. A megelőző tűzvédelmi ren­delkezések — jogszabályok, szabványok — előírásai alap­ján kiadott vezérigazgatói tűz­védelmi utasítás, az abban foglaltak megismerése, betar­tása és betartatásának ellen­őrzése a vállalat minden dol­gozójára kötelező. A tűzvédelmi utasítás tartal­mazza: — vállalatunk valamennyi létesítményére, illetőleg helyi­ségére, szabad terére, veszé­lyességi övezetére vonatkozó általános érvényű és eseten­kénti tűzvédelmi szabályokat, előírásokat; — a tevékenységgel, techno­lógiával kapcsolatos tűzvédel­mi szabályokat és előírásokat; — a tűzveszélyes munkák végzésének szabályait, előírá­sait és ezen munkák engedé­lyezésének szabályait; — vállalatunk tűzvédelmi szervezetének leírását, a tűz­védelmi szabályok és előírások betartásáért felelős személye­ket és azok feladatainak meg­határozását; — vállalatunk tűzvédelmi feladatait, előírásait, a dolgo­zóknak a tűzesetek megelőzé­sével kapcsolatos teendőit és az oktatásukkal kapcsolatos feladatokat; — a munkahelyen a tevé­kenység befejezése után elvég­zendő tűzvédelmi ellenőrzés feladatait. A létesítmények használatá­nak általános szabályai: Minden létesítmény, helyi­ség csak a használati engedély­ben megállapított rendeltetés­nek megfelelően használható. A használat tűzvédelmi sza­bályai a létesítmények, az épít­mények, a gépek, az anyagok használatára, a munkafolya­matok, a technológiák végzésé­re, valamint a dolgozók ma­gatartására vonatkozó rendel­kezéseket állapítanak meg, például: — az üzemeltetéssel, a fel­­dolgozóhelyiségekben csak annyi nyersanyag, félkész vagy készárut szabad tárolni, amennyi a zavartalan munka­menethez feltétlenül szüksé­ges; — a tűzveszélyes folyadék­mennyiség a konkrét tűzvé­delmi utasításokban foglaltak szerint tárolható, használható a munkahelyeken. A tűz jelzése, bejelentése: A tűz természete, hogy vá­ratlanul keletkezik, rendkívül gyorsan terjed, s így az oltás csak akkor lehet eredményes, ha a beavatkozás gyorsan megtörténik. Ezért kell az észlelt tüzet azonnal jelenteni. A tüzet az jelentse, aki ész­revette, vagy akinek arról tu­domása van. A tűzkárok csökkentése cél­jából elengedhetetlenül szük­séges a tüzet keletkezése pil­lanatában azonnal jelezni, hogy az oltás minél hamarabb megkezdődhessék. Tűzjelzéskor közölni kell a tűzeset ponto­s helyét, címét, azt, hogy­ mi ég, mi van ve­szélyeztetve, emberélet van-e veszélyben, a jelző személy nevét, a jelzésre használt táv­beszélő számát. Ezek látszólag formális kö­vetelmények, de rendkívüli fontosságúak lehetnek a tűzol­tóság riasztása szempontjából. A vállalat dolgozóinak az emberi beavatkozás nélkül, vagy a tűzoltóság közreműkö­dése nélkül eloltott, megszűnt tűzesetek is haladéktalanul je­lenteniük kell a vállalati tűz­oltóságnak, a tűzvédelmi ve­zetőnek, előadónak, illetve az állami tűzoltóságnak. A kár színhelyét (tűzesetet) a vizsgá­lat befejezéséig változatlanul kell hagyni, illetve a helyszínt biztosítani kell. A tűzjelzés módja vállala­ton, üzemen, munkahelyen be­lül: — tűzi lármával (élőszóban, hangos „Tűz van” kiáltással), — hangjelző berendezések­kel (légduda, sziréna, vész­csengő­, kolomp megszakítá­sokkal­ való sűrű megszólalta­tása). — hangosbemondó útján (például: figyelem—figyelem! Tűz van a szerelőcsarnokban tűzoltóság riadó!) — távbeszélőn jelezni, a ki­jelölt kapcsolási számra. A különleges társadalmi ér­dekre való tekintettel a válla­lat valamennyi dolgozója kö­teles azonnal részt venni a tűz oltásában, a mentési munkála­tokban, a tűzoltás vezetőjének utasításait maradéktalanul végrehajtani, aktív közremű­ködésükkel biztosítani, hogy a tűzkár minimális legyen. Fontos, hogy az oltásban részt vevők őrizzék meg a nyugalmukat. Igyekezzenek másokat is megnyugtatni, vagy ha az nem lehetséges, tá­volítsák el a megriadt szemé­lyeket. A tűzoltásban való közre­működés állampolgári köte­lesség, érte ellenszolgáltatás nem jár. Tűzvizsgálat: Az állami tűzoltóság hatósá­gi eljárás keretében, minden esetben — az utólag bejelen­tett tűzesetek alkalmával is — tűzvizsgálatot tart, bűncselek­mény alapos gyanúja esetén a rendőri szervekkel együttmű­ködve. A tűzvizsgálat célja: — A tűz keletkezési okának megállapítása; — a hasonló tűzesetek meg­előzése érdekében szükséges intézkedések megtétele; — a tűzesetekért felelős személyek felelősségre vonása. Következő számunkban a vállalat megelőző tűzvédelmét ismertetjük. Tűzvédelem, élet- és vagyonvédelem A vállalat tűzvédelme (2. rész)

Next