Föld és Szabadság, 1947 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1947-01-06 / 1. szám
Ára 30 fillér Eury hónapra 1 forint Három hónapra 3 forint Gyakorlati szocializmus Írta: TIHANYI JÓZSEF Az elmúlt 25 év alatt a szocialista szó és betű csak ritkán és nehezen juthatott el a falvakba. Dugva-dugott könyvek, nyolcadréthajtott füzetek, csizmaszárba rejtett újságok útján ismerhették csak meg szórványosan és rendszertelenül a szocializmus tanításait. Ha valaki, falusi ember Pestre került és felkereste a régi központi titkárság épületét, vagy egy-egy fővárosi elvtársunk lakását, valósággal elámulva nézegette a könyvespolcokat, amelyeken a szocialista tudás könyvei sorakoztak. Sokan gondolkoztak úgy: lehet, hogy a szociáldemokrácia nagyon szép dolog, nagyon jó dolog, csak az a baj, hogy nagyon is okos, túlon-túl okos a mi olvasáshoz nem igen szokott agyunknak. Hozzájárul még ennek a lelki képnek a kialakulásához az is, hogy az úri önkényuralom kiszorította a szociáldemokratákat az államigazgatás területéről — illetve oda sem engedte őket —, így be sem bizonyíthattuk gyakorlati tudásunkat és képességeinket. Mindennek az eredménye azután többé-kevésbé az lett, hogy sokak agyában furcsa vélemény született meg a szocializmusról. Úgy gondolták, hogy az valami roppant bonyolult politikai és gazdasági tudomány, amelynek megértéséhez egy élet tanulása is alig elegendő. A felszabadulás után megváltoztak a lehetőségek. A Szociáldemokrata Párt újságjai nagypéldányszámokban írhattak a szocializmus kérdéseiről, a nagyobb terjedelem lehetővé tette, hogy részletesen kifejthessék a szocializmus eszmevilágát és így ismertethessék meg a dolgozó parasztsággal. Legnagyobb jelentősége azonban annak a ténynek volt, hogy a szociáldemokraták nagyobb számban vonultak be a parlamentbe, a vármegyei, városa és községi önkormányzatokba és megmutathatták, hogy az elnyomás 75 éve alatt főként tanulással eltelt idő nem tette őket könyvmolyokká, hanem mindenkor a mindennapi élet kérdései iránt is érdeklődtek. Szociáldemokrata elvtársaink felszólalásai mindig irányt mutató, okos, egészséges gyakorlati megoldást hozó megnyilatkozások voltak. A közigazgatási gépezetben helyet foglaló képzett szociáldemokrata elvtársaink munkássága nyomán egymásután születtek meg a mindennapi életnek azok az alkotásai, melyek a háború sújtotta ország szegény adottságaihoz képest szebbé és jobbá tették az ország dolgozó népének életét. A magyar földmunkásság és kisbirtokoság megismerte tehát, hogy a szocializmus nemcsak írott mulaszt, nemcsak a jövő boldog Magyarországának tervrajza, hanem a mindennapi munkásélet apró-cseprő ügyeiben is biztos iránymutatóul szolgál. A dolgozó nép számára kiharcolt politikai szabadságjogok megszabták a szociáldemokrata napipolitika feladatait is. Ma már nem elég — úgy mint a múltban — csak azokat a szűk munkaterületeket kiművelni, melyekre kiszorítottak bennünket. Nem elég egy-egy tanfolyamot rendeznünk, nem elég egy-egy szemináriumot elvégeznünk, hiszen ma már megvan a lehetősége annak is, hogy tudásunkat a gyakorlatban hasznosítsuk. A törvényhatósági bizottságok, nemzeti bizottságok és más demokratikus testületek szociáldemokrata tagjainak figyelemmel kell kísérniük községük dolgozó lakossága minden rétegének helyzetét, panaszait, mindazokat a gyakorlati munkalehetőségeket, melyek kimunkálásra várnak. Közvilágítás bevezetése, a rossz iskola megjavítása, a vetőmagigénylés és a tenyészállat-akciók ügyeiben jártasnak kell lennie minden vezető elvtársnak. Nekik kell tudunok, hogy hol ,mikor, hogyan, mivel lehet könnyebbé tenni a falu helyzetét. A közéleti tisztaság legelső őrei a múltban is mindig a szociáldemokraták voltak. Visszaéléseket, kisded suskusokat és nagyobb panamákat a szociáldemokratáknak kell a nyilvánosság elé tárniok orvoslás végett A szövetkezetek jó beszerzési forrásait és rendszeres vevőit nekünk kell kinyomoznunk, nekünk kell megszerveznünk azokat a munkákat melyeknek elvégzéséhez sok dolgozó együttműködése szükséges, mint pl. a szántás, cséplés. XI. évfolyam, 1. szám Budapest, kéz január 6 Egy esztendő Egy nép életében nem sokat számít egy esztendő. Mi mégis számon tartjuk, hogy most egy éve indultunk el lapunkkal. A szociáldemokrata földmunkásmozgalom történelme a bizonyság rá, hogy nem először indultunk. De ez más lapra tartozik. Viszont ez egy évvel ezelőtti indulásunk már olyan helyzetbe történt, amilyen nem adódott félévszázados kemény harcaink során, mert ezúttal a többi társadalmi rétegekkel egyenjogú osztályként jelentkeztünk a közélet mezején. Egy évvel ezelőtt, mikor a Föld és Szabadságot megindítottuk, az a tiszta és becsületes szándék irányította minden lépésünket, hogy segítségére legyünk földműves népünknek nehéz helyzetében, őrködtünk megszerzett joga és szabadsága fölött Féltékenyen vigyáztunk arra, hogy egyesek túlbuzgósága vagy reakciós törekvései ne járassák le a demokrácia legnagyobb vívmányát, a földreformot Hirdettük a dolgozó parasztság és a városi dolgozók összefogásának szükségességét küzdöttünk az olyan törekvésekkel szemben, amelyek azt célozták, hogy a dolgozó parasztság továbbra is a bankok és a kereskedelmi tőke rabszolgája legyen. Mindannyiszor szóvá tettük az ipari cikkek és a mezőgazdasági termények árának aránytalan eltérését, amelyet nemcsak igazságtalannak, hanem az ország újjáépítésének szempontjából károsnak is tartunk. Nem volt a dolgozó parasztságnak olyan panasza, amelyet elhallgattunk, vagy olyan jogos követelése, amelyért síkra ne szálltunk volna. De a födműves nép politikai és gazdasági érdekvédelmén túl arra is nagy súlyt helyeztünk, hogy a népi és mezőgazdasági kultúra ügyét előbbre vigyük. Ezt a célt szolgálták a lapunkban hétről-hétre megjelenő ismeretterjesztő cikkek, úgy a mezőgazdasági, mint a társadalomtudomány köréből. Szociáldemokrata politikát képviseltünk és hirdettünk még annak ellenére is, hogy néha bizonyos oldalról támadás ért bennünket. Igen, elvtársak, ti tudjátok, hogy támadás, gyanúsítás és vádaskodás is ért bennünket, ha elítéltük az igazságtalanságokat és az olyan kilengéseket, amelyek csak arra voltak alkalmasak, hogy a demokratikus államrend iránt való bizalmat megrendítsék. Ilyen esetben a támadók és vádaskodók mindig azok voltak, kik a felszabadulás után öltötték magukra a demokratikus színű köntöst. Az ilyen ellenfelekkel szemben természetesen könnyű volt a Ahhoz, hogy e feladatainkat maradéktalanul elláthasuk, természetesen megfelelő tájékozottsággal kell rendelkeznünk. El kell olvasnunk az újságokat, meg kell hallgatnunk a rádiót , és részt kell vennünk a község életében. Szorgalmasan el kell járni a pártnapokra, hogy egyrészt meghallgassuk, milyen hasznos útbaigazítást, tanácsokat ad a párt, másrészt, hogy az elhangzott hozzászólásokból tiszta képet alkothassunk magunknak arról, mi az, ami pillanatnyilag legjobban érdekli a falu lakosságát, mi a legégetőbb gondja, panasza, kívánsága, helyzetünk nekünk, akik a legnehezebb időkben is helyt álltunk meggyőződésünkért. De nemcsak igazságunk tudata adott nekünk erőt, hanem az a sok-sok falusi levél, amelyben paraszttestvéreink kiálltak mellettünk. A jövőben is az eddig követett irányban akarunk haladni. Szocialisták vagyunk és arra törekszünk, hogy a szocialista világszemlélet tudatossá váljék a földműves tömegek lelkében. Tudjuk, hogy a szocialista társadalmat nem lehet a mezőgazdasági népesség nélkül megvalósítani. A szocializmushoz vezető út is csak a demokrácia útja lehet. Ezért szívügyünk nekünk a demokrácia megszilárdulása, ezért hirdetünk kíméletlen harcot mindazok ellen, akik cselekedeteikkel késleltetik a demokratikus államrend kialakulását. De azzal is tisztában vagyunk, hogy a demokratikus államrend gazdasági tényezőkön alapszik. Gazdasági életünknek pedig egyedüli erőforrása a föld. Ebből következik, hogy a földműves népet, a dolgozó parasztságot kell gazdaságilag erőssé tenni, hogy itt fejlődőképes ipar alakulhasson ki. Gazdaságilag erős parasztság és fejlődő ipar viszont csak úgy lehetséges, ha a mezőgazdaság jövedelmezősége a termelés átszervezése révén megsokszorozódik. Ez adja meg a lehetőségét annak, hogy az ipari munkásság és a dolgozó parasztság összefogásából kialakulhasson egy jobb világ, egy boldogabb magyar jövendő. Ennek a jobb magyar jövendőnek a kialakulását akarjuk szolgálni ebben az esztendőben is. Arra kérjük a falvak és tanyák dolgozóit, támogassanak bennünket törekvéseinkben. Forduljanak ezután is bizalommal hozzánk, írják meg panaszaikat, sérelmeiket, követeléseiket és elgondolásaikat őszintén, hogy ezek lapunk hasábjain a nyilvánosság elé kerüljenek. Mi, a szerkesztőség, azt akarjuk, hogy a Föld és Szabadság minden sora a dolgozó parasztság jogos követeléseinek visszhangja és igazságainak bátor szószólója legyen. Ha ilykér összetalálkozik a mi akarásunk a dolgozó parasztság akarásával, akkor nem lesz olyan földi hatalom, mely arra kényszerítse népünket, hogy a megszerzett föld és szabadság birtokában eltűrje a kartellek, a bankok és a harácsolok uralmát, vagy pedig, a bürokrácia túlkapásait. S ha ez így lesz, akkor a legjobb reményekkel nézhetünk a szebb jövő felé. Takács József Huszonöt éven keresztül hintették ellenünk a bizalmatlanság magvait, most megvan a lehetőségünk arra, hogy személye® példánkkal megcáfoljuk a ránkszórt rágalmakat. Naprólnapra látjuk szociáldemokrata elvtársaink lelkiismeretes munkásságának eredményét: erősödik, izmosodik a dolgozók pártja, a Szociáldemokrata Párt Ezt a munkát kll továbbra is folytatnunk, hogy a napi pártmunka gyakorlati tapasztaltai képessé tegyenek bennünket történelmi hivatásunk teljesítésére, a szocialista Magyarország felépítésére.