Földmivelési Érdekeink, 1877 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1877-02-26 / 9. szám

174. szám Budapest, 1877. február 26. Ötödik évfolyam. 9. szám. FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK. MEZŐ- ÉS ERDŐ-GAZDASÁGI KÉPES HETILAP, A JIAftYARORSZÁGI ÖSSZES LO­TER VESZBIZOTTSÁfiOfi HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkeszti: Máday Izidor. MEGJELENIK HETENKÉNT EGYSZER, HÉTFŐN. Légrády Testvérek. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőségnek (Buda­pest, V. fürdő-utcza Mocsonyi-ház) küldendők. Hirdetések háromhasábos petitsoronként so­­ron számíttatnak. Több­szöri vagy egész éven át történő beigtatásoknál tetemes árleengedés. Előfizetési díj : Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. ,,Falusi Gazdával“ együtt egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Szá­zalék a könyvárusi utón történő megrendelések után nem adatik. Az előfizetési pénzek , úgy a hirdetések is bérmentve Légrády testvé­reknek (Budapest, V. nádor-utcza 6. sz.) czimzendők. Tartalom. Magyarország gazdászata a párisi világtárlaton. II. — Az elvetélés okai. II. Szentkirályi Ákos. — A párisi 1878-ik évi általános közkiállitás földmive­­lési része. — A sója takarmánynövényről. — A sertésbetegségek kérdéséhez. Bacsa Ferencz. — A gyártott borok kérdéséhez.­­— Levelek a szerkesztő­höz. (Magvizsgálat érdekében.) Mauthner Ödön. — Termelési kísérletek. (Indiai gram. Oberndorf­ répa. Early rose burgonya) Liptay Károly. A tengeri törés,­­ ábrával. — Gazdasági tudósítások. (Győrmegye.) — Szakegyletek működése. (Az aradi gazd. egylet. A győrvidéki gazd. egyesület. A ba­­ranyamegyei gazd. egyesület.) — Személyi hírek. (Va­jai Dénes.)­­Bel- és külföld. (A gazda­sági egyesületek. Gazdasági szakelőadások. A magyar földhitelintézet. Hagymakivitel Magyarországból. Gyom­magvak. Az amerikai gazdák. Gabona­ kiviteli ti­lalom Törökországban. Sertéskereskedésünket veszély fenyegeti. A magvizsgálat érdekében. Franczia bor­termés. Hasznos madarak oltalma Svájczban. Az amerikai állattenyésztés. Háziipar Csalóköz - Somorján. Az országos kertipar egyesület. Cham-i tejsűritő gyár. Vegyes közlemények. (Sáskák. Nyomtató szerűknek sár nélkül készítése.) — Szakirodalom (Nemzetgazd. közlöny. A nemzetgazd. közlöny.) •— Sport. (Verseny­határnapok. Telivérlovaknak tenyésztés szempontjából kivitele.) — Kiállítások, versenyek, ülések, előadások határnapjai. — Szerkesztői üzenetek. — Üzleti hírek. — Hirdetések. I­­ Magyarország gazdászata a párisi világtárlaton. (Két közlemény.) II.*) 4. Kétség kívül áll az, hogy a gazda­sági tárlat annál tanuságosabb és maradandóbb benyomást fog gyakorolni a szemlélőre, ha a kiállított termékek a minőség mellett egy­szersmind a mennyiséget is jelképezik, úgy­hogy ne csak egy roppant, de aránytalan tö­meg álljon előttünk, hanem egyidejűleg fogal­mat nyerjünk az illető terület és ország ter­melésének mérvéről is. E probléma Bécsben tudtunkkal megfejtésre nem talált, egyes tar­tományok termelése vagy annak értéke fel volt ugyan henger- vagy köbalakban tüntetve, de ez természetesen külön objektum volt, mint akár az általunk fentebb elősoroltak. Azt hisszük, hogy a nyers termények tervünk szerint szabályozott kiállítása (lásd az 1-fő pontot) e nevezetes eredmény elérését is le­hetővé teszi; más rendszer mellett, ha t. i. mindenki azt és annyit állít ki, a­mennyi neki tetszik, ez természetesen kivihetetlen. A feladatot úgy vélnők sikeresen meg­oldhatónak, ha minden egyes kiál­lított minta, a területszázalék vagy elterjedés bizonyos rész­letét tenné, így például szemes termelé­s) L. a „F. É.“ előbbi számát. ( sünket illetőleg a 3-ik pont alatt elősorolt terü­letnek összesen 10 alosztályát fel­véve és min­­­­den területszázalékra 2, esetleg 4 mintát sváb­i­mitva, az ország 2000—4000 mutatvánnyal lenne képviselve oly arányban, minőben az illető czikkek valóban termeltetnek. A bornál magát a területet lehetne alapul venni, min­den palaczk p. o. átalában véve 1000 vagy 2000 holdat képviselne, migyen a fajok bor­­vidékenkénti feltüntetése, természetesen kizá­rólag azoknak becse szerint történnék. A gyapjúnál a juhok számából indulnánk ki és p. o. minden 10,000 nemes és 100,000 kö­zönséges juhra egy bundát mutatva be, össze­sen vagy hatodfélszáz bundára lenne szükség, stb. Ez volna a termelési szempont­nak érvényre emelése, melytől elkülönítve , szerepelne a kereskedelmi, mint azt­­ a bornál már említettük és a fonalnövények, dohány és több effélére nézve is igénybe , vesszük. 5. A magvas termények bemutatására legalkalmasabbnak tartjuk azon burokalakú fatalpú üvegedényeket, minőket magyar gaz­dasági osztályunk Bécsben is használt. Nagy­ságban minden edénynek, miután ezúttal ha­tározott értéket képvisel, teljesen egyformá­nak kellene lenni. A bor palac­kjai már az anyag egybegyűjtésénél egyformásítandók ; szálas, leveles, gumós termények csomókban, faedényekben lesznek bemutatandók ; a gyap­júból a mosott és mosatlan bunda kiállítása kívánatos; legszebb a merőben üvegből ké­szült tartály vagy legalább az üvegfedéllel ellátott. A tárgyak természetesen a térség lehető kihasználásával lesznek elhelyezendők. 6. Kiváló gond lesz fordítandó a kiállít­­mányok felirataira, megemlítendő a növény földrajzi terület és alosztálya, illetőleg borvi­déke, a község és termelő neve, a termény neme és faja, ha lehet a termelés helyének tengerszin feletti magassága, a talajnem a leb alatti térkép elnevezése szerint, az átlagos hozam és a 10 évi átlagos eladási ár hek­toliterenként vagy métermázsánként. Gyap­júnál a nyáj származása és tenyésziránya, bornál a fenntebbiekből ide tartozókon kívül a szesz- és savtartalom, mindkettőnél az átla­gos árak. Felette kívánatos, hogy minden felirat négy nyelven, n. m.: francziául, magya­rul, németül, angolul legyen szerkesztve és az elősorolt rovatok csinos nyomtatással vagy írással kitöltve. 7. Legnagyobb figyelmet a catalogus szakszerű összeállítása igényel, ebbe felveendő volna a 4. pont alatt felsorolt térképeknek és kimutatásoknak szövegbe foglalható kivonata és minden egyéb adat, melynek közlése kívána­tosnak mutatkozik. A catalogus külön lapok­ban (Zettek­atalog) már az anyag összegyűjtése­kor elkészítendő, a felállítás befejezésekor pedig pontos felülvizsgálat után és az elhe­lyezési számok szerint rendezve, azonnal sajtó alá bocsátandó, hogy a látogató közönség ideje korán használhassa. A catalogus is, ha a dotátió megengedi, a többször említett négy nyelven lenne kiadandó. 8. Magának a rendezésnek és díszí­tésnek minden részletébe bocsátkozni alig lehetséges, azt ezúttal csak nagyjában akar­juk vázolni. Ha a hely megendi, a növény­földrajzi területek úgy lesznek elhelyezendők, a mint azok egy képzeleti utazónak, ki Po­zsonytól kelet felé szeli át az országot, jobb­ról és balról feltünedeznének. Minden terület a másiktól, ha lehet, a 2-ik pontban emlitett kollektiv kiállítások által lenne határolva s az őt megillető térképek, diagrammok — és talajpróbákkal felszerelve. A diszités emelésére­­— a falak és állványok burkolatán alkalma­zandó czímerek, zászlók és nagyobbszerű­ felira­tokon kívül, egy vagy több oszlopzatos vagy kúpos trophaea lenne felállítandó, az illető terület.kalászos gabonáiból, préselt takarmány­­koc­kákból, kender- és lenkötegekből, dohá­­nycsomókból, törökbúza csövekből, természetes vagy (mi tán állandóbb) mesterséges kom­lóindák- és szőlőfüzérekből stb. Ugyanott le­hetne elhelyezni az illető területen honos gazdasági állatok parlagi fajtáinak praepa­­rá­t fejeit vagy koponyáit és több effélét, a­mit a rendező kéz leleményessége és festői íz­lése czélszerűen felhasználni vél. 9. Az élő állatok kiállítása tisztán a tehetős magánosok tetszésének volna fenn hagyandó, mert a jó tenyészállat közvetlenül saját gazdájának és nyájának szerzi a jó birt, tehát áldozatot is érdemel. 10. A kertészeti k­iállításban, ha egyálta­lában versenyezni kívánunk, legfeljebb arra le­hetne terjeszkedni, hogy hazai jelesebb fajtá­inkat fában és gyümölcsben bemutassuk, a­mi kivált a szőlőnél volna érdekes és kí­vánatos. Az erdészetről itt nem szólhat­tunk, egyrészt azért nem, mert egyáltalában csakis a mezőgazdaságot és annak ágait kí­vántuk felölelni, másrészt azért sem, mert en­nek mikénti bemutatásának vitatására ille­tékesek nem vagyunk. Ha a felsoroltak közül egyik vagy másik erdészeti szempontból is figyelemreméltó lenne, kétségkívül a kiállítás egyöntetűségének emelésére szolgálna. Íme mindaz, mit Magyarország gazdasági képviseltetéséről legjobb tudásunk szerint el­­mondandók voltunk : sokaknak összetett buz­gó munkájából alakulna meg az egységes egész ! Mennyi állhat meg ezen eszmék kö­zül, van-e elég idő, adat és erő mindezeknek keresztülvitelére, annak megítélése nem a mi tisztünk, de annyit legyen szabad re­ménylenünk, hogy a jelzett módon tervbe vett és következetesen végrehajtott kiállításnak költsége tán még­sem lesz egészben haszon­talanul elfecsérelnek mondható i­s. Mai szám­unkhoz egy negyed iv melléklet van csatolva.

Next