Földmivelési Érdekeink, 1881 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1881-09-19 / 38. szám

84. sz__________________________________________________ ________ F­O­L­D M IV K­IE­S­I É­R­D­E­K­E­IN­K ._______________________________________________________________ 411 búzát 7 cents.-ért (körülbelül 14 kr.), lisztet Szt. Louis­­ból egy tonnát New-Yorkba 8 cents.-ért szállítanak. Ez olcsó szállítási díjaknak köszönhető, hogy ma már oly vidékeket is művelnek, hol néhány év előtt egy fehér ember sem volt látható. Továbbá egy métermázsa szál­lítmány New-Yorkból Mannheimba vagy Drezdába épp annyiba kerül, mint Délmagyarországból Bécsbe. A marhatenyésztés produktumai is hasonlóan kedvező hely­zetben vannak. A viszonyok e tekintetben is nagyon javultak a mi rovásunkra. h­a Amerika versenyét ellen­súlyozni akarjuk, mezőgazdaságunkat kulturállamok szín­vonalára kell emelnünk. Ha tekintjük­­., hogy búzából hektáronkint Magyarországban 9, Ausztriában 13, Bel­giumban 20 és Németalföldön 26 hektolitert termelnek, van okunk a szégyenkezésre. Az eddigi rendszer rossz­ tönkre­menésre vezet. Tudósítások a keleti marhavész állásáról. Marhavész Ausztriában. Múlt héten egy sim­­meringi birtokos istállójában a marhavész tünetek több tehénnél mutatkoztak. A kiküldött állatorvos lép­gyul­­ladást konstatált ugyan , de minthogy rövid idő alatt 22 tehén közül 15 elesett, a városi tanács bizottságot kül­dött ki, mely csakugyan marhavészt észlelt. Ennek kö­­vetkeztében Simmeringre nézve szarvasmarhák be- és kivitele szigorúan megtiltatott. Marhavész: Mint Belgrádból írják, a szerb és az albán határon kitört a marhavész. A szerb kormány katonai hatalommal őrzi a határt és felhívta Törökor­szágot, hogy szintén intézkedjék a marhavész további elterjedése ellen. Marhavész: Gácsország Borszczow kerülete Bo­­ryszkowcze községében, valamint Alsó-ausztria Hernals kerületének Kritzendorf községében a keleti marhavész kiütött. Különfélék. — Erdőpusztítások a francziák afrikai gyarmataiban. A Tuniszban és Oran tartomány déli vidékén kitört zavarok az utóbbi napokban annyira igénybe vették a közfigyelmet, hogy a Konstantine tartományban lefolyt eseményekre ki sem gondolt. Konstantine leginkább terjedelmes és gazdag erdői ál­tal tűnik ki. A rendszeresen folytatott parafa­fenyü-te­­nyésztés jelentékeny jövedelmet hajt, miért is az erdé­szeti bizottság az erdők rendszeres kezelésére nagy gondot fordít. A tartomány legveszedelmesebb ellensége ily körülmények közt a tűz, mely néhány nap, sok­szor néhány óra alatt is tönkre teszi a jelen munka gyümölcsét és a jövő reményét. Ezért szigorú felügye­letet gyakorolnak az égések megakadályozására vagy legalább csírájukba elfojtására. Ez ugyan a benszülöt­­tek gondatlansága miatt soha sem sikerül teljesen, de ha az égések, mint ez évben, sok helyen egyszerre ki­ütnek, akkor bátran rosszakaratra vezethetők vissza. Az algériai sürgönyök kezdetben nem igen merték a káro­kat teljes valóság szerint bevallani, de ma már az al­gériai lapok kimerítő tudósításokat hoznak, melyekből kitűnik, hogy épen a legszebb erdőségek, mint a zoram­­mai, filfilai és fendecki lettek a tűz martalékává. Joly de Brésillon, konstantinei megyei tanácsos egyik levelében a tűz álal okozott­­ kárt nem kevesebb, mint kétszázezer hektár parafafenyőre becsüli, melyek közül 75.000 hektárnyi terület már több év óta teljes műve­lésben állott. Joly de Brésillon e gyakori tűzesetekben a benszülöttek által régebben megbeszélt terv rendsze­res kivitelét látja, miért is a legszigorúbb büntetést kö­veteli. E büntetés javaslata szerint vagyonelkobzás és deportáczióból állana. A szükséges óvintézkedés megté­telére pedig a konstantini megyei tanács egybehívását sürgeti. A benszülöttek részéről fenyegető állandó ve­szély elhárítására egyelőre határozatba ment, hogy az erdőségek körül lakó benszülötteket kártérítés mellett el fogják e vidékről távolítani. Ez intézkedések bizo­nyítják, hogy Algériában teljesen felfogják a helyzet komolyságát, csak kár, hogy azokkal, mint rendesen, úgy most is, valószínűleg el fognak késni. — Közgazdasági bajaink kipuhatolása és orvoslása érdekében az „orsz. magyar gazdasági egye­sület“ 1879. márcz. 2-án tartott közgyűlésén gr. Ká­rolyi Sándor indítványára az egyesület választmányából külön bizottság küldetett ki a czélból, hogy az ország mostoha gazdasági helyzetének okait kipuhatolja és azok orvoslására nézve javaslatokat tegyen. Ez enquete-bi­­zottság öt csoportra oszlott és pedig 1. a növényterme­lés és gabnakereskedés, 2. az állattenyésztés, 3. a sző­lőművelés és borászat, 4. az erdészet és 5. a közleke­dési ügynek megfelelőleg. Munkásságának eredménye oly becses anyaghalmaz lett, hogy az egyesület igazga­tóválasztmánya annak kinyomatását jónak látta. E szerint a külön csoportoknak megfelelőleg 5 külön füzetben tétetett közzé és küldetett be hozzánk a tárgyalások eredménye. Minden egyes füzet egy-egy befejezett vizsgálódás, szerzői az illető csoportok elő­adói. A füzetek első­sorban közlik az illető termelési ágra nézve megállapított kérdőpontokat s azután a meg­hívott kitűnő szakférfiak, szaktestületek, kamrák stb. véleményeit és végül az enquête-bizottság nyilatkoza­tát. Az így készült füzetek igen sok becses adatot és jó eszmét tartalmaznak. Minden közgazdasági kérdések­kel foglalkozó hazánkfiának, de különösen a kormány és a törvényhozás tagjainak méltó tanulmányi tárgyat és tájékoztatást nyújtanak. Siessenek is e füzeteket meg­szerezni maguknak. Mi — amennyiben terünk engedi — Korizmics László úrnak az egyesület nagy érdemű alelnökének lelkesítő soraihoz képest, nem fogjuk elmu­lasztani az azokban kifejezett helyes irányelveket olva­sóink körében terjeszteni. Az orsz. magy. gazdasági egyesületet nagy elismerés illeti meg, hogy megszívlelte az ország gazdasági helyzetének folytonos rosszabbulá­­sát és beható vizsgálat tárgyává tétette azt, egyúttal gondoskodva arról, hogy a bajok orvoslását czélzó irányelvek megállapíthassanak. — Kerületi gazda egyletek és m­ezőgazda­­sági­ tan­ács Tirolban. Egy új s nálunk is figyelemre­méltó intézményt kívánunk ezúttal olvasóinknak bemu­tatni. Az osztrák kormány dolgozta ki az erre vonat­kozó javaslatott és a tiroli tartománygyűlés elé terjesz­tette elfogadás végett. A kerületi gazda­egyletek tagja mindenki lehet, ki az illető kerületben gazdasági hiva­tásnak él. Az egyletek czélja fölkarolni, előmozdítani és képvise­lni a mezőgazdaság érdekeit; ehhez képest önálló javaslatokat tesz, megvitat egyes kérdéseket, s az állam vagy a tartomány hivatott testületeinek vonat­kozó intézkedéseiben helyi működése által támogatásul szolgál. — Különösen hivatása 1-ször közreműködni a gazdasági minisztérium vagy a tartományi bizottság rendeletei értelmében, a kerület részére szükséglendő állami vagy tartományi segélyezés meghatározásában. 2. kezdeményezése mindazon intézkedéseknek és szabály­zatoknak, a­melyek a kerület gazdasági viszonyait fej­lesztik, erősítik és a­melyek által gazd. egyesületek a törvények értelmében különös czélok előmozdítására (személyes hitel javítása, biztosítási ügyek, stb.) mun­kálhatnak. 3. a gazdasági oktatás ügyének emelése. A gazdasági tanács két osztályból áll, Innsbruck és Trient székhel­lyel. A tanács tagjai a kerületi társaságok el­nökei a földmivelési miniszter és a tartományi gyűlés kinevezett két-két tagja, a földmivelési- és erdőfelügye­lők. Feladata Tirol mezőgazdaságát felkarolni, előmoz­dítani és képviselni. Különösen hatásköréhez tartozik: a kormány felhívására mezőgazdasági ügyekben véle­ményt mondani, gazdasági ügyekben önáló javaslatokat tenni a kormányhoz, vagy a dologhoz mérten a tarto­mányi bizottsághoz, támogatása a kerületi társaságok működésének, valamint minden, a tartományban mű­ködő oly egyleteknek, a­melyeknek részben vagy egész­ben a mezőgazdaság vagy ennek ipara a hivatásuk, és a tanács saját állandó választmánya által teljesítendő feladatok megoldása, u. m. a) a mezőgazdaság emelé­sére czélzó és a kormánytól vagy a tartománygyűléstől kiadatott szabályok és rendeletek keresztülvitele; b) a mezőgazdasági statisztika összeállítása a kormán­nyal egyetértőleg megállapítot szabályok alapján ; c) a szak­ügyekben való érintkezés a kerületi egyletekkel és más társulatokkal. A N­yugat-Európa gabonaszükségletéről egy előkelő párisi gabonakereskedő czég üzletbarátaihoz in­tézett köriratában a következőket írja: Anglia és Fran­­cziaország az 1880/81. aratási évben körülbelül 80 mil­lió hektoliter gabonát importáltak s fogyasztottak el, mert az egyik országban sincs készlet. Az 1881—82. évi szükséglet nem lehet kisebb. Az 1880/81. évben Oroszország 10 millió hectolitert, az Egyesült­ Államok 65 millió hectolitert, összesen tehát 75 millió hectolitert exportáltak. Az 1881/82. évre az előleges becslések sze­rint Oroszországnak 20 millió hectoliter, az Egyesült­ Államoknak 40 millió hectoliter, a két államnak ös­­­szesen 60 millió hectoliter feleslege van. Oroszország Havre-ban jelenleg 30-25 frankon kínálja búzáját, Ame­rika 30-75 frankon, ezen ár, a­melyet Anglia elfogadott, párisi paritás szerint 33 frank. Párisban novem­bertől 6 hóra a legalacsonyabb ár 31,75 frank. Tehát egy adott pillanatban kiegyenlítődésnek kell beállni vagy emelkedésnek Párisban vagy árcsökkenésnek Ameriká­ban Angliában és Oroszországban. Melyik ezen két eshetőség között a valószínűbb, azt nem dönthetjük el. A londoni „Corn Trad List“-ben hasonlóképen olvasunk egy erre vonatkozó számítást. E szerint az egyes orszá­gok szükségletét és más országok fölöslegét összevetve az tűnik ki, hogy nincs annyi gabona, a­mennyi elég lenne a szükséglet fedezésére, a szerző nézete szerint e hiányt más tápszerekkel fogják pótolni. A becslés sze­rint bevitelre lesz szüksége: Angliának 15,75 milió quarterre (egy quarter 3­90 hectlr),Francziaországnak 7 m. quart., Belgiumnak 175 m. quart., Németországnak 175 m. quart., Hollandiának 0­ 75 m. quart., Svájcznak 1.50 m. quart., Olaszországnak 1*50 m. quart., Spanyolország­nak és Portugáliának 1 m. quart., Algírnak 0.25 m. quart., Nyu­gat-Indiának, Chinának és Braziliának 2 m. quarterre, tehát a bevitelre összesen 32-50 millió quar­ter szükséges. Ellenben az Egyesült­ Államoknak 13 mil­lió quarter, Asztria-Magyarországnak 0­ 75 m. quarter, Oroszországnak és Romániának 9 m. quarter, Egyptom­­nak 0.4 m. quarter, Ausztráliának és Chilének 3.25 m. quarter, összesen 26,4 millió quarter fölöslegük van. Szükségtelen mondanunk, hogy ezen tárgyra vonat­kozólag minden becslés, bármilyen alapos és gondos legyen is az, csak hozzávetőleges értékkel bír. Ezen becslésnél pedig szembetűnő, hogy az Egyesült­ Államok kiviteli fölöslege igen kevésre van felvéve 13 millió quarterre, midőn a múlt aratási évben 21 millió quartert exportált. — A szilvaaszalás legjobb módja. A lehető legszebb szem szilvákat kiszemelve, melyeknek teljesen éretteknek kell lenni, azokból a magot egy kis met­szést téve rajtuk kinyomjuk, mire azt egy lapos por­­czellán edénybe tes­szük. Ekkor minden 60 szem szil­vára egy font czukrot főzve fel, ezzel a szilvát leönt­jük s azt egy éjen át rajta állani hagyjuk. Másnap le­öntve a czukrot, azt újból felfűzzük, illetőleg besűrít­jük és estére ismét a szilvára töltjük, mikor azonban már pár napon át rajta marad az. Két, három nap múlva kiszedve a czukorból egy szitára lesz az rakva, hogy a czukor jól leszivárogjon róla, ami ha megtör­tént, a szilva rendes módon, de gondosan megaszalta­­tik, de túlságosan kiszáradni nem szabad azt hagyni. — A gyümölcslekvár készítését almából a körtéből. (Obst - Gelée) Németországban a Rajna vidékén már gyárilag kifejlődve találjuk, holis az már vacuumokban történik, lehet azonban azt házilag is készíteni a következő módon : 100 font gyümölcs szé­pen meghámozva 6 itcze vízzel egy üstbe tétetik, — de még jobb, ha ez gőz fölött faedénybe történik — s mindaddig főzetik, mig teljesen puhára főz, ekkor an­nak nedve kisajoltatván, besürittetik. Savanyu almaléhez azonban a besűrítés előtt vagy egy kevés szőlőmustot vagy szukrot 1 meszely (*/s liter)-hez­­/« fontot (14 decagr.) kell adni, hogy édesebb legyen. — A szilva legegyszerűbb és legjobb eltar­tási módja, a mint a „Gyümölcsészeti füzetekében olvassuk, ha a legszebb és legérettebb szilvákat, mind­addig a fán lógni engedjük, mig ezt az időjárás meg­engedni , ekkor pedig dél tájban és száraz időben szá­rával együtt gondosan leszedvén, mindegyiket külön, itatós papírba göngyöljük és ily állapotban, száraz és biztos helyre helyezzük , ott rétegenkint szalmára rak­juk és gyékényekkel betakarjuk. Itt nyugodtan fekve maradnak, legfölebb nagy hidegben a gyékényeket megszaporítjuk — és ezen eljárás segedelmével a német császár asztalára, január végével oly szilvát voltak ké­pesek föladni, mely úgy nézett ki, mintha abban a perczben lett volna a fáról leszedve. — A magyarországi erdők nyilvántartásá­nak törzskönyvéből eddigelé a budapesti és a debre­­czeni kir. erdőfelügyelőség állított egybe egy-egy me­gyét. A bemutatott adatok szerint Esztergom megye er­deinek összes térfogata 33.932 kat. hold. Ebböl tölgyre: 27.955, bükk és a többi lombosokra 5961, és a fe­nyőre 16 kat. hold esik. Az összes erdőterületből az állam felügyelete alá helyezett erdők térfogata: 27.849, a többi erdőké pedig 6083 kat. holdat tesz. Feltétlen talajon: 31.551, feltételes talajon: 1914 és futóhomok­területen : 467 kat. hold áll. Békés megye összes erdő­területe 9172 kat. holdat tesz, melyből tölgyre : 8330, bükk és a többi lombosokra : 942, az erdőtörvény 17. §. alá tartozó erdőkre 3750, a tulajdonképeni magán­­erdőbirtokokra 5522 kat. hold esik. — A gyümölcskonzerválásnak új módját írja le egy kaliforniai lap. A konzerváló anyag szene­­sitett buzakorpa, mely a gyümölcsöt a megromlástól annyira megóvja, hogy nagy távolságra lehet szállítani, a­nélkül, hogy bármi rothadás által okozható bajtól kellene félni. Az eddigelé ily módon elrakott gyümöl­csöt mint gyors szállítmányt küldték, de tapasztalva a konzerválás megbízhatóságát, most már közönséges te­her gyanánt is szállítják a gyümölcsöket, mi­által a szállítási költségek legalább felényire fognak leszállít­­tatni. Ha sikeresnek bizonyul ez az elrakási mód, a gyümölcskereskedésre igen jótékonyan fog hatni. A friss baraczk karácsonykor és a friss szőlő tél közepén igen kecsegtetők, s ezen konzerválási mód feltalálója — Dietz — szerint a szenesített búzakorpába való el­­rakás által a gyümölcsök friss állapotban könnyen el­­tartódtak hosszú időre is. — A vörös bor keserűségének megszünteté­sére egy tapasztalt szőlőgazda a következő eljárást tanácsolja: Hevítsük a bort 30 R. fokig, miáltal a beteg­ség tovaterjedése megakadályoztatik ; őszszel öntsünk azt friss törkölyre és engedjük némileg erjedni, minek azonban nem szabad igen nagy hőfoknál örténnie. A hordók, melyekben keserű bor volt, öbliztessenek jól ki meleg vizzel, mert különben az abba betöltött borok hasonlóan keserű ízűek lesznek. Egy másik eljárás szerint a keserű bor más borokkal vegyítendő, előbb azonban lehetőleg pasteurizálni kell azt. Ha az így ve­gyített bor gyorsan kerül fogyasztásra, azt nemcsak erősen megtisztítanunk, de néha filtríroznunk is kell, úgy, hogy a vegyítendő vörös bor egészen tiszta legyen, azután annyi borral kell azt vegyítenünk mig keserű ize a vele vegyitett borok savanyúsága által fe­deztetik.­­ Vetőmagkölcsön s az éhség elhárítása. Nagy lehet már most is az egykor gazdag Délmagyar­­országon a nyomor és ínség az idei rossz termés miatt; mi lesz a lakosságból a télen, a­mikor a még meglevő csekély élelmi készletek teljesen elfogynak . Torontál­­megye közönsége már­is belátta az intézkedések sür­gősségét s közelebb rendkivüli közgyűlést tartott, me­lyen az alispán ajánlatára elhatározta, hogy vetőmagra 500.000 frt, élelmezésre 300.000 frt vagyis összesen 800.000 frt folyóvá tétele iránt feliratot intézend a bel­ügyminisztériumhoz. Egyúttal, hogy a népnek kereset­forrás nyujtassék, a köziek, minisztérium a n.-becske­­rek-n.-kikindai vasút kiépítéséhez törvényhozási enge­dély mielőbbi kieszközlése, úgy az iránt is megkeres­tetni határozott, hogy Torontál megye területén létező ármentesítési és az alakulóban levő csatornázási társula­tok részéről az általuk foganatosítandó munkálatok czéljaira igénybe veendő kölcsönök mielőbb folyóvá tétessenek s hogy ugyane czélból a határőrvidéki három dunai öblözet bekamaráztatása elrendeltessék. A pénz-

Next