Földmívelő, 1957 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1957-10-03 / 8. szám
ELNÖKSÉGI HATÁROZAT a mezőgazdasági, erdőgazdasági, gépállomási, vízügyi és egyéb vállalatok dolgozóit megillető 1957. évi nyereségrészesedés felosztására A Szaktanács XI. teljes ülése nagy figyelmet fordított a gazdaságos termelés fontos eszközére, a nyereségrészesedésre. Elnökségünk megállapította, hogy a legutóbbi időkig sem az egyes főhatóságok, sem szakszervezetünk nem foglalkozott ezzel megfelelően. A vállalati önállóságot rosszul értelmezve, magukra hagytuk a gazdaságokat, üzemeket, amelyekben szinte kivétel nélkül a felsőbb szervek útmutatását várták a nyereségrészesedéssel kapcsolatos üzemi feladatokra és az elosztás módszerére vonatkozóan. A gazdaságok jórészénél a szakvezetők beszéltek ugyan a nyereségrészesedés várható mértékéről, helyenként a nyereségrészesedés növelésének módjáról is, de alig akadt gazdaság, üzem, ahol a nyereségrészesedés üzemi feladatait és a felosztás módját kidolgozták és a dolgozókkal megvitatták volna, így a jövedelemrészesedés rendszerében rejlő, az eredményesebb gazdálkodásra serkentő erőt eddig csak igen kis mértékben sikerült érvényre juttatni. Ezért a Medosz Elnöksége a nyereségrészesedés üzemen belüli felosztására vonatkozóan az alábbi határozatot hozza: 1. A nyereségrészesedés vállalaton belüli felosztásának legfontosabb alapelvei a következők: a) Nyereségrészesedés illet meg minden dolgozót, aki munkájával hozzájárult a gazdaságos termeléshez. b) A nyereségrészesedés felosztásánál el kell kerülni az egyenlősdit, ezért az átlagkeresetek mértékét kell alapul venni. c) A nyereségrészesedés felosztásában kifejezésre kell juttatni a dolgozónak a munkához való viszonyát, a munkafegyelem megtartásában tanúsított magatartását, szakképzettségét, és az üzemben eltöltött idejét. d) Az üzemi függetlenített szakszervezeti funkcionáriusokat is megilleti a nyereségrészesedés. 2. A fenti alapelveknek megfelelően a szakosztályok az illetékes főhatóságokkal együttműködve dolgozzák ki az állami gazdaságok, gépállomások, erdőgazdaságok, a vízügyi és egyéb vállalatok dolgozóit érintő üzemen belüli nyereségrészesedés felosztásának módszerére vonatkozó részletes irányelveket, útmutatásokat. 3. A Medosz Elnöksége felhívja a mezőgazdasági, erdőgazdasági, gépállomási, vízügyi és egyéb vállalatok szakszervezeti bizottságait és igazgatóit, hogy a kiadott irányelvek alapján a dolgozók széleskörű bevonásával sürgősen készítsék el a nyereségrészesedés felosztásának üzemen belüli módszereit, feltételeit és a felosztási tervet. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a nyereségrészesedés felosztásának minden kér- désében a termelési tanácskozásoké legyen a döntő szó. 4. A Medosz Elnöksége felkéri az illetékes főhatóságokat, hogy a nyereségrészesedéssel kapcsolatos még nem szabályozott egyes pénzügyi kérdésekre vonatkozó utalíást minél előbb készítsék el és velünk egyetértésben adják ki. 5. A Medosz Elnöksége felhívja a mezőgazdasági, erdőgazdasági, gépállomási, vízügyi és egyéb vállalatok szakszervezeti bizottságait és igazgatóit, hogy most is és a jövőben is használják fel a nyereségrészesedés rendszerében rejlő erőt az üzemek dolgozóinak mozgósítására az eredményesebb tervteljesítés és a gazdálkodás jelentős javítása értekéban MEDOSZ ELNÖKSÉG Munkásgyűlés a Sinatelepi Állami Gazdaságban —■ Biztosítani kell a munka nyugodt légkörét — mondta Kovács István MEDOSZ-titkár ŐSRÉGI alig használható öntözőgépekkel dolgozik a Sinatelepi Állami Gazdaság 300 holdas kertészete. Hiába épült ki több mint 500 holdon a kertészet csatornahálózata, nem tudják használni, mert a két gép még a művelés alatt álló ,300 holdat sem tudja vízzel ellátni. Ha valamelyik elromlik, a legnagyobb bajban vannak, mert ezekhez az ókori masinákhoz már alkatrészt sem lehet kapni. Kénytelenek maguk fabrikálni, de mire elkészülnek, a szomjas kertészet lankadtan kókadozik. Legalább még két gépre volna szükségük és akkor a kertészet megkétszerezhetné termelését és hasznát. * TÍZ LITERES fejési átlaga van a 230 tehénből álló tehenészetüknek, ami már szép eredmény. 40 marhát exportra hizlalnak, van 400 növendékmarhájuk, 1500 sertésük, a csatornák töltéseit több mint ezer birka legeli, a baromfiáknak se szeri, se száma. Viszont van egy 3000 holdas üzemegységük, amelyen nincs istálló, nem tudnak állatot , tartani, hát Budapesten kellett trágyát venni. ■k „Óvodások gazdasága” — így tréfálkoznak velük a többiek, mert a vezetőség csupa fiatalból áll. Lehet, hogy „óvodások” voltak, de ma már „felsőbb osztályba léphetnek”, mert jól dolgoznak. „Csak legalább egy kimustrált autót kaphatnánk” — sóhajtozik Rákóczi Ferenc igazgató — „annyi exportképes lucernamagot adnánk érte, amennyit csak kérnek!” Nos, itt a minden dollárnál, fontnál értékesebb „magyar valuta!”. Ez csak megpuhítja az illetékesek szívét a sinatelepiek iránt? VAN futballcsapatuk, pingpong felszerelésük, televíziójuk, magnetofonjuk, színjátszó és tánccsoportjuk, mozijuk, lelkes közönségük, s van egy kultúrfelelősük Kréter Gyula személyében, aki mindezt kézben tartja, fejleszti. Debreczeni György szakszervezeti elnök, Tóth Ferenc főkönyvelő és Szűcs Sándor pénzügyi előadó nem fukarkodik, ha a kulturális kiadásokról esik szó, így aztán a kulturális életre sincs panaszuk. Egy ilyen hatalmas állami gazdaság életéről (5 ezer holdon gazdálkodnak!) regényt kellene írni, alig lehet néhány hevenyészett szóval bemutatni. Mégis meg kellett kísérelni, hogy lássuk, bőven vannak gondjaik, de örömeik is és együtt örvendezünk velük, mert egyre többen vannak köztük, akik a gazdaság problémáit a magukénak érzik. ★ Puska Ferenc igazgató, Szakos Ferenc párttitkár, Németh István SZB.-elnök és Péter Oszkár, a termelési osztály vezetője, a MEDOSZ területi elnökségének tagja tájékoztatnak az erdőgazdaság munkájáról és életéről. Ciklon! Július 15-én ciklon száguldott keresztül a nagyatádi erdőgazdaság területén. Ez a nagyerejű vihar 40 ezer köbméter fát döntött és tört ki, különösen a mélyen fekvő, ingoványos területeken. A vihar főleg a kaszópusztai erdészetet sújtotta. Ennek a vihar által kidöntött hatalmas famennyiségnek a kitermelése okozza most a legnagyobb gondot. A kaszópusztai erdészet egymaga nem képes megbirkózni ezzel a munkával, ezért a környékbeli erdészetek géppel és munkaerővel támogatják. A segesdi erdészet például, amelyet Mohácsi András, az erdőgazdaság kiváló dolgozója vezet, 6000 köbméter fa kitermelését vállalta. Csak így összefogva, egymást segítve lehetséges, hogy eddig a 40 000 köbméter döntött és tört fából körülbelül 13 000 köbmétert már kitermeltek. A viharkár rányomta bélyegét az erdőgazdaság többi munkaterületére is. A dolgozók és a vezetés azonban mindent megtesznek, hogy ezeket a nehézségeket leküzdjék. Meg kell gyorsítani a szállítás és értékesítés folyamatát is. A kaposvári erdőgazdaságtól gépi segítséget kapnak, Kaszópusztán pedig egy három kilométeres hosszúságú ipari vasutat fektettek le. A fagyártmány termelést az idén fejlesztik ki, Simongáton új, korszerű feldolgozó telepet hoznak létre. Termékeny viták A gazdaság dolgozóinak áldozatos munkája csak jó vezetéssel hozhatja meg a gyümölcsét. A nagyatádi erdőgazdaságban ez is megvan. Igen jó a kapcsolat és együttműködés a pártszervezet, a gazdasági vezetés és a szakszervezet között. Szakos Ferenc, a fiatal, de már kissé kopaszodó párttitkár a következőképpen foglalja össze ennek a jó kapcsolatnak a titkát: „Az igazgató kéri és igényli a párt és a szakszervezet segítségét. A párt és a szakszervezet pedig nemcsak önmagával foglalkozik, hanem belefolyik a gazdaság vezetésébe, irányításába és ebbe a felelősségteljes munkába igyekszik bevonni a tömegeket is.” Puska Ferenc igazgató még megtoldja ezt: — Tiszteletben tarjuk egymást és az általunk képviselt szerveket. Persze ez nem jelenti azt, hogy közöttünk nincsenek viták, de ezek a viták a gazdaság, a dolgozók érdekeit szolgálják. Szólamok helyett tettek! — A mi gazdaságunkban — szól közbe Németh István, a gazdaság függetlenített SZB- elnöke — a szakszervezetnek igen nagy tekintélye van. 1200 dolgozónkból 1014 tagja szakszervezetünknek. Ezt csak úgy tudtuk elérni, hogy a dolgozók bíznak a szakszervezetbez, mert amit a szakszervezeti bizottság megígér, azt meg is tartja. A viharkár nemcsak a gazdaságot sújtotta, hanem a dolgozók illetményföldjét is. Szakszervezetünk 5000 forint, a megye bizottság 6100 forint, az igazgató elvtárs pedig a gazdasági segélyezési alapból 5000 forinttal sietett a jégkárt szenvedettek megsegítésére. Ezt az összeget a szakszervezet javaslatára 200—300 forintos tételekben osztottuk ki. Ebben az esztendőben több mint 50, arra érdemes dolgozót küldtünk el üdülni. Most éppen egy magnetofont veszünk Rácz József fia részére. Ez a 12 éves gyerek alig lát, olyan rossz a szeme és a középiskolát csak magnetofon segítségével tudja elvégezni. Édesapja a szakszervezethez fordult, mi pedig segítünk neki. — A viharkár elhárítása — folytatja Németh elvtárs — igen nehéz feladatot jelent a szakszervezeti vezetők számára is. Szállásról, élelmezésről, balesetelhárítási oktatásról stb. nekünk kell gondoskodni. Mindezeket az élelmezés kivételével sikerült is jól megoldanunk. A viharkár okozta rendkívüli körülmények rendkívüli munkát igényelnek tőlünk. Az új, szokatlan feladatokat természetesen minden hiba nélkül mi sem tudjuk megoldani. Mélyen elgondolkozva beszél, látszik, hogy sok munka van szavai mögött. — Gazdaságunkban kilenc szakszervezeti bizottság működik, 60 bizalmi dolgozik szakszervezeti életünk fellendítésén. A legjobbak közé tartozik Szabó Sándor, az iharosi erdészetben, Rosta Istvánná, segesdi erdészetben és Komlási József a kaszói erdészetben. A taggyűlések előkészítésén is sokat dolgozunk, az első szeptember 30-án lesz Berzencén. A dolgozókért Kaszópusztára, a gazdaság igen rossz állapotban levő egyetlen személygépkocsiján utazunk ki. Az igazgató elvtárs kísér el, Németh István, az ÜB-elnök motorkerékpárral jön utánunk. — Pí- ünk ugyan lenne új gépkocsija — mondja Puska elvtárs —, de a főigazgatóság arra hivatkozik, hogy nem kap keretszámot. Márpedig itt igazán szükség lenne egy jó gépkocsira! Kaszópusztán Horváth Imre erdész, SZB-elnök fogad minket. Ez az erdészet egy külön világ. A környező falvak 8—9 kilométerre vannak innen. Körös-körterdő. 24 család lakik itt. A csinos irodaházat gondozott park veszi körül. Ebben a látványban gyönyörködöm, miközben Horváth elvtárs sz. -it hallgatom. Csendes szavú ember, a beszéd nem kenyere. — Most igen sok a munkánk. A viharkár minket sújtott legjobban. Több mint 200 embert kell szállásokon elhelyezni, s emellett gondoskodnunk kel étkeztetésükről és szórakoztatásukról is. Jelenleg 170 szakszervezeti tagunk van. Betérünk az ebédlőbe, körülnézünk. Hát bizony az ebédlő kicsi, nem beszélve arról, hogy ezt használják kultúrházként is. A nehéz munkához jól kell enni! A mun!:_*szállások viszonylag tiszták, rendesek. A szakszervezet vezetősége mindent megtesz azért, hogy a dolgozók jól érezzék magukat. Van zuhanyozó, mosdó és néhány helyen a szakszervezet rádiója szól. Pénteken és vasárnap van filmvetítés. Esténként futballoznak, sakkoznak, röplabdáznak a dolgozók. Ezen a téren nem is ha! /vrroPfl40/%N... || Nyolcvanezer hold! Ilyen hatalmas területen fekszik a nagyatádi erdőgazdaság. Ebből 1500 hold mezőgazdasági terület, 140 hold halastó, a többi pedig erdő, erdő ameddig a szem ellát. A tölgy, cser, akác, bükk, éger, gyertyán, fenyő világa. Jelenleg körülbelül 1200 munkás dolgozik ezen az óriási területen. 2 FÖLDMÍVELŐ Nagyobb önállóság, nagyobb felelősség A Sinatelepi Állami Gazdaság dolgozói gyűlést tartottak, amelyen Kovács István a MEDOSZ titkára ismertette az ellenforradalom kártevéseit, majd megállapította, hogy az azóta elmúlt idő alatt a Szovjetunió és a többi baráti ország segítségével helyreállították a rendet és megindítottuk a termelést. A termelés fokozása és olcsóbbítása érdekében az üzemek nagyobb önállóságot kaptak, ami természetesen az eddiginél jóval nagyobb felelősségvállalással jár. Ez helyes intézkedés volt, sőt a mostaninál nagyobb önállóság is elkelne. A szakszervezet eddig is sokat tett a dolgozók érdekében, de a munkája kibővült. Arra törekszik, hogy megszüntesse a társadalombiztosítási különbséget, ami az ipari és mezőgazdasági dolgozók között még fennáll a mezőgazdaságiak terhére, rendet teremtsen a munkaruhák kérdésében, kibővítse a kislakásakciót, mindent elkövessen az áruellátás javítása a mezőgazdasági termelés növelése és belterjesebbé tétele érdekében, a takarmányalap növelésével olcsóbbá és bőségesebbé tegye a hús- és tejellátást. A nyugodt légkörért A gazdaságok nagyobb önállóságát jelenti, hogy a jövőben megszabják a béralapot, de a béreket a gazdaságok maguk állapítják meg úgy, hogy 800 forintnál kevesebbet senki ne kaphasson. A rövidesen megvitatásra kerülő 3 éves terv a parasztság jövedelmének 10 százalékos emelésével számol. Nem lesz könnyű, mert nemsokára meg kell kezdenünk kölcsöneink törlesztését. A jövedelmet csak úgy lehet emelni, ha minden kifizetett forint mögött munkaellenérték áll, ez pedig szorosan öszszefügg a munkafegyelem helyreállításával. A szakszervezetnek azonban nemcsak a termelés körül vannak fontos feladatai, nemcsak arról kell gondoskodnia, hogy a dolgozók véleményt nyilváníthassanak a termelési kérdésekben, hanem ki kell alakítania azt a biztonságos nyugodt légkört is, ami a folyamatos termelés elengedhetetlen feltétele. Le kell zárni az ellenforradalmi ügyeket. Nem arról van szó, hogy a bűnösök megmeneküljenek a felelősségrevonás alól, hanem arról, hogy a vizsgálatokat igyekezzünk befejezni, a bűnösöket megbüntetni, a többinek azonban adjuk meg a nyugodt, biztonságos munnka lehetőségét. — Közeledik a IV-ik Szakszervezeti Világkongresszus — fejezte be szavait Kovács István. — A szakszervezet olyan erős, amilyenné tagjai teszik. A munkásmozgalom világméretekben kiszélesedik és tovább növeli a dolgozók erejét. Kovács István beszédét vita követte, amelynek során Brunner Károly, a gazdaság kertészetének helyettes vezetője kifogásolta, hiába termelnek olcsón, az áru 3—4 hézen keresztül kerül a fogyasztóhoz és közben megdrágul. Tudomása szerint ugyanez a panasza a paksi és érdi kertészetnek is. Viking István párttitkár szóvá tette hogy feleslegesen bonyolult és hosszú az útja annak, amíg a vidéki időszaki dolgozók járandóságukat megkapják. Kovács István ígéretet tett, hogy a szakszervezet mindkét kérdést meg fogja vizsgálni, s reméli, rövidesen kedvező választ adhat. ---------------------------- Hogyan segíti a párt a szakszervezeteket Pest megyében Szeptember 14 én a Pest megyei gépállomások és állami gazdaságok párttitkárai, valamint a járási pártbizottságok mezőgazdasági titkárai arról tanácskoztak, hogy miképpen kell a pártszervezeteknek a szakszervezetek munkáját segíteni. A beszámolót Dobi Ferenc elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Pártbizotságának tagja, a MEDOSZ Pest-Nógrád megyei területi bizottságának elnöke tartotta. Értékelte az ellenforradalom óta végzett szakszervezeti munkát és rámutatott a szakszervezet feladataira a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében. Hosszasan foglalkozott a soronlévő szakszervezeti taggyűlések, vezetőségválasztások, illetve kiegészítések problémáival. Végül elemezte a pártszervezet és a szakszervezet viszonyát különös tekintettel a megyei tapasztalatokra. A beszámolót számos hozzászólás követte. A különböző pártszervek itt megjelent vezetői elmondották, hogy a pártszervezetek elsősorban a szakszervezeti taggyűlések politikai előkészítésében kívánnak részt venni. Többen foglalkoztak a párt, a szakszervezet és a gazdasági vezetés viszonyának tisztázásával. A résztvevők egyöntetűen megállapították, hogy ez a tanácskozás igen hasznos és értékes volt.