Földmívelő - A MEDOSZ Lapja, 1969 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1969-08-30 / 17. szám
Megyei MEDOSZ spartakiád Gyulási 1969. augusztus 20-a felejthetetlen napja marad Gyula városának, Békés megye MEDOSZ-sportolóinak, a nagy számú nézőseregnek, amely az alkotmány ünnepén egész napos sportünnepség-sorozatban gyönyörködhetett a gyulai sport centenáriumának versenyén. Száz évvel ezelőtt, 1869- ben kezdődött el a gyulai sportmozgalom, amely az évtizedek során egyre jobban terebélyesedett. Számos neves sportolót adván a magyar sport sok sikert arató népes táborának. S ebből az utóbbi közel két évtizedben a MEDOSZ-sportolók is kivették részüket. Elég, ha csak Medovárszky nevét említjük, a volt magasugró-rekordert, a többszörös magyar bajnokot, vagy ha kisebb sikereket is érve el, a Gyulai MEDOSZ labdarúgócsapatát. Zeneszóra ébredt ezen a napon a Körös-parti város. A sarkadi fúvószenekar ébresztette Gyula lakóit, e kicsit borongós reggelen. A hangulatos városka lakói délelőtt kilenc órára nagy számban sereglettek a labdarúgó pályára, ahol telt tribün előtt, több mint kétezer néző jelenlétében kezdődött el a sportolói felvonulása. A sarkadi fúvószenekar indulóira érkeztek a tribün elé a felvonulók: az MHSZ lövészei, a Mezőhegyesi ÁG, a Kétegyházi Gépjavító Állomás sportolói, azután a Békéscsabai Honvéd cselgáncsozói, s a délutáni versenyek főszereplői: a labdarúgók, közöttük a Szabadkáról érkezett jugoszláv futballisták. A felvonulók sorát a Gy. MEDOSZ röplabdázói zárták. Sarnyai Ferenc, a MEDOSZ Békés megyei bizottságának titkára üdvözölte a megjelenteket, sportolókat és közönséget egyaránt. Elmondta, hogy ezt a mai versenysorozatot négy hónapon át tartó üzemi versenyek és területi selejtezők előzték meg. Több mint hatezer résztvevője volt e sportversenyeknek. Samnyai Ferenc beszédében hangsúlyozta a sport mind nagyobb szerepét, s a szakszervezet feladatát a sportolási tevékenység maximális kielégítésében. A megnyitó után a Felsőnyomási ÁG leány tánccsoportja szórakoztatta szép táncaival a nagyszámú közönséget, majd elkezdődött az egész napon át tartó versenysorozat. Sokan a labdarúgópályán maradtak, hogy a harmadik helyet eldöntő futballmérkőzést tekintsék meg, de a nézők nagy számban sereglettek át a szomszédos lovas pályára, ahol a MEDOSZ-lovasok mutatták be tudásukat, ügyességüket Nincs is szebb látvány a lovasok vetélkedőjénél, s a nagyszámú közönség lelkesen tapsolta meg a kitűnően versenyző lovasokat. Az úszóversenyt a csodálatosan szép gyulai várfürdő 33 méteres versenyuszodájában tartották meg, ugyancsak nagyszámú érdeklődő jelenlétében. Ilyen szép környezetben öröm a versenyzés. A park ősfái között megtartott úszóversenyen sok szép siker született.S közben — a spartakiád sokrétűsége folytán — a város különböző pontjain teke-, asztalitenisz-, céllövő-versenyek zajlottak le. Természetesen a legnagyobb nézőközönség a labdarúgópályán izgulta végig az egész napos versenyeket Itt, délután a labdarúgódöntőt játszó két csapat, a Mezőhegyesi ÁG és a Gyulai ÁG csapatai küzdöttek, s a szünetben a gyulai modellezők nagyszerű rakéta-, vitorlázó- és benzinmotoros repülőgép-bemutatókat tartottak, nagy közönségsikert aratva. Az egész napos versengés utolsó, s egyben nemzetközi eseménye a Gyulai MEDOSZ NB II-es labdarúgócsapata és a Palicsi AC megyei bajnokságban játszó labdarúgó-csapatainak mérkőzése volt. A nagyobb tudású gyulaiak könnyen győztek 7:2 arányban. Az egész napos MEDOSZ- spartakiadést nagyszerű szervezés, hatalmas előkészítő munka jellemezte, s a nagyszámú — s tegyük hozzá — fizető közönség kitűnő versenyek szemtanúja lehetett. A balesetek okai és megelőzésük A mezőgazdaságban 1988- ban mintegy 40 ezer üzemi baleset történt, közülük 260 halállal, mintegy 100 pedig csonkulással végződött Az idei év első 6 hónapjában a mezőgazdaság állami szektoraiban körülbelül ugyanannyi baleset történt, mint tavaly. A vizsgálatok tapasztalatai szerint a balesetek, különösen a súlyos és halálos balesetek többsége a régebbi balesetekhez hasonló körülmények között, ugyanazon műszaki, munkaszervezési hiányosságok miatt következik be. A vállalatok egy része az új balesetelhárítási jogszabályokban elrendelt kötelezettségnek nem, vagy csak részben, illetve késedelmesen tesz eleget. A balesetek számának kedvezőtlen alakulása mögött elsősorban a szervezett intézkedések hiányát, fegyelmezetlenséget, lazaságot lehet felfedezni. A tapasztalatokat figyelembe véve a MÉM-mel közösen hívtuk fel a figyelmet (MÉM, Értesítő 18. szám) a leggyakoribb baleseti veszélyforrások felszámolására. Veszélyes utakon A halálos üzemi balesetek zöme általában a szállítási munkák során következett be. Ezeknek jelentős része a szállítások szervezési hiányosságaira vezethető vissza. Az üzemek egy része az — óvórendszabályok előírásai ellenére — nem méri fel előzetesen a szál- Utasok legmegfelelőbb útvonalát, nem hívja fel a dolgozók figyelmét a veszélyes útszakaszokra. Az utak minősége, állota és lejtési viszonyai a legtöbb esetben előre meghatározzák, hogy milyen járműveket, vagy szállítóeszközöket lehet használni baleseti veszély nélkül. Az óvórendszabályok külön előírásokat tartalmaznak arra, hogy lejtős területen a szállításnál használt járművek különböző típusait mekkora lejtésszög mellett lehet még biztonságosan üzemeltetni (Mezőgazdasági Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabályok 1. fejezet, Mezőgazdasági gépi és kézi munkák 1262 és 1264 pontja). Fokozottan ügyelni kell arra, hogy a különböző traktortípusok és egyéb járművek csak olyan utakon szállítsanak, amelyek megfelelnek a rájuk érvényes használati előírásoknak. A szállítást végző járművezetőknek a szállítási útvonalakat még a munkák megkezdése előtt teljesen meg kell ismerniük, az utakat helyszíni bejáráson be kell mutatni nekik, és fel kell hívni a figyelmüket azokra az útszakaszokra, amelyek balesetveszélyesek, és csak fokozott elővigyázatossággal használhatók. Utazás a rakomány tetején Általánosságban tapasztalható, hogy a szállítmányok feles lerakását végzők a rakományon utaznak. A legkisebb billenés vagy zökkenés ilyenkor óhatatlanul súlyos balesetek forrásává válhat. Megengedhetetlen az is, hogy az erőgépeken az előírásosnál többen utaznak. Számos baleset történik pótkocsin való személyszállítás miatt is. Ezzel kapcsolatban az óvórendszabályok idevonatkozó előírásait kell szigorúan megtartani, és ahol még nincs, ott indokolt a Veszprém Megyei Gépjavító Vállalat által gyártott biztonságos ülések felszerelése. Megfelelő munkaszervezeti intézkedésekkel elejét kell venni annak, hogy az időjárás miatt esetleg torlódó mezőgazdasági munkák ütemezése, zsúfolódása, baleseti veszélyforrásokká váltak. Az óvórendszabályok előírásai szerint a mezőgazdasági erő- és munkagépeken a munka megkezdése előtt minden nap kötelező a műszaki szemle elvégzése. A munkacsoport felelős vezetője az erő- vagy munkagép vezetőjével együtt köteles meggyőződni különösen a fékek állapotáról, a kormányszerkezet rendeltetésszerű működéséről, a futómű állapotáról, a lámpák használhatóságáról, valamint a munkagépek előírásszerű kapcsolási vagy függesztési módjáról. Sok balesetet okoz a járvasilózó gépek pótkocsijainak helytelen üzemeltetése. A pótkocsin menet közben gyakran taposó személy tartózkodik, akit az anyag felgyülemlésével fokozott leesési veszély fenyeget. Ezeken a pótkocsikon megfelelő oldalmagasítót kell felszerelni, így a taposó alkalmazása elkerülhető. Kazalsiló tömörítésénél a borulásos balesetek megelőzése érdekében ügyelni kell arra, hogy az erőgép a kazal szélét ne közelítse meg túlságosan. Ilyen munkáknál a kazal szélétől számítva legalább 0,5 m biztonsági sávot kell képezni. Veszélyes gépek A takarmányelőkészítő gépek nagy sebességgel forgó vágó- és aprítószerkezetei rendkívül veszélyesek. Ha a terményáram elakad, a dolgozók sokszor eltávolítják a védőburkolatot, és a hajtómű kiiktatása nélkül kísérlik meg a zavar elhárítását. A legtöbb géptípusnál a védőburkolat nem kényszerzáras, tehát a gép üzemétől függetlenül is el lehet távolítani. A forgó géprészek közvetlen közelében szabad kézzel végzett munka súlyos balesetet idézhet elő. Az aprítószerkezet ajtaját ezért a lehetőséghez képest olyan reteszeléssel kell ellátni, amely csak a gép teljes leállása esetén távolítható el. Ha ez nem lehetséges, a legszigorúbban megítéli tiltani az akadály elhárításának a gép működése közbeni megkísérlését. A műhelyekben fokozott gondot kell fordítani a munkagépek, eszközök és anyagok műszaki állapotára, elhelyezésére, az elektromos berendezések rendszeres felülvizsgálatára, a műszáli hibák azonnal megszüntetésére. Meg kell követelni, hogy a műhelyek rendjét, padozatának tisztaságát a nyári időszakban is megtartsák, hogy a zsúfoltság, a rendezetlen anyagtárolás ne váljék balesetek forrásává. Veszélyes vegyszerek A vegyszeres növényvédelemben foglalkoztatottaknál az orvosi vizsgálat gyakran állapít meg a szervezetben káros vegyi behatást, többnyire a védőöltözetek használatának mellőzése miatt, s ez idővel a belső szervek kóros elváltozását idézheti elő. Emiatt néhány esetben az egészségügyi szervek egyes dolgozókat eltiltottak a növényvédelemben történő további foglalkoztatástól. Ez alkalommal is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a korábbi, DDT hatóanyagtartalmú növényvédőszerek helyett ma használt foszforsavészter típusú vegyületek jóval előnyösebbek, mert viszonylag gyorsan bomlanak, heveny mérgező hatásuk azonban nagyobb. Az óvórendszabályok előírják, hogy a foszforsavészter típusú vegyszerekkel rendszeresen dolgozókat 6 napi folyamatos munka után orvosi vizsgálatra kell küldeni, és vegyszeres védekezésnél csak orvosi engedéllyel foglalkoztathatók tovább. Ezért az üzemben gondoskodni kell arról, hogy megfelelő létszámú, a vegyszeres munka védekezési szabályaira kioktatott dolgozó álljon rendelkezésre, ha váltásra van szükség. Kormosai László A gyulai sport 100 éves centenáriumán kitűnő versenyek szemtanúja lehetett a közönség. A MEDOSZ Békés megyei bizottsága minden elismerést megérdemel a versenyek lebonyolításában részt vevő nagy létszámú rendezőkkel, közreműködőkkel együtt. További sikert kívánunk az újabb sporttevékenységhez. 803 sportoló szívpompás felvonulása, izgalmas versenyek a Pest megyei sportnapon A MEDOSZ Pest megyei bizottsága, a KISZ megyei bizottsága és a Soroksári Állami Gazdaság augusztus 17-én a gazdaság pétermajori sporttelepén rendezte meg megyei sportünnepélyét A szép környezetben fekvő, nagyszerű sporttelepet már a kora reggeli órákban nagyszámú közönsége vette körül. A pompásan előkészített pályákon egész nap érdemes, izgalmas és színvonalas küzdelmek folytak. A 10x200 méteres ünnepi váltófutás után felvonultak a résztvevők. Szemet-lelket gyönyörködtető látvány volt amint a dísztribün előtt zászlók alatt, sokszínű léggömbökkel, mezben öltözött fiúk, lányok, fiatalok, idősebbek vonultak el. Pattogó zene üzemére foglalták el helyüket hogy meghallgassák Farkas Ottó szid-titkár jelentését. A jelentést Major Péter, a MEDOSZ Pest megyei bizottságának titkára fogadta, majd rövid beszédben méltatta a sportünnepély jelentőségét. Elmondotta, hogy 22 megyei mezőgazdasági üzem — köztük termelőszövetkezetek, vízügyi, erdőgazdasági és gépjavító üzemek — több, mint 800 sportolója adott itt találkozót. A színpompás felvonulás, a fegyelmezett magatartás méltó a MEDOSZ-sportolókhoz. Palotás Károly, az SZMT megyei titkára ünnepi beszédben köszöntötte a sportolókat és a vendégeket. A beszédek után sok-sok színes léggömb emelkedett a magasba, vitte magával a táblát, rajta felírással: Éljen augusztus 20! Ezután kezdetét vette a sportvetélkedő. Zömével falusi sportolók erejük megfeszítésével tudásuk legjavát nyújtották, hogy sportágukban elsők legyenek. Nem születtek kimagasló eredmények — a megyei sportversenyeknek nem is ez a céljuk —, de sportszerűségből, küzdeni tudásból mindenki jelesre vizsgázott. Óraműpontossággal peregtek a számok. Atlétikai versenyek, kézilabda-, röplabda-, kispályás foci, asztalitenisz-, tekeverseny számai forgószínpadszerűen váltották egymást. Boldog győzteseknek szívből fejezték ki jókívánságaikat a helyezettek, még boldogabb vezetők pedig örömmel fogadták a gratulációkat. A nagy nap egyik fénypontja az NDK-ás Jéna a Soroksári MEDOSZ labdarúgómérkőzés volt. Sajnos a hazai csapat 6:5-re kikapott a két kapusuk „jóvoltából”. A sportnap méltó befejezése a Kiskunsági ÁG ifjú lovasainak kirobbanó sikert aratott bemutatója volt. A versenyek után Major Péter adta át az értékes tiszteletdíjaikat a győzteseknek és érmeket a helyezetteknek. Az összetett pontversenyt és a vándordíját a Soroksári ÁG nyerte 65 ponttal. 2. Abonyi Kossuth Tsz 57 pont, 3. Ceglédi Gépjavító V. 47 pont. Tanévnyitó igazgatói értekezlet Szarvason A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakoktatási intézményeiben felkészültek az 1969—70-es tanévre. Az előkészületek befejező aktusaként augusztus 27-én 9 órai kezdettel Szarvason tartották a tartalmában és külsőségeiben is jelentős tanévnyitó igazgatói értekezletet. Az értekezleten dr. Szűcs Kálmán főosztályvezető tájékoztatta a résztvevőket azokról az oktatáspolitikai, szervezeti és tartalmi irányelvekről, amelyeket a jövő tanév munkája során érvényesíteni kell. Befejeződtek a felvételek a MÉM szakoktatási intézményeiben A szakoktatási intézmények felvételi munkájukat az egységes közoktatáspolitikai célkitűzéseknek megfelelően, az élelmiszergazdaság és fagazdaság igényeinek érvényesítésével végezték. Az egyetemek és főiskolák 1000, a felsőfokú technikumok 1160. éves hallgatót vették fel. A szakközépiskolákban 2500, a szakmunkásképző iskolákban pedig 7800 osztályos tanul tovább. Kedvezően alakult a fizikai dolgozók és ezen belül a mezőgazdasági fizikai dolgozók gyermekeinek aránya. A felvettekből egyetemeken, főiskolákon 44%, a felsőfokú technikumokban 56%, a szakközépiskolákban 61%, a szakmunkásképző iskolákban 80% a fizikai dolgozók gyermeke. A Kecskeméti Felsőfokú Kertészeti Technikum ünnepélyes alapkő-letétele Augusztus 28-án került sor a kecskeméti Felsőfokú Kertészeti Technikum ünnepélyes alapkő-letételére, ami a most induló 78 millió forintos beruházás megvalósításának kezdetét jelzi. Az építkezés során modern, a korszerű követelményeket kielégítő tanügyi, kollégiumi épületek létesülnek. Tudnivalók az illetményföld használatáról Gyermekgondozási segélyben részesülő nőik illetményföld-használata. (A MÉM Muvelaügyi és Szociálpolitikai Főosztály közleménye) A gyermekgondozási segélyben részesülő nők illetményföld-használatához való jogának elismerése kérdésében a gazdaságok, vállalatok egymástól eltérő, gyakran jogszabállyal ellentétes gyakorlatot folytatnak. Az illetményföldhasználatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések egységes értelmezése és gyakorlati végrehajtása, a szülő nők törvényes jogainak védelme érdekében az alábbiakra hívjuk fel a gazdaságok, vállalatok figyelmét Az állami szervek, termelőszövetkezetek és más szocialista szervezetek dolgozóinak illetményföld-használati joga a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. sz. törvény (FTT) 24. §-ában foglalt rendelkezésen alapul. Az illetményföld használatára jogosító munkaköröket a 12/1968. (III. 16.) MÉM számú rendelet 1. §-a állapítja meg. A földhasználatra jogosító munkakörben dolgozók földhasználatát az FTT végrehajtására kiadott 35/1987. (X. 11.) Korm. számú rendelet (FR) 35. §-a szerint csak a jogszabályban meghatározott esetekben lehet korlátozni, illetőleg megvonni. A földhasználat megszűnésének eseteit az FB. 35. §-ának (4) bekezdése felsorolja. Ennek értelmében a földhasználat akkor szűnik meg, ha — a jogosult arról lemond, — a jogosult használatába az illetményföld kiadása után bármilyen címen föld kerül és emiatt a földhasználatot meg kell vonni; — a jogosult a földhasználat jogának átengedésére vonatkozó tilalmat megszegi; — a jogosultat más — földhasználatra nem jogosító — munkakörbe helyezik át; — a jogosult munkaviszonya, megszűnik. Téves és a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban nem álló az a munkáltatóik részéről követett gyakorlat, amely a gyermekgondozási segélyben részesülő nők illetményföld-használatára vonatkozó jogosultságot nem ismeri el, mert — mint arra már utaltunk — a munkáltató az illetményföld használatát csak a jogszabályokban meghatározott esetekben korlátozhatja, illetőleg vonhatja meg, ezek között pedig a gyermekgondo- zási segélyben való részesülés nem szerepel. Nem lehet a földhasználatot megvonni azon a címen sem, hogy az érdekelt nő gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Az 5/1969. (I. 28.) Korm. számú rendelettel módosított 3/1967. (I. 29.) Korm. számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis gyermekgondozási segélyben az a nő részesülhet, aki az ott felsorolt feltételeknek megfelel és gyermeke gondozása céljából az Mt. V. 57. §-a (2) bekezdésében biztosított fizetés nélküli szabadságot igénybe veszi. A segélyre jogosultság feltétele tehát, hogy a nő fizetés nélküli szabadságon legyen. A fizetés nélküli szabadság igénybevétele nem jelenti a munkaviszony megszűnését, annak tartama alatt a munkaviszony csak szünetel. A munkaviszony megszűnésének hiányában pedig nem szűnik meg a segélyben részesülő nő illetményföld-használatra vonatkozó jogosultsága sem. SÓS GYÜMÖLCS A SZOVJETUNIÓBAN: Érdekes megállapításra jutottak Délkelet-Kazah SZSZK kísérleti intézeteiben a kutatók a gyümölcsfák permetezését illetően. Megállapították, hogy a gyümölcsfák permetezése sós oldattal a beérés előtt rendkívül jó hatással van a gyümölcs minőségére. A sós oldattal történő permetezés ugyanis megakadályozza az alma hullását, megrövidíti a beérés idejét, s élénkebb színű, több vitamintartalmú lesz. Vegyi elemzéssel bebizonyították, hogy a sós oldat hatására az almának 14,2 százalékkal, a szilvának 17, a cseresznyének pedig 18 százalékkal fokozódik a cukortartalma. CSIGOLYAÁTÜLTETÉSEK ÁLLATOKON Grúz tudósok első ízben végeztek csigolyaátültetést állatokon, nevezetesen galléros páviánokon. Az operáció kitűnően sikerült és a beteg állatok jól érzik magukat. A röntgenvizsgálatok azt mutatják, hogy az új csontszövetek igen jól összenőttek. 5