A MEDOSZ Lapja, 1971 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1971-01-01 / 1. szám
/ 0.071 VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MEZŐGAZDASÁGI, ERDÉSZETI ÉS VÍZÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XV. évfolyam, 1. szám. ABAM FILLER 1971. JANUÁR L Az élelmiszergazdaság és *•gazdaság dolgozói munkasikerekkel eredményesen fejezték be az 1970-es évet, szabad életünk huszonötödik esztendejét. Társadalmunkat megnyugvással és bizakodással töltötte el, hogy a termelőszövetkezetek tagjai, az állami gazdaságok, az élelmiszeripari vállalatok, az erdő- és fagazdaságok, a faipari üzemek dolgozói még ilyen rendkívüli körülmények között is, biztosították a zavartalan élelmiszerellátást és tovább erősítették szocialista gazdálkodásunk alapjait. Ezekben a sikerekben jelentős érdeme van az élelmiszer- és fagazdaság dolgozóinak, akik szorgalmukkal és hozzáértésükkel gyakran áldozatot nem ismerve, megfeszített munkával ellensúlyozták az idei év természeti csapásait. Helytállásukért, odaadó munkájukért ezúton is elismerésem és köszönetemet fejezem ki. A jövő feladatait egyértelműen összegezte pártunk X. kongresszusa. A szocialista építőmunkánkat népünk javára magasabb szinten tovább folytatjuk a kipróbált és bevált politika következetes érvényesítésével. A gazdasági építőmunkánk közvetlen céljait a IV. ötéves terv jelöli meg. Az új esztendő a IV. ötéves terv első éve. Programjában az élelmiszer- és fagazdaság intenzív fejlesztésével a társadalmunk igényeinek hiánytalan kielégítése, az ágazatainkban dolgozók életszínvonalának további emelése, a munka- és életkörülményeinek fejlesztése szerepe. A program megvalósítása mindanyagiunk közös ügye. Meggyőződésem, hogy az élelmiszer- és a fagazdaság minden dolgozója felelősséget érez e közös feladatokért és kérem, hogy szorgalmas munkával tudásuk legjavát adva, járuljanak hozzá azok sikeres megvalósításához. Az új év alkalmából a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium munkatársai nevében tisztelettel és szeretettel köszöntöm a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok az élelmiszeripar, az erdőgazdaság, az elsődleges faipar, a földügy és a térképészet minden dolgozóját, kívánok mindannyiuknak sikerekben gazdag boldog újesztendőt és jó egészségek Budapest, 1970 december hó. Dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter A III. ötéves terv eredményei szilárd alapot adnak a IV. ötéves tervnek Dr. Dimény Imre beszámolója a MEDOSZ központi vezetőségének ülésén A MEDOSZ központi vezetősége december 22-én kibővített ülésen vitatta meg az élelmiszer- és fagazdaság III. ötéves tervének teljesítését, valamint a IV. ötéves tervből adódó feladatokat Hunyó István elnöki megnyitója után dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartott beszámolót Elöljáróban utalt arra, hogy a X. pártkongresszus a szocialista építés egyik legfontosabb feladatként jelölte meg az ötéves terv célkitűzéseinek sikeres megvalósítását. A pártkongresszus határozatának — köztük a IV. ötéves terv célkitűzéseinek — megvalósítása az eddiginél is hatékonyabb munkát, az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek összehangoltabb tevékenységét igényli. Ezért helyes és hasznos, hogy a MEDOSZ központi vezetősége napirendjére tűzte a IV. ötéves tervből adódó feladatok megtárgyalását. A miniszter ezután a III. ötéves fent eredményeit taglalta, felsőoktatási és a tudományos kutatóintézetek dolgozóinak jövedelmi színvonala is, bár ezen a téren, különösen az anyagi érdekeltségi rendszer javítása terén, még sok a tennivaló. A dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására a gazdaságok és vállalatok jelentős anyagi összegeket fordítottak. Az állami gazdaságokban lakás-, egészségügyi, szociális, kulturális és egyéb beruházásokra a III. ötéves terv időszakában több mint 600 millió forintot fordítottak, nem számítva bele ezekbe a zárt állattartó telepeken létesített kommunális, szociális, kulturális, egészségügyi létesítmények beruházási összegeit. A kedvezményes kislakásépítési akció keretében 3500 lakás épült fel a dolgozók részére. A gépjavító hálózatban az elmúlt 3 év alatt a termelés korszerűsítésének, a dolgozók helyzetének javítására 657 millió forint beruházást valósítottak meg, amelyből 175 millió szociális, kulturális beruházás volt. Hasonló eredményekről lehet beszámolni az erdő- és fafeldolgozó gazdaságok dolgozóinak helyzetében bekövetkezett fejlődést illetően is. A szakszervezet és a minisztérium közös intézkedéseinek hatására rendeződött az erdő- és fafeldolgozó gazdaságok nagyobb ütemű lakásépítési lehetősége. A III. ötéves terv időszakában számos intézkedés született a munkavédelmi helyzet további javítására. Ezek hatására — bár nem kielégítő mértékben — csökkent a balesetek száma ágazataink területén. Megállapította a miniszter, hogy a HL ötéves terv eredményei jó alapot teremtettek a IV. ötéves terv beindításához. Ezekben az eredményekben jelentős része van a MEDOSZ-nak, egész tagságának, üzemi, megyei és központi szerveinek. Az elmúlt években sok irányú, folyamatos és eredményes munkakapcsolat alakult ki a minisztérium és a szakszervezet vezetése és dolgozói között. Hasonló tapasztalatok vannak a területi szervek kapcsolatainak alakulásában is. Természetesen ez a terület sem problémamentes. Sok üzemi vezető nem támaszkodik megfelelően a szakszervezet segítségére, nem veszi figyelembe eléggé annak véleményét, nem tesz meg mindent az üzemi demokrácia erősítése érdekében. Megfelelő intézkedéseket kívánunk tenni annak érdekében, hogy ezek a problémák minél előbb megszűnjenek. Dr. Dimény Imre ezután a IV. ötéves terv legfőbb feladatainak ismertetésére tért át, pótlása. A termelési célkitűzéseket figyelembe véve célul tűztük ki: a legfontosabb termelési folyamatok (ezen belül a nagyüzemi takarmánytermesztés, -betakarítás-, -szállítás és -tárolás) komplex gépesítését; az anyagmozgató géppark számszerű növelését; a szakosított állattenyésztési telepek komplex gépesítését; a mezőgazdasági termékek üzemi feldolgozásához szükséges gépek választékának bővítését; a háztáji gazdaságok kis- gépellátásának javítását. A tervidőszakban a többi között 50 ezer traktort, 10 ezer pótkocsit, 5 ezer nagy teljesítményű gabonakombájnt, 8 ezer tehergépkocsit, 5 ezer kukoricabetakarító gépet és 4 ezer markoló-rakodó gépet szerzünk be. Az anyagi érdekeltségi rendszer fejlesztésével tovább erősítjük a mezőgazdasági üzemek vállalati gazdálkodásán Az anyagi érdekeltségi rendszer feladata, hogy a termelékenység és a gazdaságosság útján segítse elő a termelés és a termelőkapacitások fejlesztését, a személyes jövedelemnek a tervelőirányzatnak megfelelő növelését és egyidejűleg mérsékelje a személyes jövedelmek színvonalának indokolatlan különbségét. Szólt ezután a tudományos kutatómunkának az eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztéséről és nagyobb arányú anyagi támogatásáról, a szakember- és szakmunkásképzésről és -továbbképzésről, majd a dolgozók anyagi és szociális helyzetének javításáról a következőket mondotta: " A tervidőszakban biztosítani kell a dolgozók anyagi, szociális helyzetének javítása érdekében kitűzött céljainkat Az állami gazdaságokban a IV. ötéves terv során a dolgozók keresetének növekedése 12 —13 százalék körül alakul. A dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében az új beruházásoknál maradéktalanul biztosítani kívánjuk a teljes szociális ellátottságot, a felújítások és rekonstrukciók során bővítjük a szociális létesítményeket, a munkásszállások fokozatos megszüntetésével fejlesztjük a munkásszállítást. Tovább kívánjuk folytatni a kislakásépítési akciót.. Ezen akció keretében az elkövetkező öt év alatt az állami gazdaságoknál mintegy 4000 lakás, továbbá 1500 szolgálati lakás építését tervezzük. Fokozatosan felszámoljuk a külső majorokat, és megteremtjük a lehetőséget a mezőgazdasági nagyüzemeldolgozóinak falvakba történő településéhez. Szociális, kulturális, egészségügyi és munkavédelmi beruházásokra az állami gazdaságok a következő öt év matt több mint félmilliárd forintot fordítanak. A fagazdaságban dolgozók kereseti színvonala — bár az elmúlt ötéves tervben javult — mégis 3—4 százalékkal alacsonyabb, mint az állami gazdaságban dolgozóké, a faiipar(Folytatás a 2. oldalon) Teljesítettük a II. ötéves terv fő célkitűzéseit A kedvezőtlen időjárás ellenére — mondotta — megállapíthatjuk, hogy az élelmiszer- és fagazdaság teljesíti, sőt, valamelyest túlteljesíti a III. ötéves terv fő célkitűzéseit. Mezőgazdaságunk termelése 5 év alatt a tervezett 13—15 százalékos növekedéssel szemben 16 százalékkal növekedett. Tehát a mezőgazdasági termelés bővülési üteme gyorsabb volt, mint a korábbi időszakban. Jelentős eredmény, hogy a mezőgazdaságban a nemzeti jövedelemnövekmény teljes egészében a termelékenység növekedéséből ered. A mezőgazdaságon belül ebben az időszakban az átlagot meghaladó mértékben nőtt a növénytermelés. A termésátlagok növekedése, a termésingadozás csökkenése, a kenyérgabona-kérdés megoldása, a takarmányhelyzet stabilizálásása ennek a gyorsabb ütemű fejlődésnek a legfőbb eredménye. Ezeken belül is külön említésre méltó a búza termésátlagának 33 százalékkal, a kukoricáénak 23 százalékkal történt növekedése. Az állattenyésztés nem tartott lépést a mezőgazdaság általános fejlődésével. Kivétel ez alól a baromfitenyésztés. A szarvasmarha- és sertéstenyésztésben 1970 elején életbe léptetett közgazdasági szabályozók hatására kedvező fejlődés indult el. Az élelmiszergazdaság termelésének növekedése lehetővé tette, hogy az elmúlt öt év alatt mind mennyiségben, mind minőségben javult a lakosság élelmiszerellátása. Egyes területeken azonban, mint a sertéshús-, a zöldség- és a sörellátás, jelentkeztek nehézségek. Kedvező a fejlődés a fagazdaság területén is. Az erdőgazdálkodás termelése a III. ötéves terv időszakában mintegy 26 százalékkal nőtt az előirányzott 22 százalékhoz képest Tervszerű, céltudatos erdőgazdálkodásunk számottevő eredményeket hozott. Az elsődleges faipar termelése a III. ötéves tervben az előirányzatnak megfelelően évi 6,9 százalékkal növekedett. Nagy ütemben — összesen négyszeresére — nőtt a forgácslaptermelés, de számottevően növekedett a farostlemez- és furnértermelés is. Megoldatlan problémák, ellentmondások A kétségtelen eredmények mellett azonban megoldatlan problémák is szép számmal maradtak. Lemaradtunk az állattenyésztés fejlesztésével, nem sikerült minden területen a mezőgazdasági terményeket feldolgozó, valamint a raktár- és hűtőkapacitásokat sem megteremteni. Jelentkeznek, sőt, krónikussá váltak a problémák gépesítésben, a gép- és alkatrészellátásban. A fagazdaság területén ellentmondás van a rendelkezésre álló nyereségbázis és a feldolgozó kapacitás között. Sok gazdaságban, vállalatnál nem megfelelő a munkafegyelem. Nagy a munkaerővándorlás, különösen az erdő- és fafeldolgozó gazdaságoknál. E problémák megoldása napjaink és a közeljövő feladata. Foglalkozott ezután a beszámoló az állami gazdaságokban, az erdő és fafeldolgozó gazdaságokban bevezetett 48 órás munkaidővel, amelynek hatására nem csökkent, hanem növekedett a termelékenység. A miniszter leszögezte, hogy nőtt a dolgozók jövedelme. Nőtt az átlagkereset, javult a munka- és életkörülmény Az állami gazdaságokban kedett. /г alacsony keresetű például egy dolgom éves átdolgozók jövedelmében is atlagkeresete öt év alatt 18 871 elmúlt évben jelentős változás forintról 24 112 forintra nőve következe** be. Emelkedett terff,/С* Fő feladatok a következő tervidőszakban — A mezőgazdasági termelést 15—16 százalékkal kell növelni — mondotta a többi között. A mezőgazdasági termelés évi 2,9 százalékos növekedési üteme azonos a III. ötéves tervben elért fejlődés ütemével. Két lényeges különbség azonban mégis van, amelyet szükséges megemlíteni. Az egyik, hogy a tervidőszakban az állattenyésztés termelésének évi növekedési üteme 3,2 százalék. Tehát meghaladja a növénytermelését, így az állattenyésztés mezőgazdasági termelésen belüli részaránya 1975-ig 1,2 százalékkal növekszik. Ez a változás előnyösen befolyásolja a belföldi fogyasztói igények kielégítését és az export, de különösen a tőkés export növelését A másik lényeges különbség, amivel a terv megvalósulása során számolunk, a sztorális arányeltolódás. A kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése a tervidőszakban legfeljebb a jelenlegi szinten tartható. Ez azt jelnti, hogy a termelés növekedését teljes egészében a szocialista nagyüzemekben, az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban kell realizálni. Az élelmiszeripari termelés évi 4 százalékos növekedési ütemével számolunk. A terv a fagazdaságban az eddiginél mérsékeltebb ütemű fejlődést irányoz elő. Az erdőgazdálkodás évi átlagos fejlődési üteme, a III. ötéves terv ideje alatt megvalósuló 4,7 százalékkal szemben 3 százalék lesz. A fafeldolgozó ipar az erdőgazdaságot meghaladó, de a NIL ötéves tervnél ugyancsak némileg lassúbb ütemben az eddigi évi 7,3 százalékkal szemben 4,2 százalékkal növekszik. Termeléspolitikai céljaink elérésében meghatározó szerepe van az anyagi-műszaki ellátásnak — folytatta a miniszter. — A tervidőszakban a mezőgazdasági beruházásokra 20—22 százalékkal nagyobb összeget fordíthatunk, mint a III. ötéves terv időszakában. A 61,5 milliárd Ft összegű mezőgazdasági beruházás 40 százaléka az állattenyésztés, 19 százaléka a növénytermelés, 30 százaléka a gépesítés, és 11 százaléka az infrastruktúra és a költségvetési intézmények fejlesztését szolgálja. A mezőgazdaság gépesítése — A mezőgazdaság gépesítésére — mutatott rá a továbbiakban — 40 százalékkal fordítunk többet, mint a III. ötéves tervben. Legfontosabb feladatunk az avult, korszerűtlen erő- és munkagéppark