A MEDOSZ Lapja, 1978 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1978-03-15 / 6. szám

A szakszervezeti bizalmiak és a vezető testületek beszámolóinak tapasztalatai A szakszervezeti bizalmiak mintegy 3/4-e tartotta meg eddig a beszámolóját a szakszervezeti csoportok előtt és a munkahelyi bizottságok, szb-k több mint fele számolt be a munkahelyi taggyűléseken. A bizalmi beszámolók többségére jellemző, hogy valóban arról szólt, mit tett a bizalmi a csoportja tagjaiért; hogyan segítette elő a maga posztján a csoportra eső feladatok teljesítését; hogyan tudta a szakszervezeti bizalmi kiszélesedett jogait a szakszervezet kétirányú, de egységes feladatainak szolgálataiban gyakorolni. A legtöbb helyen jónak értékelték a munkahelyi vezetővel egyre tartalmasabbá váló együttműködést. A bizalmi hatáskör növelése lendületet, mélyebb tartalmat adott a bizalmi munkának. Ugyanakkor számos helyen az is érezhető volt, hogy még sok dolognak a kezdetén tartunk. Ezt bizonyítja az is, hogy jobbára csak a bizalmi egyetértési hatáskörébe tartozó feladatok értékeléséről esett szó és csak kevésbé a véleményezési, képviseleti, ellenőrzési jogkörbe tartozó feladatokról. A fogyatékosságból sokat észrevettek és szóvátettek a bizalmiak is, a szakszervezeti csoport tagjai is. Legtöbb helyen javult a bizalmi által adott információ a csoport tagjai és a vezető szervek irányában. Mindezek már a közösségi gondolkodásmód tükrözői. Nem véletlen, hogy a korábbiaknál sokkal több gazdasági vezető vett részt ezeken a beszámolókon. Az érdeklődés egyben azt is mutatja, hogy a gazdasági vezetők egyre nagyobb része fontos embernek tartja a bizalmit. Tudják, mennyire jelentős szerepük van a jó munkahelyi közérzet megvalósításában, és hogy ez a jó közérzet anyagi erőt jelent a termelés szolgálatában. Hiszen a jó közérzetet nemcsak az anyagiak, a napi problémák rendezése befolyásolja, hanem a jó vagy kevésbé jó munkaszervezés is, amely nemcsak a keresetcsökkenést, hanem az egyre szűkösebb munkaerő pazarlását, a fegyelmezetlenséget szüli, amit joggal ítélnek el a becsületes dolgozók. Mindezek mellett még számos helyen volt gyenge beszámoló, ahol csak néhány praktikus dologról esett szó. Ez is mutatja, hogy még sok a tennivaló a szakszervezeti munka alappilléreinek erősítése körül. Nem véletlenül tették szóvá, hogy a szakszervezeti bizalmi mellett a partner munkahelyi vezetőket is el kell igazítani a szakszervezeti jogokról, és meg kell teremteni annak a feltételét, hogy a bizalmi közvetlenül gyakorolhassa jogait. Ez pedig az, hogy legyen több hatásköre a munkahelyi vezetőknek is. A szakszervezeti csoportélet rendszeressége, folyamatossága sok helyen nem olyan, amilyet a megnövekedett feladatok megkövetelnek. Ez a jövőre nézve fontos tanulság, hiszen a demokratizmus szélesítése, tartalma, minősége függ tőle. A taggyűlések többségén sok szó esett a politikai tömegoktatás fontosságáról, a fegyelmezettebb munkavégzést elősegítő munkaszervezés javításáról, a munkaverseny lendületének folytatásáról. Számos helyen bírálták az üdülési lehetőségek elégtelenségét és kérték, hogy kapjanak az alapszervek a főidényben is több családos beutalót. Sok panasz hangzott el a munkaruhák minőségére is és több helyen bírálták — joggal — az időnként összezsúfolódó értekezletsorozatot is. A taggyűlési beszámolókon hangsúlyt kaptak a szakszervezeti jogkör érvényesítésével, a szakszervezeti élettel és tartalmával, a munkaversennyel a bér- és a szociálpolitikával, ezen belül is a lakáshelyzet javításával kapcsolatos kérdések. NAGY FIGYELMET A HÁTRALEVŐ BESZÁMOLÓKRA! Március folyamán lesznek a nagy alapszervezetekben a vszt-knek a bizalmiak tanácskozása előtti beszámolói. Az előkészületekre nagy gondot kell fordítani. A beszámoló reflektáljon a szakszervezeti csoportértekezleteken, munkahelyi taggyűléseken elhangzott lényeges kérdésekre is, de arról szóljon, hogy a vszt és a vszb mit tett az elmúlt egy esztendő alatt. Ne akarjon minden részletkérdéssel foglalkozni, hanem csak azokkal a legfőbb kérdésekkel, amelyek az elmúlt év munkáját alapvetően jellemezték. Pl. a munkaverseny, az üzemi demokrácia továbbfejlesztésére hozott intézkedés üzemi realizálása, a szakszervezeti hatáskör és ezen belül a bizalmi hatáskör kiszélesítése érdekében tett erőfeszíté- sek, a szociális körülmények, a lakáshelyzet javítására tett intézkedések, szakmai, politikai képzés szervezése. Minősítsék is a bizalmiak, tiszlmunkáját! A SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁGOK IS SZÁMOLJANAK BE! A számvizsgáló bizottságnak is évente be kell számolni tevékenységéről és arról, hogy a szakszervezeti bizottság hogyan gazdálkodott a tagság pénzével, eszközeivel. Az ellenőrzés nem bizalmat-lanság, hanem esetleges megelőzése, felfedése a helytelen, a szabályokkal ellentétes dolgoknak. A tagság joggal vár tájékoztatást arról, mire fordítják a tagdíjból az alapszernél maradt 50 %-ot, mindenki a besorolásnak megfelelően fizeti-e tagdíját, költségvetés szerinti-e a gazdálkodás, mit mutat az alapszervezet eszközeiről készült leltár stb. Ezt a beszámolót nem pótolhatja az szb vagy vszt beszámolója, mert nem feladata, és önmagát ebben nem ellenőrizheti. A beszámolók szóbeliek legyenek! A beszámoló gyűlésekre készülés komolysága nem abban fejeződik ki, hogy a vezető testület írásos beszámolót ad-e ki vagy sem. Szakszervezetünk titkárságának álláspontja, hogy sem az üzemi, sem majd a megyei beszámoló gyűléseken nem kell írásos beszámolót kiadni a vezető testületeknek. A beszámoló gyűlések ne legyenek kis kongresszusok! Jellemezze őket az okos mértéktartás, ésszerűség és a szükségesnél nem nagyobb költség. A termékenységét, tartalmát úgyis a reális szóbeli beszámoló és az okos előremutatás, feladatmeghatározás fogja fémjelezni. A beszámolók mellett vázolja a vezető testület néhány pontban azokat a legfontosabb feladatokat is, amelyeket a kongresszusi határozatokon belül az év folyamán fontos feladatként kell számontartania a szakszervezeti tagságnak éppen úgy, mint a vezető testületeknek. Az a helyes, ha sablonoktól mentesen a gazdaság, az üzem, az intézmény előtt álló feladatok, célok segítéséhez kapcsolódik. KÖRÜLTEKINTŐ KOOPTÁLÁSOKAT Az alapszabály lehetőséget ad arra, hogy a két választási ciklus közt a választott szakszervezeti tisztségből elkerülőket — ha arányuk nem haladja meg a testületi létszám 1/3-át — nyílt szavazással új tisztségviselőkkel pótolja a taggyűlés vagy bizalmi tanácskozás. Ha ennél nagyobb arányú a hiány, akkor szabályosan, titkos, szavazással kell a vezetőséget újra választani. A kooptálás ugyanolyan körültekintést igényel a káderkiválasztásnál, mintha teljesen új vezetőséget választanának. Nagyon lényeges, hogy a kooptálással lehetőleg javuljon a választott testület összetétele. Politikai kérdés, hogy a testületekben arányuknak megfelelően legyenek képviselve a nők, a fiatalok, a különböző foglalkozásúak. A hangsúly természetesen az alkalmasságon van! Különben az összetétel csak statisztikai lesz. A BESZÁMOLÓ GYŰLÉSEKET NE KOMBINÁLJUK MÁS TANÁCSKOZÁSSAL! Elszórtan tapasztalható, hogy a beszámoló gyűléseket az üzemi demokrácia más fórumával társítják. Ez nem hasznos egyik tanácskozásnak sem, mert lehetetlenné teszi az érdemi munkát. Nem kipipálni akarjuk a rendezvényeket, hanem érdemben tárgyalni a napirendeket és irányt szabni a további tennivalóinknak. Puskás Ferenc Tizenkétmilliárd mezőgazdasági gépekre (Folytatás az 1. oldalról.) napraforgómag betakarító adapter cukorrépa-betakarításhoz hazai gyártású vontató gépsor megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre. Burgonyaültető gépekből mintegy 110 darabot vásárolnak, a 2 és 3 soros típusból 170-et. A zöldségtermesztés hazai gépei mellett aprómag vetőgépet importálnak a tőkés piacról. Bolgár palántázógépek is érkeznek, úgyhogy, néhány hagymagépsor kivételével a zöldségtermesztéshez, -betakarításhoz elegendő gép van. ÖNTÖZÉS Ez évben 370 darab ■ önjáró és gépi áttelepítésű öntöző berendezést, az öntözőszivattyús gépcsoportból pedig 620 darabot szerez be a tröszt. A növényvédelem és az állattenyésztés gépeinél nem lesz fennakadás. Újdonság, hogy beindul a hazai LEHEL tejhűtőcsalád sorozatgyártása. Az AGROTRÖSZT foglalkozik a kisgazdaságok gép- és eszközigényeinek kielégítésével is. Motoros kézi és házi permetezőt, motoros kapát, háztáji fejőgépet szereznek be, bár az első félévben átmeneti hiány lehet ezekből. A Mezőgazdasági Ellátó Tröszt javította a háztáji és kisgépek garanciaszolgáltatását és alkatrészellátását. A háztáji és kisgép tulajdonosok kijavított gépeit a tröszt költségén szállítják vissza. ÁRVÁLTOZÁS 1978-ban a szocialista piacról beszerzett traktoroknál, munkagépeknél és a belföldön gyártott traktoroknál mezőgazdasági árváltozás nem lesz. A belföldi munkagépeknél mintegy 4 százalékos az áremelés a múlt évihez képest. Műtrágyából és növényvédőszerből 1978-ra 1,6 millió tonna hatóanyag értékesítését irányozták elő. Ebből nitrogén 690 000, foszfor 440 000 és káli 560 000 tonna. Növényvédőszerekből 7,5 milliárd forint értékű árualapot tervezett az AGROTRÖSZT. A hagyományos termékeken kívül a belföldi gyárak több olyan korszerű vegyszert állítanak elő, amelyeket eddig tőkés importból kellett biztosítani. A kiscsomagolású műtrágyákból a kiskereskedelem 22 000 tonnát igényelt, a tröszt azonban ennél 25—30 százalékkal több értékesítésére készült fel. A zöldségtermesztésben fontos a megnövekedett fóliakereslet kielégítése. Ezzel is számoltak a trösztnél. Az importált 1300 tonna agrofóliával együtt ez évben 12 000 tonna fólia beszerzésére van lehetőség. A kollektív szerződés módosítása A vállalatoknál, gazdaságoknál ezekben a napokban folyik a kollektív szerződés előző évi végrehajtásáról szóló vállalati beszámolók, valamint az 1978. évi módosítások megvitatása, elfogadása. 1. — A vállalati beszámoló tartalmazza, hogy a kollektív szerződés mennyiben segítette a vállalat termelési-gazdasági céljainak megvalósulását, összhangban áll-e a népgazdasági célkitűzésekkel. A beszámolónak foglalkoznia kell a kollektív szerződés egyes rendelkezéseinek végrehajtásával és azokkal a gondokkal, amelyek az elmúlt évben felmerültek. Helyes, ha külön kitérnek a kollektív szerződésben meghatározott végrehajtási elvekre (pl. a bérfejlesztés, a premizálás, jutalmazás, a nők és a fiatalok, a nagycsaládosok támogatása). A beszámolóban részletesen elemezték, hogyan hajtották végre a kollektív szerződésnek a munka díjazásával összefüggő rendelkezéseit. Térjenek ki pl. a munkanormák és más teljesítménykövetelmények érvényesítésének tapasztalataira, kiterjesztésük lehetőségeire, területeire, esetleg akadályaira. Értékeljék, hogy a vállalati dolgozók alapbérének megállapítását szabályozó 16/1966. (XII. 11.) MüM-rendeletben foglalt alsó bérhatárok elérését, megközelítését hogyan szolgálta a bérfejlesztés, vagy ha lemaradás volt, mi ennek az oka? A beszámoló térjen ki a jogsegélyszolgálat, a munkaügyi döntőbizottság vagy a szakszervezeti bizalmiakat megillető jogok gyakorlása során felmerült problémákra, amelyek érintették a kollektív szerződés szabályait, annak végrehajtását. A beszámoló — ha a kollektív szerződésben előírtak és a gazdasági évben történt felhasználás között jelentős eltérés mutatkozik — foglalkozzék ennek okaival, következményeivel, ismertesse, alkalmaztak-e az ügyben és milyen mértékű felelősségrevonást. 2.7 A kollektív szerződés 1978. évi módosításánál az első tennivaló az új vagy megváltozott jogszabályokból adódó módosítások végrehajtása. A múlt évben megjelent rendelkezések alapján — amenynyiben a módosítás időközben nem történt meg — főleg a következőkre hívjuk fel a figyelmet : a) A vállalati belső bérrendszer kialakításánál, az alaprendelet szerinti bértételek bontásánál tekintettel kell lenni arra, hogy a bértarifarendszer alsó bérhatárait 1979. március 31-ig kell elérni. b) A műszakpótlék meghatározott körben 1977. július 1. napjától történt megállapítása, illetőleg 1978. július 1. napjától a mezőgazdaságra és az erdőgazdálkodásra, a vízgazdálkodásra, valamint más területekre történő kiterjesztése alapján szükséges a kollektív szerződésekben a műszakpótlék mértékére vonatkozó rendelkezések módosítása. c) A szocialistamunkaversenyről szóló 1038/1977. (X. 4.) Mt. h.—SZOT—KISZ együttes határozat alapján szükséges a kollektív szerződésnek a szocialista brigádoknak járó pénzjutalmak mértékét egységesen szabályozni. Hatályon kívül kell helyezni a „kiváló dolgozó” kitüntetéssel együttjáró pénzjutalom összegére vonatkozóan a kollektív szerződésbe felvett rendelkezést, miután a jutalom mértékét az együttes határozat szintén egységesen szabályozta. d) Az állami kitüntetésekhez — függetlenül attól, hogy azzal pénzjutalom jár vagy sem — a vállalat részéről külön jutalom vagy jutalomszabadság nem adható. 3. — A kollektív szerződés ez évi módosításánál többek között változatlanul feladata) a munkaerő-gazdálkodást segítő szabályok fejlesztése, amennyiben a kollektív szerződés jelenlegi rendelkezései nem kielégítőek, így pl. a kollektív szerződés a fluktuáció csökkentését azzal is elősegítheti, ha jobban megbecsüli a vállalatnál hosszabb ideje munkaviszonyban állókat. A tapasztalat szerint azonban nem bizonyult helyesnek, ha a törzsgárdatagság anyagi elismerésének egyszerre többféle formáját (év végi részesedés felemelése, jutalmazás, jutalomszabadság stb.) is alkalmazzák; b) a munkaidőalap hatékonyabb kihasználását célzó megoldások alkalmazása, különösen az egyenlőtlen munkaidő-beosztás kiterjesztése, illetve olyan alkalmazása, hogy ezáltal csökkenjen a túlmunka felhasználása, vagy a gépek és berendezések hatékonyabb üzemeltetése céljából a műszakok számának növelése, a munkaközi szünet biztosítása módjának felülvizsgálata, annak a munkaidő megszakításával történő kiadása esetén járó díjazásának meghatározása (ez a minimális órabér alapulvételével 3,15 Ftnál kevesebb nem lehet egy fél órára); c) a munka díjazásánál szem előtt tartandó a bérrendszerek és bérformák alkalmazási körének növelése, illetve az éves bérfejlesztési előirányzatnak nemcsak a vállalat egészére, hanem az egyes termelő egységekre és állománycsoportokra bontott meghatározása; ugyanez vonatkozik a bérfejlesztés dolgozók közötti felosztásának elveire is; d) a részesedési alap felosztásáról és felhasználásáról szóló szabályoknál helyes a prémium és jutalom arányának növelése. 4. — A vállalatok szakszervezeti és gazdasági vezetői a kollektív szerződés végrehajtásáról szóló beszámolót és a módosításra tett javaslatot vitassák meg és juttassák el a dolgozókhoz, akik azt általában kisebb csoportokban (pl. brigád, műhely, szakszervezeti csoportértekezleten) megvitatják, észrevételeiket elmondják. A vitában vegyen részt a vállalat gazdasági vezetésének olyan képviselője, aki a felmerült kérdésekre válaszadásra jogosult. Ugyancsak vegyen részt olyan szakszervezeti megbízott is, aki a szakszervezeti szerv álláspontját tudja képviselni. A vitában elhangzott észrevételekről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az észrevételek elfogadásának vagy el nem fogadásának okairól a dolgozókat legkésőbb 15 napon belül tájékoztatni kell. A kollektív szerződés előző évi végrehajtásáról szóló beszámolót és a módosítás tervezetét a dolgozókkal egyidejűleg, de külön-külön is meg lehet vitatni. A végleges szövegtervezet, illetőleg módosítás hatályba léptetése 1978. április 30-ig történjék meg. A dolgozókkal való megvitatás alapján szükséges változtatásokat a módosítás tervezetén a vállalat a szakszervezet vállalati szervével közösen vezesse át és terjessze a vszt és a bizalmiak testületének együttes tanácskozása elé. Ez a fórum szavazás útján dönt a beszámoló elfogadásáról, a kollektív szerződés módosításának szükségességéről. A kollektív szerződés módosítására csak a vállalat és az együttes tanácskozás álláspontjának egyeztetésével, az egyetértés kialakulásával kerülhet sor. A vállalatoknál ehhez a felelősségteljes munkához és hatálybalépése után a módosítás ismertetéséhez mind a szakszervezeti tisztségviselők, mind a gazdasági vezetők gondos munkájára van szükség. Dr. Gojdár László Állattenyésztési kutatók (Folytatás az 1. oldalról.) húsz egyetemi, illetve főiskolai tanszék, valamint vállalati kutatóhely foglalkozik. A kutatók jelentős hányada jól felkészült, tájékozottságuk a szakterületükön megfelelő. Ugyanakkor nincs megoldva a kutatói utánpótlás. A tanszékek felszereltsége alacsonyabb színvonalú, mint a kutató intézeteké. — A vállalati kutatóhelyek komoly eredményeket értek el az utóbbi időben, elsősorban a külföldi eredmények hazai adaptálásával — mondotta. — A kutatást végző vállalatok mindegyike kapcsolódik valamelyik kutatási programhoz, jórészük megbízást is ad az intézeteknek, tanszékeknek. A kutatóhelyeken általában biztosítottak a kutatás laboratóriumi feltételei. A kísérleteket élenjáró üzemekben, vállalatoknál végzik. Az állattenyésztési kutatások nemzetközi kapcsolatai is sokat fejlődtek. E kapcsolatokra elsősorban a kölcsönös informálódás a jellemző és kevésbé a közös kutatásokban való együttműködés. A nemzetközi eredmények hazai adaptálása a vállalati kutató helyeken gyorsabb és eredményesebb, mint az intézményeik területén. Végezetül ismertette az egyes ágazatokban kialakult helyzetet és a tennivalókat. Az előadást dr. Kovács Ferencnek, az Állattenyésztési Kutatások Tanácsának elnökének, dr. Horn Artur akadémikusnak, dr. Németh Lajosnak, az Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség főigazgatójának és dr. Papócsi Lászlónak, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettesének korreferátuma követte. A tanácskozás értékes hozzászólásokkal fejeződött be. Kesztyűs Ferenc Dr. Papócsi László Dr. Németh Lajos Papírfa exportra A Zalai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság éves bevételének 1/4-e exportból származik. Ez az összeg az idén meghaladja a százmillió forintot. Fagyártmányokat, félkésztermékeket, fenyőfűrészárut, bútorlécet és parkett elemeket szállítanak külföldre. Elsősorban Ausztriába és Olaszországba. Ezek az országok saját járműveiken szállítják az árut. Védik a Körösök tisztaságát Az eddigi tapasztalatok szerint hazánk legtisztább vizű folyói a Körösök. Az utóbbi időben azonban gyors ütemben gyarapodtak az ipari üzemek, s ugyanakkor a mezőgazdaság is egyre több vegyianyagot használ fel. A megyei tanács természetvédelmi és környezetvédelmi rendeletet hozott a Körösök vize tisztaságának megóvására.