A MEDOSZ Lapja, 1979 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1979-01-02 / 1. szám

* Új esst pst de* cígságssersó Mi mit vár 1975-t©l? Tervek* remények* célok* elképzeléseki­ g, ú­j év, új remények. És természetesen feladatok, megvalósításra váró elképze­lések, hiszen torlódnak előttünk a kitűzött célok, s az új esz­tendő előtt megállapíthatjuk, ez az év sem lesz könnyebb az előzőeknél. K­örkérdésünk első válasz­adója, Kardos Imre az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság igazgató­helyette­se: — Csak úgy beszélhetünk tervekről, ha megnézzük, hogy mi van mögöttünk. Kiváló vi­zes kollektívánk 1978-ban túl­teljesítette politikai és gazda­sági feladatát. A száz eszten­deje újjászületett Szeged ár­­vízvédelmi biztonságának nö­velése érdekében korszerű technológiával, modern meg­jelenítésben felújítottuk a sze­gedi partfalat. Ugyanakkor Csongrád megyére, mint az ország belvízelöntés miatt leg­többet szenvedett területére el­készítettük a komplex belvíz­­rendezés 15 évre szóló kon­cepció tervét és ennek alap­ján beindítottuk a közel 4 mil­liárdos beruházást.­­ Az új évtől azt várom, hogy a Tisza völgyében, ez­ért belül Szegeden árvízmentesen ünnepelhessük a szegedi nagy árvíz március 12-én esedékes centenáriumát. A már jóváha­gyott program alapján zavar­talanul, jól induljon a Csong­rádi vízlépcső előkészítő és építési munkája. És, hogy töb­bet foglalkozassam a szak­mámmal, az árvízvédelemmel, a belvízvédelemmel és folyó­szabályozással csakúgy, mint a nagyon terhes adminisztráció­val. — Mint magánember ugyan­csak néhány szép tervemet szeretném megvalósítani az új évben. Szeretném befejezni a Marxista—Leninista Egyetem szakosító tanfolyamát. "Várom fiam érettségijét és végül, de nem utolsósorban szeretnék továbbra is hódolni hobbijaim­nak, a kertészkedésnek és az éremgyűjtésnek. Tóth Béla a Mezőmihályi Művelődési Ház igazgatója: — Gazdag és szép esztendő áll mögöttünk. De hát hagyo­mányaink is a jó munkára kö­teleznek. 1974-ben kaptuk meg a MEDOSZ Kiváló Klub, és 1977-ben a MEDOSZ Kivá­ló Ifjúsági Klub kitüntető cí­met, ennek a vezetője Angyal Julianna. Ennyit a régmúltról. A mögöttünk álló év sok si­kert hozott. A Népfront klub, amely egyben az öregek klub­ja is, jól működik. A művelő­dési házunk "nagyszerű előadá­sokat, vetélkedőket, játékos foglalkozásokat szervezett 1978-ban. 20 asszony részvéte­lével kézimunka-kör működik. Szeretik a kalocsai hímzést, a szűrhímzést, az írásos és a vagdalásos kézimunkák készí­tését. Táncosaink, énekeseink szerepelnek évről évre a Bükk­­aljai dalosünnepen, 1978-ban Mezőkeresztesen rendezték meg az évről évre más és más helységben tartandó találko­zót. Van fotó szakkörünk, ezenkívül a gyerekeknek báb- és citeraszakkörük. Az úttörő néptáncosaink a megyei kultu­rális seregszemlén mindig jól szerepelnek. 1978-ban például oklevelet kaptak. — Jómagam 10 esztendeje vagyok e Művelődési Ház ve­zetője. Szoros kapcsolatunk van az állami gazdasággal, hi­szen egyik fenntartónk. 1979- től azt várom, hogy a Radnóti Miklós ifjúsági klubunk a ki­váló klub címnek megfelelő színvonalon szerepeljen. A Népfront klubot szeretnénk kibővíteni a fiatalok bevonásá­val. Jó lenne, ha az ismeret­­terjesztő előadáson, az író­­olvasó találkozókon nem mindig ugyanazok az arcok jelennének meg, szeretnénk bővíteni a lá­togatók körét. Jó lenne végre teljesen megteremteni a szo­cialista brigádmozgalom kul­turális vállalásaihoz szükséges feltételeket. Szép műsorral ké­szülünk a 60. évforduló meg­ünneplésére, kiállítást is tar­tunk. De a Móra centenárium­ról is szép műsorral kívánunk­ megemlékezni. — Magamnak pedig mi mást kívánhatnék, mint erőt a mun­kához, kedvet a feladatokhoz, s feleségemmel, Borikával, aki könyvtárosa a művelődési ház­nak, sok örömet a munkában, a családban. Csanádi Ferenc a Hosszúhegyi Állami Gaz­daság vszb-titkára: — Nekem 1978. hozta eddig a legnagyobb élményemet, s ez most, az év végén vissza­tekintve úgy érzem meghatáro­zója lesz egész életemnek. 1978. július 30-án indultam Kubába, a Világifjúsági Talál­kozóra, s kint voltam augusz­tus 18-ig. A Kubai Mezőgaz­dasági Dolgozók Szakszerveze­tének főtitkárhelyettese Louis Salinas 1976-ban ugyanis a gazdaságunkban járt, s én az ő személyes vendége voltam odakint néhány napig. Már az első nap megkeresett, s felejt­hetetlen napokat töltöttünk együtt. Persze, hosszúhegyi pezsgővel és borral köszön­töttük a viszontlátást. — 10 éve dolgozom a gaz­daságban, 1973-tól, március 1- től mint vszb-titkár. Kecske­méten végeztem a kertészeti főiskola karát, feleségemet, Pásztor Máriát pedig SZOT iskolán ismertem meg. Van egy hároméves Ildikónk. Felesé­gem most árkalkulátor, GYES-en volt, az idén jött vissza. S hogy még 1978. örö­meiről beszéljek: voltunk O­laszországban, Riminiben, Rómában, Firenzében, San Marinóban, hát nem csodála­tos év van mögöttünk? — 1979. tervei? Jelentkezni kívánok a kertészmérnöki karra, mert érzem a tovább­tanulás szükségességét. A ter­veink között szerepel az 1978- ban sikeresen bemutatkozó Hajósi Alkotótábor tovább­folytatása. És természetesen mint szb-titkár mindig és min­denben a dolgozókért kívánok tevékenykedni. Remélem, va­lamennyiünk közös megelége­désére. A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság cserkúti telepé­nek fűművez­etője: Baranovics Ferenc — Csodálatos esztendő van mögöttem. A­dikor a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, a MEDOSZ országos fafaragó pályázatának eredményhirde­tésénél engem is szólítottak, őszintén szólva nagyon meg­lepődtem, mert nem számítot­tam elismerésre. Annál job­ban esett, hogy én kaptam a MEDOSZ 5000 forintos külön­­díját. Nyolc esztendeje foglal­kozom a fafaragással. Szeretem a fát, amikor a kezembe ve­szem, azt érzem, nekem ab­ból valamit alkotni kell. Ér­dekes módon korábban a re­zet szerettem, meg festegettem is. De azután a fánál kötöttem ki. A kezdettől figurális dolgo­kat csinálok, úgyhogy az én műfajom, talán a szobrászat­hoz áll közelebb mint a fafa­ragáshoz. 1 — 15 éve dolgozom a vízügy­nél szeretem a munkahelye­met, a napi munkámat, meg sem tudnék lenni nélküle. Elő­ször a munkatársaim figyeltek fel dolgaimra, egy-két fafara­gásomat nekik is ajándékoz­tam. Ez a Pincejelenet c. fa­faragásom, amely a sikert hozta nekem, majdnem nem készült el. Eltörött a karom. De azután végülis 300 órai munkával elkészült. Szeretem az égerfát, a cseresznyét, a diót faragni, de a vadkörte és a szelíd körte­ is a kedven­ceim közé tartozik. — 1979-re nagy terveket nem készítek. De természete­sen tovább kívánom folytatni munkámat, hiszen a siker nagy lendületet adott. Vannak elképzeléseim, s mind fába szeretném faragni. 32 éves va­gyok, úgy gondolom, még sok szép tervem megvalósulhat. Fám van, kedvem van, mi kell több ennél? A többi már a fa­ragókés dolga... Gyümölcsfák, dísznövények Sokan szeretik a Sió gyümölcslevet Hogy miről ismerik a Sió­foki Állami Gazdaságot, mi adja hírét, nevét? Szalai Géza igazgató ezt mondja: — A 4200 hektáros gazdasá­gunk 4 termelő és egy szolgál­tató ágazattal működik. 200 hektáron kukoricát, búzát, 700 hektáron zöldséget termesz­tünk. A zöldbabnál megterem­tettük a siófoki termelési rend­szert. Persze az országban el­sősorban a faiskolánkat isme­rik, ennek régi hagyománya van nálunk, hiszen 1922-ben létesítették azt az elődöt, amit mi fejlesztettünk tovább. — Szóljunk hát részletesen a faiskoláról. — Örömmel. 200 hektáron egy millió különféle gyümölcs­fa csemetét nevelünk. És eh­hez jön még félmillió dísznö­vény. Mindehhez persze rend­kívüli eszköz- és kézimunka­igény kívánatos. Elég egy pél­da : a költségek 40 százalékát a munkabér adja. Exportunk tő­kés és szocialista országokba egyaránt jelentős. Például dísz­cserjét exportálunk Jugoszlá­viába, Ausztriába, az NSZK- ba, Hollandiába, Svédországba. Azonkívül egyre nagyobb a belföldi igény: lakótelepek, autóutak, parkok létesítése kí­vánja a díszcserjéket. — A lakossági szolgáltatás? — 12 árudánk van az ország­ban. Például Velencén, Bala­­tonfüreden, Győrött, Szombat­helyen. Zalaegerszegen 1979- ben nyitottunk árudát. De per­sze jóval több helyen árusí­tunk, hiszen az ÁFÉSZ-ek ke­zelésében lévő lerakatok kínál­ják a gyümölcsfáinkat, dísznö­vényeinket. Évente kft. 200 ezer gyümölcsfát adunk lakos­sági célra. 1977-ben még csak 56, 1978-ban már 80 fajta kö­zül választhattak az érdeklő­dők. — Szőlőoltvány? — 1978-ban 150 ezer sző­lőoltványt szállítottunk. M­iből jutott kevés 1978- ban? — Kevés volt a meggy és régebben az őszibarack. Egy­szerűen azért mert nem csíráz­tak ki a magok. Hűtőkamrák kellenének. Az Erdei Termék Vállalaton keresztül sajnos nem megoldott a vadtermő alany beszerzése. — Őszibarackból hány fajta állt rendelkezésre? — 17 fajta. — Mire büszkék? — Főágazatunk 800 hektár gyümölcsös, ebből 560 hektár termő. Termeltünk 1978-ban 600 vagon almát, 250 vagon őszibarackot, azután cseresz­nyét, meggyet, szilvát, és kaj­szit. Konzervüzemünk öt éve működik. A kezdetkor csak 32 vagon volt a teljesítése, 1978- ban már 700 vagonnál tartot­tunk. Büszkék vagyunk a Sió gyümölcslére. Ittak már? Kós­tolják meg!... Asztalunkon a feketekávé­hoz Sió gyümölcslé is társul. És milyen finom. Sokan meg­szerették, mióta elkezdte meg­hódítani a piacot. Csomagolása ízléses. — További tervek? ■— Rostos őszibarack, rostos kajszilé, és paradicsom. S 1979 új terméke lesz: a rostos meggylé. Mindezeket azért szeretik a fogyasztók, mert na­túr gyümölcslevet kapnak el­dobható csomagolásban. — Export? — 1978-ban Szlovákiába ex­portáltunk egy millió tasakot. Reméljük, hogy a piacot bőví­teni tudjuk. Az már biztos, hogy a 10 milliónyi tasakkal szemben, 1979-ben 15 milliónyi tasak rostos gyümölcslét ho­zunk forgalomba. T. T. Sterilezik a körte befőttet­tével töltik fel a befőttet Szalai Géza igazgató Munkavédelem az állami gazdaságokban 1978-ban az állami gazdasá­gi dolgozók élet- és munkakö­rülményeit, s az ezzel össze­függő feladatokat az AGK és területi főosztályai többször vizsgálták, és ők 31 esetben, míg a gazdaságok két-három alkalommal tűzték napirendre a baleseti helyzet értékelését és a feladatok meghatározását. A súlyos és a halálos üzemi balesetek száma kedvezőtlen képet mutat, az üzemi balese­tek és a kiesett munkanapok száma viszont csökkent. A csökkenés az üzemi balesetek­nél csaknem 10%-os, a kiesett munkanapok csökkenése 5%-os. A személyek esésével, a kézi szerszámok használatá­val és az állatokkal kapcsola­tos tevékenységekhez kapcsoló­dik a balesetek 45%-a. Magas a munkagéppel összefüggő bal­esetek aránya is. A munkavég­zés tárgyi és személyi felté­teleinek biztosítása a termelés­ben, a termelés előkészítésében résztvevőktől pontosabb, szoro­sabb és szervezettebb együtt­működést követel. Tapasztalható, hogy ha az előkészítés és a végrehajtás között kedvezőtlen a kapcso­lat, akkor kapkodás és nagy­fokú szervezetlenség várható, s ezzel együtt a munkavédelmi hiányosságok miatt a veszély­­helyzetek növekednek, s meg­nő a balesetek bekövetkezésé­nek valószínűsége. Nagyon tanulságos az egyik állami gazdaságban történt szerencsés kimenetelű ese­mény. Villástargoncát csopor­tosítottak át egy másik telep­helyre. A rakodógépet a pót­kocsira szabálytalanul helyez­ték fel, nem helyezték el és rögzítették biztonságosan. A pótkocsit a kirakodóhoz kéz­zel tolták. A pótkocsi felbo­rult, a targonca a vonórudat irányító dolgozóra esett. Csak a szerencsés véletlen miatt nem történt súlyos baleset: a dolgozó a rakodóvilla és villa­tartóoszlop által behatárolt vé­dett térbe került.­­ Egy másik állami gazdaság­ban MTZ—50 traktorra szerelt trágyamarkolóval dolgoztak. A traktoron borulásvédő keret nem volt. A gép javítás után a műhelyből a munkahelyre ment, közben az útról szabály­talanul letért és a dombos te­rületen a traktor vezetőjét maga alá temetve felborult. Megnyugtató, hogy a nyári betakarítási időszakban nem volt súlyosabb üzemi baleset. A kampányidőszakokra a felkészülés kedvező, máskor azonban a munkavédelmi fe­gyelem időnként fellazul, az óvórendszabályok előírásait nem tartják be. Sajnos gyak­ran a termelés közvetlen irá­nyítói eltűrik a szabálytalan munkát, sőt több esetben ma­guk is szabálytalanságot kö­vetnek el. Egy gazdaságban a zöldtakarmány szárító üzem­vezető agrármérnök a HP— 100-as présgépnél a pellett minőségét szabálytalanul el­lenőrizte. Bal kezén a mutató és középső ujjának két-két ízét a gép roncsolta. A munkahelyi vezetők sok esetben eltűrik az egyéni vé­dőeszközök, védőberendezések nélkül végzett munkát.­­ Egy gazdaság sertéstelepére a trágyaleszippantót a kardán­burkolat hiánya miatt a biz­­­tonsági szemle alkalmával le­állították. Másnap mégis üzemeltették a gépet. Balesetet okozott. A komplex termelésirányító , ellenőrző feladatok szak­képzett, vezetésre alkalmas embereket igényelnek. A mun­kásvédelmi oktatás alkalmá­val szemléltető eszközöket, a gazdaságban előfordult esemé­nyeket bemutató fényképet, fil­met is célszerű használni. A munkavédelmi oktatásokat gyakorlott szakemberek tart­sák, és térjenek ki a munka­végzéssel összefüggő előírások minden részletére. Nem kielégítő dolgozóink egymás közti munkatársi segít­sége. Kevéssé törődnek egy­mással, maguk és dolgozótár­saik testi épségével. Az okta­tásnál ilyen szempontból is foglalkozni kell a dolgozókkal: 1978-ban a munkavédelmi szemlék rendszeresebbé és tar­talmasabbá váltak a gazdasá­gokban. De a jó szemle a fo­lyamatos és következetes mun­kavédelmi tevékenységet nem helyettesítheti. Az­ 1979. évben megrende­zendő Mezőgazdasági Országos Munkavédelmi Konferencia előkészítésére az állami gazdaságok területén négy helyen területi munkavédelmi tanácskozásokat tartottunk. A tanácskozásokon 145 állami gazdaság 493 dolgozója vett részt. Az állami gazdaságok a biz­tonságtechnika és a munka­kultúra fejlesztésére, a balese­ti veszélyforrások csökkentésé­re, a munkavédelmi szervezet kialakítására, az üzemegészség­ügy és nevelés, az üzemhigié­nia fejlesztésére az V. ötéves tervidőszakra közel 3 milliárd Ft-ot terveztek. Ebből 1978-ig, 1,8 milliárd Ft-ot használtak fel. Az állami gazdaságokban a munkavédelem kétségtelenül fejlődött. A gazdaságokban dolgozók egyetértenek abban, hogy az emberi élet a legdrá­gább, azt pénzzel megváltani nem lehet. Dr. Herpay Balázs

Next