A MEDOSZ Lapja, 1979 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1979-01-02 / 1. szám
* Új esst pst de* cígságssersó Mi mit vár 1975-t©l? Tervek* remények* célok* elképzeléseki g, új év, új remények. És természetesen feladatok, megvalósításra váró elképzelések, hiszen torlódnak előttünk a kitűzött célok, s az új esztendő előtt megállapíthatjuk, ez az év sem lesz könnyebb az előzőeknél. Körkérdésünk első válaszadója, Kardos Imre az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese: — Csak úgy beszélhetünk tervekről, ha megnézzük, hogy mi van mögöttünk. Kiváló vizes kollektívánk 1978-ban túlteljesítette politikai és gazdasági feladatát. A száz esztendeje újjászületett Szeged árvízvédelmi biztonságának növelése érdekében korszerű technológiával, modern megjelenítésben felújítottuk a szegedi partfalat. Ugyanakkor Csongrád megyére, mint az ország belvízelöntés miatt legtöbbet szenvedett területére elkészítettük a komplex belvízrendezés 15 évre szóló koncepció tervét és ennek alapján beindítottuk a közel 4 milliárdos beruházást. Az új évtől azt várom, hogy a Tisza völgyében, ezért belül Szegeden árvízmentesen ünnepelhessük a szegedi nagy árvíz március 12-én esedékes centenáriumát. A már jóváhagyott program alapján zavartalanul, jól induljon a Csongrádi vízlépcső előkészítő és építési munkája. És, hogy többet foglalkozassam a szakmámmal, az árvízvédelemmel, a belvízvédelemmel és folyószabályozással csakúgy, mint a nagyon terhes adminisztrációval. — Mint magánember ugyancsak néhány szép tervemet szeretném megvalósítani az új évben. Szeretném befejezni a Marxista—Leninista Egyetem szakosító tanfolyamát. "Várom fiam érettségijét és végül, de nem utolsósorban szeretnék továbbra is hódolni hobbijaimnak, a kertészkedésnek és az éremgyűjtésnek. Tóth Béla a Mezőmihályi Művelődési Ház igazgatója: — Gazdag és szép esztendő áll mögöttünk. De hát hagyományaink is a jó munkára köteleznek. 1974-ben kaptuk meg a MEDOSZ Kiváló Klub, és 1977-ben a MEDOSZ Kiváló Ifjúsági Klub kitüntető címet, ennek a vezetője Angyal Julianna. Ennyit a régmúltról. A mögöttünk álló év sok sikert hozott. A Népfront klub, amely egyben az öregek klubja is, jól működik. A művelődési házunk "nagyszerű előadásokat, vetélkedőket, játékos foglalkozásokat szervezett 1978-ban. 20 asszony részvételével kézimunka-kör működik. Szeretik a kalocsai hímzést, a szűrhímzést, az írásos és a vagdalásos kézimunkák készítését. Táncosaink, énekeseink szerepelnek évről évre a Bükkaljai dalosünnepen, 1978-ban Mezőkeresztesen rendezték meg az évről évre más és más helységben tartandó találkozót. Van fotó szakkörünk, ezenkívül a gyerekeknek báb- és citeraszakkörük. Az úttörő néptáncosaink a megyei kulturális seregszemlén mindig jól szerepelnek. 1978-ban például oklevelet kaptak. — Jómagam 10 esztendeje vagyok e Művelődési Ház vezetője. Szoros kapcsolatunk van az állami gazdasággal, hiszen egyik fenntartónk. 1979- től azt várom, hogy a Radnóti Miklós ifjúsági klubunk a kiváló klub címnek megfelelő színvonalon szerepeljen. A Népfront klubot szeretnénk kibővíteni a fiatalok bevonásával. Jó lenne, ha az ismeretterjesztő előadáson, az íróolvasó találkozókon nem mindig ugyanazok az arcok jelennének meg, szeretnénk bővíteni a látogatók körét. Jó lenne végre teljesen megteremteni a szocialista brigádmozgalom kulturális vállalásaihoz szükséges feltételeket. Szép műsorral készülünk a 60. évforduló megünneplésére, kiállítást is tartunk. De a Móra centenáriumról is szép műsorral kívánunk megemlékezni. — Magamnak pedig mi mást kívánhatnék, mint erőt a munkához, kedvet a feladatokhoz, s feleségemmel, Borikával, aki könyvtárosa a művelődési háznak, sok örömet a munkában, a családban. Csanádi Ferenc a Hosszúhegyi Állami Gazdaság vszb-titkára: — Nekem 1978. hozta eddig a legnagyobb élményemet, s ez most, az év végén visszatekintve úgy érzem meghatározója lesz egész életemnek. 1978. július 30-án indultam Kubába, a Világifjúsági Találkozóra, s kint voltam augusztus 18-ig. A Kubai Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének főtitkárhelyettese Louis Salinas 1976-ban ugyanis a gazdaságunkban járt, s én az ő személyes vendége voltam odakint néhány napig. Már az első nap megkeresett, s felejthetetlen napokat töltöttünk együtt. Persze, hosszúhegyi pezsgővel és borral köszöntöttük a viszontlátást. — 10 éve dolgozom a gazdaságban, 1973-tól, március 1- től mint vszb-titkár. Kecskeméten végeztem a kertészeti főiskola karát, feleségemet, Pásztor Máriát pedig SZOT iskolán ismertem meg. Van egy hároméves Ildikónk. Feleségem most árkalkulátor, GYES-en volt, az idén jött vissza. S hogy még 1978. örömeiről beszéljek: voltunk Olaszországban, Riminiben, Rómában, Firenzében, San Marinóban, hát nem csodálatos év van mögöttünk? — 1979. tervei? Jelentkezni kívánok a kertészmérnöki karra, mert érzem a továbbtanulás szükségességét. A terveink között szerepel az 1978- ban sikeresen bemutatkozó Hajósi Alkotótábor továbbfolytatása. És természetesen mint szb-titkár mindig és mindenben a dolgozókért kívánok tevékenykedni. Remélem, valamennyiünk közös megelégedésére. A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság cserkúti telepének fűművezetője: Baranovics Ferenc — Csodálatos esztendő van mögöttem. Adikor a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, a MEDOSZ országos fafaragó pályázatának eredményhirdetésénél engem is szólítottak, őszintén szólva nagyon meglepődtem, mert nem számítottam elismerésre. Annál jobban esett, hogy én kaptam a MEDOSZ 5000 forintos különdíját. Nyolc esztendeje foglalkozom a fafaragással. Szeretem a fát, amikor a kezembe veszem, azt érzem, nekem abból valamit alkotni kell. Érdekes módon korábban a rezet szerettem, meg festegettem is. De azután a fánál kötöttem ki. A kezdettől figurális dolgokat csinálok, úgyhogy az én műfajom, talán a szobrászathoz áll közelebb mint a fafaragáshoz. 1 — 15 éve dolgozom a vízügynél szeretem a munkahelyemet, a napi munkámat, meg sem tudnék lenni nélküle. Először a munkatársaim figyeltek fel dolgaimra, egy-két fafaragásomat nekik is ajándékoztam. Ez a Pincejelenet c. fafaragásom, amely a sikert hozta nekem, majdnem nem készült el. Eltörött a karom. De azután végülis 300 órai munkával elkészült. Szeretem az égerfát, a cseresznyét, a diót faragni, de a vadkörte és a szelíd körte is a kedvenceim közé tartozik. — 1979-re nagy terveket nem készítek. De természetesen tovább kívánom folytatni munkámat, hiszen a siker nagy lendületet adott. Vannak elképzeléseim, s mind fába szeretném faragni. 32 éves vagyok, úgy gondolom, még sok szép tervem megvalósulhat. Fám van, kedvem van, mi kell több ennél? A többi már a faragókés dolga... Gyümölcsfák, dísznövények Sokan szeretik a Sió gyümölcslevet Hogy miről ismerik a Siófoki Állami Gazdaságot, mi adja hírét, nevét? Szalai Géza igazgató ezt mondja: — A 4200 hektáros gazdaságunk 4 termelő és egy szolgáltató ágazattal működik. 200 hektáron kukoricát, búzát, 700 hektáron zöldséget termesztünk. A zöldbabnál megteremtettük a siófoki termelési rendszert. Persze az országban elsősorban a faiskolánkat ismerik, ennek régi hagyománya van nálunk, hiszen 1922-ben létesítették azt az elődöt, amit mi fejlesztettünk tovább. — Szóljunk hát részletesen a faiskoláról. — Örömmel. 200 hektáron egy millió különféle gyümölcsfa csemetét nevelünk. És ehhez jön még félmillió dísznövény. Mindehhez persze rendkívüli eszköz- és kézimunkaigény kívánatos. Elég egy példa : a költségek 40 százalékát a munkabér adja. Exportunk tőkés és szocialista országokba egyaránt jelentős. Például díszcserjét exportálunk Jugoszláviába, Ausztriába, az NSZK- ba, Hollandiába, Svédországba. Azonkívül egyre nagyobb a belföldi igény: lakótelepek, autóutak, parkok létesítése kívánja a díszcserjéket. — A lakossági szolgáltatás? — 12 árudánk van az országban. Például Velencén, Balatonfüreden, Győrött, Szombathelyen. Zalaegerszegen 1979- ben nyitottunk árudát. De persze jóval több helyen árusítunk, hiszen az ÁFÉSZ-ek kezelésében lévő lerakatok kínálják a gyümölcsfáinkat, dísznövényeinket. Évente kft. 200 ezer gyümölcsfát adunk lakossági célra. 1977-ben még csak 56, 1978-ban már 80 fajta közül választhattak az érdeklődők. — Szőlőoltvány? — 1978-ban 150 ezer szőlőoltványt szállítottunk. Miből jutott kevés 1978- ban? — Kevés volt a meggy és régebben az őszibarack. Egyszerűen azért mert nem csíráztak ki a magok. Hűtőkamrák kellenének. Az Erdei Termék Vállalaton keresztül sajnos nem megoldott a vadtermő alany beszerzése. — Őszibarackból hány fajta állt rendelkezésre? — 17 fajta. — Mire büszkék? — Főágazatunk 800 hektár gyümölcsös, ebből 560 hektár termő. Termeltünk 1978-ban 600 vagon almát, 250 vagon őszibarackot, azután cseresznyét, meggyet, szilvát, és kajszit. Konzervüzemünk öt éve működik. A kezdetkor csak 32 vagon volt a teljesítése, 1978- ban már 700 vagonnál tartottunk. Büszkék vagyunk a Sió gyümölcslére. Ittak már? Kóstolják meg!... Asztalunkon a feketekávéhoz Sió gyümölcslé is társul. És milyen finom. Sokan megszerették, mióta elkezdte meghódítani a piacot. Csomagolása ízléses. — További tervek? ■— Rostos őszibarack, rostos kajszilé, és paradicsom. S 1979 új terméke lesz: a rostos meggylé. Mindezeket azért szeretik a fogyasztók, mert natúr gyümölcslevet kapnak eldobható csomagolásban. — Export? — 1978-ban Szlovákiába exportáltunk egy millió tasakot. Reméljük, hogy a piacot bővíteni tudjuk. Az már biztos, hogy a 10 milliónyi tasakkal szemben, 1979-ben 15 milliónyi tasak rostos gyümölcslét hozunk forgalomba. T. T. Sterilezik a körte befőttettével töltik fel a befőttet Szalai Géza igazgató Munkavédelem az állami gazdaságokban 1978-ban az állami gazdasági dolgozók élet- és munkakörülményeit, s az ezzel összefüggő feladatokat az AGK és területi főosztályai többször vizsgálták, és ők 31 esetben, míg a gazdaságok két-három alkalommal tűzték napirendre a baleseti helyzet értékelését és a feladatok meghatározását. A súlyos és a halálos üzemi balesetek száma kedvezőtlen képet mutat, az üzemi balesetek és a kiesett munkanapok száma viszont csökkent. A csökkenés az üzemi baleseteknél csaknem 10%-os, a kiesett munkanapok csökkenése 5%-os. A személyek esésével, a kézi szerszámok használatával és az állatokkal kapcsolatos tevékenységekhez kapcsolódik a balesetek 45%-a. Magas a munkagéppel összefüggő balesetek aránya is. A munkavégzés tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása a termelésben, a termelés előkészítésében résztvevőktől pontosabb, szorosabb és szervezettebb együttműködést követel. Tapasztalható, hogy ha az előkészítés és a végrehajtás között kedvezőtlen a kapcsolat, akkor kapkodás és nagyfokú szervezetlenség várható, s ezzel együtt a munkavédelmi hiányosságok miatt a veszélyhelyzetek növekednek, s megnő a balesetek bekövetkezésének valószínűsége. Nagyon tanulságos az egyik állami gazdaságban történt szerencsés kimenetelű esemény. Villástargoncát csoportosítottak át egy másik telephelyre. A rakodógépet a pótkocsira szabálytalanul helyezték fel, nem helyezték el és rögzítették biztonságosan. A pótkocsit a kirakodóhoz kézzel tolták. A pótkocsi felborult, a targonca a vonórudat irányító dolgozóra esett. Csak a szerencsés véletlen miatt nem történt súlyos baleset: a dolgozó a rakodóvilla és villatartóoszlop által behatárolt védett térbe került. Egy másik állami gazdaságban MTZ—50 traktorra szerelt trágyamarkolóval dolgoztak. A traktoron borulásvédő keret nem volt. A gép javítás után a műhelyből a munkahelyre ment, közben az útról szabálytalanul letért és a dombos területen a traktor vezetőjét maga alá temetve felborult. Megnyugtató, hogy a nyári betakarítási időszakban nem volt súlyosabb üzemi baleset. A kampányidőszakokra a felkészülés kedvező, máskor azonban a munkavédelmi fegyelem időnként fellazul, az óvórendszabályok előírásait nem tartják be. Sajnos gyakran a termelés közvetlen irányítói eltűrik a szabálytalan munkát, sőt több esetben maguk is szabálytalanságot követnek el. Egy gazdaságban a zöldtakarmány szárító üzemvezető agrármérnök a HP— 100-as présgépnél a pellett minőségét szabálytalanul ellenőrizte. Bal kezén a mutató és középső ujjának két-két ízét a gép roncsolta. A munkahelyi vezetők sok esetben eltűrik az egyéni védőeszközök, védőberendezések nélkül végzett munkát. Egy gazdaság sertéstelepére a trágyaleszippantót a kardánburkolat hiánya miatt a biztonsági szemle alkalmával leállították. Másnap mégis üzemeltették a gépet. Balesetet okozott. A komplex termelésirányító , ellenőrző feladatok szakképzett, vezetésre alkalmas embereket igényelnek. A munkásvédelmi oktatás alkalmával szemléltető eszközöket, a gazdaságban előfordult eseményeket bemutató fényképet, filmet is célszerű használni. A munkavédelmi oktatásokat gyakorlott szakemberek tartsák, és térjenek ki a munkavégzéssel összefüggő előírások minden részletére. Nem kielégítő dolgozóink egymás közti munkatársi segítsége. Kevéssé törődnek egymással, maguk és dolgozótársaik testi épségével. Az oktatásnál ilyen szempontból is foglalkozni kell a dolgozókkal: 1978-ban a munkavédelmi szemlék rendszeresebbé és tartalmasabbá váltak a gazdaságokban. De a jó szemle a folyamatos és következetes munkavédelmi tevékenységet nem helyettesítheti. Az 1979. évben megrendezendő Mezőgazdasági Országos Munkavédelmi Konferencia előkészítésére az állami gazdaságok területén négy helyen területi munkavédelmi tanácskozásokat tartottunk. A tanácskozásokon 145 állami gazdaság 493 dolgozója vett részt. Az állami gazdaságok a biztonságtechnika és a munkakultúra fejlesztésére, a baleseti veszélyforrások csökkentésére, a munkavédelmi szervezet kialakítására, az üzemegészségügy és nevelés, az üzemhigiénia fejlesztésére az V. ötéves tervidőszakra közel 3 milliárd Ft-ot terveztek. Ebből 1978-ig, 1,8 milliárd Ft-ot használtak fel. Az állami gazdaságokban a munkavédelem kétségtelenül fejlődött. A gazdaságokban dolgozók egyetértenek abban, hogy az emberi élet a legdrágább, azt pénzzel megváltani nem lehet. Dr. Herpay Balázs