Földrajzi közlemények 1901.

Czikkek - Hanusz István: 10.000-nél több lakosú helyeink

Hanusz István. Ю,000-пё1 több lakosú helyeink. A XIX. és XX. századot elválasztó éjfél a Magyar birodalom városait kedvező, de nem egyenletes népszaporodásban lelte , és ha egybevetjük a három előző összeírást (Földr. Közi. XIV. 84—93., XX. 97 —106.), az mind népszaporodási, mind nemzeterősödési szem­pontból talán több a kielégítőnél, a vártnál, mégsem hiányzanak esetek, hogy némelyik város népe nem erősen izmosodott létszám­ban, sőt egyeseké fogyott is. Nem egyhamar lesz, míg az országos központi statistikai hiva­tal, az egyedül véghiteles fórum, földolgozhatja 30,000 számláló biztosnak a munkája eredményét, a betöltött személyi lapokat, a­melyek tömege vagy 900 méter mázsa súlylyal nyomja a felülvizs­gáló hatóság raktáraiban a polc­okat. De előzetes és erősen valószínű értékkel bíró jelentéskép beválnak a lapokba küldözött és ott nyil­vántartásba vett adatok. Esetleges hibák forrásai a forgó-szálló né­pesség lehetnek, meg az olyan magánosok, kik valamelyes oknál fogvást a számláló biztos ott járta idején távol voltak. A lapok i/o szerint is adtak kimutatásokat, itt a viszonylagos hely nyerés vagy veszítés jut kifejezésre, mint a megelőző két köz­leményben , mihez képest a létszámot lefelé menő sorba állítjuk össze az ember­gyűjtő közép­pontokon 10,000 lélekig, mindenik mellé odahelyezve az előző három népszámlálás eredményét. A­hol üres a hely, azon évben nem volt az illető község még 10,000-es, a zárjeles számok pedig azt mutatják, hányadik volt az előző czen­zusokban valamelyikük, a­mely város megtartotta a helyét, számot nem kapott a 2—4 oszlopban, de olyan kevés van. Az összehasonlításba beszámítható lakott helyek száma az utóbbi 30 év alatt 42-vel szaporodott. Legtöbb adat a „Budapesti Hirlap"-ból való, 15-öt kaptunk a központi statistikai hivatalból, 13-at az illető községekből, 2-őt a váczi egyházmegye 1901-iki névköny­véből. 269

Next