Földrajzi közlemények 1907.
Szövegképek jegyzéke - A Tisza kanyarulatai szabályozás előtt és után a bodrogközi Karád felett
388 Cholnoky Jenő dr rulatot rajzoltam egymás alá. A partvonalakat teljes vonallal húztam ki, a folyó sodrát pontozott vonallal jelöltem, a legközelebbi stádiumot pedig szaggatott vonallal jelzett partok tüntetik fel. A kezdődő kanyarulat fejlődésével a görbület sugara csökkenik, a folyó sodra tehát mind jobban neki vág a homorú partoknak, és pedig a kanyarulat előtt a jobbpartnak, a kanyarulat fordulójánál a balpartnak, az alsó végén megint ismét a jobbpartnak. A homorú partokat tehát alámossa a víz sodra Hajózásra legalkalmatlanabb az olyan hely, ahol a sodor az egyik partról a másikra vág át. Nevezzük az ilyen helyeket (F) fordulónak, mert az ilyen helyeken megfordul a kanyargás értelme : ha előtte jobbról balra fordult, akkor utána balról jobbra való fordulás következik. Az ilyen helyen a folyó medrében halmozódik fel a hordalék s legkisebb a vízmélység. A domború partoktól, a kanyarulatban levő félszigetszerű földnyelv végétől messze jár a sodor, azért itt lerakódás keletkezik. A sodor nem teljesen szimmetrikusan simul a szabályos kanyarulat megfelelő partjaihoz, hanem olyanformán helyezkedik el, mintha Folyópart 1842. "" Homokzátorig. .". vV Erdő, Ref. Karádi határ folyópart 1890-91. ^"Mérték. /Jsm. 2. ábra. A Tisza kanyarulatai szabályozás előtt és után a bodrogközi Karád felett. Mérték 1 : 33,333.