Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) XIX. évfolyam 2012.

3. szám - Heraldika - Csízi István: Magyar arisztokrata nők cimerhasználata a XVI-XVII. században

Heraldika négyest pajzs, amelyen két címer, a családé és a férjé variálódik. Az első és a negyedik mezőben a Szunyogh-címer változata (ugró ló, baljában zászlós kopját tartó lovassal, a ló feje felett [a pajzsfő elejében] két hatágú csillag, velük egy vonalban a lovas feje s a kopja között [a pajzsfő közepében] egy harmadik), a második és harmadik mezőben pedig a a Nyáry-címer (háromágú koronán lévő, vagy növekvő, jobbjában pálcát [?] baljában valószínűleg három virágot tartó, egyfarkú oroszlán) látható, úgy, hogy mindegyik címerkép a pajzs középvonala felé fordul.41 Figyelemre méltó, hogy az előkelőbb helyeken a nő családjának címere található, éppen ezért még inkább különös, hogy noha a feleség pecsétjein jelent meg ez a forma, mégis a férj családja vette használatba. Az biztosnak látszik, hogy önkényes, tehát az uralkodó által nem megerősített variánsról van szó, de hogy mi motiválhatta megalkotását, majd a Nyáryak általi átvételét, egyelőre nem tisztázható. Tartható speciális házassági címeregyesítés folytán létrejött személyes címernek, a fent említett Nádasdy-Kanizsai négyest pajzsot leszámítva viszont teljesen egyedülálló. Amennyiben a Nyáry család ekkor megalkotott és nem később átvett, új családi címere lenne, úgy érthetetlen, miért a feleség címereként jelenik meg. A magyar heraldikai irodalomban mindenesetre ez a variáns úgy vonult be, mint az 1723. évi grófi rangemeléshez kacsolódó címer, aminek viszont nincsen konkrét alapja.42 * Mint szó volt róla, a rutapajzs használata a korszakban Magyarországon egyáltalán nem terjedt el, feltehetően nem is volt igény az ilyen fajta megkülönböztetésre. Számos levelezés áttekintése után csupán egy esetet sikerült találni, az is 41 A különböző nagyságú (8-10-12 mm) pecsétlenyomatok közül a legnagyobbon egy vonalban a pajzskorona két oldalán, a másik kettőn a korona jobbján, felette és bal oldalán olvasha­tók a C[OMES] E[LIZABETH] és S[ZUNYOGH] betűk, MOL Magyar Kamara archívuma, Archívum familiae Szunyogh,­­ 195­2. tétel Szunyogh Erzsébet fol. 4., 7., 9., 15. Annak ellenére, hogy második férjével is legalább tíz évet élt együtt, nem tudunk más pecsétjéről, vagy címeréről, vö. Csízi István: A jeszenicei és budetini Szunyogh család, címerváltozatai a 16-18. században. II.. In: Turul, 77. (2004) 3-4. sz. 87-98. pp. 95. p. 42 A grófi cím 1723-as adományozásának kérdését tisztázta Nyáry, 1996. 187. p. — ezek sze­rint az Nyáry Lajos 1655-ös címének kiterjesztése volt Nyáry Zsigmond és utódai számára. A címert egyik diploma sem írja le, illetőleg nem tartalmaz rá vonatkozó rendelkezést a szerző­nek a címerre vonatkozó megjegyzése végső soron Csergheö, 1885-1894. Nyáry, I. v. Bedegh u. Berencs.­helyen található, nem kellően adatok­ közlésére alapul. A Szunyogh Erzsébet által használt címer Nyáryak által való felvételének mikéntje további kutatásokat igényel.

Next