Kossuth Lajos: Kossuth Lajos összes munkái 12. Kossuth Lajos 1848-49-ben 1848 április-szeptember 2. Kossuth Lajos az első magyar felelős minisztériumban - Magyarország újabbkori történetének forrásai (Budapest, 1958)
Forrásanyag
A TISZÁN INNENI KIVÁLTSÁGOS KERÜLET 223 az említett kerületet képező öt mező város s ugyan annyi helységek kiváltságos viszonyai s különösen az 1790/91 . 7. t. sz. által egy testté alakítatván, mint illyen a kerületi tanács igazgatása alatt olly szoros kapcsolatban áll, hogy attól az egésznek tetemes károsodása, sőt talán felbomlása nélkül egy tagja sem szakadhat el, következőleg a szándéklott örök megváltás is nem egyes helyekre, hanem az egész kerületre nézve összesen s egyszerre elintézendő, s hogy a kerület ebbeli sajátságos helyzete a divatozott úrbéri megváltástól egészen különböző, s avval egyáltalában össze nem egyeztethető eljárást igényel. — így állván a dolog, önkint következik, s tagadni nem lehet, hogy a legközelebbi 1847/8-ki országgyűlésen hozott, s az úrbériséget megszüntető [IX]-ik . t. ez. az említett s egészen más szerkezetű kiváltságos kerületet legtávolabbról sem érdekli. Azonban ámbár a kerület sajátságos helyzete s kiváltságilag nyert számos kitűnő jogok s jótétemények egy század ótai élvezése által az úrbéri állapothoz hasonlíthatlan magasabb s önálló polctot bír, — mindazáltal korunknak felmerült óriási szelleme, melly a birtokjognak minden kötelékektől — bármilly gyöngék legyenek is azok — tellyes felmentetését igényli, kétszeres ösztönt nyújt, hogy a Tiszán inneni kerület lakosainak rég táplált óhajtása, tudniillik a nyolczad-váltsági fizetések örökmegváltása, s ezzel a birtokjognak tellyesen szabaddá tétele mihamarább valósítassék. Imént múlt országgyűlésünk felmerült epochális napjainkban egyes tárgyakra s részletességekre, tehát a többször említett kerületi lakosok folyamodására is teendőit ki nem terjeszthető, megszorítván ezeket a hazának újjászületését képező magasabb általános intézkedések , s így az ország kormányzatával megbízott felelős független ministérium, s ebben különösen nekem — kinek szakába vág — jutott a feladat a nevezett kerület forró ldvánata valósítására alkalmat nyújtani, s annak, ha Isten úgy akarja, törvény, igazság, s méltányosság nyomán jó sükerű végelintézésén is a kerülettel egyértelműleg munkálkodni. — Óhajtom tehát én is — mint a kerület lakosai, — hogy a kerületben divatozó nyolczad-váltsági fizetések, azoknak megfelelő aránylagos s méltányos tőke-öszveg egyszer mindenkorral letételével örökre megváltassanak; s kijelentem, hogy az ajánlandó váltsági ősz vég elfogadása esetében a kincstár, valamint a rég tervezett új felmérés, úgy s különösen a Tisza-szabályozás. . A Tiszán inneni kiváltságos korona-kerületbe (Bács megye) az 1790 : VII. tc. szerint öt mezőváros és öt falu tartozott. Vö. a 106. számmal. 5 Mária Terézia 1751. június 28-án kelt kiváltságlevelének 13. pontja kimondta, hogy a koronauradalom lakói, más uradalmakkal ellentétben, ahol mindenfajta gabonából, továbbá borból, juhokból, méhekből és más termékekből kilencedet és tizedet fizetnek, nyolcadot (octava) kötelesek adni búza (tiszta vagy kevert), rozs, árpa, zab, köles, bor és méhkasok után. Minden más termékük adómentes. Egyedül a bárányok összeírásakor kötelesek bárányonként 3 krajcárt készpénzben fizetni. 1800. március 14-én I. Ferenc megengedte, hogy a nyolcadot és minden más tartozásukat 25 évenként, megállapodás szerint, pénzben megválthassák. 1848. január 24-i üléséből a kerület az 1847/48. évi országgyűléshez folyamodott és tartozásai örök megváltását kérte. (O.St. Arch. Regnic. Lad. XX. Fasc. B. No. 45.)6 A kerület már 1846-ban az örökváltság engedélyezéséért folyamodott, a kincstár azonban a kérést azzal utasította el, hogy a kerület földjei nincsenek felmérve és a Tisza-szabályozás nagy változásokat fog okozni. A kerület viszont azt az álláspontot képviselte, hogy a Tisza-szabályozás nem lehet az örökváltság akadálya. Az így felszabaduló földek a kerületet illetik, annál is inkább, mert a Tisza-szabályozás költségeit a kerület is viseli. (O. St. Arch. Regnic. Lad. XX. Fase. B. No. 45.) Kossuth a kerület kívánságának megfelelően akar intézkedni, amikor a váltság-összeg ellenében a Tisza szabályozásával nyert földek átengedését ígéri. A Tisza szabályozására Id. a 106. számot.