Fővárosi Közlöny, 1890 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1890-04-08 / 28. szám

1. évfolyam, 30. szám. Fienzi Ttai AR : Egész évre 6 frt, félévre 3 frt MXQJBLXNIK : Minden kedden és pénteken. KIADJA: BUDAPEST FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ: HAJNAL ISTVÁN. Budapest, 1890. április 15-én. FŐVÁROSI KÖZLÖNY. BUDAPEST FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA. SZERKESZTŐSÉG: 10. ker., régi városház I em. 32. KIADÓHIVATAL : V. ker., hold-utcza 7. szám. HIVATALOS RÉSZ. Budapest főváros törvényhatósági bizottsága 1890. évi április 9-én (szerdán), délután 3 órakor tartandó rendes közgyűlésének tárgysorozata. A) Délután 3-5 óráig. 1. Az ó-budai plébánosi állomás betöltése és egy harmadosztályú tanács-jegyző választása. B) Délután 4 órakor. I. Az 1872: XXXVI. t.-cz. 100. §-a értel­mében előre kitfizettek. 2. a) A pénzügyi bizottság és a tanács előterjesztése: a gubacsi határ-korcsma iránt Balogh Nándorral kötött bérleti szerződés meghosszabbítása tárgyában. (Előadó Viola tanácsnok.) Balogh Nándor a gubacsi határ­korcsma jelenlegi bérlője a folyó évi október 1-én lejáró bérleti szerződés meghosszabbításáért folyamodik. A pénzügyi bizottság és a tanács tekintettel arra, hogy a nevezett bérlő megbízható egyén s a 750 forint évi bér a viszonyoknak meg­felel, a bérlet három évre való meghosszabbí­tását javasolják. b) A pénzügyi bizottság és a tanács előterjesztése a jobbparti kőpor-bánya bérlete iránt tartott árverés eredményéről. (Előadó Viola tanácsnok.) A jobbparti kőpor-bánya bérletének a folyó év május hava elsejétől hat évre biztosí­tása tárgyában tartott árverés eredménye igen kedvező volt, a­mennyiben az eddigi évi 650 frt bérrel szemben Scheffer György és Dely Zsigmond, mint legelőnyösebb ajánlkozók 1.200 frt bért ígértek. A pénzügyi bizottság a nevezettek ajánlatát elfogadtatni kéri. 3. A pénzügyi bizottság és a tanács előterjesztése az országház-építési végre­hajtó­ bizottságnak a soroksári­ út mentén fekvő 9.640/1. helyrajzi számú, 13.896 négyszögölnyi területnek az új katonai társzekér fiókraktár czéljaira leendő át­adása és az átadási feltételeknek meg­állapítása ügyében érkezett átiratára. (Előadó Viola tanácsnok.) Az országház-építési végrehajtó­ bizottság a katonai kincstárral olyan egyezményre lépett, hogy az épülő állandó országház szomszédságába eső s ennek czéljaira szükséges, a katonai kincstár tulajdonát képező katonai társzekér­fiókraktár a főváros tulajdonát képező s a gubacsi dűlőből kihasítandó 13.896 négyszög­öles területre áthelyeztessék s ebből folyólag az átadás föltételei a bizottsággal közöltessenek s a főváros ottani földbérlőinek mondjon föl. Megjegyzendő, hogy a jelzett terület átengedéséhez a főváros képviselői is hozzá­járultak. A jelzett czélra kiszemelt terület teljesen szabadon s a soroksári­ út mentén fekszik. A mostani viszonyok között a telek­eladó bizottság nézete szerint f­élenkint 5 frtra becsülhető. E bizottság figyelemmel arra, hogy e telekcsere által a fővárosnak ismét egy nagy területe leköttetik s a fővárosnak azon irány­ban való fejlődése megnehezittetik, e becsárt igen méltányosan kiszabottnak mondja s ajánlja, hogy a szóban forgó terület ezen az áron engedtessék át, oly kikötéssel azonban, hogy a bérlőket, miután e terület szántóföldekül bérbe van adva, az országházépítési végrehajtó bizottság a termésért kárpótolni lesz köteles, ha a területet f. é. október hó vége előtt igénybe venni kívánná. Összesen 6 bérlő van érdekelve, a­kik évi 324 frt haszonbért fizet­nek. A pénzügyi bizottság, miután a kérdéses gubacsi földeknek a kívánt czélra alkalmas voltát a középítési bizottság, közmunkatanács és a fővárosi tanács is városrendezési szem­pontból elismerték, hozzájárul a telekeladó bizottság által megállapított D­élenkinti becs­árhoz s bár nem ismeri el, hogy e terület­átengedés a főváros fejlődésére gátlólag hatna, de az értéket igazolja maga az, hogy a terület a soroksári út mentén fekszik, minden oldalról szabadon áll s a szomszédos telkek gyári czé­lokra D­ölenkint 6 frtért adattak el. A bizottság tehát s vele a tanács is, a f-ölenkint 5 frton való átengedést javasolják a bérlők esetleges kártérítésének kötelezettségével. 4. A tanács előterjesztése a pesti hazai első takarékpénztár által kibocsátott új részvényekből való vásárlás tárgyában. (Előadó Viola tanácsnok.) A főváros tulajdonában nyolcz darab pesti első hazai takarékpénztári törzsrészvény van. Miután Toldy József főügyész, mint a főváros­nak a takarékpénztár múlt közgyűlésén jelen volt képviselője fölhívta a tanács figyelmét arra, hogy az alaptőke fölemelése czéljából kibocsátásra kerülő új részvények vásárlására a régi részvények tulajdonosainak előjog ada­tott, a tanács a főszámvevő javaslatára a nyolc­ darab részvény után négy új részvény átvételére a központi pénztárt utasította. Egy­egy darab után mintegy 1.100 frt volt fize­tendő , pedig az új részvények egyenkénti értéke mindjárt a kibocsátás után legalább 6.000 frtra becsülhető. Ez intézkedést a tanács utólagos jóváhagyás végett — minthogy vagyon­szerzésről van szó — a közgyűlésnek bejelenti. A szükséges pénz egyelőre a községi alap folyó jövedelmeiből vétetett. 5.­ ­) Bizottsági és tanácsi előterjesztés a főváros volt letéti pénztára által a Mayer­árvaházi alapról 1876 — 1882-ig vezetett számadás és naplóvizsgálat tárgyában. (Előadó Viola tanácsnok.) A Mayer-féle árvaházi alapról a volt letétpénztárban vezetett 1876—1882. évi szám­adások és naplók vizsgálata eredményét a pénzügyi bizottság és a tanács azzal terjesztik a közgyűlés elé, hogy miután a kérdéses számadások és naplóvezetés helyessége constatál­tatott, a fölmentvényeket a szokott módon ki­adni méltóztassék.­­) Bizottsági és tanácsi előterjesztés a főváros volt házipénztárában a beteg­ápolási alapról 1875 től 1886-ig vezetett számadás és naplóvizsgálat tárgyában. (Előadó Viola tanácsnok.) A volt házipénztárban Hebelt Ede főpénz­tárnok és Szimélyi Károly ellenőr által a betegápolási alapot 1875. július 1-től 1886. deczember végéig helyettesitőleg vezetett al­naplók vizsgálatának eredményét a pénzügyi bizottság és a tanács azzal terjesztik a köz­gyűlés elé, hogy miután a kérdéses naplók vezetésének helyessége constatáltatott, a föl­mentvényeket a szokott módon kiadni méltóz­tassék. 6. Bizottsági és tanácsi előterjesztés a hajléktalanok menhely-egyesülete által a II. kerületben építendő menházra kért állandó segély ügyében. (Előadó Horvát tanácsnok.) A hajléktalanok menhelyét fentartó egyesület a tanács felhívására már a múlt évi májusban közölte a fővárossal feltételeit, a­melyek alatt Budán is hajlandó volna hajlék­talanok számára egy 150 egyén befogadására képes menházat építeni. A telek kiszemelés nehézségeinek leküzdése után a közgyűlés már át is engedett e czélra az egyesületnek a II. kerületi fillér­ utczában egy 600 négyszögöles telket. Az építés és menház fentartás föltételei olyanok lennének épen, mint az alföldi-utczai menház létesítése alkalmával megállapított feltételek voltak. Eh­ez képest az egyesületnek első­sorban is arra volna szüksége, hogy az építési tőke kölcsön útján beszereztetvén, annak évi törlesztése biztosíttassák. A közjótékonysági bizottság javaslatára a pénzügyi bizottság meghallgatása után is a tanács most azt az elő­terjesztést teszi, hogy a jelzett czélból a 1. köz­gyűlés szavazzon meg az egyesületnek 34 évre, évi 2.500 frt segélyt és ezt 1891-től fogva a költségvetésbe a közjótékonysági kiadások k­özé vegye föl. A folyó évben az építkezés előhala­dásához mért részletekben a főváros külön hozzájárulásával tényleg fölveendő kölcsönnek ez évben esetleg esedékessé váló tőke- és kamattörlesztési összegére egyelőre rendkívüli hitel volna nyújtandó; a fedezeti alap pedig csakis a tényleg szükséges összeg számszerinti megállapításakor, akár az 1889. évi zárszáma­dások szerint netán jelentkezendő feleslegből, akár pedig a folyó év bevételi többleteiből lesz pót­lólag kijelölendő. 7. A tiszti főügyész és a tanács előter­jesztése a Frumm István-féle hagyaték­hoz tartozó reáljogú gyógyszertár, szik­vizgyár és ingatlanok eladása tárgyában. (Előadó Horvát tanácsnok.) A boldogult Frumm István után maradt gyógytár és szódavízgyár, valamint az ingat­lanok eladása végett f. évi márczius 20-án megtartatott az árverés, de csupán a gyógy­szertár árverése járt kedvező eredménynyel, a többié nem. A gyógyszertárért, mely szakértők által 58.000 frtra volt becsülve, Szabó Albert hidegkúti lakos adott 60.250 frtot s a vétel­árt nyomban le is fizette. A tiszti főügyész javaslatához képest a tanács kéri, hogy mél­tóztassék a gyógyszertár eladását jóváhagyni s mivel a vevő csak oly feltétel alatt aján­lotta meg a fent jelzett árat, ha május elsejére a gyógytár tényleges birtokába léphet, a hatá­rozatot oly kérelemmel méltóztassék a belügy­miniszer úrhoz felterjeszteni, hogy jóváhagyá­sát oly időben adja meg, hogy az adásvételi szerződés aláírása a főváros s az örökös társak részéről is május 1-je előtt eszközölhető legyen. A szikvízgyár és az ingatlanok eladására nézve pedig a tanácsnak utasításul adandó, hogy az újabb nyilvános írásbeli és szóbeli árverést

Next