Fővárosi Közlöny, 1892 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1892-04-08 / 33. szám

111. évfolyam, 33. szám. FŐVÁROSI KÖZLÖNY BUDAPEST FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA. MKO.f KLKN1K MINDUN Ii KI» IJKN ÉH PÉNTEKEN. Előfizetíai Ar: Egén évre 6 frt, fél At re 8 frt. Burke.itA.4g IV. ker., rtgi Tároshál I. »m. 82. KitdAhivaUl: V. ker , hold-nteza 7. u. KIADJA: BUDAPEST FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ : H­A­J N­A­L ISTVÁN. A lap nétkfUd*.4ra vonatkozó mindan M­­ asólfclá. a kUdfthiratalhoa InUundA. Hird.tiMk kUArólagoMn Kekat.inBerntl hird.Uai irodA)Abiu>, V., FOrdA-ntom. « u »étetnek hl. HIVATALOS RÉSZ. Budapest fonros törvényhatósági bizottságának 1892. április 6-án tartott rendes közgyűlése. I. nap. Roih Károly főpolgármester a közgyűlést d.­­ 4 órakor megnyitván bejelenté, hogy a cs. és apostoli kir. Felsége, legkegyelmesebb urunk legutóbbi budapesti időzése alkalmából a fővárosi szegények számára magánpénztárá­ból ismét 4000 frtot legmagasabban adomá­nyozni méltóztatott. A közgyűlés ezt hódolat­teljes tisztelettel és köszönettel tudomásul vette; az összeg kiosztása iránt az elnökség a szokásos módon intézkedett. Bejelentette azután, hog­y a Kövér Kálmán I. oszt. tanácsjegyző halálával megüresedett I. oszt. tanácsjegyzői, továbbá az esetleg meg­üresedő egy I­. és III. tanácsjegyzői állás be­töltésére a közgyűlés határozata folytán kihir­detett pályázat határideje lejárt és a beérke­zett folyamodványok a főpolgármesterhez, mint a kijelölő választmány elnökéhez tétettek át. A kijelölő választmány legközelebb meg fogja ejteni a kijelöléseket az I. oszt. tanácsjegyzői állásra, úgy, hogy annak választás útján való betöltése a legközelebbi közgyűlésen fog esz­közöltetni. Kullmann Lajos főjegyző bemutatta a ke­rületi orvosoknak fizetésjavítás iránt beadott együttes kérvényét. A közgyűlés a kérvényt véleményes előterjesztés végett kiadta a tanács­nak. Bemutatta továbbá a fővárosi központi választmány jelentését az I. kerületben leg­utóbb megtartott országgyűlési képviselő vá­lasztásról. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette és a jelentést a választási jegyzőkönyvvel együtt a fővárosi levéltárban helyezi el. A napirend előtt Preyer Hugó dr. interpellátiót terjeszt elő. Az útszakon nagy falragaszok láthatók, melyekben a főváros kö­zönsége felhivatik arra, hogy f. hó 13-án a belvárosi plébánia­templomban rendezendő hang­versenyen mennél számosabban megjelenni szí­veskedjék. A falragaszokon egy árjegyzék is van, mely szerint van 3 frtos és 2 frtos ülőhely és mely szerint az állóhelyekre is csak belépti díj fizetése után lehet bejutni. A hirdetmény hozzá­teszi, hogy e hangverseny a belvárosi plébánia­templom számára egy új orgona be­szerzésének czéljából rendeztetik. Hogy ki ren­dezi ezt a hangversenyt, azt a hirdetmény nem mondja meg, hanem csak utal egy c­égre, mely a fővárosban a hangversenyeket rendezni szokta és hol e hangversenyre a jegyek kaphatók. A katholikus egyházban a laikus elem csak imádkozik és fizet, az egyházi ügyek igazgatására nem folyhat be és ez igy lesz mig talán sikerülni fog a katholikus autonómiát megvalósítani. Szóló jól tudja, hogy a katho­likus egyház dogmatikai és szervezeti kérdé­seinek fejtegetése nem tartozik a közgyűlés elé és az esetet csak azért említi föl, mert nem tartja megengedhetőnek, hogy a világi elemnek fentartott egyetlen jog, a kegyúri jog, mely igaz is­mét csak anyagi áldozatokkal jár, csor­bát szenvedjen. A főváros a kegyúri jogából eredő kötelezettségeit mindig hiven teljesítette és épen a belvárosi plébánia-templom helyre­állítására és belső díszítésére sok ezer forin­tot áldozott. A főváros kegyúri jogából folyik, hogy ily hangversenynek a templomban való rendezéséhez a közgyűlésnek jóváhagyása volna szükséges. A templomnak ily felhaszná­lása azonban ellenkezik a társadalom bizonyos demokratikus elvével, mely kizárja azt, hogy a hívőknek nagy része előtt a templom épen a nagy héten, ünnepi időben elzárassék, illető­leg hogy a közönség csak belépti díj fizetése után juthasson a templomba. Legalább a tem­plom maradjon meg a szegényeknek, a gazda­gok pedig menjenek a vigadóba hangversenye­ket hallgatni. Különben is sértő a fővárosra mint kegyúrra nézve a plébánia azon eljárásra, hogy nem is kéri az új orgona költségeit, hanem e helyett a templomot hangverseny­teremmé akarja átalakítani. Ezek után tisztelettel kérdezi a b. polgár­mestert, van-e tudomása a szóló által jelzett hangverseny rendezéséről, helyesnek tartja-e azt, és ha nem tartja helyesnek, lesz-e szíves a maga hatáskörében, esetleg az egyházmegyei főhatóságnál teendő lépésekkel oda hatni, hogy e hangverseny ne tartassék meg, legrosszabb esetben pedig kész-e az egyházmegyei főható­ság figyelmét felhívni arra­­a visszatetszésre, melyet a főváros közönsége által fentartott templomnak a közönség előtt ünnepi időben való elzárása előidéz ? Gerlóczy Károly h. polgármester azt vála­szolta ezen kérdésekre, hogy a hangverseny rendezéséről és arról, hogy kicsoda rendezi, hivatalos tudomása nincs, mivel ezt neki sem írásban, sem szóbelileg nem jelentették be. A h. polgármester is azon véleményen van, hogy a templomokat nem czélszerű a hívők elől belépti díjakkal elzárni, habár egyes kivé­teles esetekben jótékony vagy hazafias czélokra a templomban önkéntes adományok gyűjtését megengedhetőnek tartja. Az interpellátió tár­gyát képező esetről pontosan fogja magát informáltatni és a tanács holnapi ülésén tár­gyalás alá fogja bocsátani és ennek eredményé­hez képest az ügyben haladék nélkül intéz­kedni fog. Úgy az interpelláló, mint a közgyűlés Gerlóczy Károly h. polgármesternek az inter­pellation adott ezen válaszát tudomásul vette. Ezután a közgyűlés Weisz Berthold indít­ványára mindenek előtt a napirendre a 6. pont alatt kitűzött tárgyat, t. i. a VIII. ker. fővárosi bizottsági tagok indítványát a csász. és apos­toli kir. Felsége megkoronáztatása 25-ik év­fordulójának a főváros részéről leendő meg­ünnepeltetése iránt, vette tárgyalás alá. Az indítvány melyet Kullmann Lajos fő­jegyző olvasott fel, következőképen hangzik: »Tekintetes fővárosi törvényhatósági bi­zottság ! 1892. június 8-án 25 éve lesz, hogy I. Ferencz József dicsőségesen uralkodó feje­delmünk Magyarország apostoli királyává meg­koronáztatott. A magyar nemzet nem feled­kezhetik meg akkor, hogy felséges királya negyedszázadon át a legáldásosabban, a leg­alkotmányosabban s népének örömében és bránab­ban osztozkodva uralkodott. Illő, hogy a megkoronáztatás 25 éves évfordulója kegye­lettel és hálával m­egünnepeltessék. Illő, hogy a méltó megünneplés előkészítésében az ország szíve, a főváros járjon elől. Tisztelettel indít­ványozzuk tehát, méltóztassék egy 40 tagú bizottságot kiküldeni, mely a főpolgármester úr ő méltóságának elnöklete alatt s a tisztelt tanácscsal egyetértőleg felséges uralkodónk meg­koronáztatása negyedszázados évfordulójának méltó megünneplése tárgyában javaslatot dol­gozzon ki, s azt a t. közgyűlésnek jóváhagyás czéljából terjeszsze elő. Már nem is félév választ el ama nevezetes naptól; itt az ideje, hogy méltó megünnepléséhez a kellő előké­születeket megtegyük. Reméljük, hogy az ország többi törvényhatósága példánkat követni fogja . 1892. június 8-án hazánknak minden polgára egy szívvel egy lélekkel fogja kiáltani: éljen a király ! « A közgyűlés ezt az indítványt elfogadta és a javaslatok megtételére és a rendezés czél­jából Roth Károly főpolgármester elnöklete és Gerlóczy Károly h. polgármester másodelnök­lete alatt egy bizottságot küldött ki, melynek tagjai a tanács részéről Dr. Nagy Lajos és Márkus József, a törvényhatósági bizottság részéről pedig Rebly Adolf, dr. Andaházy László, Bogisich Mihály, Buzetzky Pál, Csá­szár Jenő, dr. Csiky Kálmán, dr. Darányi Ig­nácz, Dezsényi József, dr. Dégen Gusztáv, Eberling Antal, Emich Gusztáv, Ehrlich Gusz­táv, Érczhegyi Ferencz, dr. Falk Miksa, Forgó István, budai Goldberger Samu, dr. Gombár Tivadar, dr. Havas Rezső, Heltai Ferencz, Heinrich István, Hindy Kálmán, dr. Hűvös Jó­zsef, Jókai Mór, Kauser József, Kármán Lajos, Kaschnitz Gyula, Királyi Pál, báró Lipthay Béla, Luczenbacher Pál, Lukács József, Medrey Zsigmond, Mendl István, Mérő János, dr. Me­zey Lajos, Michl Alajos, dr. Morzsányi Károly, rákosi Nászai Mór, Németh Titusz, dr. Országh Sándor, Osztoics Mihály, Peringer Ferencz, Preuszner József, Pucher József, Radocza Já­nos, dr. Rácz Károly, Rémi Róbert, Rupp Zsig­mond, Scheich Károly, Schweiger Márton, gal­góczi Schober Albert, Szabó M. Ferencz, dr. Tatay Adolf, Tenczer Pál, Tolnay Lajos, dr. Verédy Károly, dr. Wagner Géza, Wahrmann Mór, Weisz Berthold, Zboray Béla, Végh­ Já­nos. A bizottság jegyzői teendőit Szabó Károly tanácsjegyző fogja végezni.. Rózsavölgyi Gyula tanácsnok előadta a közoktatási bizottmány és tanács előterjeszté­sét a VII. ker. polgári fiúiskolához két új tanszék rendszeresítése ügyében; a IX-ik kerületi polgári és középkereskedelmi isko­lához egy új tanszék fel­állítása tárgyá­ban ; Tallián Istvánné szül. Lavner Szidónia fővárosi tanítónő ideiglenes nyugdíjaztatása ügyében ; Dienes Mária fővárosi tanítónő nyug­díjaztatása tárgyában; a fővárosi képzőművé­szeti bizottság tíz éves (1880—1890.) műkö­déséről és a Ney Ferencz-féle királynévnapi alapítvány ügyében. Némedy Jenő jegyző előadta a tanács elő­terjesztését özv. Freund Arminnénak 1 */6 os átiratási és engedelmi díj ügyében benyújtott fölebbezésére, Patay Gizellának átiratási díj törlése iránt beadott fölebbezésére és Schottola Ernőnek 1­4/6-os átiratási és engedelmi díj tár­gyában benyújtott felebbezésére. Márkus József tanácsnok előadta a tanács előterjesztését a fővárosi központi pénztárban megtartott ja­vásoló pénztári vizsgálat eredmé­nyéről és a III. ker. Filatori dűlőben fekvő 1 . és 2. tervszámú szántóföldnek »Grunwald c.» társas czég részére leendő további bérbeadása ' iránt.

Next