Fővárosi Közlöny, 1892 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1892-04-08 / 33. szám
111. évfolyam, 33. szám. FŐVÁROSI KÖZLÖNY BUDAPEST FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA. MKO.f KLKN1K MINDUN Ii KI» IJKN ÉH PÉNTEKEN. Előfizetíai Ar: Egén évre 6 frt, fél At re 8 frt. Burke.itA.4g IV. ker., rtgi Tároshál I. »m. 82. KitdAhivaUl: V. ker , hold-nteza 7. u. KIADJA: BUDAPEST FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ : HAJ NAL ISTVÁN. A lap nétkfUd*.4ra vonatkozó mindan M asólfclá. a kUdfthiratalhoa InUundA. Hird.tiMk kUArólagoMn Kekat.inBerntl hird.Uai irodA)Abiu>, V., FOrdA-ntom. « u »étetnek hl. HIVATALOS RÉSZ. Budapest fonros törvényhatósági bizottságának 1892. április 6-án tartott rendes közgyűlése. I. nap. Roih Károly főpolgármester a közgyűlést d. 4 órakor megnyitván bejelenté, hogy a cs. és apostoli kir. Felsége, legkegyelmesebb urunk legutóbbi budapesti időzése alkalmából a fővárosi szegények számára magánpénztárából ismét 4000 frtot legmagasabban adományozni méltóztatott. A közgyűlés ezt hódolatteljes tisztelettel és köszönettel tudomásul vette; az összeg kiosztása iránt az elnökség a szokásos módon intézkedett. Bejelentette azután, hogy a Kövér Kálmán I. oszt. tanácsjegyző halálával megüresedett I. oszt. tanácsjegyzői, továbbá az esetleg megüresedő egy I. és III. tanácsjegyzői állás betöltésére a közgyűlés határozata folytán kihirdetett pályázat határideje lejárt és a beérkezett folyamodványok a főpolgármesterhez, mint a kijelölő választmány elnökéhez tétettek át. A kijelölő választmány legközelebb meg fogja ejteni a kijelöléseket az I. oszt. tanácsjegyzői állásra, úgy, hogy annak választás útján való betöltése a legközelebbi közgyűlésen fog eszközöltetni. Kullmann Lajos főjegyző bemutatta a kerületi orvosoknak fizetésjavítás iránt beadott együttes kérvényét. A közgyűlés a kérvényt véleményes előterjesztés végett kiadta a tanácsnak. Bemutatta továbbá a fővárosi központi választmány jelentését az I. kerületben legutóbb megtartott országgyűlési képviselő választásról. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette és a jelentést a választási jegyzőkönyvvel együtt a fővárosi levéltárban helyezi el. A napirend előtt Preyer Hugó dr. interpellátiót terjeszt elő. Az útszakon nagy falragaszok láthatók, melyekben a főváros közönsége felhivatik arra, hogy f. hó 13-án a belvárosi plébániatemplomban rendezendő hangversenyen mennél számosabban megjelenni szíveskedjék. A falragaszokon egy árjegyzék is van, mely szerint van 3 frtos és 2 frtos ülőhely és mely szerint az állóhelyekre is csak belépti díj fizetése után lehet bejutni. A hirdetmény hozzáteszi, hogy e hangverseny a belvárosi plébániatemplom számára egy új orgona beszerzésének czéljából rendeztetik. Hogy ki rendezi ezt a hangversenyt, azt a hirdetmény nem mondja meg, hanem csak utal egy cégre, mely a fővárosban a hangversenyeket rendezni szokta és hol e hangversenyre a jegyek kaphatók. A katholikus egyházban a laikus elem csak imádkozik és fizet, az egyházi ügyek igazgatására nem folyhat be és ez igy lesz mig talán sikerülni fog a katholikus autonómiát megvalósítani. Szóló jól tudja, hogy a katholikus egyház dogmatikai és szervezeti kérdéseinek fejtegetése nem tartozik a közgyűlés elé és az esetet csak azért említi föl, mert nem tartja megengedhetőnek, hogy a világi elemnek fentartott egyetlen jog, a kegyúri jog, mely igaz ismét csak anyagi áldozatokkal jár, csorbát szenvedjen. A főváros a kegyúri jogából eredő kötelezettségeit mindig hiven teljesítette és épen a belvárosi plébánia-templom helyreállítására és belső díszítésére sok ezer forintot áldozott. A főváros kegyúri jogából folyik, hogy ily hangversenynek a templomban való rendezéséhez a közgyűlésnek jóváhagyása volna szükséges. A templomnak ily felhasználása azonban ellenkezik a társadalom bizonyos demokratikus elvével, mely kizárja azt, hogy a hívőknek nagy része előtt a templom épen a nagy héten, ünnepi időben elzárassék, illetőleg hogy a közönség csak belépti díj fizetése után juthasson a templomba. Legalább a templom maradjon meg a szegényeknek, a gazdagok pedig menjenek a vigadóba hangversenyeket hallgatni. Különben is sértő a fővárosra mint kegyúrra nézve a plébánia azon eljárásra, hogy nem is kéri az új orgona költségeit, hanem e helyett a templomot hangversenyteremmé akarja átalakítani. Ezek után tisztelettel kérdezi a b. polgármestert, van-e tudomása a szóló által jelzett hangverseny rendezéséről, helyesnek tartja-e azt, és ha nem tartja helyesnek, lesz-e szíves a maga hatáskörében, esetleg az egyházmegyei főhatóságnál teendő lépésekkel oda hatni, hogy e hangverseny ne tartassék meg, legrosszabb esetben pedig kész-e az egyházmegyei főhatóság figyelmét felhívni arraa visszatetszésre, melyet a főváros közönsége által fentartott templomnak a közönség előtt ünnepi időben való elzárása előidéz ? Gerlóczy Károly h. polgármester azt válaszolta ezen kérdésekre, hogy a hangverseny rendezéséről és arról, hogy kicsoda rendezi, hivatalos tudomása nincs, mivel ezt neki sem írásban, sem szóbelileg nem jelentették be. A h. polgármester is azon véleményen van, hogy a templomokat nem czélszerű a hívők elől belépti díjakkal elzárni, habár egyes kivételes esetekben jótékony vagy hazafias czélokra a templomban önkéntes adományok gyűjtését megengedhetőnek tartja. Az interpellátió tárgyát képező esetről pontosan fogja magát informáltatni és a tanács holnapi ülésén tárgyalás alá fogja bocsátani és ennek eredményéhez képest az ügyben haladék nélkül intézkedni fog. Úgy az interpelláló, mint a közgyűlés Gerlóczy Károly h. polgármesternek az interpellation adott ezen válaszát tudomásul vette. Ezután a közgyűlés Weisz Berthold indítványára mindenek előtt a napirendre a 6. pont alatt kitűzött tárgyat, t. i. a VIII. ker. fővárosi bizottsági tagok indítványát a csász. és apostoli kir. Felsége megkoronáztatása 25-ik évfordulójának a főváros részéről leendő megünnepeltetése iránt, vette tárgyalás alá. Az indítvány melyet Kullmann Lajos főjegyző olvasott fel, következőképen hangzik: »Tekintetes fővárosi törvényhatósági bizottság ! 1892. június 8-án 25 éve lesz, hogy I. Ferencz József dicsőségesen uralkodó fejedelmünk Magyarország apostoli királyává megkoronáztatott. A magyar nemzet nem feledkezhetik meg akkor, hogy felséges királya negyedszázadon át a legáldásosabban, a legalkotmányosabban s népének örömében és bránabban osztozkodva uralkodott. Illő, hogy a megkoronáztatás 25 éves évfordulója kegyelettel és hálával megünnepeltessék. Illő, hogy a méltó megünneplés előkészítésében az ország szíve, a főváros járjon elől. Tisztelettel indítványozzuk tehát, méltóztassék egy 40 tagú bizottságot kiküldeni, mely a főpolgármester úr ő méltóságának elnöklete alatt s a tisztelt tanácscsal egyetértőleg felséges uralkodónk megkoronáztatása negyedszázados évfordulójának méltó megünneplése tárgyában javaslatot dolgozzon ki, s azt a t. közgyűlésnek jóváhagyás czéljából terjeszsze elő. Már nem is félév választ el ama nevezetes naptól; itt az ideje, hogy méltó megünnepléséhez a kellő előkészületeket megtegyük. Reméljük, hogy az ország többi törvényhatósága példánkat követni fogja . 1892. június 8-án hazánknak minden polgára egy szívvel egy lélekkel fogja kiáltani: éljen a király ! « A közgyűlés ezt az indítványt elfogadta és a javaslatok megtételére és a rendezés czéljából Roth Károly főpolgármester elnöklete és Gerlóczy Károly h. polgármester másodelnöklete alatt egy bizottságot küldött ki, melynek tagjai a tanács részéről Dr. Nagy Lajos és Márkus József, a törvényhatósági bizottság részéről pedig Rebly Adolf, dr. Andaházy László, Bogisich Mihály, Buzetzky Pál, Császár Jenő, dr. Csiky Kálmán, dr. Darányi Ignácz, Dezsényi József, dr. Dégen Gusztáv, Eberling Antal, Emich Gusztáv, Ehrlich Gusztáv, Érczhegyi Ferencz, dr. Falk Miksa, Forgó István, budai Goldberger Samu, dr. Gombár Tivadar, dr. Havas Rezső, Heltai Ferencz, Heinrich István, Hindy Kálmán, dr. Hűvös József, Jókai Mór, Kauser József, Kármán Lajos, Kaschnitz Gyula, Királyi Pál, báró Lipthay Béla, Luczenbacher Pál, Lukács József, Medrey Zsigmond, Mendl István, Mérő János, dr. Mezey Lajos, Michl Alajos, dr. Morzsányi Károly, rákosi Nászai Mór, Németh Titusz, dr. Országh Sándor, Osztoics Mihály, Peringer Ferencz, Preuszner József, Pucher József, Radocza János, dr. Rácz Károly, Rémi Róbert, Rupp Zsigmond, Scheich Károly, Schweiger Márton, galgóczi Schober Albert, Szabó M. Ferencz, dr. Tatay Adolf, Tenczer Pál, Tolnay Lajos, dr. Verédy Károly, dr. Wagner Géza, Wahrmann Mór, Weisz Berthold, Zboray Béla, Végh János. A bizottság jegyzői teendőit Szabó Károly tanácsjegyző fogja végezni.. Rózsavölgyi Gyula tanácsnok előadta a közoktatási bizottmány és tanács előterjesztését a VII. ker. polgári fiúiskolához két új tanszék rendszeresítése ügyében; a IX-ik kerületi polgári és középkereskedelmi iskolához egy új tanszék felállítása tárgyában ; Tallián Istvánné szül. Lavner Szidónia fővárosi tanítónő ideiglenes nyugdíjaztatása ügyében ; Dienes Mária fővárosi tanítónő nyugdíjaztatása tárgyában; a fővárosi képzőművészeti bizottság tíz éves (1880—1890.) működéséről és a Ney Ferencz-féle királynévnapi alapítvány ügyében. Némedy Jenő jegyző előadta a tanács előterjesztését özv. Freund Arminnénak 1 */6 os átiratási és engedelmi díj ügyében benyújtott fölebbezésére, Patay Gizellának átiratási díj törlése iránt beadott fölebbezésére és Schottola Ernőnek 14/6-os átiratási és engedelmi díj tárgyában benyújtott felebbezésére. Márkus József tanácsnok előadta a tanács előterjesztését a fővárosi központi pénztárban megtartott javásoló pénztári vizsgálat eredményéről és a III. ker. Filatori dűlőben fekvő 1 . és 2. tervszámú szántóföldnek »Grunwald c.» társas czég részére leendő további bérbeadása ' iránt.