Fővárosi Közlöny, 1897 (8. évfolyam, 1-105. szám)
1897-01-05 / 2. szám
Főzőedények vizsgáltattak : vendéglőben és korcsmában 135 esetben kávéházban 52 » piaczokon 94 » vásártereken vásárcsarnokokban 116 tejcsarnokokban utakon , utczákon 65 » tereken Hét éven aluli gyermekeknél a gyógykezelés elmaradt 8 esetben, és pedig részint veleszületett gyengeség, részint tudatlanság következtében. Beoltatott fiu 21, leány 16, összesen 37; újraoltatott fiú 70, leány 49, összesen 119. Ebmarás előfordult 10, veszettségre gyanús esetben. A köztisztaság a csatornázatlan és kövezetlen utczákat kivéve, kielégítő volt. A vízvezetéki vizet illetőleg a bacteriológiai intézet által november hóban 328 esetben történt vizsgálat. A víz minősége a hygieniai követelményeknek még mindig alatta állt e hóban, miután a mesterséges szűrők az egész hónapban működtek. A természetes szűrők vize, különösen a káposztásmegyeri viz, hygieniailag nem esik kifogás alá. A nagyméltóságú m. kir. belügyminister urnak a szódavizgyárak vizsgálata tárgyában 1894. évi 110.461. sz. a. érkezett körrendelete értelmében a ker. tiszti orvosok a székes főváros területén megvizsgáltak összesen 3 szódavizgyárat és pedig: I. ker. 1, IX. ker. 2. Ezek rendben találtattak. Ugyancsak szódavizgyárak tekintetében a tiszti főorvosi hivatal részéről a mult és a folyó hóban az összes szódavizgyárak meg lettek vizsgálva s a vizsgálat eredményéről a polgármester úrhoz jelentés létetett. A székesfővárosi vegyészeti és tápszervizsgáló intézet által 432 esetben létetett vizsgálat, mégpedig: vízvezetéki víz 134, kútvíz 18, keserűvíz 6, tej 158, vaj 7, olaj 8, zsír 3, bor 6, fűszer 4, kávé 10, csokoládé 1, húskonzerv 1, szódavíz 14, kénsav 11, ón 32, kaucsuk 14, gyógyszer 12 esetben, vélemény adatott 2 esetben. A székesfővárosi önkéntes mentő - egyesület által a lefolyt hóban összesen 51 elmebeteg-szállítás eszközöltetett és pedig: A kerületi szülésznők e hóban 68 szegény szülőnőnél segédkeztek, rendellenes szülés volt 10, ezekhez 10 esetben hivatott orvos; halvaszületett 2, kiknél az élesztés 2 esetben kiséreltetett meg, de eredménytelenül. A székesfővárosi központi fertőtlenítő intézet részéről e hóban a következő fertőtlenítések végeztettek : Vérhas 2, hagymáz 48, bárányhimlő 1, vörheny 85, kanyaró 13, roncsoló torokláb és torokgyík 74, szamárhurut 1, gyermekágyi láz 3, takonykór 2, kérdéses 8, rag, száj- és körömfájás 3, összesen 240. Egyéni fertőtlenítés alatt volt 64 személy. Gőzzel fertőtlenittetett összesen 8.982 drb. tárgy. Az állategészségügy nem volt kedvezőtlen, amennyiben fertőző betegségek járványosan nem fordultak elő. Megsemmisíttetett Összesen a gyepmesteri telepen 94 drb. ló, 23 drb. szarvasmarha, 277 darab kóbor eb, befogatott továbbá a gyepmester által 319 kóbor eb; ezek közül védjegygyel volt ellátva 63, visszaadatott 42 védjegyes eb. Felhajtatott a vásártérre 12.819 nagy és 24.964 apró szarvasmarha, köztük ragályos száj- és körömfájás 8 esetben, lépfene 3 esetben észleltetetett. A székesfővárosi ferenczvárosi sertésvásárra az. évi november havában érkezett 14.096 drb. sertés, ezek közül a vasúti kocsikból mint hulla 60 drb. rakatott ki, a szállásokban pedig 18 drb. hullottel, együttesen 78 drb.. hulla, melyek bonczolás után petróleummal leöntve, szappanfőzési czélokra a tulajdonosok által a fennálló szabályok betartása mellett eladattak. A közvágóhídon levágatott összesen 22.379 állat, ezek között 7618 nagy szarvasmarha és 8390 borjú, 6371 birka, bárány, kecske. Kényszervágatás 1 esetben történt. A tiszti főorvosi hivatalba beérkezett 1391 s elintéztetett 1456 hivatalos ügydarab. Felemlítendőnek tartja a t. főorvos még a következőket: F. é. 14.145. sz. a. a nagyméltóságú m. kir. belügyminiszer úrhoz leendő felterjesztés végett bemutatta a polgármester úr ő nagyságának a vendégforgalmi statisztikai kimutatás mellékletével azon fürdőkre vonatkozó évi szövegezett jelentéseket, melyek nem állanak egész éven át a közönség számára nyitva. HIVATALOS RÉSZ. A közrendészeti bizottmány 1896. évi deczember 28-án d. u. 4 órakor Haberhauer János alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen az előadó Földváry Antal tanácsjegyző mindenekelőtt a budapesti társaskocsi részvénytársaságnak a forgalom beszüntetését czélzó beadványát ismertette. Tudvalevőleg a társaskocsi részvénytársaság deczember 14-én tartott közgyűlésén a liquidatiót elhatározta, mert nagy deficittel dolgozott. Abudapesti társaskocsi részvénytársaság felszámolás alatt« jegyzéssel egy beadvány érkezett a fővároshoz, melyben el van mondva, hogy a mai öt útvonal üzemben tartása napi 1300 frtot igényel s ezzel szemben csak 650—700 frtot tesz ki a bevétel, vagyis 600—650 frt a napi veszteség. A felszámolást keresztülvivőknek első kötelessége lévén a társaság érdekeit mennél inkább megvédni, alternatív kérelmet terjesztettek elő, nevezetesen, hogy vagy az összes forgalmat beszüntethessék január 1-jével, vagy pedig hajlandók volnának a budai vonalakat fentartani, ha a főváros elvállalná a kötelezettséget, hogy az összes napi kiadás és bevétel között mutatkozó különbséget e budai vonalak után a társaságnak megtéríti, ami egy hónapban maximum 6000 frtot tenne ki, de maga a társaság kijelenti, miszerint nem hiszi, hogy ez az összeg havonként csak egyszer is eléressék. Ily módon a budai vonalakat, melyek a közönség vitális érdekei, hajlandó a társaság még egy ideig üzemben tartani. Dr. Kis biz.tag azon kérdésére, hogy miként szól a szerződés az esetre, ha a társaság az üzemet beszünteti, előadó felolvassa a a szerződés megfelelő passzusát, mely szerint a társaság a biztosítéka keretén belül bírságolható s jogosítva van a főváros közönsége a felszerelést birtokba venni s a vállalatot vállalkozó kárára és veszélyére továbbra üzemben tartani. Kölber Fülöp nem engedné meg, hogy az üzemet január 1-jével a vállalat beszüntethesse. Hogy nincs pénze, amelylyel az üzemet fentartsa, azt a társulat már előbb is tudta. Ha a főváros mással szemben szerződés esetén egy havi vagy legalább 15 napi felmondást köt ki, akkor azt sem lehet tűrni, hogy ez a társaság pár nappal az üzem beszüntetése előtt jelentse be, hogy nem tarthatja fen az üzemet. Rudnay főkapitány úgy hiszi, hogy vagy ragaszkodnia kell a fővárosnak a szerződéshez, vagy határozni valamely irányban a beadvány felett. Vagy méltányolni kell a bizottságnak a társaság helyzetét, vagy nem s ez esetben ragaszkodni kell mindenhez, amit a szerződés biztosít. Komoróczy Sándor azt véli, hogy a nagy közönséget, mely az omnibusz közlekedést már megszokta, felültetni nem szabad; az üzemet általános felháborodás nélkül beszüntetni nem lehet. A nagy közönség érdeke tehát abból áll, hogy a főváros ragaszkodjék a szerződéshez és az üzem folytatását követelje. A liquidális társaság tehet lépéseket esetleg egy új vállalattal, de a főváros a társaságot kötelezettsége alól fel nem mentheti. Elnök azt hiszi, hogy a kérdés helyes megvilágítása szempontjából is üdvös lesz, ha a társaság jelenlevő igazgatósági tagja Molnár úr lesz szíves felvilágosításokat adni a társaság jelenlegi állásáról. Molnár igazgató erre kijelentette, hogy a társaság tárgyal több vállalattal, amelyekkel azonban még nem sikerült oly megegyezésre jutni, hogy a mai szerződés mellett az üzemet átvegyék. E hét folyamán vár ezektől végleges választ. Maga az omnibusztársaság az üzemet tovább folytatni nem bírja, erre képtelen. Viola tanácsnok úr a társaság kérelmét a méltányosság alapján véli megítélendőnek. Mikor a társaság megalakult, mindenki tudta jól, hogy nem lesz lucrativ vállalat, akik elvállalták nagy risikóval mentek az üzletbe. Új kocsikat szereztek be kényelemmel s a követelményeknek mindenkor mindenben megfeleltek, a közlekedési rendet is a lehető legjobban megtartották, így érdemes a társaság arra, hogy kérelmével az ember foglalkozzék. Kérelme pedig a társaságnak az, hogy a Csepel rakpart—Városliget és Kálvin tér-Császárfürdő közötti járatokat elsősorban megszüntethesse. Ezeknek a vonalaknak fentartása nem is igen szükséges, mert alig veszi a publikum igénybe, az egész útvonal el van látva más közlekedési eszközökkel. A budai vonalak beszüntetésével azonban a budai közönség közlekedése is teljesen beszüntettetnék, mert ezeknek nincs más közlekedési eszközük. Most mit érünk el azzal, ha a szerződést alkalmazzuk a társasággal szemben? A biztosítékát, 10.000 frtot el fogja a társaság veszteni. Talán jobb lenne úgy elintézni a dolgot, hogyha a társaság, további, három hónapig fentartja a három budai vonalakon az üzemet, akkor részére a 10.000 frt biztosíték kiadatik, de a társaság, természetes, más subventióban nem részesül. Másrészről ki kell, hogy jelentse a társaság miszerint nem tesz kifogást az ellen, hogy a főváros mással tárgyalhat, vagyis kizárólagossági jogát fel kell adnia, mert erre a szerződés értelmében joga van s csak hozzájárulásával bocsájtkozhatik a főváros mással alkuira. Rudnay főkapitány abbeli aggályának ad kifejezést, hogy az esetre, ha a főváros egyezkedik a mostani társasággal, ezzel az utódját nyomja, annak mintegy praejudikál s a mennyivel igyekszünk a jelen társaságot életre ébreszteni, ugyanannyival nyomnánk a létesülő új társaságot életképességében. Elnök kér erre szót, hogy saját nézeteit is kifejthesse ez ügyben. A szerződés megfelelő §-a értelmében a társaság akár részben, akár egészben szünteti meg az üzemet, a fővárosnak jogában áll őt bírságolni és biztosítékát is igénybe venni, a társaság terhére és kárára pedig az üzemet fentartani. Ez oly elvitazhatatlan joga a fővárosnak a társasággal szemben, melylyel bármikor élhetne. Ezzel szemben a társaság azt kéri, hogy a pesti 2 vonalát beszüntethesse, a budai 3 vonalat három hónapig folytatja az esetre, ha a bevétel és kiadás közötti különbséget neki a főváros megtéríti. Ezen subventió maximuma 6000 forint havonta, három hóra tehát 18.000 frt lenne. No hát erről a subventió kérdéséről szó sem lehet, mert a fővárosnak ebből maradandó haszna nem lenne, mert hiszen csak három hónapig maradna meg az üzem, azután meg a főváros nem szubventionálhat egy közlekedési vállalatot akkor, mikor a többiektől ellenkezőleg azt kívánja, hogy neki fizessenek. De a nagyközönséget is meg kell óvni s úgy hiszi, legczélszerűbben ez az által történik, hogyha mindent elkövetünk, hogy a forgalom bizonyos ideig, míg a végleges döntés ez ügyben meglesz, fentartassék. De mert fontos vonalak csakis a budaiak volnának, a pestiektől eltekinthetnénk, a pestiek úgy is el vannak látva kellően közlekedési eszközökkel. A budai forgalom fentartását okvetlen szükségesnek tartja s ha ez irányban megállapodásra jutunk a társasággal, akkor a közönségnek is szolgálatot tettünk. A főkapitány úr aggálya tekintetében csak az a megjegyzése, hogy csak a szóban van közöttük differencia, nem egyezkedik a főváros semmikép a társasággal, hanem a bizottmány javaslata, melyet hajlandó lenne a törvényhatósági bizottságnak megtenni, az, hogy egy ilyen modus vivendit adjunk a társaságnak. Belemennénk abba, hogy ejtessék el a pestikét a ker. elöljáróságok megkeresésére 8 esetben, a Rókus-kórház •» 4 » a Szt.János kórház » 25 » a rendőrség » 11 » magánfelek » 3 » összesen 51 esetben.