Fővárosi Közlöny, 1907 (18. évfolyam, 1-50. szám)
1907-01-29 / 9. szám
műfajok szerint olykép oszlik meg, hogy népszínmű volt 27, operette 41, dráma 12, bohózat 9. Volt 29 újdonság, melyből eredeti magyar volt 18, idegen 11. Ezek közül az új darabok közül operette volt 23, bohózat, dráma és népszínmű együttvéve 6. A népszínház vezetésében a lefolyt idő alatt két ízben állott változás elé és pedig először 1904. márczius hó 16-án, midőn Porzsolt Kálmán igazgató csődbe jutván, a színház vezetését Vidor Pálra bízták és másodszor 1906. évi deczember hó 1-én, midőn Vidor Pál halála után a színházat a személyzet érdekeire való tekintettel házi kezelésbe kellett vennünk. Az első személyváltozást az a körülmény idézte elő, hogy Porzsolt Kálmán igazgató ellen egyik hitelezője 111.506 korona erejéig végrehajtást vezetett és annak folyamán a népszínházban foglalás történt, tekintettel az ennek folytán bekövetkezett zilált viszonyokra, melyek között semmi reményünk nem lehetett ahhoz, hogy az intézet az igazgató személyében való változás nélkül rendeltetésének zavartalanul megfelelhessen, éltünk a bérleti szerződésben foglalt jogunkkal és ennek az alapján a bérlőt a népszinház vezetésétől azonnal felmentettük s a bérletből kimozdítottuk; egyidejűleg pedig megtettük a törvényes lépéseket arra, hogy Porzsolt Kálmánnak az alapítványnyal szemben fennálló összes tartozásai a csődtömegből kielégítést nyerjenek. E részben jelentjük a tek. Közgyűlésnek, hogy e tartozásokra biztos fedezetünk van, úgy, hogy az alapítványt a Porzsoltféle tartozásokból veszteség érni nem fogja. Abban a kényszerhelyzetben, amely Porzsolt bukása folytán előállott, midőn a saison közepén elsősorban a színház személyzetének érdekeire kellett tekintettel lennünk, a színház további vezetését Vidor Pál színművészre bíztuk a következő feltételek mellett: Vidor Pál nyomban átveszi a színház igazgatását s az átadás napjától vagyis 1904. évi márczius hó 16-tól ugyanezen évi október hó 16-ig 5000 korona bért, ettől az időtől kezdve pedig 1907. évi október hó 15-ig évi 60.000 korona bérösszeget fizet. A bérleti szerződésbe tekintettel arra, hogy ebben az időben azok a tárgyalások, amelyek a színház színpadi részének vasszerkezetre való átalakítására vonatkoztak, már igen előrehaladtak, beigtattuk azt a rendelkezést, hogy a bérlő igazgatót a szóban levő átalakítások időtartamára semmiféle bérfizetési kötelezettség terhelni nem fogja és hogy ezen idő alatt az adókat és kikötött egyéb szerződési járandóságokat sem tartozik fizetni; megállapítottuk továbbá, hogy a bérlő igazgató kártalanításra is tarthat igényt a miatt, mert személyzetét ezen idő alatt is fizetnie kell; a kártalanítás összegének meghatározását azonban magunknak tartottuk fenn. Midőn a t. Közgyűlés a színpadi résznek átalakítására szükséges 490.000 K-ás kölcsönösszeget megszavazta s az átalakítási munkák a népszínházban 1905. évi május hó 1-én megkezdődtek. Vidor Pál a főváros közönsége részéről előterjesztésünk folytán megadott engedély alapján társulatával a budai színkörbe vonult, ahol szakadatlanul játszott ugyanazon évi október hó végéig. Az átalakítási munkák azonban a kitűzött időre —1905. évi november hó 1-ig — nem készültek el s a színház csak 1905. évi deczember hó 1-én volt a rendelkezésszerű használatnak átadható. Arra való tekintettel, hogy a bérlő a késedelmes átalakítás miatt teljes egy hónapig a színházat nem használhatta. a) a bérleti szerződést három évvel 1910. évi október hó 16-ig meghosszabbítottuk; b) a hátralevő bérleti időre évi 10.000 K bérelengedésben részesítettük; c) fizetési halasztást adtunk neki 1906. évi február hó l-ig minden ezideig lejárandó szerződéses fizetésére nézve; d) készpénzben pedig 15.000 koronát utalványoztunk kezeihez. Vidor Pál a szerződéses fizetési kötelezettségeknek 1906. évi február hó l-ig az adók s egyéb járandóságok egy részének kivételével eleget is tett, csak midőn a III. negyedévi bérösszeg 1906. évi julius hó 16-án esedékessé vált s ezt befizetni nem tudta, ennek a bérösszegnek és összes hátralékainak fizetésére halasztást kért, melyet 1. évi szeptember hó 1-ig engedélyeztünk neki. Vidor Pál azonban ekkor arra hivatkozva, hogy a nyári szünet után teljes lehetetlenség fizetnie s a téli évadra olyan művészi programmja van, melytől a színház fellendülését várja, s reményli, hogy a népszínház régi törzsközönsége a színházba ismét visszatér, újabb halasztást kért. A bizottmány ekkor a bérlő igazgatónak összes tartozásaira 1906. évi deczember hó 1-ig fizetési halasztást engedélyezett olyképen, hogy tartozásának egyharmadát deczember hó 1-én, második harmadát deczember hó 15-én, harmadik harmadát pedig deczember hó 31-én köteles megfizetni; kijelentettük azonban, hogy ha az igazgató csak egy esetben is részletfizetési kötelezettségének a kitűzött határidőben pontosan eleget nem tenne, egész tartozása egyszerre válik esedékessé s mi élni fogunk a szerződésben biztosított azzal a jogunkkal, hogy vele a bérleti szerződést felbontjuk s a bérlet iránt szabadon rendelkezünk. 1906. évi november hó 30-án Vidor Pál öngyilkos lett és meghalt; halála következtében a népszinház bérlete iránt vele kötött szerződésünk is megszűnt. A változott helyzettel szemben kötelességünk volt most már egyrészt megtenni mindazokat a törvényes lépéseket, amelyek az alapítványi követelések biztosítása érdekében szükségesek voltak; másrészt pedig a színház további sorsa iránt kellett intézkednünk. Ami az alapítványi követelések biztosítását illeti, jelentjük a tek. Közgyűlésnek, hogy a czélba vett biztosítási intézkedések folytán az alapítványi követelések remélhetőleg teljes fedezetet fognak nyerni s az alapítványt kár és veszteség előreláthatólag nem éri; a színházra vonatkozólag pedig, a személyzet érdekeire való tekintettel, hogy t. i. a színháznak 250 alkalmazottja télvíz idején fizetés és kereset nélkül ne maradjon, kénytelenek voltunk daczára annak, hogy számoltunk azzal az eshetőséggel is, hogy a házi kezelés folytán némi terhek fognak előállani, akként határozni, hogy addig is, míg a színház jövendő kezelésének kérdése eldől, a színházat házi kezelésbe vesszük.