Fővárosi Közlöny, 1907 (18. évfolyam, 1-50. szám)

1907-02-19 / 15. szám

1889. évi április hó 7-én erősítette meg, s az egész terjedelmében igy hangzik: 194/1889. kgy. sz. Alapítványi okirat. Budapest főváros közönsége adja tudtul minden­kinek, a kit illet, hogy sz. kir. Pest város törvény­hatósági közgyűlése, áthatva a magyar nyelv műve­lésének és terjesztésének, valamint a nemzeti irodalom és művelődés fejlesztésének, s az ezen czélok eléré­sére leghathatósabb eszközül szolgáló állandó magyar népszínház létesítésének fontosságáról, 1871. évi október 18-án 36.549. sz. a. és 1872. évi január 24-én 2862. sz. a. kelt határozataival a terézvárosi Hermina­tér telkét egy arra építendő magyar népszínház czél­jára lelkesedéssel és egyhangúlag felajánlotta. Minthogy azonban az országnak ugyanazon hazafias czélt előmozdítani törekvő kormánya az 1836 : XLI. és 1840 : XLIV. törvényczikkek alapján felállított pesti magyar nemzeti színházban a szavaló művészet és dalmű különválasztását és egy külön magyar nemzeti dalszínház építését vette czélba, melynek elhelyezésére a fentemlített Hermina-tér leg­alkalmasabbnak mutatkozott, ennélfogva a midőn sz. kir. Pest város törvényhatósági közgyűlése 1873. junius 18-án 24.467. és 24.468. sz. a. kelt határozatai által beleegyezését adta abba, hogy a Hermina-tér 500.000 frt lefizetése mellett a magyar nemzeti dal­színház felépítése czéljára átengedtessék, ugyanakkor ezen az 1873. évi október hó 8-án 40.726. sz. a. kelt közgyűlési határozat folytán aláirt szerződés szerint fizetendő 500.000 forint vételár-összeget a felépítendő magyar népszínház czéljára felajánlotta. Egyúttal a hivatkozott szerződés és az 1874. évi 830. számú közgyűlési határozat folytán aláírt pótszerződés szerint Budapest főváros közönsége a józsefvárosi Kerepesi-útca terv. 1. szám alatt fekvő és 801 Q]-ös kiterjedéssel birt városi telket, továbbá a szom­szédos köztérből kihasított 1099g V •-területet, de leszámítva mindkettőből a Nagy-körútra eleső 879° 0' 0" •-ölet a népszínháznak 62.000 frt vételárban eladta ; a mely kétrendbeli területnek időközben keresz­tülvitt szabályozása után azon a telken, mely jelen­leg a főváros pesti részének 7816. számu telekjegyző­könyvében 5731 /b hrsz. a., a magyar népszínház tulajdonakép van felvéve, s a­mely telekkönyvileg 633­­^­ •-ölet, felmérés szerint pedig 631 •-ölet tesz, legnagyobb részben a sz. kir. Pest város által ado­mányozott 500,000 frtból és időközi kamataiból, és csak kisebb részben más alapítók által tett alapít­ványokból, továbbá közadakozásból, adományokból és sorsjátékból fölépült magyar népszínház 1875. évi október 15-én az országnak és a fővárosnak örömére ünnepélyesen megnyittatván, ez idő óta nemes hiva­tásának átadva van. A hazának és a fővárosnak nemes eszmékért lelkesülő fiai ezen ügy előmozdítására értekezletet hiván össze, az ezen 1871. október 29-én tartott értekezlet kebeléből kiküldött bizottság volt az, mely a gyűjtést megindította, a magyar népszínház építé­sének vezetését kezébe vette, és egy „Pesti magyar népszínházát alapító társulat" megalakulását czélzó, s a m. kir. belügyminiszter által 1872. április 5-én 9830. sz. a. megerősített alapszabályi tervezet alap­ján alapító tagokat gyűjtött, kik ezen alapszabályok szerint a segélyző és adakozó tagok kizárásával lettek volna hivatva a társaság közgyűlését alkotni, s a népszínház vezetésére választmányt meg­választani. Minthogy azonban azon feltétel, mely­hez az említett ideiglenes alapszabályok 9. §-a határozmányához képest a társaság megalakulása kötve volt, t. i., hogy az alapító tagok száma a ter­vezett 200 számot elérje, be nem állott s igy sem az alapító tagok alakuló közgyűlése össze nem hivatott, sem a társaság meg nem alakult, sem végleges alap­szabályok nem alkottattak, ennélfogva a népszínház­nak felépítése és megnyitása után annak vezetése és felügyelete az alapító tagok által megbízott három tagból, és Budapest főváros közönsége, mint külön­ben is főalapító és a felügyeleti s intézkedési jogot a maga részére szerződésileg is kikötő tag által ki­küldött hat tagból, összesen tehát kilenc­ tagból álló népszínházi bizottmány kezébe tétetett le. Tekintettel pedig arra, hogy az alapító tagok a Budapesten, 1878. június hóban kelt nyilatkozat szerint a nép­színház felépítése czéljára általuk aláírt és befizetett összegeket, habár a társaság létre nem jött is, a nép­színház javára felajánlották, sőt a­mennyiben az em­lített alapszabályok által jogokat szereztek volna is, ezeket Budapest főváros közönségére átruházták és maguk részére csupán azon egyetlen feltételt kötötték ki, hogy úgy, mint azt a főváros közönsége is, mint főalapító kimondotta, ezen budapesti magyar nép­színház soha semmi szín alatt rendeltetése czéljától, t. i., hogy nemzeti nyelvünk egyik terjesztője és művelője legyen, el ne vonassék, ennek folytán Buda­pest főváros közönsége, m­int egyrészről főalapító, másrészről pedig, mint a létre nem jött társaság ala­pítóinak minden netán szerzett jogaira nézve jogutód, az imént említett feltétel korlátai között és azon czél szem előtt tartásával, mely czélra a létre nem jött társaság alapító, segélyző és adakozó tagjaitól be­gyült összegek szánva voltak és tényleg fordíttattak is, jogosítva van a budapesti népszínház , illetve a hozzátartozó egész vagyon felett intézkedni. Intézke­dik tehát ezennel akként, hogy mint a népszínház létrehozatala czéljára nemcsak sz. kir. Pest városa által felajánlott, hanem csekélyebb mérvben más forrásokból is e czélra összegyűlt és erre fordított vagyon eddig is alapítvány természetű volt, ugy és ehhez képest a főváros pesti részének 7816. sz. telek­jegyzőkönyvében 573­­/b hrsz. alatt foglalt telek, a rajta levő népszínházi épülettel s ennek összes be­rendezései és felszereléseivel formaszerű­leg is alapít­ványt képezzen, s ebbeli jogi minősége telekkönyvileg is kitüntettessék. Ezekhez képest Budapest főváros közönsége ezennel kijelenti, hogy a fentemlített telek­ből, az ezen levő népszínházi épületből és ennek be­rendezése és felszereléseiből álló vagyont elidegenít­hetlen alapítványként örök időkre „Budapesti magyar népszínházi alapitvány" név alatt kitűzött czéljának megfelelőleg kezelendi, s jövedelmeit minden időben ezen nemzeti intézet fentartására és gyarapítására fordítandja, oly világos kikötéssel : 1. hogy ezen alapítványi vagyont képező nép­színház kezelése, jogi képviselete és a reá, mint inté­zetre való felügyelete a felsőbb törvényes felügyeleti

Next