Fővárosi Közlöny, 1907 (18. évfolyam, 1-50. szám)
1907-02-19 / 15. szám
1889. évi április hó 7-én erősítette meg, s az egész terjedelmében igy hangzik: 194/1889. kgy. sz. Alapítványi okirat. Budapest főváros közönsége adja tudtul mindenkinek, a kit illet, hogy sz. kir. Pest város törvényhatósági közgyűlése, áthatva a magyar nyelv művelésének és terjesztésének, valamint a nemzeti irodalom és művelődés fejlesztésének, s az ezen czélok elérésére leghathatósabb eszközül szolgáló állandó magyar népszínház létesítésének fontosságáról, 1871. évi október 18-án 36.549. sz. a. és 1872. évi január 24-én 2862. sz. a. kelt határozataival a terézvárosi Herminatér telkét egy arra építendő magyar népszínház czéljára lelkesedéssel és egyhangúlag felajánlotta. Minthogy azonban az országnak ugyanazon hazafias czélt előmozdítani törekvő kormánya az 1836 : XLI. és 1840 : XLIV. törvényczikkek alapján felállított pesti magyar nemzeti színházban a szavaló művészet és dalmű különválasztását és egy külön magyar nemzeti dalszínház építését vette czélba, melynek elhelyezésére a fentemlített Hermina-tér legalkalmasabbnak mutatkozott, ennélfogva a midőn sz. kir. Pest város törvényhatósági közgyűlése 1873. junius 18-án 24.467. és 24.468. sz. a. kelt határozatai által beleegyezését adta abba, hogy a Hermina-tér 500.000 frt lefizetése mellett a magyar nemzeti dalszínház felépítése czéljára átengedtessék, ugyanakkor ezen az 1873. évi október hó 8-án 40.726. sz. a. kelt közgyűlési határozat folytán aláirt szerződés szerint fizetendő 500.000 forint vételár-összeget a felépítendő magyar népszínház czéljára felajánlotta. Egyúttal a hivatkozott szerződés és az 1874. évi 830. számú közgyűlési határozat folytán aláírt pótszerződés szerint Budapest főváros közönsége a józsefvárosi Kerepesi-útca terv. 1. szám alatt fekvő és 801 Q]-ös kiterjedéssel birt városi telket, továbbá a szomszédos köztérből kihasított 1099g V •-területet, de leszámítva mindkettőből a Nagy-körútra eleső 879° 0' 0" •-ölet a népszínháznak 62.000 frt vételárban eladta ; a mely kétrendbeli területnek időközben keresztülvitt szabályozása után azon a telken, mely jelenleg a főváros pesti részének 7816. számu telekjegyzőkönyvében 5731 /b hrsz. a., a magyar népszínház tulajdonakép van felvéve, s amely telekkönyvileg 633^ •-ölet, felmérés szerint pedig 631 •-ölet tesz, legnagyobb részben a sz. kir. Pest város által adományozott 500,000 frtból és időközi kamataiból, és csak kisebb részben más alapítók által tett alapítványokból, továbbá közadakozásból, adományokból és sorsjátékból fölépült magyar népszínház 1875. évi október 15-én az országnak és a fővárosnak örömére ünnepélyesen megnyittatván, ez idő óta nemes hivatásának átadva van. A hazának és a fővárosnak nemes eszmékért lelkesülő fiai ezen ügy előmozdítására értekezletet hiván össze, az ezen 1871. október 29-én tartott értekezlet kebeléből kiküldött bizottság volt az, mely a gyűjtést megindította, a magyar népszínház építésének vezetését kezébe vette, és egy „Pesti magyar népszínházát alapító társulat" megalakulását czélzó, s a m. kir. belügyminiszter által 1872. április 5-én 9830. sz. a. megerősített alapszabályi tervezet alapján alapító tagokat gyűjtött, kik ezen alapszabályok szerint a segélyző és adakozó tagok kizárásával lettek volna hivatva a társaság közgyűlését alkotni, s a népszínház vezetésére választmányt megválasztani. Minthogy azonban azon feltétel, melyhez az említett ideiglenes alapszabályok 9. §-a határozmányához képest a társaság megalakulása kötve volt, t. i., hogy az alapító tagok száma a tervezett 200 számot elérje, be nem állott s igy sem az alapító tagok alakuló közgyűlése össze nem hivatott, sem a társaság meg nem alakult, sem végleges alapszabályok nem alkottattak, ennélfogva a népszínháznak felépítése és megnyitása után annak vezetése és felügyelete az alapító tagok által megbízott három tagból, és Budapest főváros közönsége, mint különben is főalapító és a felügyeleti s intézkedési jogot a maga részére szerződésileg is kikötő tag által kiküldött hat tagból, összesen tehát kilenc tagból álló népszínházi bizottmány kezébe tétetett le. Tekintettel pedig arra, hogy az alapító tagok a Budapesten, 1878. június hóban kelt nyilatkozat szerint a népszínház felépítése czéljára általuk aláírt és befizetett összegeket, habár a társaság létre nem jött is, a népszínház javára felajánlották, sőt amennyiben az említett alapszabályok által jogokat szereztek volna is, ezeket Budapest főváros közönségére átruházták és maguk részére csupán azon egyetlen feltételt kötötték ki, hogy úgy, mint azt a főváros közönsége is, mint főalapító kimondotta, ezen budapesti magyar népszínház soha semmi szín alatt rendeltetése czéljától, t. i., hogy nemzeti nyelvünk egyik terjesztője és művelője legyen, el ne vonassék, ennek folytán Budapest főváros közönsége, mint egyrészről főalapító, másrészről pedig, mint a létre nem jött társaság alapítóinak minden netán szerzett jogaira nézve jogutód, az imént említett feltétel korlátai között és azon czél szem előtt tartásával, mely czélra a létre nem jött társaság alapító, segélyző és adakozó tagjaitól begyült összegek szánva voltak és tényleg fordíttattak is, jogosítva van a budapesti népszínház , illetve a hozzátartozó egész vagyon felett intézkedni. Intézkedik tehát ezennel akként, hogy mint a népszínház létrehozatala czéljára nemcsak sz. kir. Pest városa által felajánlott, hanem csekélyebb mérvben más forrásokból is e czélra összegyűlt és erre fordított vagyon eddig is alapítvány természetű volt, ugy és ehhez képest a főváros pesti részének 7816. sz. telekjegyzőkönyvében 573/b hrsz. alatt foglalt telek, a rajta levő népszínházi épülettel s ennek összes berendezései és felszereléseivel formaszerűleg is alapítványt képezzen, s ebbeli jogi minősége telekkönyvileg is kitüntettessék. Ezekhez képest Budapest főváros közönsége ezennel kijelenti, hogy a fentemlített telekből, az ezen levő népszínházi épületből és ennek berendezése és felszereléseiből álló vagyont elidegeníthetlen alapítványként örök időkre „Budapesti magyar népszínházi alapitvány" név alatt kitűzött czéljának megfelelőleg kezelendi, s jövedelmeit minden időben ezen nemzeti intézet fentartására és gyarapítására fordítandja, oly világos kikötéssel : 1. hogy ezen alapítványi vagyont képező népszínház kezelése, jogi képviselete és a reá, mint intézetre való felügyelete a felsőbb törvényes felügyeleti