Fővárosi Közlöny, 1909 (20. évfolyam, 53-96. szám)

1909-07-02 / 53. szám

201.668 K 68 f, illetve a 7000 K 93 f kezelési több­let levonásával 194.667 K 75 f a sertésközvágóhídra és vásárra, 118.620 K 73 f a fogyasztási adópótlékra, 1­80.123 K 99 f a csatornaépítési járulékra, 74.420 K 1 51 f a házbérkrajcárra, 71.674 K 08 f a vásárcsar­nokokra, 93.386 K 66 f a rendkívüli bevételekre­­ esik, míg a kiadások megtakarításai közül a sze­gényalap segélyezéséét emeljük ki 95.944 Kval, az­­ elemi népiskolákét 95.300 K 19 szel. A kisebb téte­lekben megoszló bevételi többletek és kiadási meg­takarítások a bevételi hiányokat és kiadási többlete­ket egyenlítik ki. B) Pénztári forgalom. A költségvetésben és az utóbb engedélyezett hitelekben gyökerező utalványozások imént ismertetett eredményével szemben a pénztári kezelés a követ­kezőképen alakult: Rendes kiadás 44,607.978 K 42 f Rendkívüli „ 1,319.638 „ 38 „ Együtt 45,927.616 K 80 f Rendes bevétel 47,105.278 K 68 f Rendkívüli „ 127.126 K 96 „ Együtt 47,232.405 K 64 f Tehát a bevételi többlet . 1,304.788 K 84 f Ezt azonban az 1906. évi háztar­tartási fölöslegképen 1908. évben előirányzott, de pénztári keresz­tülvezetésre nem kerülő .... 30.300 „ — „ összesen 1.335.088 K 84 -re emeli, ami jelentékenyen elmarad az előírási ered­ményekkel szemben, annak jeléül, hogy a pótutal­­mányozás behozatala óta a számadási évet követ­ők első negyedében, de még a számadási év terhére és javára történt előírások (amelyek ekként a zár­számadásban mint ki nem egyenlített hátralékok sze­repelnek) jelentékeny részének kiegyenlítése az 1909. évre maradt. C) Hitelkezelés. A hitelkezelés ellenőrzése szempontjából a kiadások összes, tehát a hitelfentartás bevonásával jelentkező eredményét a következőkben vesszük át a zárszámadást kisérő jelentésből: Az 1908. évben rendelkezésre állott hitel: 1. Az 1907. évről fentartott . . . 5,488.881 K 86 f levonva az 1908. év végén fölösle­gesnek bizonyult és így elejtett . 2,397.063 „ 63 „ 3,091.818 K 23 f 2. Az 1908. évre en­gedélyezett hitel (1. fentebb) . . 49,717.396 „—„ Együtt 52,809.214 K 23 f Az erre fölmerült ki-1. Előírás szerint 46,441.571 K 95 f 2. Hitelfentartás az 1909. évre . 3,823.743 „ 92 „ 50,265.315 „ 87 „ Tehát a megtakarítás 2,543.898 K 36 f mivel a 2,950.109 K 45 f megtakarítással csak 406.211 K 09 f túlkiadás áll szemben. Az engedélyezett 697.561 K póthitelen felül tehát egyes költségvetési címeken még 406.211 K 09­0 számszerű hiteltúllépés mutatkozik, amely azon­ban legnagyobb részben a már az 1908. évi költség­vetésben és az utóbb engedélyezett hitelátruházásoknál fogva a vonatkozó költségvetési fejezetek más címei alatt elért megtakarításokban szabályszerű fedezet­tel bír, úgy, hogy azoknak a hiteltúllépéseknek összege, amelynek fedezete iránt a tanács, illetve a törvényhatósági bizottság közgyűlése kifejezetten nem intézkedett, összesen 184.139 K 09 f, ebből is 35.873 K 32 f csak a zárszámadás egybeállításá­nak végső szakában, a hitelfentartások és elejtések egybevetésével lévén megállapítható, a fedezetkérésre már idő sem állott rendelkezésre. Egyébként a jelzett összeg az 52.809.214 K 23 f hitelhez képest igen mérsékelt, az elért megtakarításokban fedezetét is találja és ekként jóváhagyó tudomásul volna veendő. D) Hátrálékok. Az előírt követelések és tartozások lebonyolítá­sára áttérve, a kiadási hátralékok az 1908. évben 513.955 K 15 fzel emelkedtek (1907. évben 719.969 K 87 frel, 1906. évben 942.748 K 83 frel, 1905. év­ben 80.973 K 68 frel), míg a bevételi hátralékok emelkedése 2,487.436 K 88 f (1907. évben 2,014.695 K 29 f, 1906. évben 3,282.662 K 68 f, 1905. évben 385.188 K 52 f), ami onnét ered, hogy a pót­utalványozási szabályzatból kifolyóan az év előre­haladottabb részére vonatkozó bevételi részesedések és leszámolási műveletek kedvezőbb eredményei a pótutalványozási időszak alatt a számadási év kereté­ben kerülnek ugyan előírásra, de lerovásuk a követ­kező évben történvén, a hátralékokat megduzzasztják. Egyébként ezekre nézve a zárszámadási jelentés részletes tájékoztatást nyújt. E) Telekvételárak, kölcsönpénzek. A községi alap költségvetésszerű kezelésén kívül még a kölcsönökből és az értékesített ingatlanokból eredő pénzek forgalmával is kell röviden foglalkoz­nunk, mert ezek forgalma és számszerű álladéka a zárszámadást kisérő jelentésből ki nem tűnik. Az eladott ingatlanok ára fejében befolyt és csakis ujabb ingatlanszerzésekre fordítható pénzek (telekvételárak) álladéka az 1908. év elején 298.018 K 55 s 1908. évben befolyt . 391.444 „ 96 „ Együtt 689.463 K 51 f 1908. évben fölmerült kiadás . . 172.461 „ 65 „ Álladék az 1908. év végén . 517.001 K 86 f.

Next