Fővárosi Közlöny, 1917 (28. évfolyam, 23-46. szám)
1917-05-04 / 23. szám
Előfizetési ár: egész évre 24 korona, félévre 12 korona, egyes szám ára 50 fillér. • A törvényhatósági bizottság rendes és póttagjai és a kerületi választmányi tagok díjtalanul kapják a lapot. • Szerkesztőség: IV. kerület, Központi Városház, I-fő emelet 99. szám. • Kiadóhivatal: IV. kerület, Gerlóczy utca 11., I. emelet 1. szám. • Hirdetéseket a Fővárosi Közlöny részére felvesz a kiadóhivatal, ahová a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás, valamint a lakások pontos bejelentése is intézendő. FőVÁROSI KÖZLÖNY BUDAPEST • SZÉKESFŐVÁROS • HIVATALOS • LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM MEGJELENIK MINDEN KEDDEN ÉS PÉNTEKEN XXVIII. ÉVFOLYAM A tanács határozatai: 24.012/1917—1. szám. Tárgy: A Budapesti Polgári és Tisztviselői Szanatórium Egyesület mint Szövetkezet kérelme a szanatóriumba beutalt betegek ápolási pótdíjának, a külön ápolónő díjának és a beteg kísérője ellátási díjának felemelése iránt. Határozat: Méltányolva a kérvényben felhozottakat és tekintettel a háborús viszonyok okozta általános drágulásra, a tiszti főorvos javaslatának elfogadása mellett hozzájárul a tanács ahhoz, hogy a Budapesti Polgári és Tisztviselői Szanatórium Egyesület mint Szövetkezet a szanatóriumába beutalt fővárosi betegek, ezeknek kísérői és az esetleg igénybe vett külön ápolónők után folyó évi május 1-jétől kezdve az általános békekötés törvényhozási becikkelyezése napjáig a 70.321/1916—1. tanácsi szám alatt meghosszabbított szerződésben megállapított díjszabás helyett a következő díjakat számíthassa fel a fővárossal szemben, és pedig: 1. a beteg után megállapított napi 4 korona helyett napi 6 koronát; 2. a beteg kísérőjének ellátásáért megállapított napi 10 korona helyett napi 11 koronát; 3. a külön ápolóért járó napi 7 korona helyett napi 8 koronát. Kijelenti azonban a tanács, hogy ez a határozat a szerződésnek itt kifejezetten nem említett rendelkezéseit semmiben sem érinti, továbbá fentartja magának a tanács azt a jogot is, hogy a viszonyok jobbrafordultával a szerződéses díjak alkalmazását az általános békekötés becikkelyezése előtt is egyoldalúlag elhatározhassa és igényelhesse. Budapest székesfőváros tanácsának az 1917. évi április 17. napján tartott tanácsülésében. 19.522/1917—IX. szám. Tárgy: A József-fiúárvaház telkének beépítésére kiírandó tervpályázat. Határozat: A tanács 1913. évi április 29-én 98.827/1912—IX. szám alatt kelt határozatával a József-fiúárvaház telkének beépítését elhatározta olyképen, hogy a nagykiterjedésű és értékes telektömb minél célszerűbb és jövedelmezőbb beépítésének megoldása szempontjából tervpályázat írassék ki. Ennek alapján felhívta a tanácsi XIII-ik ügyosztályt, hogy a kiírandó tervpályázatra vonatkozólag tegyen előterjesztést. A tervpályázat pályadíjainak, illetve a tervek megvásárlási költségeinek fedezetét a törvényhatósági bizottság közgyűlése 150/1916. kgy. szám alatt kelt határozatával kijelölvén, a m. kir. belügyminiszter a közgyűlésnek ezt a határozatát múlt évi június 13-án 51.434/1916—III. számú leiratával jóváhagyta. A tervpályázat feltételeinek megállapítása előtt tisztázandó azonban az a kérdés, hogy a József-fiúárvaház a jelenlegi értékes telepről egy kevésbbé értékes külső területre áthelyezhető-e és így a József-fiúárvaház a jelenlegi egész 3675. négyszögölnyi területének bérházcsoporttal való beépítésére írható-e ki a tervpályázat avagy az árvaház a jelenlegi telken építendő újból, amely esetben csupán az árvaház újból való felépítésére kijelölendő telken kívül még rendelkezésre álló terület építhető-e be bérházakkal. A József fiúárvaház telke tolnai Festetich Antal tulajdonát képezte, aki azt 1837. évben az alapítandó árvaház céljára engedte át. Az ajándékozás meghatározott célra történt, az ajándékozott telek tehát csakis a kijelölt célra szolgál. A tiszti ügyészség ebben a kérdésben meghallgattatván, komoly aggályát fejezte ki az ellen, hogy az árvaház a telekről teljesen elkerüljön. De eltekintve az alapító oklevél ezen határozott rendelkezésétől, az árvaháznak a főváros valamely külső területén való elhelyezése az árvaház céljaival sem egyeztethető össze, mert az intézetből a különféle iskolákba kijáró növendékeknek az iskolákhoz