Fővárosi Közlöny, 1920 (31. évfolyam, 1-43. szám)
1920-09-17 / 27. szám
tessék át több ügyosztály, mint amennyire feltétlenül szükség lesz. Nézete azonban az, hogy maga az átminősítés is törvénybe ütközik. Dr. Osvald István: Szintén a tanács álláspontját fogadja el, csak a negyven nap tekintetében osztja Lázár bizottság tag magyarázatát. Az 1883:1. t.-c. 10. §-a műszaki egyénekről beszél, de nem tanácsnokokról. Az 5. §. értelmében a tanácsnokoknak jogi képzettséggel kell bírniok. Szerencsétlen dolognak tartja azt, hogy a választások között jusson eszünkbe ilyen változtatásokat eszközölni, olyan ez, mintha építkezés közben gondolkoznánk arról, hogy milyen anyagot vegyünk. Az legyen a fő cél, hogy a főváros adminisztrációja minél hamarább rendes mederbe jusson, de ennek első eszköze az, hogy legyen új, rendes tanács. Azt pedig, hogy két tanácsnok megmaradna a régiek közül, még Wolff Károly is elismeri. A negyven napot azonban szerinte is túl lehet lépni. Dr. Wolff Károly: Ha a „tanácsnok" általános megjelölés, akkor miért mondja a minősítési törvény 5. §. V. pontja: polgármester, alpolgármesterek, jegyzők és „a jogi és közigazgatási szakosztályok élén álló tanácsnokok?" Miért teszi oda a szakosztályok szót? Ez nem általános megjelölés itt, hanem ez lehetőséget ad arra, hogy a főváros műszaki tanácsnokokat is alkalmazzon, amelyek nem a jogi és közigazgatási szakosztályok élén állnak. Dr. Osvald István: Minden tanácsnok közigazgatási szakosztály élén áll, a műszaki tanácsnok is közigazgatást végez, a tanácsban nincs külön műszaki, vízvezetéki, elektromossági és stb. igazgató. Tehát a mai állapot szerint, bár kívánatos lenne, nem lehetséges a technikusoknak tért engedni, hanem várniok kell egy kis ideig. Ily szervezési kérdések úgy se szoktak azonnal életbelépni, hanem csak a legközelebbi alkalommal, mint például a házszabályok. Szerencsétlen dolognak tartana ily hirtelen előkapni valamit és megcsinálni. A következő választásokig elég alkalom lesz erre. Wolff Károly: De az hat évet jelent! Dr. Osvald István: Nem baj. Építkezni lehet nagyon szépen, a közgyűlésnek módja lesz most is beválasztani ahhoz való embert. Dr. Szabó Imre tiszti főügyész: Rektifikálni akarja Wolff Károlynak azt a nézetét, hogy a két ügyosztály mellett csak zárójelben volna megjelölve, hogy azok műszaki ügyosztályok. Felolvas egy másik, az előbbivel egyidejűleg hozott szabályrendeletet, amelyben nem átminősítésről, hanem új ügyosztályok szervezéséről van szó, „amelyek közül kettő műszaki". Dr. Wolff Károly: Ez csak megerősíti azt, hogy a módosítás szabályrendeletileg keresztülvihető. Dr. Szabó Imre tiszti főügyész: Kétségtelen, de míg a szabályrendelet törvényszerű módon megváltoztatva nincs, addig csakis az előbbi szabályrendelet alapján lehet intézkedni. Mivel pedig az indítvány két ügyosztálynak műszakivá való átszervezését célozza, amelyek a ma fennálló szabályrendelet szerint jogi közigazgatásiak, tehát ha ezen ügyosztályok betöltése az új szabályrendelet életbeléptetése előtt történik, ezen állásokra más, mint jogi minősítésű tanácsnok meg nem választható. A tanácsnak és neki is mindig az volt az álláspontja, hogy az átminősítés szabályrendelet módosítást igényel s ahhoz törvénymódosítás nem szükséges. Eltekintve a minősítési törvénytől, a fővárosi törvény 88. §-a világosan kimondja, hogy a fővárosanácsának s az egyes tisztviselőknek hatáskörét, az ügyosztályok szervezetét szabályrendelet állapítja meg. Ily szabályrendelet hozatott 1911-ben s a közgyűlés akkor sem sértett törvényt. Nem ért azonban egyet az úgyszólván egybehangzó felfogással arra nézve, ami a tisztújítással kapcsolatban nyert kifejezést. A tisztviselők ma is, az új választás megtörténetéig az 1872. XXXVI. t.-c. alkalmazásával történt választás alapján ülnek itt és ülnének addig, míg a választásoktól számított hat év le nem telik; ebbeli törvényes jogukat csakis az 1920. IX. t.-c. szüntette meg azon rendelkezésével, hogy tisztújító szék tartandó negyven napon belül és nem negyven nap alatt, mert ennek a mostanáig alig használt kifejezésnek is megvan a jelentősége, amelyet megerősített a 658/1920. szám alatt kibocsátott pályázati hirdetmény. Minden tanácsnok és főtisztviselő, amíg a helyébe lépő új tanácsnokot és főtisztviselőt ezen speciális és részben jogfosztó törvény alapján összeült közgyűlés meg nem választotta, addig tanácsnok és főtisztviselő marad és így nem szűnik meg a tanács és a főtisztviselők egy részének megválasztásával azoknak a mandátuma is, akiknek helyére új tanácsnokok, illetve főtisztviselők nem választtattak meg. Most nem rendes tisztújításról van szó, amikor lejárt a mandátuma az illető tisztviselőnek, hanem fennálló mandátumok megszüntetéséről. Ellenkeznék az általános tisztújítás fogalmával, a szerzett tisztviselői jogokkal, de az 1920. évi IX. t.-cikk szóhasználatával és szellemével is, hogy a 14 tanácsnok mandátuma megszűnnék akkor is, ha csak 12 új tanácsnok választatik, mert ezzel csak 12 tanácsnok mandátuma szűnik meg, kettőé pedig megmarad. Wolff Károly: És ha két jogi képzettséghez kötött tanácsnoki állást megszüntetnek? Dr. Szabó Imre tiszti főügyész: Akkor nincs állás, az egészen más. Az állás megszüntetésével megszűnik a mandátum is. De jogilag ma még fennálló állásokra választani kell, ezeket pedig egyszerű közgyűlési határozat még nem szünteti meg, csak jóváhagyott szabályrendelet. Ha a ház beszakadása által az összes pályázók elpusztulnak, ez vis maior esete, a közgyűléstől független ok. De egészen más volna az, ha saját elhatározásából mondaná ki a közgyűlés, hogy nem akarja megtartani a törvényt. Ha pedig egyik pályázót sem választotta meg, akkor választott úgy, hogy egyiket sem akarja megválasztani, de ezzel már állást foglalt a törvény rendelkezéseinek megfelelőleg. Ha a III. és XII. ügyosztály tanácsnoki állását nem töltik be, akkor azt a két tanácsnokot, akik azt jelenleg vezetik, halálra ítélik. Ha pedig őket is beválasztják a 12 jogi minősítésű tanácsnok között, de a többi mostani tanácsnok közül másik hármat vagy négyet nem választanak meg, kérdés ki lesz e háromból vagy négyből az a kettő, aki régi, új választás folytán meg nem szűnt mandátuma alapján továbbra is megtartja állását mindaddig, amíg azt későbbi választással betöltik. Kéri a tanács álláspontjának elfogadását. Dr. Osvald István, dr. Lázár Ferenc felszólalásai után dr. Wolff Károly a szabályrendelet módosításából keletkező bonyodalmat úgy véli megoldhatónak, hogy az átminősítéssel kapcsolatban a közgyűlés két jogi minősítésű állást megszüntet és szervez helyette két műszaki tanácsnoki állást. E műszaki állásokra pedig majd új pályázatot kell hirdetni a szabályrendelet módosításának jóváhagyása után. Indítványára, dr. Lipthay Lajos felszólalása után megállapítja a bizottság, hogy csak véleményt fog