Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)
1921-01-14 / 2. szám
A házbérjövedelem bevallása. A házbéradó az 1921. évre való érvénnyel kivetendő lévén, az ezen kivetés alapjául szolgáló házbérbevallási ívek benyújtására a magyar pénzügyminisztériumnak 1920. évi 107.492. szám alatt kiadott rendeletével az 1921. évi január hónap 1-től 31-ig terjedő időt tűzte ki. A házadóról szóló 1909.évi VI. t.-c. 46. §-a értelmében a bevallás azon kerület elüljáróságánál történik, amelynek területén a ház fekszik. A házbérjövedelem bevallására kötelezve van: a) a tényleges birtokos, illetőleg vagyonközösség esetén az összes tényleges birtokosok; b) a nem önjogú, valamint a jogi személyeknél a törvényes képviselő. Ha a közös tényleges birtokosok közül csak egy ad bevallást, ez a többi tényleges birtokos meghatalmazottjának is tekintendő. A ház tényleges birtokosa (tulajdonos vagy haszonélvező), illetve a törvényes képviselő, a házbérbevallási ívet meghatalmazott által is kiállíttathatja, ennek eljárásáért azonban a meghatalmazó anyagilag felelős. A bélyegmentes meghatalmazás kívánatra felmutatandó. Felhivatnak a bevallásadásra kötelezettek, hogy a házbérbevallási ívet pontosan és a valóságnak megfelelő hűséggel töltsék ki, s azt a kerületi elöljáróságnál január 1-től kezdve legkésőbben január 31-ig nyújtsák be. A bevallás tárgya : a házak évi nyers bérjövedelme. Nyers bérjövedelemnek tekintendő együttvéve mindaz, amit a bérlő a bérlettárgy használata fejében a bevallás időpontjában ellenértékül fizet, illetőleg teljesíteni tartozik. Ide számítandók különösen: 1. a szoros értelemben vett lakbér; 2. a természetbeni szolgáltatások, a tulajdonos helyett fizetett kárbiztosítási díjak, állami helyhatósági és egyéb adók. Kivétetnek azok az összegek, melyeket a bérlő községi adó fejében házbérfillérek elnevezés alatt, vagy más községi lakásadó címén fizet, ha a bérbeadó ezeket az összegeket elkülönítve mutatja ki vagy bérbevallásával odanyilatkozik, hogy a mellékjárulékaival együtt bevallott nyers jövedelemben a házbérfillérek már bennfoglaltatnak; 3. azok az összegek, melyeket bérbeadónak a bérlő háztartása keretében vízvezeték, éjjeli világítás, szemétkihordás és más ilynemű mellékköltségek címén fizet. Nem értetnek ide a ház gondozásával megbízott egyénnek a bérlők részéről külön fizetett, akár előre meghatározott járandóságok, továbbá a lakás világításáért és fűtéséért külön megállapított összegek, végül a bérlő, mint üzlettulajdonos által üzlete céljaira felhasznált víz után fizetett vízvezetéki díjak; 4. azok az összegek, melyeket a bérlő a bérbevett házvagy lakórészek állandó átalakításának vagy karbahelyezésének költsége fejében a bérbeadó beleegyezésével sajátjából oly feltétel alatt előlegezett, hogy e költség visszatérüléséig készpénzben aránylag csekélyebb összegű lakbért tartozzék fizetni. Ha e költség visszatérítése a szerződő felek által több évre osztatott fel, a költségeknek csak ama része számítandó a nyers jövedelemhez, mely a megállapított felosztás szerint az illető évre esik. Általános házbéradó alá eső helyeken a házbirtokos által használt vagy másnak ingyen átengedett épületeknek, illetve épületrészeknek nyers házbérjövedelme gyanánt a bérbeadás esetében elérhető haszonértékeket (bérértékeket), az üresen álló lakásoknál pedig a lakásüresedés időpontjában élvezett évi bérösszeget kell bevallani. Üzletfelszereléssel, földbirtokkal, házikerttel vagy egyéb dolgokkal és jogokkal együtt bérbeadott házaknál vagy lakrészeknél nyers jövedelemnek az az összege vallandó be, mely házbér címén a bérszerződésben külön ki van tüntetve. Bútorzattal együtt bérbeadott lakrészek bérjövedelmét minden levonás nélkül kell bevallani, amelyből azonban a kivető közegek a bútorzat elhasználása fejében 30°/o-ot fognak leszámítani. " » Az 1921. évi házbéradó kivetése során az 1909. évi 6. t.-c. 44. §. első bekezdésének b) pontjában említett évi nyers házbérjövedelmen kívül még azt a házbérjövedelemtöbbletet is adóalapul kell venni, amely az 1920. évben a III. lakbérnegyedtől kezdve megengedett házbéremelésekből keletkezik, ide nem értve Budapesten a közüzemű pótlékot. Ugyancsak adóalapul kell venni a b) pontban említett és összehasonlítás útján megbecsült haszonértéken kívül a haszonértéknek azt az aránylagos emelkedését is, amely az előző bekezdésben említett III. lakbérnegyedtől kezdve a valóságos kázbéremeléseknek megfelel. A haszonértéknek azt az aránylagos emelkedését összehasonlítás útján becsléssel kell megállapítani. A házbérjövedelemnek, illetve a haszonértéknek előbb említett többletét a házbérvallomási ívben tételenként az év bérösszegtől (haszonértéktől) elkülönítve külön-külön az évi bérösszeg fölé írt összegek bejegyzésével, míg a közüzemi pótlékot a vallomási ív jegyzet rovatában kell bevallani. A bérlők a bevallási íven bizonyítják a bevallás helyességét, nevöknek a bevallásadásra kötelezett felhívása folytán a megfelelő rovatba történt bejegyzése által. Ez a bejegyzés a bérösszeg beírása előtt tilos. A felek a házbérbevallások beadásáról elismervényt kérhetnek. Aki bevallását a kitűzött határidőben nem adja be abban az esetben, a) ha a megállapított adóalap 1000 K-t nem halad meg, a kivetés során megállapított hátbéradónak l°/o-át, illetőleg ha a részére szabályszerűen kézbesített és a bevallás benyújtására szóló felhívás vételétől számított 8 nap alatt sem adja be bevallását, további 4°/o-át fizeti pótlék fejében; b) ha pedig a megállapított adóalap 1000 K-t meghalad, a kivetés során megállapított hátbéradónak 5%-át, illetőleg, ha a részére szabályszerűen kézbesített és a bevallás benyújtására szóló felhívás vételétől számított 8 nap alatt sem adja be bevallását, az adónak további 25°/o-át fizeti pótlék fejében. (Az 1909. évi VI. t.-c. 48. §-a, illetőleg az 1912. évi LIII. t.-c. 39. §-a.) Ha a bevallásadásra kötelezett a bevallási ívet a bérösszegnek beírása előtt íratja alá bérlőjével, annyiszor büntetendő 5—200 K-ig terjedő rendbírsággal, ahány bérlőjénél ezt elkövette. Hasonló rendbírság alá esik a bérlő is, ha a bevallási ív aláírását elfogadható ok nélkül megtagadja. (1909. évi VI. t.-c. 59. §-a.) Bíróilag büntetendő vagyis jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el a tényleges birtokos vagy annak törvényes képviselője, ha a házbérjövedelemre vonatkozó bevallási ívben adóköteles jövedelmet szándékosan elhallgat, vagy abban tudva valótlan vagy szándékosan félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely az adó megrövidítésére alkalmas. Ha ennek a kihágásnak elkövetésében a bérlő is szándékosan részt vesz, ez a tettessel egyenlően büntetendő. Tájékozásul szolgáljon végül, hogy a bevallásadásra kötelezettet a bevallás kötelezettsége alól nem menti fel az a körülmény, hogy a bevallási ív részére hivatalból nem lett kézbesítve. Ha a bevallásadásra kötelezett, a bevallási ívet nem tudná kiállítani, vagy hadbavonulása folytán ezt nem tehetné, az adószámviteli hivatal köteles a bevallási ív kiállításánál hivatalból díjtalanul segédkezni, illetőleg tollba mondott bevallás alapján a bevallási ívet a fél nevében költeni s ennek megtörténtét hivatalból igazolni. Ugyanezt az eljárást kell követni abban az esetben, ha a bérlők a bevallási ívet szabályszerűen kiállítják, de a hadbavonult bevallásadásra kötelezett fél azt nem írhatja alá. A segédkezésnek megtagadása — a közadók kezeléséről szóló 1909. évi XI. t.-c. 102. §-a (1913. évi 50.000. sz. hiv. összeállítás 197. §. d) pontja) értelmében — minden egyes esetben 5—50 K-ig terjedhető bírsággal büntethető. Budapest, 1920. évi december 24. A kerületi elüljáróság. 19.267/1920. szám. Hirdetés. Az 1884. évi XVII. törvénycikk 27. §-a értelmében közhírré teszi a kerületi elüljáróság mint iparhatóság, hogy Takács Nátán Ignác budapesti lakos az V. ker., Pannónia- és Szigetutca sarkán 1240/6. és 1240/7. hr. szám alatt fa- és szénkereskedelmi telepet akar felállítani. Akik e vállalat ellen bármi oknál fogva kifogást akarnak tenni, kifogásukat kötelesek a fent idézett törvényszakasz értelmében szóval vagy írásban 1921. évi január 18. napján, délelőtt 10 órakor a helyszínére kitűzött tárgyaláson előadni, különben az üzlettelepet, hacsak köztekintetek nem szolgálnak akadályul, engedélyezni kell. A telepnek, a rajta felállítandó épületeknek s belső fölszerelésüknek pontos rajzát, körülményes leírását és szabatos magyarázatát az érdekeltek a kerületi elüljáróságnál (V. ker., Honvéd utca 20. sz. 61. ajtó) a tárgyalás napjáig megtekinthetik. Budapesten, 1920. évi december 21. napján. Az V. ker. elüljáróság mint iparhatóság, Vigh János ker. elüljáró.