Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)
1921-04-29 / 17. szám
XXXII. ÉVFOLYAM MEGJELENIK MINDEN KEDDEN ÉS PÉNTEKEN XXXII. ÉVFOLYAM ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 300 K, félévre 150 K, egyes szám ára 3 évig 6 K, 3 ívnél nagyobb szám 15 K. • SZERKESZTŐSÉG: IV., Központi városház, IV. emelet 232. szám. KIADÓHIVATAL: IV., Központi Városház, III. udvar III. pavillon II. emelet 55. • Hirdetéseket a Fővárosi Közlöny részére felvesz a kiadóhivatal, ahová a lap szétküldésére vonatkozó minden fölszólalás, valamint a lakások pontos bejelentése U intexenM* 1921. április 29. / 17. szám. rr . BUDAPEST • SZEKESFOVAROS • HIVATALOS• LAPJA Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1921. április 22-én (pénteken) és 27-én (szerdán) délután 4 órakor tartott folytatólagos rendes közgyűlése Második nap. — 1921. április 22. — Elnök: Sipőcz Jenő h. főpolgármester, később Rényi Dezső alpolgármester. Jegyző: Szaszovszky József tanácsnok-főjegyző. Elnök: A folytatólagos rendes Közgyűlést megnyitom. A jegyzőkönyv hitelesítésére Bohn József, Hann Arnold, bibithi Horváth János, dr. Elek Mór, Pakots József, Mihálkovich Szilárd bizottsági tag urakat, a tanács részéről pedig Rényi Dezső alpolgármester urat kérem fel. Jelentem, hogy dr. Berczel Jenő és dr. Lobmayer Jenő tanácsnok urak betegségük miatt a mai közgyűlésen nem jelenhetnek meg, továbbá távolmaradását kéri igazoltnak tekinteni Kertész K. Róbert törvényhatósági bizottsági tag úr, aki családi gyász miatt maradt távol a Közgyűlésről. Tisztelt Közgyűlés! Az ügyrend értelmében tulajdonképen az indítványok tárgyalására kellene rátérnünk, minthogy azonban a múlt ülésen nem tudtuk letárgyalni a napirendet és a napirend nagyon fontos és sürgős, különösen a lakásügy, melyben minél előbb kellene a kormányhoz az előterjesztést megtenni, ennélfogva én azt javasolom, méltóztassék hozzájárulni, hogy folytassuk a lakásrendelet tárgyalását. (Helyeslés.) Dr. Gál Jenő: Az ügyrendhez kérek szót. Mélyen tisztelt Közgyűlés! A tegnapelőtt megtartott Közgyűlés folyamán Bródy bizottsági tag úrnak felszólalása során az elnöklő polgármester úr a bizottsági tagtól megvonta a szót. Ennek előzménye az volt, hogy Bródy Ernő bizottsági tag úr a lakásrendelet kritikája nyomán bizonyos eljárást olyan módon bélyegzett meg és olyan kritikában részesített, melyet más helyen, nyilvánosság előtt úgy a sajtóban, mint ugyanolyan tiszteletreméltó helyen, mint ez a mélyen tisztelt Közgyűlés, ugyancsak ugyanazon kifejezéssel, ugyanazon kritikával illetett. Bródy Ernő bizottsági tag úr azt mondotta, hogy azon jogfosztással való eljárás, mely minden kártérítés nélkül, egzisztenciákat semmisít meg és szerzett jogokat konfiskál, az az eljárás egészen olyan, hasonlít a bolsevizmushoz. Sem a mélyen tisztelt Közgyűlés tekintélyét, se semmiféle tekintélyt ez a megállapítás ezen oldal véleménye szerint nem sért. Bródy Ernő bizottsági tag úr fejtegetései komolyak és mélyrehatók voltak és tárgyilagosak is. Megállapított tényekből vonta le a következtetését és különösen a moziengedélyeknek lakáshivatali intézkedésekkel kapcsolatos jogfosztását tette olyatén módon szóvá, melyekből nem lehet se jogászilag, se etikailag más következtetést levonni, minthogy azok, akik joghoz jutottak a törvény szerint, a törvény ellenére jogtól megfosztottak. Ha nem szabad kifejezést adni ilyen gondolatnak, ha a szólásszabadságon ilyen sérelem esik, akkor felmerül az a kérdés, vájjon ezen Közgyűlés ügyrendje mit szab elő ilyen esetekben. Mivel az elnöklő főpolgármester úr a Közgyűlés további folyamán nem elnökölt, távollétében ezt szóvá tenni nem akartam. Most sincs más célom, mint az ügyrendre való utalás mellett, az ügyrenden esett sérelmet a mélyen tisztelt Közgyűlés tudomására hozni. Az ügyrend 32. §-a világosan és félreismerhetetlenül azt mondja, hogy a szót a polgármester, vagy az elnök akkor vonhatja meg, ha a Közgyűlés nem fogadná el azt a magyarázatot és mentséget, amit a bizottsági tag alkalmasnak, vagy helyesnek tart. Történeti, sorrendje a dolognak az volt, hogy a polgármester Úr őt megillető jogánál fogva megintette a szónokot. Senkinek kifogása ellene nem lehetett. Felszólította, adja elő mentségét, ekkor magyarázatot