Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)

1921-04-29 / 17. szám

XXXII. ÉVFOLYAM MEGJELENIK MINDEN KEDDEN ÉS PÉNTEKEN XXXII. ÉVFOLYAM ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 300 K, félévre 150 K, egyes szám ára 3 évig 6 K, 3 ívnél nagyobb szám 15 K. • SZERKESZTŐSÉG: IV., Központi városház, IV. emelet 232. szám. KIADÓHIVATAL: IV., Központi Városház, III. udvar III. pavillon II. emelet 55. • Hirdetéseket a Fővárosi Közlöny részére felvesz a kiadóhivatal, ahová a lap szétküldésére vonatkozó minden fölszólalás, valamint a lakások pontos bejelentése U intexenM* 1921. április 29. / 17. szám. rr . BUDAPEST • SZEKESFOVAROS • HIVATALOS• LAPJA Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1921. április 22-én (pénteken) és 27-én (szerdán) délután 4 órakor tartott folytatólagos rendes közgyűlése Második nap. — 1921. április 22. — Elnök: Sipőcz Jenő h. főpolgármester, később Rényi Dezső alpolgármester. Jegyző: Szaszovszky József tanácsnok-főjegyző. Elnök: A folytatólagos rendes Közgyűlést meg­nyitom. A jegyzőkönyv hitelesítésére Bohn József, Hann Arnold, bibithi Horváth János, dr. Elek Mór, Pakots József, Mihálkovich Szilárd­ bizottsági tag urakat, a tanács részéről pedig Rényi Dezső alpolgár­mester urat kérem fel. Jelentem, hogy dr. Berczel Jenő és dr. Lobmayer Jenő tanácsnok urak betegségük miatt a mai köz­gyűlésen nem jelenhetnek meg, továbbá távolmara­dását kéri igazoltnak tekinteni Kertész K. Róbert törvényhatósági bizottsági tag úr, aki családi gyász miatt maradt távol a Közgyűlésről. Tisztelt Közgyűlés! Az ügyrend értelmében tulajdonképen az indítványok tárgyalására kellene rátérnünk, minthogy azonban a múlt ülésen nem tudtuk letárgyalni a napirendet és a napirend nagyon fontos és sürgős, különösen a lakásügy, melyben minél előbb kellene a kormányhoz az előterjesztést megtenni, ennélfogva én azt javasolom, méltóztassék hozzájárulni, hogy folytassuk a lakásrendelet tárgya­lását. (Helyeslés.) Dr. Gál Jenő: Az ügyrendhez kérek szót. Mélyen tisztelt Közgyűlés! A tegnapelőtt megtartott Közgyűlés folyamán Bródy bizottsági tag úrnak fel­szólalása során az elnöklő polgármester úr a bizott­sági tagtól megvonta a szót. Ennek előzménye az volt, hogy Bródy Ernő bizottsági tag úr a lakás­rendelet kritikája nyomán bizonyos eljárást olyan módon bélyegzett meg és olyan kritikában része­sített, melyet más helyen, nyilvánosság előtt úgy a sajtóban, mint ugyanolyan tiszteletreméltó helyen, mint ez a mélyen tisztelt Közgyűlés, ugyancsak ugyan­azon kifejezéssel, ugyanazon kritikával illetett. Bródy Ernő bizottsági tag úr azt mondotta, hogy azon jog­fosztással való eljárás, mely minden kártérítés nélkül, egzisztenciákat semmisít meg és szerzett jogokat konfiskál, az az eljárás egészen olyan, hasonlít a bolsevizmushoz. Sem a mélyen tisztelt Közgyűlés tekintélyét, se semmiféle tekintélyt ez a megállapítás ezen oldal véleménye szerint nem sért. Bródy Ernő bizottsági tag úr fejtegetései komolyak és mélyrehatók voltak és tárgyilagosak is. Megállapított tényekből vonta le a következtetését és különösen a moziengedélyeknek lakáshivatali intézkedésekkel kapcsolatos jogfosztását tette olyatén módon szóvá, melyekből nem lehet se jogászilag, se etikailag más következtetést levonni, minthogy azok, akik joghoz jutottak a törvény szerint, a törvény ellenére jogtól megfosztottak. Ha nem szabad kifejezést adni ilyen gondolatnak, ha a szólás­szabadságon ilyen sérelem esik, akkor felmerül az a kérdés, vájjon ezen Közgyűlés ügyrendje mit szab elő ilyen esetekben. Mivel az elnöklő főpolgármester úr a Közgyűlés további folyamán nem elnökölt, távollétében ezt szóvá tenni nem akartam. Most sincs más célom, mint az ügyrendre való utalás mellett, az ügyrenden esett sérelmet a mélyen tisztelt Közgyűlés tudomására hozni. Az ügyrend 32. §-a világosan és félreismer­hetetlenül azt mondja, hogy a szót a polgármester, vagy az elnök akkor vonhatja meg, ha a Közgyűlés nem fogadná el azt a magyarázatot és mentséget, amit a bizottsági tag alkalmasnak, vagy helyesnek tart. Történeti, sorrendje a dolognak az volt, hogy a polgármester Úr őt megillető jogánál fogva megintette a szónokot. Senkinek kifogása ellene nem lehetett. Felszólította, adja elő mentségét, ekkor magyarázatot

Next