Fővárosi Közlöny, 1928 (39. évfolyam, 20-38. szám)

1928-04-13 / 20. szám

Bérházaknál: A világítási áram kilowattóránkénti alapára .. 0'35 A motorikus « « « 0'27 Üzemeknél (általában): A világítási áram kilowattóránkénti alapára.. 0'35 A motorikus « « « .. 0*23 A tanácsi VIII. ügyosztályhoz tartozó üzemek részére : A világítási áram kilowattóránkénti alapára.. 0'33 A motorikus « « « .. 0* 11 A Gellért-fürdő, az Új Szent János-kórház, a Csatorna­telep és a közvágóhídon elhelyezett jéggyár számára . A világítási áram kilowattóránkénti alapára.. 0'35 A motorikus « « « .. 0'23 A Gázművek óbudai, valamint a Vízművek Markó­utcai telepe számára szolgáló áram kilowattóránkénti alap­ára , 0-11 NB. A számlaösszegből még 10% engedmény jár. A Vízművek többi telepe, a Csatorna-szivattyútelep, a Tattersall, a Lóvásártelep, a Székesfővárosi Autóbusz­üzem Aréna­ úti akkumulátortöltő állomása, a Széchenyi­gyógyfürdő és a Székesfővárosi Központi Tüzelőszer­raktár Ceglédi­ út 5. sz. a. telepe számára . A világítási áram kilowattóránkénti alapára.. 0'35 A motorikus « « « .. 0*16 Gázfogyasztás. Általános egységár köbméterenként Vízfogyasztás. (1500/1927. kgy. sz. a.) Általános egységár köbméterenként 0*18 Tüzelőanyagok ára fuvardíj nélkül. Tüzelőanyagok fuvardíja. Pesti oldalon métermázsánként 0'40 Budai « « 0-50 Magaslatra « 0'60 Az üzemekre vonatkozó különleges rendelkezések. Az előbbi rendelkezések általánosságban az üzemekre is vonatkoznak, különösen felhívja azonban a tanács az üzemek figyelmét az alábbiakra: Az illető üzem tevékenységét, létesítését stb. feltüntető ismertetésben ki kell tüntetni az üzem létesítésére a községi háztartásból nyert tőkét (beruházó tőkét) aranykorona értékben és a pengőtörvény rendel­kezései szerint átszámított pengőértékben. Az üzemi költségelőirányzatot a községi háztartás költségvetéséhez hasonlóan kell összeállítani. Elvként megállapítja a tanács, hogy az üzemek elsősorban a befektetett tőke törlesztését és kamatját tartoznak a községi háztartásnak a megállapított terv szerint visszatéríteni és ennek, valamint egyéb kölcsönök törlesztőszükségletének fedezetéről a költ­ségvetésükben gondoskodni. További elvként meg­állapítja a tanács, hogy a most említett tartozások és az újítási alapra reálisan megállapított összeg figyelembevétele után jelentkező azt a tiszta jövedel­met, amely a bruttó rendszer szerint részletesen és áttekinthetően összeállított költségvetés eredménye­képen üzleti feleslegként jelentkezik, a községi ház­tartáshoz való hozzájárulásként kell az üzemi költség­vetésben előirányozni. Megjegyzi a tanács, hogy a községi háztartáshoz való hozzájárulásnak csak az előbbiek szerint leveze­tett tiszta üzleti felesleg tekinthető, mert a befek­tetett tőke törlesztése és kamatja, vagy az egyéb kölcsöntőke törlesztőszolgálata a fővárosnak hitel­műveletből származó követelése, a területhasználatért, vagy más közszolgáltatás (községi adók) címén fize­tendő összeg pedig a vállalat szempontjából oly köz­teher és a főváros szempontjából oly követelés, amelyet hasonló természetű magánvállalat is tartoznék a fővárossal szemben viselni. Külön is hangsúlyozza a tanács, hogy az üzemek­nél is szigorúan keresztül kell vinni a rendes és rend­kívüli előirányzatra vonatkozó rendelkezéseket, vala­mint a személyi és dologi kiadások szétválasztását, végül az üzemek is tartoznak összehasonlító kimuta­tást ad­­i a személyzet előző évi és az előirányzat évében szereplő létszámáról. A 42.200/1927— IV. B. M. számú körrendelet rendelkezései értelmében az üzemek költségvetését a községi háztartás költségvetésétől elkülönítetten kell adni és a községi háztartás költségvetésébe csak azokat az összegeket kell felvenni, amelyekkel az illető üzemek a községi háztartás terheihez hozzá­járulnak, illetve amely összegeket a törlesztőszolgá­latra fordítanak. E rendelkezés végrehajtásaképen a pénzügyi ügyosztály hivatalból tartozik a községi háztartás költségvetésébe beállítani azokat az összegeket, amelyek az üzemek költségvetésében akár a tőke­törlesztés, vagy a kölcsöntörlesztés szükségleteként az üzemi költségvetésekben szerepelnek, illetőleg hivatalból állítja be az üzemi költségvetésben jelent­kező üzleti felesleget. A Gázművek és az Elektromos művek költség­vetésének megállapítására vonatkozó határozatban a gáz-, illetve áramszolgáltatásért fizetendő egység­árakat is meg kell állapítani. A már idézett belügyminiszteri körrendelet értelmében valamennyi üzem költségvetését az illető szakbizottság által való­­ letárgyalás és a tanács javas­lata alapján a községi háztartás költségvetésével együtt a közgyűlés állapítja meg. Minthogy e rendelkezés következtében vala­mennyi üzem költségvetése a községi háztartás költségvetésével egyidőben kerül a közgyűlés elé, illetőleg valamennyi üzem költségvetésének meg­állapítására a közgyűlés hivatott, a 42.200/1927—IV. B. M. számú végrehajtási rendelettel ellenkezik, hogy a Gázművek és az Elektromos Művek költségvetése a többi üzem költségvetésétől elkülönítetten és a községi háztartás költségvetését megelőzően tárgyal­tassék. Ennélfogva felhívja a tanács a tanácsi XII. ügyosztályt, hogy a Gáz-, illetve Elektromos Művekről 0-20 Fa métermázsánként 4*10 Porosz szén , 6-10 Magyar szén Koksz (darabos) Koksz (dió) Lignit (darabos) Lignit (akna) 4-30 6-05 6-46 1-96 1-15

Next