Fővárosi Közlöny, 1947 (58. évfolyam, 28-55. szám)
1947-10-30 / 45. szám
Kabakovits József: Nincsen pénz! Kéry János : Az egyik minisztériumban 1 forint 20 fillérért— a fővárossal ellentétben — háromfogásos ebédet adnak. E tekintetben tehát feltétlenül össze kell egyeztetni a dolgokat, mert nem szabad, hogy az egyik közhivatalban ugyanazért az árért sokkal rosszabb ételt adjanak, mint a másik közhivatalban. Nem szabad megtörténnie annak, hogy azok, akik közelebb vannak a cseresznyés tálhoz, sokkal jobban járjanak, mint a főváros dolgozói. Már most gondoskodni kell a melegedők beállításáról. Ezzel kapcsolatban javasolom, hogy a romos laktanyaépületeket a munkástársadalmi szervezetek vagy a szakszervezetek segítségével is igyekezzünk helyreállítani, hogy ne a tél beálltával legyünk kénytelenek arra gondolni, hogy legalább a minimális mértékű melegedőket be tudjuk állítani. Ne következzék be az, hogy most, amikor még valahogyan szűkösen gondoskodni lehetne a melegedők előállításáról, nem teszünk ebben az ügyben semmit, de amikor a tél, a nyomorúság itt lesz, akkor pártkérdést csináljunk belőle s egyik vagy másik párt egy-egy helyiséget vagy egyegy kocsmát állítson be erre a célra. Ebben az ügyben a lehetőség szerint már most intézkedni kell. Javasolom, hogy a főváros kislakások gondnoki állásait ezentúl csak családos közalkalmazottaknak vagy pedig hadirokkantaknak adják ki. Jól nézzük meg, hogy kinek juttatunk ilyen kislakás-gondnoki állást, nehogy — amellett, hogy az illetőnek már egyébként is megfelelő fizetése van — még a gondnoki állással járó előnyt is külön élvezze. Erre a célra rászorult embereket alkalmazzunk. Kabakovits József: Minden tisztviselő rá van szorulva! Kéry János: Nagycsaládos közalkalmazottakat kell alkalmazni, mert azok még jobban rá vannak utalva, mint más tisztviselők. Vagy hadirokkantakat kell alkalmazni, akik szintén rá vannak szorulva és akik talán nem tudnak elmenni kétkezi munkát végezni, hanem rokkantságuk miatt csak a gondnoki állást tudják betölteni. (Helyeslés.) A X. ügyosztály jelentésével kapcsolatban megemlítem, hogy a köztisztasági alkalmazottaknak egy szerencsétlen intézkedés folytán kézzel kell benyúlniuk a szmétgyűjtő ládákba. A szemétgyűjtő ládák nagy részét nem szerelték fel csapóajtókkal, alulról nem lehet őket kinyitni úgy, hogy kézzel kell belenyúlni a szemétbe, piszokba. A ládákat át kell alakítani vagy ha erre nincsen mód, akkor kesztyűt adjanak azoknak az alkalmazottaknak, akik végeredményben ilyen, az egészségre káros munkát végeznek. Ebből az alkalomból meg kell említenem, hogy a Visegrádi utca és a Légrády Károly utca sarkán van egy romos telek, amely tele van szeméttel, piszokkal, döglött macskák és kutyák hevernek ott. A főváros patkányirtásra készül, innen azonban nem tüntetik el a szemetet. Úgy tudom, hogy a felek a pénzügyminisztériumé és a minisztériumot fel is szólították arra, hogy csináljon ott rendet. Mivel eddig nem csinált rendet, tessék még egyszer felszólítani, mert hiszen itt van a patkányirtás, a pénzügyminisztériumnak is rendet kell teremtenie a saját telkén. Egyébként megjegyzem, hogy a patkányirtással kapcsolatban igen sok értesülésem van arról, hogy nem hajtották végre a szükséges intézkedéseket. Különösen a magánházak udvarán van sok olyan szemét és rom, ahova a patkányok behúzódnak és ahonnan majd a patkányirtás után ismételten ki fognak járni oda, ahol sokkal kellemetlenebb gondokat is okozhatnak. Javasolnám, hogy a Budapesti Nemzeti Bizottság szólítsa fel a nemzeti bizottságokat, így ez a fővárosnak nem kerül külön pénzébe,— hogy lépjenek érintkezésbe a lakossággal, illetve szólítsa fel a nemzeti bizottságokat a Budapesti Nemzeti bizottság, hogy azokat a romos helyeket, ahol a polgármester úr intézkedéseit nem hajtották végre, jelentsék be a Budapesti Nemzeti Bizottságnak, amely a jelentéseket továbbítja a kerületi mérnöki hivatalokhoz. Ezen a téren is feltétlenül rendet lehetne teremteni és a patkánytanyákat meg lehetne szüntetni. Ha majd rákerül a sor a patkányirtásra, akkor sokkal könnyebben lehet az irtást végrehajtani. A XI. ügyosztály jelentésével kapcsolatban nagyon komoly dolgokat szeretnék javasolni, amit feltétlenül meg lehet csinálni. Igen jól beváltak a főváros villamosaira szerelt mozgókönyvtárak, amelyek a kultúrát feljuttatták a perifériákon dolgozó munkásokhoz is, akik ha ráérnek a sok munkájuk mellett, odamennek s igénybe veszik a könyvtárakat. A főváros tehát megtett ezen a téren mindent, amit tehetett. Én ezt ki szeretném terjeszteni egész Nagy-Budapestre, hiszen elhatározott szándékunk, hogy előbb-utóbb megvalósítjuk Nagy-Budapestet. Ezt a megoldást ki szeretném terjeszteni még Nagy-Budapest megoldása, realizálása előtt a fővárost környező községekre is, mégpedig vagy a HÉV-re vagy pedig autóbuszokra szerelt mozgókönyvtárak formájában, hogy időnként a mozgókönyvtárak kifussanak és eljuttassák a kultúrát a főváros környékén élő dolgozók részére is, akik végeredményben szintén hozzánk fognak tartozni, sőt már ma is hozzánk tartoznak. (Helyeslés.) A Városi Színház műsorpolitikáját már szóvátették a közigazgatási bizottságban. Tudom, hogy a filmek előre le vannak kötve egy egész filmévadra és ezen nem nagyon lehet változtatni. Tudom, hogy a Városi Színházzal kapcsolatban nem az az egyetlen cél, hogy ez legyen a fővárosnak ama intézménye, amely igyekszik megnevelni Budapest közönségét, mert ez eléggé nehéz feladat, hiszen eddig nagyon félrenevelték. Ha csak azt a célt szolgálná, akkor esetleg ráfizetne a főváros, mégis azt kérem , igyekezzünk a Városi Színház filműsorpolitikáját tekintve az első lehetséges alkalommal odahatni, hogy megfelelőbb filmeket mutassanak be a Városi Színházban úgy azonban, hogy a főváros ne fizessen rá erre a kérdésre. Ha pedig a Városi Színház többletbevételéről esik szó, akkor legyen szabad megemlítenem, hogy amikor a Magyar Színház községesítésének kérdése felmerült, abban az időben a Nemzeti Parasztpárt indítványt kívánt a közgyűlésen beterjeszteni, illetve elmondani: ha már felesleg, többletbevétel van a Városi Színháznál, akkor gondoljunk arra, hogy amikor a fővárosnak ingyen népkonyhákat kell megszüntetnie, 2000 közmunkást kell elbocsátani a tél beállta előtt, olyanokat, akik 80 filléres órabérért dolgoztak, akkor próbáljunk úgy bánni a főváros összes intézményeivel, hogyha valamilyen feleslegük vagy többletbevételük van, gyűjtsük egy kalapba és ezeket az igen keserves problémákat oldjuk meg. A városházi pártok azonban amellett döntöttek, hogy a Magyar Színházat községesíti a főváros és a Városi Színház feleslegét fordítja ennek a színháznak a rentabilitására való pénzösszeg előteremtésére. Ha így van, akkor legalább arra vigyázzunk, hogy a Magyar Színház műsorpolitikája mindenben megfelelő legyen, sokkal megfelelőbb, mint a Városi Színház moziműsora. A könyvtárakkal kapcsolatban elfelejtettem megemlíteni : kérem a polgármester urat, nézzen utána annak, hogy az Elektromos Művek József Attila-szanatóriumában lehetne-e könyvtárat berendezni oly módon, hogy a szanatórium vásárolná a szükséges könyvek felemennyiségét, a felemennyiséget pedig a Fővárosi Könyvtár adná. Amikor pedig a könyvtár majd felszámolásra kerül, akkor az összes könyvek úgyis a főváros tulajdonába jutnak. Ezek voltak azok a szempontok, amelyeket konkréten az egyes ügyosztályok jelentésével kapcsolatban kívántam megemlíteni. Ismételten mindenki figyelmét fel szeretném hívni arra, hogy itt az ideje, a végső ideje a korrupció és a protekció felszámolásának. (Helyeslés.) Se maga, se a pártja részére ne legyen senki sem korrupt. És súlyos pénzbüntetést kell kiszabni, ha ilyennek tudomására jut a polgármester. A hosszú ideig húzódó fegyelmi vizsgálatok rendszerét meg kell szüntetni. Egyöntetű igazságot teremtve, a lehető legrövidebb időn belül el kell intézni ezeket a dolgokat, hogy ne legyen szóbeszéd tárgya egyetlen ilyen fegyelmi ügy sem és ne kelljen újságcikkekben polemizálni, valamint bizottsági felszólalások sokaságának elhangzania addig, amíg az ügy így vagy úgy rendeződik. Arra szeretném kérni a polgármester urat, adjon valakinek megbízatást arra, hogy olvassa el a napilapokat. Igen érdekes dolgokat olvashatunk ki belőlük. Az egyik újság hibát látott a Kisipari Hitelintézetnél, a másik védte a Kisipari Hitelintézetet. Milók Sándor: Ez így van! Kéry János : Az egyik újság szerint feltétlenül bűnösek a BSzKRt igazgatók, a másik kihangsúlyozza, — mégpedig igen komolyan, — a független bíróság ítéletének szükségességét és felsorolja, hogy milyen kérdéseket kell kivizsgálnia a vizsgálóbírónak. Az egyik újság szerint van gazdasági értekezlet a fővárosnál, a másik szerint nincsen. Az egyik újság szerint pofozkodnak a városnál, a másik szerint nem. Azt szeretnénk, ha a lapok is igyekeznének egyöntetűen megírni az igazságot. A polgármester úr megtehetné azt, hogy megbízna egy egyént, aki ezeket az újságokat elolvasná és azután, ha szüksége mutatkoznék, akkor a polgármester úr határozott, erélyes nyilatkozatot tenne közzé, hogy a félrevezetett közvéleményt így kellőképen tájékoztassa. Milók Sándor: Akkor mást sem kellene tennie!