Fővárosi Lapok 1881. január (1-24. szám)

1881-01-23 / 18. szám

Melléklet a „Fővárosi Lapok“ 18. számához. Fővárosi hírek. * A képviselőháznak tegnap zajos ülése volt. A karzat, melyen a függetlenségi párt mai értekez­letére jött vidéki megbízottak nagy számmal jelentek meg, egész szó zivatart láthatott. A vita csöndesen in­dult meg. Ráth Károly beszélt a cukor-, kávé- és sör­­fogyasztás új megadóztatása ellen, nem fogadva el — úgy­mond — semmi adójavaslatot attól a kormány­tól, mely iránt bizalommal nem viseltetik. Követke­zett Hoffmann Pál, polemizálva Hegedűs Sándorral, az előadóval s felhiva a kormányt, hogy vonja vissza e törvényjavaslatot, melynek előterjesztésével belát­hatatlan horderejű mozgalmat keltett. Ekkor állt fel Jókai, öt óranegyedig beszélve s közben nagy zajt idézve elő. Beszédének éle a függetlenségi párt ellen irányult. Emlité Kossuth egykori pénzügyminiszteri működését, s azt, hogy bár a szabadságharc csak hat­vankét millióba került, még­is Kossuthnak mennyit kellett tűrnie az ő imádva rágalmazóitól. »Az Esti Lapokban!« — kiálták közbe. (E mérsékelt irá­nyú lapnak 1849-ben Jókai volt a szerkesztője.) Ké­sőbb Jókai az 1848-diki naplóból felolvasta, hogy Madarász László »az ország zsebéből való lopással« vádolta azokat, kik az akkori miniszterelnöki pótlék­­fizetést megszavazták. Jókai azt mondta beszédében, hogy a földbirtok annyira meg van már adóztatva, hogy ha egy rézkrajcárral terhelnék is még a föld­­mivest, ő nem maradna a ház tagja. »Megszavazna mindent!« — kiálta föl erre Eötvös Károly. A szélső­bal eljent zúgott e közbeszólásra, Jókai pedig az el­nöki figyelmeztetés és támadt lárma, után azt felelte Eötvösnek: »A becsület szabályai szerint a képviselő úrnak nincs joga senkit gyanúsítani.« Új zaj támadt. »Vagyok olyan tisztességes ember, mint Eötvös kép­viselő úr!« — monda Jókai. Megint zaj, erre pedig az elnök intő felszólalása következett a közbeszólások ellen. Jókai folytatá az éles polémiát, azt mondva, hogy az ellenzéknek szüksége van a közelgő választá­sokra izgatási eszközökre; múltkor Bosnia földjét ma­gyar katonák vére borítá, most, hogy ily szerencsét­lenség nincs, összetört kávés ibrikek fekete nedve fogja feketíteni a láthatárt. Persze Jókai a cukor­kávé adó emelését elfogadta. A szélső balt ezúttal Jókai nagy mértékben maga ellen ingerlé, kivált mi­dőn azt mondá, hogy az ő tisztelete sokkal nagyobb Kossuth iránt, mint azoké, kik a Kossuth nevétől csak népszerűsítő varázst várnak. Egyébaránt Jókait a mérsékelt ellenzék oldaláról is megtámadták. Gróf Apponyi Albert a kormánypártot Saulnak nevezte, Jókait pedig a Saul mulattatására éneklő Dávidnak s elitélőleg beszélt a »szellemi tűzijá­­ték«-ról. Madarász József a Jókai 1848-diki idé­zeteire olvasott föl egyetmást az akkori napló­ból, de ugyanabból — mint föntebb említettük — Jókai is visszaolvasott neki. György Endre a gróf Apponyi ama vádja ellen védte magát, hogy ő korteskedési célból beszélt. Tisza Kálmán, ki a teg­napi vita végén szólalt fel, megjegyezte, hogy a szélső ellenzék, mely a fővárosba hívja s a karzatra viszi híveit s a mérsékelt ellenzék, mely egy adótörvény­javaslat ellen elsajátítja a szélsőbal jelszavait: hogyan vádolhatják a kormánypártot korteskedéssel, midőn az a választások előtt népszerűtlen fegyverhez nyúl­ó új adókat hoz be. A zajos, élénk vita kiszorítá tegnapról a kérvények tárgyalását. * Wiltné asszony tegnap énekelt másodszor. Ha ő énekel, körülbelől megszűnik fontossággal bírni az a kérdés: mit énekel. Mert mindent kitűnőleg éne­kel. Művészetének meg van az a varázsa, hogy a leg­­elcsépeltebb operákat is fris vonzerővel képes felru­házni. Íme a »Trobadour«-nak is, noha huszonöt év óta ugyancsak megunhatta a közönség, mily nagy és díszes közönsége volt tegnap megint. S a­ki ott volt, nem bánta meg. Hallott olyan Leonórát, melyhez fogható nincs most sehol. Egyaránt kitűnik hatalmas portamentek, csillogó koloratúra és a zenekaron is uralkodó indulat kifejezései által. Tapssal fogadták s mindjárt első jelenetében játék közben is kétszer hív­ták ki. S ez a tetszés épp oly kevéssé csappant meg az opera végéig, mint a művésznő hangja és impozánt éne­ke. A címszerepet Perotti énekelte, ki betegsége után először lépett föl s már a színfalak közti ária után is tap­sokat kapott. Ő is kitűnt mindjárt az első trióban. Csak valamivel kevesebbet mozgott, mint máskor s ez még előny. Dicsérettel kell még kiemelnünk Bartolucci k. a. Azucenáját, melynek ábrázolásában színpadi fel­fogása és ízlése ép annyira előnyére válik, mint isko­lázott éneke. * Az akadémiában holnap (hétfőn) d. u. öt órakor az első osztály tart ülést. Tárgyai lesznek: Hunfalvy Páltól »a kun-codex és a kunok,« s Volf Györgytől »a Margit-legenda írója és kora.« * Színházi játékrend. A nemzeti színház­ban: holnap (24-én) »Dóra«, 25-én Wisjak Emma asszony utolsó fölléptéül: »Lahor királya«, 26-án »A tőr« és »Házasság hajdan«, 25-én »Sába királynője« Wiltné asszonynyal, 28-án »A velencei kalmár«, 29-én­­ »Norma« Wiltné asszonynyal, 30-án »A szevillai bor­­­bély« Beaumarchais vígjátéka, Paulay fordításában­­ először, 31-én »A szevillai borbély« másodszor. — A­­ budai várszínházban, 25-én a színi tanoda drámai estéje, 27-én »A munkások,« »Két év múltán« és »Rendelő óra,« 29-án »Házasság hajdan« és »A miniszterelnök bálja,« 30-án a »Varázsfuvola.« — A népszínházban: hétfőn »A kétnejű gróf,« ked­den és szerdán »A franciák Milánóban,« csütörtökön »Dragonyosok,« pénteken először »A sehonnai,« szom­baton és vasárnap ugyanez. * A Kisfaludy-Társaság január havi rendes ülését szerdán, 26-kán d. u. 5 órakor tartja, a követ­kező tárgysorozattal: gróf Zichy Géza három új költeményét mutatja be; címeik: »Három eskü,« »A választott« és »Eklézsia-követés.« Utána B­a­r­­talus István adja elő »Karácsonyi ajándék, vagy: Először, másodszor és harmadszor« című víg beszé­­lyét. Végül ifj. Á­b­r­á­n­y­i Kornél olvas föl dalo­kat. Az előadásokat folyó ügyek tárgyalása követi, melyek közt a betöltendő levelező taghelyre érkezett ajánlások terjesztetnek elő. * Az „Ungarische Revue“ január havi füzetét megkaptuk s megelégedéssel lapoztuk át. E havi folyó­irat tudvalevőleg a négy éven át »Literarische Be­richte aus Ungarn« cím alatt megjelent évnegyedes derék folyóirat folytatása s Hunfalvy Pál szerkeszti továbbra is. Az átalakítás célja, hogy gyorsabban hozzászólhasson egyes fölmerült jelenségekhez, de e mellett a szerkesztőség ki is bővíté a programmot azzal, hogy ezentúl nemcsak irodalmi, hanem társa­dalmi mozgalmainkról is tájékozni fogja a külföldi közönséget. És erre mindjárt ez első füzetben megra­gadja az alkalmat, mert bevezető cikkében »Zur Deutschenhetze in Ungarn« címmel Veigelsberg Leó alaposan kimutatja a Németországban hangoztatott vádak alaptalanságát. Marczali Henrik­­ismerteti Fraknóinak Martinovicsról írt könyvét, dr. Ábel Jenő pedig kivonatot közöl saját könyvéből, mely Galeotto életét tárgyalja. Az irodalmi szemlében Henrich Gusztáv bírálja Petőfinek újabb német fordításait s még több magyar mű német kiadását; ezt követi Pulszky Ferencnek a magyar bronzkorról s Silber­stein Adolfnak a budapesti magyar színházakról szóló cikke, aztán az akadémia üléseinek ismertetése, rövi­­debb közlemények az irodalom, művészet sat.­köréből, végül pedig Arany János »Őszszel« című költeményé­nek fordítása Lindner Ernőtől. A folyóirat ára ezen­túl egész évre csak öt forint. * A zeneakad­émia kiszélesítése van tervben, hogy ne csak zongoraiskola legyen, hanem az éneket, orgonát és vonós hangszereket is tanítsák benne. így is kellene egy zene­akadémiában — csakhogy meg­szavazza-e rá a költségvetést a képviselőház ebben a szűk időben, az már más kérdés. Lisztről azt mond­ják, hogy az oktatást már is megkezdte az akadémiá­ban. Ittléte azonban rövid lesz s március második felében már Weimárba megy, onnan pedig vissza Rómába. Egyszer alkalmasint játszani fog itt nyilvá­nosan, mivel ezt tavaly néhány nőegylet elnökének megígérte. * Mecénás. Munkácsi Mihály eleitől fogva élénk érdekeltséggel viseltetett Karlovszkyi Berci festésznövendék fejlődése iránt s már régeb­ben megígérte, hogy majdan mestere lesz. Most ez ifjú Münchenben tanul, a­hol Wagner Sándor is szép re­ményt köt jövőjéhez. De ott csak a most folyó félév végéig marad, mert Munkácsi hívta meg magához Párisba, még­pedig úgy, hogy nemcsak tanítni fogja, hanem egyébbel is ellátja. Úti költséget szintén ő küld neki. * Személyi hírek. Gróf Pejacsevich Tivadar, a horvát bán fia, az egyetemi templomban tegnap d. u. két órakor vezette oltárhoz V­a­y Lilla bárónőt, a borsodi főispán leányát; az esketést Schwendtner apát végezte díszes násznép jelenlété­ben. — Szende Béla honvédelmi miniszter visz­­szatért Bécsből. — Gróf Dessewffy Aurélné szül. Károlyi Pálma grófnőt fogják fölkérni a teréz­városi uj nőegylet elnöki székére. — Thaly Kál­máné napokban, irói működésének huszonötödik éve alkalmából, jegyzőkönyvi üdvözletet kapott a po­zsonyi Toldy-körtől. — Dr. Török Aurél kolozs­vári egyetemi tanár, ki jelenleg Parisban időz, tavasz­­szal megy Algírba s onnan a Sahara sivatagra tudo­mányos kutatások végett. — Blaháné asszony megköté az uj szerződést a népszínházzal; évi fizetése tizennyolc ezer­ért lesz; esküvőjét pedig márciusban tartja báró Splényi Ödönnel. — Pulszky Ágost képviselő, hír szerint, lemondott főhadnagyi rangjáról, mivel a csendőrség tárgyalásánál a katonai törvény­székek ellen beszélt. — Gaál Jenő, orsz. képvi­selő (Erdélyből,) a városligeti jégpályán a múlt na­pokban elbukott, mivel korcsolyája megakadt egy gö­dörben ; ballába kificamodott s külső boka csontja megrepedt s haza kellett szállítani, hol lábát helyre­tolták s gipszkötésbe tették. — Horváth Ká­rolyt, a műcsarnok titkárát, mint az »Ellenőr« írja, baleset érte. Íróasztala mellett egy revolverrel ját­szott, mely elsült s a golyó átfúródott egyik kezén. * A hivatalos lapból. A királyné ő fel­sége ötszáz forintot adott magánpénztárából buda­pesti szegények részére, tüzelő anyag beszerzésére. — — Dr. Thanhoffer Lajos, a szövettan egyetemi magán­tanára rendkívüli tanári címet kapott. — A közmunka-tanács műszaki osztályának ideigle­nes vezetője: Wohlfarth Henrik főmérnök ez állásra végleg kineveztetett felügyelői címmel. — A keres­­kedelemügyi tárcánál Jekelfalussy József fogalmazó min. titkári címmel ruháztatott fel.­­ A közoktatásügyi miniszter köszönetet nyil­vánít Szabó József esztergomi kanonok s fölszentelt püspöknek a mező-komáromi kath. iskola építésére adott 1725 ftért; Forintos István veszprémi kanonok­nak, ki a kislődi kath. iskolánál a magyar nyelv sike­­resb tanítására 300 ft alapítványt tett s dr. Palotay Ferenc veszprémi kanonoknak, ki a várpalotai kath. iskola átalakítására adott 140 ftot. * A női par­ki­állítás végrehajtó bizottsága, gróf Zichy Jenő elnöklete alatt, pénteken megalakította a sorsjáték-rendező bizottságot, melynek tagjai Ráth Károly elnöklete alatt Rupp Imréné, Kugler Mária, Feleki Miklósné, Stetina Horni úrhölgyek és Tarnóczy Gusztáv. A gyűlésen jelen voltak a Zsolnay-nővérek is Pécsről, kik megígérték, hogy néprajzi szempontból kiválóan érdekes háziiparcikkeket fognak kiállítani, továbbá porcellánfestményeket és a Zsolnay álal Pé­csett leányok számára fentartott rajziskolából rajzo­kat és festményeket. Vidéki bizottság már harminc városban alakult s a végrehajtó­­ bizottság fölkérte Stetina Ilona kisasszonyt, hogy oly városokba, hol a kiállítandó munkákra nézve tanácsa szükséges, a végre­hajtó bizottság költségén kiránduljon. A kiállítás eset­leges elhalasztása ügyében később fognak határozni. A kereskedelmi miniszter már utalványozta a kétezer forintot, melyet a kiállítás előmozdítására szánt. A Knopp és Steiner­ cég érmet készít a kiállítás emlé­kére s az érem egyik lapja a herceg Coburg Fü­­löpné mellképét fogja mutatni.­­A budapest­­lipótvárosi kerületi bizottság pénte­ken szintén megalakult s elnökké Bischitz Dá­­vidné, alelnökké Beke Gyuláné urhölgyet válasz­totta. A bizottság fölhívást intéz a Lipótváros höl­gyeihez és a nőket foglalkoztató ipartelepekhez, hogy a kiállításban részt vegyenek s a szegényebb nőket, kik különben részt nem vehetnének, támogassák meg­rendelésekkel. Bejelentési ívek a központi irodában és a nevezett úr hölgy­eknél kaphatók.­­ Végül meg­említjük, hogy teljesen alaptalan az a hír, melyet egy kőnyomatú lap bocsátott világgá, mintha a végrehajtó bizottság »női népgyűlést« tervezne, hanem igenis rendez szombaton, e hó 29-én az iparos­ körben fel­olvasást a kiállításra készülő hölgyek számára s Gel­­léri Mór titkár fogja a kiállítás körül követendő módozatokat ismertetni. * Ázsiáról két könyvet ad ki az ott utazott Onody Bertalan, kit a tarcali függetlenségi párt képviselőjelöltnek választott. Egyik könyv utjának ál­talános leírása lesz, a másik pedig Khiva ismertetése. Illusztrált kiadások lesznek s Morelli Gusztáv fa­metsző intézete már eddig ezerhétszáz forint árú ké­pet készített számukra. * Jég finnepet készül rendezni a vörös kereszt­egylet a városligeti pályán, jótékony célra. Két zene­kar, korcsolyázó-verseny, tréfás tombola, kivilágítás s álarcos­ csoportok vannak tervben. Ily mulatság bizo­nyára igen jövedelmező lenne. * Irodalmi jury. A »Független« vádolta Asbóth Jánost, hogy »El-Azhar, az arabok egyeteme« című munkáját Kleinpaul Rudolf »Eine Alma Mater des Orients« című német dolgozatából »meríté,« majd­nem szó szerint. Vádló és vádlott megegyezéséből ez ügyben irodalmi itélőszék ült össze, melynek elnöke Szilágyi Sándor volt, tagjai: Láng Lajos, Pulszky Károly, Helfy Ignác és Szederkényi Nándor. Egyhan­gúlag hozott itéletek az, hogy Asbóth Jánost a plá­gium vádja semmi tekintetben nem érheti, mert tár­cára, felfogásra, a kaszált anyag mennyiségére és fel­dolgozására nézve egyaránt önálló. Ez ítélet követ­keztében a perét elvesztett »Független H.« szerkesz­tőjének száz forintot kell fizetnie az írók segélyegylete pénztárába. * Farsang. Tegnap este sokfelé táncoltak a fővárosban. A redoute-ban a jogászok nagy és víg bálja volt, melyről tárcarajzban fogunk számot adni. A »Hungáriá«-ban a lengyel bál volt, a terézvárosi körben zártkörű táncestély, a fe­rencvárosi társaskörben is vidám tánc a hangver­seny után. — Szerdán a jótékony nőegylet nagy álarcosbáljára készülnek a főváros distingvált körei. — A gazdasszony-egylet nagy álarcos­bálja, melyre szintén nagy az előkészület, jövő vasárnap (30-án) lesz. — A központi Frőbe­­-nőegylet jan. 16-diki maszkbáljának, dacára, hogy nem volt nagyon látogatott, a költségek és a magyar írók se­gélyegyletének adandó tizenöt forint levonása után is háromszáznegyvenegy forint tiszta jövedelme volt. — B. Atzél Béla corsoi termeiben csütörtökön fényes estély volt,a főrangú világ fényes részvételével, a Rácz Pál zenekara játszott. — A bölcsőde-egy­let báljára a jegyeket febr. 5-től 7-ig, d. e. 10-től 12-ig s d. u. 3-tól 5-ig szolgáltatják ki, meghívók elő­­mutatására a »nemzeti szállodában,« kik meghívói-

Next