Fővárosi Lapok 1882. október (225-250. szám)

1882-10-17 / 238. szám

mányt kap s mikor hitelezői mégis nyugtalankodtak, egy báró Gr. girájával ellátott váltókat adott nekik. Mi­hamar kitűnt, hogy ez a báró G. is teljesen vagyonta­lan egyéniség. Navratil végre fenyitő feljelentést tett s a többi rászedettek követték; de a gróf már hónapok óta eltűnt Bécsből s tartózkodási helye ismeretlen. Adósságainak összege állítólag kétszázezer forint s a hitelezők egy krajcárra sem számíthatnak. *** „Mephistoteles“ közelebbi előadásán az udvari dalszínházban majd baleset történt. A börtön­jelenés végén Margaréta ábrázolója, Kupferné asz­­szony annyira előre hanyatlott, hogy a legördülő függöny okvetetlenül a fejére esik, ha a színfalak közül egy éber tűzoltó észre nem veszi a bajt. Észrevette s rögtön a színpadra ugrott, két izmos karjával a néző­tér felé nyomva a függönyt. Az énekesnő maga nem is sejti, hogy baj fenyegeti. Később öltöző szobájában szá­mosan gratuláltak neki. *** Ausztriai hírek. A király ő felsége, midőn szombaton Bécsben megtekinte a Matejkó nagy festményét, melyet a művész a waweli királyi kastély számára ajánlott fel, élénken tudakozódott a művész után s megtudván, hogy beteg, azt mondá: »Sajnálom, mondják meg neki, hogy üdvözlöm; azt reméltem, hogy itt találkozom vele , személyesen köszönhetem meg a nagylelkű ajándékot, melyet Galíciának adott.« — A bécsi magyar olvasó egylet vasárnap a Petőfi­­szobor leleplezése alkalmából szépen sikerült estélyt rendezett. — A dán király tegnap Bécsbe érkezett s innen Gmundenbe utazott. — A brünni új színhá­zat e hó 31-én nyitják meg s megkérték Wilm­é asz­­szonyt, hogy ez este lépjen föl; a művésznő most Görcben időz. — Lucca Paulina asszony, az udvari opera jeles művésznője, a koronás arany érdemkeresz­­tet nyerte; kívüle csak Walter, Haizinger, Duftmann és Gomperz-Bettelheim asszonyok bírják e kitüntetést.­­ A bécsi betűszedők gyűlése, melyen mintegy két­ezer tag volt jelen, egyhangúlag kimondta, hogy min­den törvényes eszközzel törekedni fognak a hétfői reg­geli lapok megszüntetésére. — Gróf Chotek Károly, eddig a római osztrák-magyar nagykövetség titkára, Berlinbe helyeztetett át. — A burgszinház összes szín­padi kiállításainak főintézőjévé Fuchs festőművész ne­veztetett ki. —­A Stadttheaterben »A Bantzauk« elő­adása nagy sikert aratott. — Salzburg közelében a múlt héten egy fiatal nő vízbe ölte magát; a vendéglőben, hol szállva volt, magyarnak mondta magát. — Prá­gában ismét nagy az izgalom, mert az új polgármes­ter székfoglaló beszédében, cseh városnak nyilvánítá Prágát; e miatt a német községtanácsosok kiléptek, a német színházban pedig a közönség zajos tüntetést ren­dezett, mikor a Göthe »Faust«-jának előadása közben egyik színész a szövegnek e szavait mondta: »Nem, ez az új polgármester nem tetszik nekem;« a rendőrség csak nagy erőfeszítéssel bírta a rendet helyreállítani.­­ “Veszedelmes iparlovagot fogott el közelebb a bécsi rendőrség, Haan Vilmos volt­ századost, ki kü­lönböző álnevek alatt évek óta nagy szédelgéseket kö­vetett el, többször volt börtönben, egy ízben majdnem sikerült neki nőül kapni egy osztrák főrangú család leányát, szerepelt egy ideig Budapesten is. — Laza­­rich, a dunagőzhajózási társulat központi hajófel­ügyelője, Bécsben vasárnap meghalt. Külföld. *** A színi idény New­ Yorkban a télen fénye­sebb lesz, mint bármely európai fővárosban. Ott fog­nak szerepelni Patti Adél és Nilsson Krisztina asz­­szonyok, Thursby Emma k. a., Capoul, továbbá két francia operette-társulat. A két német színházban Bécs kedvencei: Gallmeyer és Geistinger asszonyok s Knaak és Tewele játszanak. A magasabb drámának pedig vendégei lesznek Salvini, a nagyhírű olasz tra­gikus, Modrzejewska asszony, a lengyel művésznő és Booth Edwin. *** George Sand és III. Napoleon. George Sand leveleiből most került ki sajtó alól a harmadik kötet. A levelek, melyek e kötetben nyilvánosságra jutnak, a nagy írónő politikai szereplésének legszebb mozzanatait tárják fel; abból a korszakból valók, mi­kor a december 2-ai államcsíny után a börtönök meg­teltek . George Sand arra használta az akkor még csak elnök Napóleonnal való régi ismeretségét, hogy kegyelmet eszközöljön ki elítéltek számára. Vállalko­zása kényes, nehéz volt, nem csak azért, mert neki mint a köztársasági eszme lelkes hívének, mint szo­cialista írónőnek könyörögnie kellett az államcsíny hőse előtt, hanem mert elvtársai részéről félremagya­rázástól is tarthatott. George Sand azonban nem ret­tent vissza. Nem alázkodott meg a hatalmas elnök előtt és ha maga a kérés megalázás, úgy intézte, hogy ez csak őt magát érje, ne egyúttal barátait. Leveleiből, melyeket Napóleonhoz intézett, az emberszeretet, bá­torság, igaz méltóság hangja szól. Egyik levelében két munkásvezér megkegyelmezését kérte. Elmondja, hogy e két férfiút nem valami bűnös tett, hanem pusztán elveik miatt fogták el, aztán így folytatja: »Ön nem becsülné e két férfiút, ha azt mondanám, hogy jövőre meg fogják tagadni elveiket. De összeesküvésben nem fognak részt venni. A hála tartozását én vállalom ma­gamra s ne vesse meg ez érzelmet, mely oly ritka a vilá­­­gon. Emlékszem, herceg, hogy Hamba azt írtam önnek: ön egykor császár lesz, de akkor többé nem fogunk találkozni. Cselekedjék úgy, hogy büszke lehessek fo­gadásom megszegésére.« Napóleon rögtön megkegyel­mezett a két munkásvezérnek. George Sand aztán még sok fogoly megkegyelmezését kérte, mindig siker­rel . Napóleon mintegy tetszelgett magának abban, hogy teljesíté a híres írónőnek, politikai ellenfelének kérelmeit. Többször találkoztak s bár az elvek terén kibékíthetetlen ellenfelek maradtak, bizonyos kedé­lyesség fejlődött ki érintkezésekben; a ritka szellemű republikánus nő s a nagy terveket szövő, császárságát előkészítő Napóleon vonzódást éreztek egymás iránt. És George Sand aztán leveleiben Napóleonról, az emberről, melegen nyilatkozott. Egyik száműzött barátjának, Hetzelnek egyebek közt ezt írta: »Két héttel ezelőtt voltam nála (Napóleonnál) másodszor és utoljára, hogy egy személyes barátomat megmentsem a deportációtól és kétségbeeséstől; a büntetés megváltoztatását kér­tem, kijelentve, hogy az illető javíthatatlan személyes ellensége. És ő rögtön teljes megkegyelmezését aján­lotta nekem. Ezt barátom nevében vissza kellett uta­sítanom— meggyőződtem, hogy nem vérszopó, rabló, kéjenc.« Egy másik levélben írja, hogy meggyőződött hogy a pártdüh sokszor visszaélt Napóleon nevével és akaratával s számtalan fogoly magánboszának lett áldozata. Ismét másik levelében azt adja elő, hogy Napoleon többé nem ura az eseményeknek, a­mit tesz kényszerűleg teszi. Franciország maga az oka, hogy elvesztette a köztársaságot. George Sanch­ez érintke­zését Napóleonnal a republikánusok gyanús szemmel kisérték s ő egy levelében ezt írja: »Fáradozásaim jutalmául azt kiáltják felém: »ön megbecsteleniti ma­gát, ön bonapartistanő; eszközöljön ki számunkra min­den lehetőt, de gyűlölje azt a férfiút, ki az ön kéréseit teljesiti s ha ön nem fogja azt hirdetni, hogy Napole­on elevenen falja fel a kis gyermekeket, akkor kiát­kozzuk önt.« De én ezt vártam s mély undor fog el a pártszellem iránt... Tudom, válság esetén a vörösek megfojtanak, de nem törődöm vele.» Mikor Napoleon föltette fejére a császári koronát, George Sand nem érintkezett többé vele, de személyéről mindvégig meg­őrizte jó véleményét. *** Ruscsukban szombaton találkozott Milán szerb király Sándor bolgár fejedelemmel. Az utóbbi a dunai kikötőnél fogadta vendégét, kit a nép is zajosan éljenzett, aztán a metropolita, szláv szokás szerint, kenyeret és sót nyújtott át Milan királynak. Vasárnap hadi gyakorlat volt a szerb király tiszteletére s a két fejedelem a táborban reggelizett. Tegnap vadászni men­tek a vjed­ovoi­ erdőbe, este pedig Ruscsuk városa adott díszlakomát, mig az utcák fényesen ki voltak világítva. Milán király ma, kedden, utazik haza Belgrádba. *** Nagy bizalom. Halle városában a lóvasúti társaság oly újítást tett, melynek eredményére méltán kiváncsi lehet. Hogy a kocsi­vezetőket a jegy­kiadás és pénzbeszedés hosszadalmas munkájától megkímélje, egészen megszüntette a jegykiadást s e helyett min­den kocsiban szekrény lesz, melybe minden utas maga dobja be a viteldíjt. Egyelőre aligha talál követésre. Borneo szigetén egy budapesti születésű utazó, Witti, a vad dajabok áldozata lett. Witti a fiu­mei tengerészeti akadémiában végezte tanulmányait. Lissánál igen kitüntette magát, vitézségi érdemkeresz­tet kapott s 1868-ban részt vett a keletázsiai expedí­cióban. Később kilépett az osztrák-magyar tengeré­szetből s egy angol kereskedelmi társulat szolgálatába lépett. Nem rég az Észak-Borneóba indított angol kutató expedíció vezetését bízták rá s ez útjában tár­saival együtt a Sik­oko folyó mellett a kannibál daja­bok mészárolták le. *** Nikita fejedelem nem tért haza üres kéz­zel Oroszországból. Egy pétervári lap szerint, a cári pár egy millió rubelnyi hozományt biztosított a mon­tenegrói fejedelem leányának, Zorkának kit hír sze­rint Sándor bolgár fejedelem vesz nőül. Milena, a fe­jedelem neje, pompás ezüst tea-készletet kapott, melyet a cárné vett számára a moszkvai kiállításon, a cár pe­dig gyönyörű arabs paripát ajándékozott Nikitának. Az ilyen apró ajándékok természetesen megszilárdít­ják a barátságot. *** Jassy városa lakosságáról érdekes adatokat derített ki a legutóbbi népszámlálás. A városban 14,633 család lakik 54,011 lélekszámmal, de a román családok száma csak 6,859, ellenben zsidó család van 7030, örmény 79 sat. A 15,060 felnőtt férfi közül 6500 román, 7699 zsidó, a 16,224 nő közül 7505 román, 7672 zsidó. Kereskedő van Jassyban 3593, de ezek közül román csak 584, mig zsidó 2629, a többi örmény, lipován, sat. Külföldi hirk. A drezdai „Deutsches Dichterheim“ múlt havi folyamában Petőfit dicsőítő költemény jelent meg F. Corb­is-től. — Saratogában, hol az unitáriusok a múlt héten tartották gyűlésöket, igen melegen fogadták Kovács János kolozsvári unitá­rius tanárt, s az értekezleten mondott beszédéről a »Christian Register« lelkesülten emlékezik meg, ki­fejezve meggyőződését, hogy az a pár ezer dollár, mely a magyar unitárius kollégium megszilárdítására szük­séges, mihamar össszegyűl. — Pascaly ff. Románia’ legkiválóbb drámai színésze és egyúttal a jelesb­irók egyike, a múlt héten meghalt. — Gerster Etelka asz­­szony most Drezdában vendégszerepel s onnan Lip­csébe, Danzigba, e hó végén pedig Berlinbe megy ven­dégszerepekre. — Vidmár Erzsi­k­­a. Montevideo­­ban a múlt hó végén lépett fel utólszor s a közönség nem csak tapsokkal és koszorúkkal, hanem ajándékok­kal is elhalmozta a művésznőt, ki onnan Buenos­ Aires­­be utazott. — Párisban e napokban nyílik meg a nagy fénynyel épült »Éden-szinház«, melyhez magyar zenekart akarnak szerződtetni, még pedig csupa szép magyar nőből állót­ nehéz lesz összeállítani. —Eybel Adolf, német festőművész közelebb Berlinben­, meg­halt, élete 74-ik évében; történelmi festményei által régebben jó hírnek örvendett. — A budapesti szépségversenynyel külföldön többet foglalkoznak mint itthon s a lipcsei képes­lap szép metszetben most közli a kitüntetett tiz szép nő arcképét. — Rus­­csukban Milán szerb király üdvözlése alkalmából a bolgár metropolita pánszláv szellemű beszédet mon­dott, hangsúlyozva az összes szlávság politikai egye­sítésének szükségét. — Gambetta állítólag életfogy­tiglani szenátorrá akarja magát megválasztatni, az elhunyt Pothuau helyére. — Ney Edgar, Moszkva hercege, Párisban je napokban meghalt. — Glasgowba mintegy százhúszezer asszony gyűlt össze Skócia minden részeiből s ez óriási meeting kívánni fogja, hogy nők is választhatók legyenek parlamenti tagokká — Macdonald György, az angol hadsereg Nesztora, kit »a sereg atyjá­«nak neveznek, a múlt héten ülte meg születésnapja 98-ik évfordulóját; 1805-ben lépett a hadseregbe.­­ A győztes angol tábornokok közül Wolseley »lord Wolseley of Egypt,« Seymour tenger­nagy »lord Seymour of Alexandria« címet kapnak, Hewet és Sullivan tengernagyok pedig a térdszalag­­rendet nyerik. — A párisi Hauszmann-boulevardon közelebb egy 1280 négyszögméternyi telket másfél­­millió frankon adtak el, vagyis négyszögölenkint 2100 fton. — Szentpétervárit e napokban meggyilkolva találták Prievet, a legügyesebb rendőrü­gynököt, kinek sikerült volt több nihilista bizalmát megnyerni. — Szmirna vagyonos­ lakosai aláírás utján oly összeget gyűjtöttek egybe, hogy a téli idényre Olaszországból kü­lön operatársulatot hozattak. — A rigai színházban közelebb petróleummal beöntött forgácsot és lőport találtak a sülyesztőben s már tűz is volt gyújtva, mikor egy munkás észrevette a merényletet; a vá­rosban könnyen érthetőleg nagy az elkeseredés.­­ Alexandriából írják, hogy az idei gyapottermés Egyptomban rendkívül bő s némi vigaszt nyújt az országra nehezült sok csapás közt. — Szakács művé­szeti kiállítást rendeznek legközelebb Lipcsében s a főzés-sütés mindennemű termékein kivűl ki lesznek állítva nyers élelmi cikkek, főző-sütő edények, szakács­­könyvek és hamisított ételek is. — Bukarestben a »Resbouil« című lapban egy előkelő bolgár nyilatko-­ zatot tetetett közzé, hogy a belügyminiszternek jóté­kony célra ötezer arany frankot küld, ha a Tesla-járás szolgabírája írni és olvasni tud.­­ A bukaresti egye­temen nem vettek föl egy Popesku Gyula nevű krassó­­megyei tanulót, ki Aradon tett érettségi vizsgálatot, mert, mint az egyetemi titkár kijelente, a magyar isko­lák rosszak.­­ Szerbiában Krisztics kormány­­biztos egész hajtóvadászatot folytat a hírhedt rab­lófőnök, Gyurcsics ellen s e napokban körül is fogták egy csárdában, de hosszas lövöldözés után Gyurcsics kiugrott az ablakon és elmenekült. — Az egyptomi hírlapirodalomra Arabi bukása szintén katasztrófát hozott, mert a legtöbb lap szerkesztője börtönbe került a lázadás szitása miatt s a »Taif«, »Mufid« és »El-Festath« lapok meg is szűntek. — Kairóban nézetkülönbség merült fel az iránt, hogy Arabit és társait védhetik-e külföldi ügyvédek; e miatt Arabi perének tárgyalását elhalasztották. 1481 Felelős szerkesztő: Vadnál Károly. Nemzeti színház. Népszínház. Ma, október 17-én: A próféta. Opera 5 felv. Irta Seribe, fordí­tották Egressy B. és Szerda­helyi J. Zen. szerző Meyerbeer. tisták Leydeni János Fides, anyja . . Bertha, mátkája . Oberthal, gróf Jónás Mathison Zachariás Kapitány . Katona . . Polgárok | Gyermekek­­ Perotti Bartolucci Maleckyné Key . , Pauli A*I *P- Tallián Köszeghy . Szekeres . Kiss D. , Kőrösy . Törzsök . Tamai S. : Doppler I. órakor. Kezdete : Holnap, szerdán: A h­etvenkedő. Ezt megelőzi : Phaedra. Ma, október 17-én: Szép Heléna. Operette­k felv. írták Meilhau és Halévy. Ford. Évva Lajos. Zenéjét szerzette J. Offenbach. Páris, Priamus tró­jai király fia . . Kápolnai Menelaus, Spárta királya .... Kassai Heléna, a felesége Pálmai Agamemnon, a ki­rályok királya . Andorfl Orestes, a fia . . Sik G. Calchius, főpap . Solymosi Achilles, király . Szabó 1- s. Ajax Salamis királya . . . . Újvári 2- dik Ajax Locris királya .... Hatvani Fitokom, szolga Komáromi J. Euticles, kovács . V. Kovács Kezdete 7 órakor. Holnap, szerdán: Blaha L. asszony mint vendég. Az igmándi kispap.

Next