Fővárosi Lapok 1885. augusztus (180-205. szám)
1885-08-04 / 182. szám
1170 — — együtt. A budai körök részéről szintén ígérik a pártfogolást. Makó és társai mindenesetre nagy érdemet fognak szerezni a budai várszínház ősz-téli évszakára, ha a mostani terhes két hónapot derekasan kiállják. A francia vendégek tiszteletére díszelőadást terveznek: Delibes »Chatour kastély«-ával s az »Ezres bankó« és »Eleven ördög« egy-egy felvonásával. * A tornászszövetség központi választmánya a drezdai botrány ügyében ülést tartott dr. Vetsey István alelnök vezetése alatt. Kihallgatta Bockelberget, ki többi közt elmondá, hogy a »Dresdener Journal« már az ünnepély előtt »ördögöknek« nevezé a magyarokat. Elbeszélését jegyzőkönyvbe foglalták s kisebb bizottságot küldtek ki véleményadás végett, hogy a több rendbeli sértés következtében mint kellene eljárni. E bizottság tagjai: Hegedűs Sándor, Kun Gyula, Zsigray Pál és Medrey Zsigmond. * A könyvkereskedők közgyűlése vasárnap délelőtt volt a Frohner-féle teremben. Nem felelt meg a várakozásnak. Vidékről alig jelent meg három tag, a kiállításra szívesen meghívott osztrák könyvkereskedők pedig egészen elmaradtak. Egy nappal előbb érkezett meg tölüik az értesítés, hogy nem jönek, mert köztük nagy a röstség s kicsiny az összetartozóság érzéke. Erősen hathatott ez az elnöklő Aigner Lajosra, kinek megnyitója csupa panasz volt. A tespedést a kor jellegének nyilvánítá, holott nem az, hanem az épp a baj, hogy a törekvő korban a könyvpiacot tespedésre kárhoztatja a magyar közönség pártolás-hiánya, holott a nemzeti haladás erős csorbát kap, ha a jó könyveknek nincs kelete. A kiállítás sem hozott a könyvkereskedőknek jobb napokat, mert — mint az elnök mondá — még kevesebb könyvet adnak el most, mint más években. Teljesen igaz és szerfölött sajnos az, amit kimondott, hogy »a magyar embernél jó esztendőben a könyv az utolsó, a minek megszerzésére gondol, a rossz esztendőben pedig a legelső, a miben takarékoskodik.« A könyveket most szebben állítják ki, mint eddig, de ez nem a kiadók jövedelmét, hanem csak költségeket szaporítja. Panaszként hangzott az is, hogy az akadémia és egyébb társulatok könyvkiadásai és a sok hírlap is a könyvpiac jövedelmét vonják el a könyvkiadóktól. Baj továbbá, hogy az oly nagy cégek, mint az »Atheneaum«, »Franklin«, Légrádiak nem lépnek az egyletbe, így aztán nem boldogulhat eléggé az egylet. De végre is törekedni kell! A titkári jelentés szerint: 179 a tagok létszáma, a pénztárnoki szerint: a lefolyt évi bevétel 1513 frt 50 kr. s a kiadás 857 frt 66 kr. volt. A közgyűlés a következő indítványokat fogadta el: a választmány a »Csak szorosan« (magyarosabb volna: »Vállvetve«) egylet tagjaival tervet dolgozzék ki általános magyar könyvkereskedői alap létesítésére ; könyvkereskedői könyvtár alapítását foganatosítsa, gyűjtést indítva rá s a rendezésre az egyleti pénzből száz forintot használhatva fel; szólittassanak föl az ország kiadói s könyvárusai, hogy egyleti tagokká legyenek s az egylet lépjen szoros viszonyba az osztrák könyvkereskedőkkel, nem tekintve azt, hogy a kiállításra nem jöttek le, noha fogadásukra és kalauzolásukra készen állt a bizottság. Az egyleti tagok ezúttal nem tartottak lakomát, mint tavaly. Nem volt ok rá, hogy örvendezzenek. * Miss Cora első előadását sokan nézték az állatkertben. Az ily hajmeresztő mutatványt nagyon szereti a vasárnapi mulató közönség. A nagy, gömbölyű vas ketrecben hat kifejlett oroszlán van s midőn a katonai zene fölharsan, a merész állatszeliditőnő vékony pálcával lép közéjük. A sivatag rab királyai mozognak, de Miss Cora nem tart tőlük: vas pálcával bősziti őket. A mint aztán fel vannak ingerelve, a miss mezőn rájuk néz, kis ostorkával egy párt suhint, az oroszlánok köréje gyűlnek, mint a macskák, s némelyik az ölébe, másik a vállára hajtja sörényes fejét. Ő rájuk ül, oly nyugodtan mint egy divánra. Majd felmászatja őket a rostélyra, majd akadályokon, tüzes karikákon ugratja őket át. Aztán oda tartja kövér karját a legnagyobb oroszlán szájába, végig húzva azt a fogain. Sőt a fejét is bedugja a torkába. Majd a »vad«-ak orra alatt röppentyűt sziporkáztat el s pisztolylyal lődöz rájuk. A közönség borzong. De nincs baj. Miss Cora pláne az egyikkel meg is csókoltatja magát. A vadászat bengáli tűz mellett szintén idegekre ható látvány. Zajosan tapsolták a merész Miss-t, ki e hatalmas állatokból olyan engedelmes macskákat tudott csinálni. Mutatványai sok bámulóra találhatnak. A kíváncsiság nagy vonzó erő, és rendesen háládatos, mert megvan majd minden emberben. * A szegény beteg gyermekek nyomorának enyhítésére alakult egylet elhatározta, hogy november hóban megkezdi jótékony működését. A kitűzött emberbaráti cél már eddig is sok előkelő tagot toborzott, de kívánatos volna, hogy az egylet minél szélesebb körben találjon támogatásra. A tagsági díj csak három forint s akik az egyletbe akarnak lépni, ebbeli szándékukat Kriegner György gyógyszerésznél (Múzeum körút) jelenthetik be. Legújabban Csávolszky Lajos képviselő s lapszerkesztő lépett kétszáz forinttal az alapító tagok sorába. Gróf Brunswick Gézáné, herceg Cantacuzene Theoné, Haas Adolf és neje pártolói illetményekkel segíték elő az egylet céljait. Hass Adolf azon kívül ötven forintot adott a berendezési költségekre is. * Rövid hírek. Az erdélyi közművelődési egylet javára, a Jókai kézírásaiért múlt hét végéig 325 frt 13 kr folyt be a »Nemzet«-nél. A nemzeti színház első őszi újdonsága Jókai Mór »Fekete gyémántok« című színműve lesz, melynek főbb szerepeit Nagy Imre, Márkus Emilia asszony, Ujházy, Nádai és Felekiné asszony fogják játszani; a »Cigány báró«-t pedig hír szerint az operaházban adják elő, mert egész opera lett belőle; míg a »Könyves Kálmán«-t ősszel a bécsi burgszinház készül bemutatni. A belügyminiszter nem hagyta helyben a Hunyadi-téren 15.000 frt költséggel építendő vásárcsarnok terveit, mert a főváros nem jelölt ki elég biztos fedezeti alapot. — A magyarországi bútoriparosok e hó 20-án az iparegyesület helyiségében értekezletet tartanak s délután a kiállítást tekintik meg. — A magánhivatalnokok körének küldöttsége vasárnap diszes, albumszerü üdvözlő iratot nyújtatt Burchhard Konrádnak, mint kinevezett főrendi házi tagnak. — A budai szépirodalmi kör e hó 14-dikén este a medveutcai községi iskolában felolvasó ülést tart, többi közt P. Juhász Ödön arról olvas, hogyan élt Shakspeare Londonban. — Az orthodox hitközség Budapesten gyász-istentiszteletet fog tartani Sir M. Montefiore- ért. — A redoute nagy termében a tükrök melletti nagy ablakokat stilszerü függönyökkel fogják ellátni. Kozilek F. kárpitos szállítja, darabját 2150 írtért. — A közúti vaspálya júliusban 1.265,158 személyt szállított s 141,849 frt 51 krt vett be. — A magyar iskola-egyletnek, mely a cégeket nyelvünk használatára hívta fel, a Neuschlosz Ödön és Marcel cég száz forintot küldött, kijelentve, hogy felhívás nélkül is használja a magyar nyelvet üzleti összeköttetéseiben. — A »Sokol« cseh zenekar az Erzsébet téren tartott hangversenyének rá eső jövedelméből (300 frt.) ötvenet a lipótvárosi kisdedóvó intézetnek adott. — A főváros adópénztáraiban júliusban 338,487 frt 21 kr folyt be. — A Svábhegyről panaszkodnak, hogy a fogaskerekű pálya mozdonyainak nem lévén füstfogójuk, a szikrák nagyon hullnak szerteszét s vasárnap az »Adalak« közelében háromszor is meggyujták az avar füvet. A bécsi utcában levő Schlechta-ház oly rossz állapotba jutott a mellette épülő Haris-ház mély alapásása miatt, hogy a kocsi közlekedést meg kellett ott szüntetni, mig alapfalait meg nem erősitik; továbbá a földszintről az Árvas céget s az emeleten a Posner Károly Lajos irodáit kiköltözteték belőle. — Barás Miska köszönő levelet külde a »Per Lloyd« szerkesztőségének, mint a melynek közvetítésével szerződtették Biarritz francia fürdőbe; jól megy ott a dolguk, mert szívesen hallgatják zenéjüket. — Az alaguton a múlt hóban 172,160 gyalogos és 25,191 kocsi közlekedett s ezek után 6075 frt 19 kr vámjövedelem folyt be.— Vasúton tegnapelőtt 4676 személy érkezett a fővárosba s 4707-en utaztak el. — Az alsó Duna-rakparton özv. Richterné szül. Reitter Anna 75 éves asszony öngyilkos szándékból a Dunába ugrott, de kimentették; fiainak mostoha bánásmódja keserité el annyira. — A sütök és molnárok gőzmalmának tűzkára 55.000 frt., nem lehetetlen, hogy a tűz gyújtogatásból keletkezett. * Időjelzés: A tegnap reggeli táviratok szerint: hazánkban változó, közben napos időt várhatni, helyenkint esővel. Utána Lehóczky Tivadar lépett a fölolvasó asztalhoz, »Beregmegyei bronz-gyűjteményé«-t ismertetve. Be akarta mutatni a gyűjteményt is, de az a vasúton késik s ezért csupán két tárgygyal foglalkozott behatóbban. Az egyik egy bronzgyűrű, melyet a múlt év tavaszán a galíciai határ mentén, Lázárpatakon találtak. Tulajdonosa azt hiszi: Krisztus előtti negyedik századból való. A másik tárgy egy buzogány, melyre véletlenül bukkantak rá Beregszász környékén. Sajátságos idomú, gömbölyű, s hat kiálló éles cikkre van osztva s huszonnégy dekagramm nehéz. Azért nevezetes, mert bronzkori régiségekkel együtt találták s igy eldönti a kérdést, hogy az akkori népek szintén fegyverül használták a buzogányt. A felolvasást a szakférfiak nagy érdekkel hallgatták s végül megéljenezték. Dr. Lipta Vilmos volt a harmadik felolvasó. Fejtegetésének tárgyául »A keszthelyvidéki bronz-gyüjtemény«-t választotta. Hat évi kutatásainak eredményét ismertette. Keszthelyen, Dobogón, Páhokon és Fenéken több mint négyezer sirt ásott föl s fáradságát vas, bronz, ezüst és arany régiségek jutalmazták. E tárgyakról érdekesen beszélt s fölhivta rájok a szaktársak figyelmét. Ivánffy Imrének »A mosonymegyei avarkori maradványokról« szóló dolgozata következett aztán. Az idő rövidsége miatt, csak kivonatosan mutatta be. A leletekből s részben az ősi helynevekből bizonygatta, hogy a megyét hajdanában pogány avarok lakták. Ötödiknek dr. Sötér Ágost ült a fölolvasó asztalhoz. »A szentpéteri és nemesvölgyi temetődben rejtett tárgyakat ismertette. Egy év óta foly a kutatás, 146 sirt ástak föl s kétezernél több tárgyat találtak. Tiszta aranyból csupán egy női fülbevaló díszítményei készültek. A sirok mélysége fél métertől két méterig változik. Csecsebecséket s érdekes tárgyakat leginkább a mélyekben találtak, mi arra mutat, hogy az őslakóknál csak gazdag ember juthatott mélyebb sírba. A csontvázak nagyon hiányosak, de a koponyák mongol típusra vallanak. Az ősnépnek hinnie kellett a túlvilágban, mert halottjai mellé, kiket koporsó nélkül temetett el, ételt is rakott, h útra valónak. Wosinszky Móré volt az utolsó felolvasás »kőkori telep Tolna megyében« cím alatt. Értekezése folyamán több régiséget is bemutatott s kivált a világításra használt edények keltettek érdeklődést. Mire a felolvasás véget ért, túl voltak a déli órán. Együtt mentek a Dreher-féle kiállítási vendéglőbe, hol vig hangulatban kelték el az ebédet, de nem mondtak egyetlen toastot sem. A régészek tehát ezúttal megtagadták a régi magyar szokást. Ebéd után testületileg megtekinték a Lanfranconi-féle gazdag gyűjteményt s a Herman Ottó halászati kiállítását. Ma kilenc órakor folytatják az ülést. De már egy órával előbb összegyűlnek a zenepavilonban, hol dr. Czobor Béla fogja magyarázni a régiség-kiállítást. Az elnöki széket ma dr. Rómer Flóris apátkanonok foglalja el, üdvözlő beszédet mondva. A programmon öt fölolvasás van. Dr. Ortvay Tivadartól: Észrevételek a »zsarnok-gyilkosok címén ismert ó-görög szoborcsoport felállításához:« Téglás Gábortól: »A római bányászatról Erdélyben;« dr. Réthy Lászlótól: »Dácia nemzetiségi viszonyairól a rómaiság idején;« s König Páltól »Mithras-emlékekről a dévai múzeumban.« Tizenkét órakor társas ebéd lesz a részvényserfőző kiállítási vendéglőjében. Délután három órára a népipari gyűjtemény, a bosnyák pavilion, a horvát s a keleti kiállítás megtekintése van kitűzve. — A régészeti kongresszus. Tegnap délelőtt tíz órakor nyílt meg s az első ülés harmadfél órát vett igénybe. A kiállításizenepavillonban, hol az üléseket tartják, már a megnyitás előtt is nagy volt az élénkség. Dr. Czobor Béla mutatta be az anthropológiai és régészeti kiállítást. Nagyon sok tudós nézte a tárgyakat. Köztök elismert tekintélyek s a régészetnek szerényebb művelői: tanárok, hivatalnokok, vidéki tudós társulatok tagjai, az ország minden vidékéről. Hogy olyan nagy számmal jelentek meg, örvendetesen mutatja: milyen lendületnek indult a hazai régészet. Híveinek úgyszólván ez az első találkozása. Kilenc évvel ezelőtt tartottak ugyan Budapesten nemzetközi régészeti kongresszust, de akkor leginkább idegenek vettek benne részt, a hazai erőknek mellékes szerep jutott. Pulszky Ferenc, ki mellett dr. Rómer Flóris és Lenhossek Károly ültek mint társelnökök, megnyitó beszédében röviden, de jellemző adatok elősorolásával vázolták a régészeti tudomány jelen állását. Rámutatott a külföld élénk munkásságára, fölhívta a tagok figyelmét a közel időben tartandó külföldi tudós gyűlésekre s aztán hangsúlyozta, hogy a kutató régész milyen gazdag talajra találhat hazánkban. Megéljenezték. Aztán következtek a felolvasások. Egyfolytában hatot hallgattak végig. Az első ifjú Kulinyi Miklós értekezése volt »Az árvamegyei régészeti emlékekről.« A megyében jóformán csak most kezdődtek meg a kutatások, de máris sok érdekes lelet került napvilágra. A felolvasó csak általánosságban jellemezte a kutatások eredményét, de még korainak találja következtetések vonásába bocsátkozni. a Kiállítás: József főherceg tegnap is d. e. 11 óra után künn volt a kiállításon, Graeff Ede lovassági tábornokkal; az iparcsarnokban megnézte az üvegnemüeket, a szűröket, ruhákat, rajt-munkákat vett, mint rendesen szokott, öt darab sorsjegyet, aztán Pohlnál ebédelt s délután megnézett egy pár pavillont, köztük az egésségügyit. A meghívott nagyobb városok közül Debrecen volt az első, mely kiránduló társaságot alakít, már 160 polgár írta alá részvétét . Simonffy polgármester vasárnap itt járt, hogy intézkedéseket tegyen, egyszersmind alkudozást kezdett a Dobos-féle vendéglő épületére, melyet a debreceni nagyerdőben e kedvelt kiránduló helyen állítnának föl. A török szultán Abdul Hamid, nagy érdeklődést tanúsít kiállításunk iránt. Küldetett is magának két nagy virágtartót, a Fischer gyors hírre vergődő majolika-gyárából. A török nagyvezír: Said pasa, ki szeptemberben lesz fővárosunk vendége, szintén jelentést fog tenni kiállításunkról a szultánnak. Csanádmegyei tanítók, mintegy harmincöten tanulmányozzák most a kiállítást. Juhász György makói tanító vezetése mellett jöttek s az érsekutcai iskolában vannak elszállásolva. Fővárosi kollegáik kalauzolása mellett, vasárnap megtekinték a múzeumot, a »Ruscher«-féle vendéglőben ebédeltek, aztán Margitszigetre rándultak. Tegnap a kiállításon tölték a napot s színházban az estét.