Fővárosi Lapok, 1886. február (23. évfolyam, 32-59. szám)
1886-02-23 / 54. szám
kát. Legnehezebb az igazgatói kérdés. Wilbrandt csakugyan leköszönt, de egyelőre nem fogadták el lemondását s vissza fog térni, de nem tudhatni, mennyi időre. Igazgató-jelölt van bőven, de alkalmasnak egyik sem alkalmas. Wilbrandt sem igen arra való ember, még az iránta jóindulatú bírálók szerint sem. Legelső hibája, úgy mond Spendel Lajos, hogy egyáltalában nem tud parancsolni, nincs benne erély, csak makacsság ; theoretikus, a ki a gyakorlati viszonyokkal nem tud számolni, e mellett elfogult s szörnyen zokon vette, hogy két darabja: »Kriembild« és »Az orleansi szűz« nem tetszett a közönségnek, írókkal, színészekkel, rendezőkkel nem birt megküzdeni s elkedvetlenedve távozott. Mivel azonban megígérte, tehát bizonyosan vissza fog térni s most azon gondolkoznak, milyen reformokkal tegyék lehetővé, hogy továbbra is megmaradjon. Legfőbbnek azt tartják, hogy az eddigi rendezői rendszert megszüntessék, színészek ne legyenek rendezők, mert a mostani rendszer mellett lehetetlen a jó szereposztás, a darabok jó megválasztása, új erők felkarolása; a rendező, ki egyúttal színész, annál veszedelmesebb, minél kiválóbb művész. A burgszínház négy színész-rendezője közül Sonnenthal késznek nyilatkozott lemondani ez állásról. A reform megvalósulása esetén Förster Ágostot ajánlják egyedüli rendezőnek, ha Förster lemondana a színészi szereplésről. *** Nikita fejedelem Bécsben nagyon óvatos és leyális magatartást követ. Csupán a hivatalos körökkel s az arisztokrácia, diplomácia tagjaival érintkezik. Több egyetemi polgár hódolati látogatást akart tenni a fejedelemnél s kifejezni előtte a bécsi szláv fiatalság hu pánszláv érzelmeit, de a fejedelem nem fogadta el őket. Tegnap királyunk ő felsége díszebédet adott a vendég tiszteletére. A hivatalos látogatások végeztével tegnap Nikita polgári ruhát öltött és a boltokban vásárolgatott. *** A szerencsétlen bécsi festő, Aigner József halt tetemeit a közrészvét impozáns nyilatkozatai közt kisérték az örök nyugalom helyére. Az osztrák főváros, az Írók »Concordia«-egylete, a művészegylet s a polgárság sok taggal voltak a szomorú menetben képviselve. Néhány ezer ember kisérte a koporsót. A szomorú véget ért művész életéből újabb epizód kerül nyilvánosság elé. E szerint a művész már régen kiáltotta egyszer a halálfélelmet. Igaz ugyan, hogy neje herceg Windischgrätz lábaihoz borult s kétségbeesetten esdekelt férje életéért, de nem nyert meghallgatást. Hanem báró Doblhoff belügyminiszter egy levele menté meg a művészt. A miniszter azt bizonyíta benne, hogy Aignernek köszöni nem csak saját életét, hanem irattárának megmentését is. A keményszívű herceg nem zárkózhatott el e levél elől. Föloldotta a halálos ítéletet, hanem azért meggyötrötte a művészt. Gyászos dobpergés közt, a szokott szomorú ünnepélyességgel fölolvastatta előtte a hadi törvényszék kemény ítéletét. Aigner nyugodtan hallgatta meg, el volt szánva a halálra, mikor néhány percnyi néma csönd után kihirdették előtte, hogy kegyelmet kapott. *** Tréfás elnök. A znaimi törvényszék elnöke, Smutny, megsértette a törvényszék méltóságát. Két hamis esküvel vádolt zsidó, Herzog és Weininger ült ugyanis a vádlottak padján és az elnök csúfolódva zsidós német fargonban beszélt velük. Ezért fegyelmi vizsgálatot indítanak ellene. *** Ausztriai hírek. Bécsi orvosok a bolgár vörös kereszt elnökségétől felszólítást kaptak, nyilatkozzanak, várjon a háború újabb kitörése esetén hajlandók-e újra és azonnal Bulgáriába utazni. — Gróf Andrássy Gyula Bécsbe való költözésének hírét, mint teljesen alaptalant, megcáfolják. — Bécsből azt írják, hogy gróf Khevenhüller csak azért utazik vissza Belgrádba, hogy átnyújtsa visszahívó levelét s helyére belgrádi követnek Thömmel ezredes, cettingei követünk van kiszemelve ; e hir azonban még megerősítést vár. — Triesztben konzorcium alakult, mely második vasutat akar építeni Trieszt és Fiume közt. — Nagy pénzbőség uralkodik Morvaországban ; legalább erre vall, hogy a brünni országos takarékpénztár el sem fogad ötszáz forintnál nagyobb betétet. Külföld. *** Mescserszky herceg színműve. Mescserszky orosz herceg, ki regényeivel, tárcacikkeivel és »Grasdanin« című lapjával olyan találóan ostorozza a pétervári finom világ belső ürességét és szellemtelenségét, a színműirással is megpróbálkozott. A premiere alkalmával válogatott társaság törte meg az Alexandra-színházat. Mindenütt gazdag toiletteken, fényes egyenruhákon és elegáns frakkokon akadt meg a szem. Még az udvar is majdnem teljes számmal jelent meg. A darab címe »Beteg szív« s oly külső sikert aratott, mintha a jelenlevő finom világ nem is venné észre, mily szomorú képet festett róla a szerző. A darab főalakja egy fiatal arisztokrata, Cholucin, ki magát egy operette-énekesnő miatt tönkre teszi s azután eltaszíttatik. Mikor a pisztolyhoz nyúl, hogy magát főbe lője, unokahuga, Mari grófnő, ki őt szereti, megjelen s magával viszi. A darab tulajdonképi hatása az epizód-szerepekben, a társaság créme-je ürességének és céltalanságának rajzában rejlett. A szalonok unalmas fecsegése, a fontos ügyek frivol tárgyalása, a beau monde hölgyeinek a komikusba átcsapó s a semmittevésből eredő úgynevezett jótékonysága, az arisztokrata körök lavinaként tova gördülő és nagy botránynyá növő pletykája — mindezt nem feledte el Mescserszky herceg. Csakhogy a szatírából, melyet alkalmasint írni akart, karrikatúra lett, mely nem kelti fel az élethűség érzetét. De a pétervári főúri világnak tetszett a saját torzképe és az operetteénekesnő tivornyázása. A szerzőt sokszor hívták, de ő csak páholyából hajtotta meg magát. *** Régi dalmű partitúráit fedezték föl a detmoldi hercegi színház irattárában, »Ali pasa«-ét, a Lortzing Albert első művéét. A zeneszerző életéből könnyen megmagyarázható, hogyan kerültek az eredeti partitúrák Detmoldba. Lortzing ugyanis nem csak zeneszerző, hanem jónevü énekes is volt. »Ali pasa«-ját Kölnben irta 1824-ben s ugyanott nagy tetszés közt adták is. A dalművet aztán átvitték az osnabrücki, detmoldi s münsteri színpadokra is. Sőt két évvel később magát Lortzingot s fiatal nejét is a detmoldi színházhoz szerződtették, hol hamar megnyerte a közönség kegyét. Ekkor hagyhatta a színház irattárában első művének hangjegyeit. *** Világ folyása. Nelidorf konstantinápolyi orosz nagykövet a portának újabb jegyzéket nyújtott át, melyben Oroszország fentartja kifogásait a török-bolgár egyezmény ellen. Az orosz kormány semmikép sem akar beleegyezni abba, hogy háború esetén Bulgária segélyhadat tartozzék adni Törökországnak ; azt is kívánja, hogy Sándor fejedelem minden ötödik évben újra neveztessék ki Kelet-Rumélia kormányzójává s a hatalmak beleegyezése legyen ehhez szükséges. A porta, az angol diplomácia erélyes sürgetése következtében, állítólag hajlandó az egyezményt ilyenformán módosítani s ez esetben a hatalmak mindnyájan jóvá hagyják a török-bolgár alkut. A szerb-bolgár béketárgyalások még mindig a kezdet legkezdetén állanak, pedig e hét végén már lejár a fegyverszünet A hatalmak képviselői minduntalan sürgetik a feleket a béke megkötésére. Legújabban a szerb kormánynál tettek lépést, hogy Szerbia ne kívonja a kereskedelmi kérdések fölvételét a békeszerződésbe, mert ez nehezíti a megegyezést, hagyják ezt külön szerződés tárgyául A szerb kormány alkalmasint engedni fog s egy távirat szerint Mijatovics meghatalmazottnak már elküldte az utasítást, hogy Szerbia békejavaslatait terjeszsze írásban a török és bolgár meghatalmazottak elé. A görög hadikészületek, mint diplomáciai körökben hiszik, egyelőre kárba fognak veszni. Az angol kormány határozott nyilatkozata meggyőzte a görögöket, hogy ezúttal sehonnan sem várhatnak segélyt, maguk pedig vesztőkre kötnének bele Törökországba. Diplomáciai körök valószínűnek tartják, hogy a görög kormány engedni fog és nem is kerül rá a sor az európai flottatüntetésre. A szentpétervári »Svjet« egy kiáltványt közöl, melyet Karagyorgyevics Péter herceg adott ki Szerbia népéhez. A trónkövetelő biztatja a szerbeket, kergessék el a most uralkodó családot és kormányát, egyúttal felajánlja magát az ország szolgálatára. A kiáltvány január első napján kelt, valami nagy hatása tehát nem igen látszik. A londoni szocialisták vasárnap ismét nagy gyűlést, utána pedig zavargást rendeztek. A Hyde-parkban vagy húszezer ember gyűlt össze vörös zászlókkal, a szónokok, köztök Burns, mérges forradalmi beszédeket mondtak, szidva a kormányt, mely nem gondoskodik a munkások számára keresetről sat. A tömeg aztán szétoszlott, az utcákon végig bezúzva az ablakokat. Be akartak törni a minisztériumokba s különféle kihágásokat követtek el, mig végre a rendőrség szétkergette őket. Számos zavargót elfogtak. *** A nők szavazatjoga Angliában. Az angol képviselőházban igen érdekes vita folyt, melynek vége az lett, hogy az önjogú nőknek (özvegyeknek s idősebb kisasszonyoknak) megadják a politikai választójogot. Az erre vonatkozó indítvány éveken át megmegújult s már sokszor megbukott. A parlament múlt időszakában a javaslat leginkább azért nem válhatott törvénynyé, mert Gladstone erősen ellenezte. De az eszme hívei nem csüggedtek s kitartásukat végre is siker koronázta. Ezúttal Courteney tette meg az indítványt. Ugyanaz, aki két évvel ezelőtt azért lépett ki a Gladstone-kormányból, mert a választási bilibe nem vették föl a kisebbségi képviselet módozatait. Nagyon későre járt az idő, mikor indítványával előállott. Éjfél utáni egy óra volt s többen föl is szólaltak, kívánva, hogy a fontos kérdés tárgyalását másnapra halaszszák, mert a képviselők nagy része elszéledt már. A nőemancipáció harcosai azonban nem tágítottak, hevesen s hosszasan folyt a vita. Az indítványozó avval érvelt, hogy a nők a községi választásoknál bebizonyították, hogy választási jogukat helyesen tudják használni s nem kell félni, hogy mind konzervatívokre fognak szavazni. Fölhozták ellenvetésül többek közt azt is, hogy ha az öreg kisasszonyoknak s özvegyeknek megadják a választójogot, a férjes nők előtt sem lehet majd elzárni a parlament ajtait. Végre is szava 389 rásra került a sor és 159 szóval százkettő ellenében, elfogadták a javaslatot. *** Külföldi hírek. John Trettwel, hazánk lelkes barátja, az amerikai Providence városában közelebb több felolvasást tartván, ismertette a magyar Shakespearefordítókat, különösen Vörösmartyt, Arany Jánost és Szász Károlyt, aztán Petőfit, Kossuth Lajost és Jókai Mórt. — A francia minisztertanács, engedve a közvélemény sürgetésének, azt határozta, hogy bár a külföld részvétele kétséges, mégis nemzetközi kiállítást rendez 1889-ben. — Eulalia spanyol infánsnő torokgyíkban szenved, e miatt esküvőjét elhalasztották. — Két új ballet került színre a párisi Eden-színházban; az egyik komoly zenéjű, Leone Detroyat és Pluquetól, a másik bohókás Francia Thometól. — A walesi herceg fiával, György herceggel, Párisba érkezett, onnan Cannes-ba készülve. — Krasevszki megkegyelmezésére a Saraun kapitány elleni per befejezése óta nincs többé kilátás s az aggiró május 15-én ismét megkezdi fogságát. — A szegszárdi cigány zenekar tetszés közt játszik Amerikában s eddig 98 városban adott hangversenyeket.—A müncheni operában ezentúl Wagner Rikhárdnak nem halála, hanem születése napját, márc. 22-két fogják megünnepelni. — Mekkai zarándoklás rendezésére készül egy angol utazási ügynökség, de az angol lapok figyelmeztetik a közönséget, ne vegyen részt, mert 1858-ban ilyen zarándoklásnál Dseddában az összes keresztyéneket lemészárolták. — A mormon telep főnökét, ki a köztársasági kormány által ellene indított per miatt Salt Lake Cityből megszökött, Nevadában elfogták , a mormonok közt nagy e miatt az izgalom. Kanovics Gézáról, a Madrasban elfogott magyarról, egy félhivatalos értesítés szerint, aligha alapos az a hír, hogy Grün Artur közbenjárására bocsátották szabadon. Kanovics különböző vétségek miatt félévi fogságra volt elitélve. Nemzeti színház. Bérletfolyamban: Február 23-án . Kezdete 7 órakor. Műsor: Szerda : Zilah herceg ; b. f. Csütörtök: Váljunk el; b. f. Péntek : Nézd meg az anyját; bérletfolyam. Szombat: Vasgyáros ; b. f. Vasárnap : Endre és Johanna ; bérletfolyam. Magy.kir. operaház Bérletfolyamban. Február 23-án : Turolla Emmák. a. és Perotti mint vendég: A zsidónő. Eudoxia hercegnő Maleczkyné Recha .... Turolla E. Kezdete 7 órakor. Műsor: Csütörtök : Álarcos bál; Turolla E. és Perotti; lfolyam. Péntek : Traviata. — Bécsi keringő ; bérletszünet. Szombat: Ördög Róbert: Perotti ; bérletfolyam. Vasárnap : Faust; Turolla E. és Perotti; bérletszünet. Népszínház. Február 23-án : Blaha L.assz. mint vendég. A veteránok. Fővárosi életkép, dalokkal 3 felv. Irta Berczik Árpád. Személyek: Özv. Makuláné Pártényiné. Jónás, a fia . . Eőry. Szöcske Julis . Blaha L.assz. Szarkaláb Hugó Solymosi Adél, a felesége Vidorné Viola Vince . Vidtor Czinober Floris Szabó Madzag Mátyás Újvári Lipiczki Kajetán Szilágyi. Jancsi . . . K. Tóth Ilka Panni . . . Szőcs Kata. Fotográfus . . Erődi Pinczés . . . Tóth K. Kezdete 7 órakor. Holnap, szerdán: Az árendás zsidó. Várszínház. Bérletfolyamban: Február 23-án : Három kalap-Vígjáték 3 felvonásban. Irta Hennequin A. Személyek, Dupraillon Edgar Szigeti I. Szilveszter Jenő . Gabányi Témidard Adolf . Náday D.Hervay Pál . . Horváth Baptiste, inas . . Sántha Izabella, Dupraillon neje . . . Györgyné Luiza, leánya . . Palotay P. Anette .... Rajnai G. Ezt követi: Fekete frakkban. Vígjáték 1 felv. Irta Dreyfus. Egy ur . . . . Náday. Kezdete 7 órakor. Felelős szerkesztő: Vadnai Károly. Nyílt tér. Minél ennél jobb ! Selmecbánya, Magyarország. Tekintetes úr. Mindenekelőtt fogadja hálás köszönetem a küldött Brandt B. gyógyszerész-féle svájci labdacsokért, melyek minden más hashajtószernél sokkal jobbak. Az első napokban három szemet vettem be, most már hetenkint csak kétszer szükséges három szemet, bevennem. Természetes, hogy ennél többet már nem kell bevennem, mert obstrukcióm,mióta e labdacsokat használom, teljesen megszűnt. S ezért nem fejezhetem eléggé ki t, uraságodnak hálás köszönetem. Ha lehető volna, hogy még egy ideig e labdacsokkal éljek, biztosan hiszem, hogy a porok bevételétől el tudnék szokni.Ez a legtalálóbb bizonyítéka a svájci labdacsok jó hatásának, mert a labdacsok számát nem kell szaporítani és a baj megszűntével is lehet még elővigyázatos néha-néha egy-egy szemet bevenni. Ezer köszönet a legjobb szándékkal küzdött svájci labdacsokért, melyek hatása valóban fölülmúlhatatlan. Gasparkovics János könyvkötő segéd (városi kórház.) 150 Antonius és Cleopatra. Tragédia 5 felvonásban. Irta Shakspere. Személyek: Marcus Antonius Nagy I. Octavius Caesar Gyenes Marcus A. Lepidus Szigeti I. Sextus Pompeius Egressy Domitius Enobarbus Bercsényi Cercetas.............Faludi Eros...................Abonyi Scarus................Halasi Demetrius .... Hetényi Philo....................Balassa Mecaenas .... Komáromi Agrippa.............Mészáros Proculeius . . . Mátrai Thyreus... . Bérezi Gallus.................Gonda Taurus.............Kőrösmezei Meras................Pintér Euphronius . . . Károlyi A. Alexis................Benedek Diomedes .... Tóth Jós....................Újházi Egyptomi szolga Mihályi! Egy paraszt . . Gabányi Cleopatra .... Jászay Mari Octavia.............Lendvayné Charmian .... Szacsvayné írás......................Lubinszkyné Opera 5felv.Zen.szerzőHalevy. Személyek: A császár ...*** Brogni bibornok . Ney Leopold herceg . Pauli Rugiero . . . Tallián Alberti, tiszt . . Szekeres Eleázár, zsidó . Perotti