Fővárosi Lapok 1888. november (302-331. szám)

1888-11-16 / 317. szám

Zweibrücken-Birkenfeld nemzetség az, melyből Miksa herceg eredt. 1808 december 4-én született. Atyja Pius herceg volt, kortársa I. Lajos bajor királynak, kivel ugyanegy évben született is. Pius herceg, ki tudta, hogy fiának még kilá­tása sem lehet arra, hogy valamikor trónra jusson, felvilágosodott szellemű férfiú volt, és fiát egészen polgári módon neveltette. Századunk elején ez még nagy ritkaság volt, Pius herceg azonban szakított a hagyományos szokással s fiát Münchenben a bencés­rendiekhez adta, hogy náluk nyerje első kiképzését. A középiskolai tanulmányok végeztével pedig az ifjú herceg az egyetemre ment tanulmányait folytatni. Mint az uralkodó család tagja, Miksa herceg is ifjan kapott magas katonai rangot s csakhamar tábornok lett. De hajlamainak nem igen felelett meg a kato­náskodás. S nem is volt tér, ahol működhetett volna. A nagy háborúk, melyek egész Európát felforgatták, rég lezajlottak, s a kimerült nemzetek csöndben, zaj­talan békességben éltek. A számtalan apró országra darabolt Németország élete e korban alig volt más tespedésnél. Miksa herceg a politikai téren sem talált műkö­dési kört. Elfoglalta ugyan 1827-ben székét a bajor fő­rendek házában, de mindvégig csak néma szereplő volt ott. Erre különben az is kényszerítette, hogy mint a királyi család tagja nem bocsátkozhatott a kicsinyes pártküzdelmekbe. De nem is áhítozott a szónoki babérok és a politikai szereplés dicsősége után. Mihamar visszavonult e térről is abba a körbe, melyben szabadon követte hajlamait: a tudomány, irodalom, művészet mezejére. Itt érezte magát otthon. Egész kört alkotott maga körül írókból és művészek­ből s ezek maradtak legkedveltebb társai egész életén keresztül. Általában kerülte az udvari feszes életet és sokkal szívesebben fordult meg ez egyszerű nép közt, mint a palotákban. Mint ifjú, sokszor odahagyta az udvart, hogy az Alpok vadregényes tájaira menekül­jön, melyek közt napokig elbolyongott kitűnő cite­­rás lévén, gyakran egyszerű póröltözetben mint ván­dor népzenész járta be a bérceket s a hegyvidéki falvakat. Akárhányszor megtette, hogy a falusi tánc­helyiségekben összegyűlt fiatalságnak nagy kitartás­sal játszza a talp alá való nótákat. Csakhamar hire is terjedt a jeles muzsikusnak s mivel sejtették, hogy nem az, a kinek kiadja magát, egész monda- és adoma-kör képződött róla a nép ajakán, mig végre lassanként kiderült, hogy kicsoda a jókedvű citerázó. Az ily dolgok természetesen széles körökben népsze­rűséget szereztek nevének. Ismeretvágya s elégedetlensége a szűk honi viszonyokkal fölébresztették benne a vágyat, hogy vi­lágot látni induljon. Tett is nagy utazásokat. Bejárta nemcsak Európa országait, hanem a keletet is. Ez abban az időben még nagyobb szó volt, mint mai napság. Hazatérve úti élményeit könyvben is meg­írta »Wanderungen im Orient« címmel. S ez nem az egyetlen munka, mely tőle megjelent. Megpróbálkozott az irodalom más terein is, irt novellákat és drámá­kat, melyeket Phantasus néven adott ki, már álne­vével is jelezve, hogy az akkor uralkodott romanti­kus iránynak hódolt. Alig volt húsz éves, mikor 1828. szeptember 9-ikén házasságra lépett távoli rokonával, Ludovika bajor hercegnővel. Ritka boldog házasság volt ez, két rokonlélek harmonikus frigye. Ludovika herceg­asszony megegyezett férjével abban, hogy nem vá­gyódott a nyilvános szereplés után. Annál von­zóbbá tette a házi tűzhelyt. Háza gyülhelye volt a művészet és az irodalom kitűnőségeinek, de megje­lentek a főúri társaság kiválóságai, a politikai élet képviselői is. Élénk társas élet folyt a hercegi pár termeiben, télen Münchenben s nyáron a stahren­­bergi tó partján fekvő kies villákban, Possenhoffen­­­ban vagy Tegernseeben. Szellem és előkelőség adtak itt egymásnak találkozót. Még külön élclapot is szerkesztett a jókedvű, szellemes társaság. S ez még a legutóbbi időkben is így folyt, legalább heten­ként egyszer. Miksa hercegnek vendégei voltak még hétfőn este is. Ép poharat akart emelni egyik vendége egés­­ségére, mikor a halálos szélhüdés érte. Később rövid időre magához tért, de ez csak az élet kialvó lángjá­nak utolsó lobbanása volt. Családja akkor már tudta a szomorú valóságot s fájdalmasan készült a katasz­trófára, melyet emberi segítség már el nem hárithata s melylyel tegnap hajnalban betelt a végzet. A halál­eset gyászt hozott Európa csaknem minden uralkodó családjára. Az elköltözött hercegnek nyolc gyermeke szü­letett : három fia s öt leánya, kik mind élnek. A csa­ládi majorátus a másodszülött fiúra száll, Károly Tivadar hercegre, ki mint szemorvos oly igaz j­ólte­vője a szenvedőknek. A legidősebb fivér, az 1831-ben született Lajos Vilmos herceg még 1857-ben morga­­natikus házasságra lépett Wallersee Henriette báró­nővel s öcscse javára lemondott a majorátusról. A harmadik fivér, Miksa Emánuel herceg sógora Fer­­dinánd bolgár fejedelemnek s József főherceg nejé­nek, Klotild főhercegnőnek. A nővérek közt legidő­sebb Helén hercegnő, ki a herceg Thurn-Taxis özve­ Fővárosi hírek. * Legfelsőbb kihallgatás volt a budai királyi palotában tegnap is. A király ő felsége 6 óra 19 perckor érkezett meg Gödöllőről, különvonaton, gróf Paar Ede altábornagy első főhadsegéd kíséretében. Hivatalos fogadtatás nem volt, ő felsége a központi pályaházból egyenesen a budai palotába hajtatott, hol délelőtt tiz órakor kezdődött az általános kihall­gatás s másfél óráig tartott. Ez idő alatt 71-en já­rultak ő felsége elé. Köztük: dr. Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök, Görgey Kornél nyug. altábor­nagy s a főrendiház tagja, gr. Esterházy Móric ka­marás, Veszprém megyei főispán, dr. Kiinger István apát, budapesti egyem tem­i rektor, Wannisch vezér­őrnagy, herceg Pálffy Miklós tartalékos hadnagy, gróf Csáky Kálmán kamarás, honvédezredes, báró Spiegelfeld kamarás, ezredes, báró Handel és Grimm ezredesek, Hettyey Gyula kamarás, kir. táblai biró, Becsey és Ivinger alezredesek, Lud­vigh J­ános pénzügy­­miniszteri tanácsos, Ruttkay kamarás őrnagy, Bar­­takovics Ágoston kamarás, Czollner László kir. ta­nácsos és Karták Pál kir. tanácsos, pénzügyi igaz­gatók, Dálnoky Barnabás és Dorgó Albert kir. taná­csos, kir. közjegyzők, Hummel árvaházi igazgató, Weidmann győri nagykereskedő, kereskedelmi taná­csos és végre a »Gyermekbarát-egylet« küldött­sége, mely Berecz Antal elnök vezetése alatt dr. Keleti Gyula és Pfeiffer választmányi tagokból állott. Ő felsége érdeklődéssel tudakozódott a »Gyermekbarát­egylet« viszonyairól s megelégedéssel fogadta az el­nök abbeli fölvilágosítását, hogy az egylet télen át ezer szegény gyermeknek biztosit meleg ebédet. Vé­gül ő felsége kegyesen ezt mondta : »Igen hasznos és szükséges ez az egylet; pártolni fogom.« Délután fél egykor ő felsége külön vonaton ismét Gödöllőre utazott. * Az udvari vadászatoknak az idén egyálta­lán nem kedvez a szerencse. Alig volt három űzés, mikor beállott a fagyos időjárás, mely lehetetlenné tette a lovas­ vadászatokat, most meg,hogy az időjárás kezd enyhülni, Miksa bajor herceg halála távozásra kényszeríti az udvart. A király ő felsége ugyanis ma, pénteken, reggel Gizella főhercegnővel együtt el­hagyja Gödöllőt, hogy Bécsen át Bajorországba utaz­zék, az elhunyt herceg temetésére. Az eddigi megál­lapodások szerint az uralkodó a jövő hét közepén tér vissza Gödöllőre.­­ Rökk Szilárd alapítványai tegnap is fog­lalkoztatták a fővárosi tanácsot. A Rókus-kórházi szükségletre jutott 2000 frt; a tanítók országos árvaháza részére 3500 frt; a szabadság-szobor föl­állítására 7000 frt, mely összeg a már létező alaphoz csatoltatik, 5000 frt a váci siketnéma intézet szá­mára, úgy hogy a kamatokból egy fiú és egy leány lesz ellátandó; 12.000 frt a Bukovinából hazatelepí­tett csángók részére, különösen a tiszta morál, vallás és nevelés terén működő egyének jutalmazására. Az utóbbi összeget kiadják a csángó­ egyesület igazgató­ságának és erről a vallás és közoktatási minisztérium értesittetik. 500 frt a tudományegyetem segélyegy­letei részére; 450 frt a bölcsödének; 2200 frt a sze­génygyermek-kórháznak ; 3000 frt a Rókus-kórház­­ban amputált és szegénységben elbocsájtottaknak; 66,000 frt egy Budapesten felállítandó nőgyógyá­szati kórházra jut. A közegésségi ügyosztályt felhív­ják, hogy a közegésségügyi bizottság útján tegyen konkrét javaslatot. A fönmaradó 50,000 frt iránt nem történik végleges rendelkezés. Csak jelzik, hogy jó volna ez alapítványi összeget az állatkínzás meg­akadályozására fordítani. Felkérik az állatvédő-egy­letet, hogy saját céljai szempontjából adjon vélemé­­nyes jelentést, miként lehetne az alapító intencióját érvényesíteni ? * Megoldás keresése. A közoktatásügyi mi­niszter a két tudomány­egyetem és a József-műegye­­tem tanácsaihoz, úgyszintén a jogakadémiák igazga­tóihoz, illetőleg pártfogóságaikhoz és a két középis­kolai tanárvizsgáló bizottsághoz a következő rendele­tet intézte: »A m. kir. honvédelmi miniszter úr által a képviselőház elé terjesztett s a véderőről szóló törvényjavaslat elfogadása esetében az egyévi önkéntességre jogosított ifjak egyfelől el fognak tiltatni attól, hogy önkéntességi évek alatt egyúttal felsőbb iskolai tanulmányaikat folytassák, másfelől arra az esetre, ha a katonatiszti vizsgálatot le nem teszik, egy második évnek a tényleges szolgá­latban való töltésre fognak köteleztetni. Miután a véderő irányában fennálló igények nem engedik meg azt a reményt, hogy e követelmények a katonai szolgálat szempontjából mérsékeltessenek s másfelől méltányosnak látszik az, hogy a védköte­­lezettségek teljesítése mellett hivatási tanulmányaik­ban is jeles előmenetelt tanúsító ifjak teljes képesít­­vények elérésében két, illetőleg egy évre vissza ne vet­tessenek, felhívom a Tanácsot, dolgoztasson ki a ve­zetése alatt álló egyetemi karok által az ott működő államvizsgálati bizottságok hozzájárulásával részletes javaslatot arra nézve, hogy oly hallgatók, kik tanul­mányaikban jeles előmenetelt tanúsítanak s különösen olyanok, kik egyévi önkéntesi szolgálatuk befejeztével a katonatiszti vizsgálatot jó sikerrel teszik le, szaktanulmányaik befejezése, illetve képesítvények megszerzése szempontjából mi­lyen előnyben volnának részesíthetők ? E javaslatot a Tanács saját jelentésével mielőbb elvárom.« A fel­hívott egyetemi tanácsok és jogakadémiai igazgatók bizonynyal meg is fogják találni az alkalmas módo­zatot s az ifjúság mozgalmának ez lesz az eredménye és megoldása. A műegyetem ifjúsága K. Jónás Ödön orsz. képviselő által nyújtatja be kérvényét a képvi­selőháznak. A Ház véderő-bizottsága tegnap kezdte meg a sokat vitatott javaslat tárgyalását. Katonai szempontból ellenzéki szónokok is jól átgondolt javas­latnak nyilváníták, de többen síkra szálltak az egy évi önkéntesek érdekében, míg mások jogosnak és helyesnek mondák a szigorítást. Dr. Széchenyi Ala­dár azonban a törvénybe kívánta fölvétetni, hogy a­ki nem tud folyékonyan németül, magyar nyelven te­hesse le a vizsgálatot. * A nemzeti torna­egylet december hó 8-án üli meg fönnállása századnegyedes jubileumát. Ez al­kalomból nagyobb szabású ünnepélyt s utána társas­vacsorát rendeznek, az ünnepély programmja öt számból áll. Az elnöki megnyitón és zárszón kívül, megkoszorúzzák az elhúnyt, alapitó s volt elnök, Mato­­lay Elek arcképét, emléktárgyat nyújtanak át dr. Bakody Tivadarnak és dr. Szontagh Ábrahámnak s lesz nagy hisztornázás is. * Az orsz. közegésségi egylet tegnap délután öt órakor az egyetem élettani intézetében fölolvasó ülést tartott. Három előadás volt. Dr. Hutyra Fe­renc a Párisban tartott gümőkór-kongresszust is­mertette. Szólt arról, hogy a gümőkór ragályos, fer­tőző s hogy az állati hús és a tehéntej igen könnyen tovább vihetik a veszedelmes betegség bacillusait. Azért a maga részéről azt ajánlja, hogy a tejet csak forralva, a húst főre vagy sülve együk s szakítsunk ama régi orvosi elvvel, hogy a nyers hús egéssége­­sebb. Ismertette továbbá a párisi kongresszust, mely­ben 506 tudós vett részt. Másodiknak dr. B­e­r­n­á­t­h István fejtegette, hogy az italmérés szabályozásá­nál főtekintettel kell lenni az egésségügyi szempon­tokra. Majd dr­. Frank Ödön ismertette a bécsi nemzetközi higiénikus kongresszus határozatait. Mind­három előadót nagy figyelemmel hallgatták s végül megéljenezték. A felolvasások után választmányi ülés volt. * Személyi hírek. Hg. Coburg Ágost bra­zíliai tengernagy, Szófiából jövet, tegnap délben uta­zott át Budapesten Bécsbe; édes­anyja, Klementina hercegasszony, csak pár nap múlva követi. — Gróf Khuen-Héderváry Károly horvát bán Zág­rábból tegnap fővárosunkba érkezett. — Schwim­mer József temesvári lakos engedélyt kapott, hogy a török császári tiszteletbeli konzulságot el­fogadhassa s a király ő felsége megadta neki meghi­telező iratához a legmagasb exequaturt is. — B­o­r­­bély Lajos, a rima-murány-salgótarjáni vasgyári részvénytársaság igazgatója, ki már kétszáz forintos­­ alapítványt tett az E. M. K. E. javára, újabban még száz forintot küldött az egyesületnek.­­ Engel­­bach Károly terézvárosi kerületi rendőrkapitány­­tegnap töltötte be szolgálata 34-dik évét s a tiszti­kar ez alkalomból szívélyesen üdvözölte. * A vörös­ kereszt-egylet központi választ­mánya november hó 28-án, azaz szerdán, délután fél 8-kor az egyleti helyiségben (II., lánchíd­ utca 1.) ülést tart. Tárgyai: a múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése, jelentés az országos közgyűlés határoza­tainak végrehajtásáról, az 1889. évi költségelőirány­zat tárgyalása és határozathozatal ez ügyben, jelen­tés az Erzsébet-kórházi ügyekről és az ápolónőkről, jelentés az igazgatóság egyéb működéséről, Rud­­nyánszky Ferenc elhunyt tag helyébe új igazgatósági tag választása. Ugyanaznap délután 4 órakor igaz­gatósági ülés lesz. * A festett ruhák, melyek iparágát Pleskott Emilia műveli nálunk szép eredménynyel, bemuta­tásra kerülnek Bécsben is. Az osztrák múzeum ka­rácsonyi kiállítására Pleskottné festett bölcső-gar­nitúrát küld, mely most a váci­ utcai »Kék csillag« fehérnemű-kereskedés kirakatában látható. A festett ruhák viselése terjed a színpadon is. Schröder- Hanfstaenger Mária asszony, a­ki itteni vendégsze­replése alatt látott ily festéseket, több costume-ot festetett magának amerikai vendégszereplése szá­mára. A nagyobb méretű kelme-festést is sikerrel műveli Pleskottné. Pálmai Ilka asszony boudok­­­jában van egy gobelin-imitációja, mely oly csaló­dásig hű, hogy a meiningeni színészek, kiknek tisz­teletére estélyt adott a művésznő, igazinak nézték. * Egyezség. Báró Rudics József ha­gyatéka tudvalevőleg bonyolult pörösködés tár­gya. Az elhunyt dúsgazdag báró két végrendeletet hagyott hátra s egyikben fiatal nejét teszi általános örökösévé, a másikban meg egész nagy vagyonát köz­célokra hagyományozza. A báró 1885-ben halt meg, de a per még csak az első fórumnál van. A felek­­e­ 2329 gye ; a második Erzsébet királyné ő felsége; a har­madik Ferenc nápolyi volt­ király neje; a negyedik Trani grófné; az ötödik Alençon hercegné.

Next