Fővárosi Lapok 1888. november (302-331. szám)
1888-11-16 / 317. szám
Zweibrücken-Birkenfeld nemzetség az, melyből Miksa herceg eredt. 1808 december 4-én született. Atyja Pius herceg volt, kortársa I. Lajos bajor királynak, kivel ugyanegy évben született is. Pius herceg, ki tudta, hogy fiának még kilátása sem lehet arra, hogy valamikor trónra jusson, felvilágosodott szellemű férfiú volt, és fiát egészen polgári módon neveltette. Századunk elején ez még nagy ritkaság volt, Pius herceg azonban szakított a hagyományos szokással s fiát Münchenben a bencésrendiekhez adta, hogy náluk nyerje első kiképzését. A középiskolai tanulmányok végeztével pedig az ifjú herceg az egyetemre ment tanulmányait folytatni. Mint az uralkodó család tagja, Miksa herceg is ifjan kapott magas katonai rangot s csakhamar tábornok lett. De hajlamainak nem igen felelett meg a katonáskodás. S nem is volt tér, ahol működhetett volna. A nagy háborúk, melyek egész Európát felforgatták, rég lezajlottak, s a kimerült nemzetek csöndben, zajtalan békességben éltek. A számtalan apró országra darabolt Németország élete e korban alig volt más tespedésnél. Miksa herceg a politikai téren sem talált működési kört. Elfoglalta ugyan 1827-ben székét a bajor főrendek házában, de mindvégig csak néma szereplő volt ott. Erre különben az is kényszerítette, hogy mint a királyi család tagja nem bocsátkozhatott a kicsinyes pártküzdelmekbe. De nem is áhítozott a szónoki babérok és a politikai szereplés dicsősége után. Mihamar visszavonult e térről is abba a körbe, melyben szabadon követte hajlamait: a tudomány, irodalom, művészet mezejére. Itt érezte magát otthon. Egész kört alkotott maga körül írókból és művészekből s ezek maradtak legkedveltebb társai egész életén keresztül. Általában kerülte az udvari feszes életet és sokkal szívesebben fordult meg ez egyszerű nép közt, mint a palotákban. Mint ifjú, sokszor odahagyta az udvart, hogy az Alpok vadregényes tájaira meneküljön, melyek közt napokig elbolyongott kitűnő citerás lévén, gyakran egyszerű póröltözetben mint vándor népzenész járta be a bérceket s a hegyvidéki falvakat. Akárhányszor megtette, hogy a falusi tánchelyiségekben összegyűlt fiatalságnak nagy kitartással játszza a talp alá való nótákat. Csakhamar hire is terjedt a jeles muzsikusnak s mivel sejtették, hogy nem az, a kinek kiadja magát, egész monda- és adoma-kör képződött róla a nép ajakán, mig végre lassanként kiderült, hogy kicsoda a jókedvű citerázó. Az ily dolgok természetesen széles körökben népszerűséget szereztek nevének. Ismeretvágya s elégedetlensége a szűk honi viszonyokkal fölébresztették benne a vágyat, hogy világot látni induljon. Tett is nagy utazásokat. Bejárta nemcsak Európa országait, hanem a keletet is. Ez abban az időben még nagyobb szó volt, mint mai napság. Hazatérve úti élményeit könyvben is megírta »Wanderungen im Orient« címmel. S ez nem az egyetlen munka, mely tőle megjelent. Megpróbálkozott az irodalom más terein is, irt novellákat és drámákat, melyeket Phantasus néven adott ki, már álnevével is jelezve, hogy az akkor uralkodott romantikus iránynak hódolt. Alig volt húsz éves, mikor 1828. szeptember 9-ikén házasságra lépett távoli rokonával, Ludovika bajor hercegnővel. Ritka boldog házasság volt ez, két rokonlélek harmonikus frigye. Ludovika hercegasszony megegyezett férjével abban, hogy nem vágyódott a nyilvános szereplés után. Annál vonzóbbá tette a házi tűzhelyt. Háza gyülhelye volt a művészet és az irodalom kitűnőségeinek, de megjelentek a főúri társaság kiválóságai, a politikai élet képviselői is. Élénk társas élet folyt a hercegi pár termeiben, télen Münchenben s nyáron a stahrenbergi tó partján fekvő kies villákban, Possenhoffenban vagy Tegernseeben. Szellem és előkelőség adtak itt egymásnak találkozót. Még külön élclapot is szerkesztett a jókedvű, szellemes társaság. S ez még a legutóbbi időkben is így folyt, legalább hetenként egyszer. Miksa hercegnek vendégei voltak még hétfőn este is. Ép poharat akart emelni egyik vendége egésségére, mikor a halálos szélhüdés érte. Később rövid időre magához tért, de ez csak az élet kialvó lángjának utolsó lobbanása volt. Családja akkor már tudta a szomorú valóságot s fájdalmasan készült a katasztrófára, melyet emberi segítség már el nem hárithata s melylyel tegnap hajnalban betelt a végzet. A haláleset gyászt hozott Európa csaknem minden uralkodó családjára. Az elköltözött hercegnek nyolc gyermeke született : három fia s öt leánya, kik mind élnek. A családi majorátus a másodszülött fiúra száll, Károly Tivadar hercegre, ki mint szemorvos oly igaz jóltevője a szenvedőknek. A legidősebb fivér, az 1831-ben született Lajos Vilmos herceg még 1857-ben morganatikus házasságra lépett Wallersee Henriette bárónővel s öcscse javára lemondott a majorátusról. A harmadik fivér, Miksa Emánuel herceg sógora Ferdinánd bolgár fejedelemnek s József főherceg nejének, Klotild főhercegnőnek. A nővérek közt legidősebb Helén hercegnő, ki a herceg Thurn-Taxis özve Fővárosi hírek. * Legfelsőbb kihallgatás volt a budai királyi palotában tegnap is. A király ő felsége 6 óra 19 perckor érkezett meg Gödöllőről, különvonaton, gróf Paar Ede altábornagy első főhadsegéd kíséretében. Hivatalos fogadtatás nem volt, ő felsége a központi pályaházból egyenesen a budai palotába hajtatott, hol délelőtt tiz órakor kezdődött az általános kihallgatás s másfél óráig tartott. Ez idő alatt 71-en járultak ő felsége elé. Köztük: dr. Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök, Görgey Kornél nyug. altábornagy s a főrendiház tagja, gr. Esterházy Móric kamarás, Veszprém megyei főispán, dr. Kiinger István apát, budapesti egyem temi rektor, Wannisch vezérőrnagy, herceg Pálffy Miklós tartalékos hadnagy, gróf Csáky Kálmán kamarás, honvédezredes, báró Spiegelfeld kamarás, ezredes, báró Handel és Grimm ezredesek, Hettyey Gyula kamarás, kir. táblai biró, Becsey és Ivinger alezredesek, Ludvigh János pénzügyminiszteri tanácsos, Ruttkay kamarás őrnagy, Bartakovics Ágoston kamarás, Czollner László kir. tanácsos és Karták Pál kir. tanácsos, pénzügyi igazgatók, Dálnoky Barnabás és Dorgó Albert kir. tanácsos, kir. közjegyzők, Hummel árvaházi igazgató, Weidmann győri nagykereskedő, kereskedelmi tanácsos és végre a »Gyermekbarát-egylet« küldöttsége, mely Berecz Antal elnök vezetése alatt dr. Keleti Gyula és Pfeiffer választmányi tagokból állott. Ő felsége érdeklődéssel tudakozódott a »Gyermekbarátegylet« viszonyairól s megelégedéssel fogadta az elnök abbeli fölvilágosítását, hogy az egylet télen át ezer szegény gyermeknek biztosit meleg ebédet. Végül ő felsége kegyesen ezt mondta : »Igen hasznos és szükséges ez az egylet; pártolni fogom.« Délután fél egykor ő felsége külön vonaton ismét Gödöllőre utazott. * Az udvari vadászatoknak az idén egyáltalán nem kedvez a szerencse. Alig volt három űzés, mikor beállott a fagyos időjárás, mely lehetetlenné tette a lovas vadászatokat, most meg,hogy az időjárás kezd enyhülni, Miksa bajor herceg halála távozásra kényszeríti az udvart. A király ő felsége ugyanis ma, pénteken, reggel Gizella főhercegnővel együtt elhagyja Gödöllőt, hogy Bécsen át Bajorországba utazzék, az elhunyt herceg temetésére. Az eddigi megállapodások szerint az uralkodó a jövő hét közepén tér vissza Gödöllőre. Rökk Szilárd alapítványai tegnap is foglalkoztatták a fővárosi tanácsot. A Rókus-kórházi szükségletre jutott 2000 frt; a tanítók országos árvaháza részére 3500 frt; a szabadság-szobor fölállítására 7000 frt, mely összeg a már létező alaphoz csatoltatik, 5000 frt a váci siketnéma intézet számára, úgy hogy a kamatokból egy fiú és egy leány lesz ellátandó; 12.000 frt a Bukovinából hazatelepített csángók részére, különösen a tiszta morál, vallás és nevelés terén működő egyének jutalmazására. Az utóbbi összeget kiadják a csángó egyesület igazgatóságának és erről a vallás és közoktatási minisztérium értesittetik. 500 frt a tudományegyetem segélyegyletei részére; 450 frt a bölcsödének; 2200 frt a szegénygyermek-kórháznak ; 3000 frt a Rókus-kórházban amputált és szegénységben elbocsájtottaknak; 66,000 frt egy Budapesten felállítandó nőgyógyászati kórházra jut. A közegésségi ügyosztályt felhívják, hogy a közegésségügyi bizottság útján tegyen konkrét javaslatot. A fönmaradó 50,000 frt iránt nem történik végleges rendelkezés. Csak jelzik, hogy jó volna ez alapítványi összeget az állatkínzás megakadályozására fordítani. Felkérik az állatvédő-egyletet, hogy saját céljai szempontjából adjon véleményes jelentést, miként lehetne az alapító intencióját érvényesíteni ? * Megoldás keresése. A közoktatásügyi miniszter a két tudományegyetem és a József-műegyetem tanácsaihoz, úgyszintén a jogakadémiák igazgatóihoz, illetőleg pártfogóságaikhoz és a két középiskolai tanárvizsgáló bizottsághoz a következő rendeletet intézte: »A m. kir. honvédelmi miniszter úr által a képviselőház elé terjesztett s a véderőről szóló törvényjavaslat elfogadása esetében az egyévi önkéntességre jogosított ifjak egyfelől el fognak tiltatni attól, hogy önkéntességi évek alatt egyúttal felsőbb iskolai tanulmányaikat folytassák, másfelől arra az esetre, ha a katonatiszti vizsgálatot le nem teszik, egy második évnek a tényleges szolgálatban való töltésre fognak köteleztetni. Miután a véderő irányában fennálló igények nem engedik meg azt a reményt, hogy e követelmények a katonai szolgálat szempontjából mérsékeltessenek s másfelől méltányosnak látszik az, hogy a védkötelezettségek teljesítése mellett hivatási tanulmányaikban is jeles előmenetelt tanúsító ifjak teljes képesítvények elérésében két, illetőleg egy évre vissza ne vettessenek, felhívom a Tanácsot, dolgoztasson ki a vezetése alatt álló egyetemi karok által az ott működő államvizsgálati bizottságok hozzájárulásával részletes javaslatot arra nézve, hogy oly hallgatók, kik tanulmányaikban jeles előmenetelt tanúsítanak s különösen olyanok, kik egyévi önkéntesi szolgálatuk befejeztével a katonatiszti vizsgálatot jó sikerrel teszik le, szaktanulmányaik befejezése, illetve képesítvények megszerzése szempontjából milyen előnyben volnának részesíthetők ? E javaslatot a Tanács saját jelentésével mielőbb elvárom.« A felhívott egyetemi tanácsok és jogakadémiai igazgatók bizonynyal meg is fogják találni az alkalmas módozatot s az ifjúság mozgalmának ez lesz az eredménye és megoldása. A műegyetem ifjúsága K. Jónás Ödön orsz. képviselő által nyújtatja be kérvényét a képviselőháznak. A Ház véderő-bizottsága tegnap kezdte meg a sokat vitatott javaslat tárgyalását. Katonai szempontból ellenzéki szónokok is jól átgondolt javaslatnak nyilváníták, de többen síkra szálltak az egy évi önkéntesek érdekében, míg mások jogosnak és helyesnek mondák a szigorítást. Dr. Széchenyi Aladár azonban a törvénybe kívánta fölvétetni, hogy aki nem tud folyékonyan németül, magyar nyelven tehesse le a vizsgálatot. * A nemzeti tornaegylet december hó 8-án üli meg fönnállása századnegyedes jubileumát. Ez alkalomból nagyobb szabású ünnepélyt s utána társasvacsorát rendeznek, az ünnepély programmja öt számból áll. Az elnöki megnyitón és zárszón kívül, megkoszorúzzák az elhúnyt, alapitó s volt elnök, Matolay Elek arcképét, emléktárgyat nyújtanak át dr. Bakody Tivadarnak és dr. Szontagh Ábrahámnak s lesz nagy hisztornázás is. * Az orsz. közegésségi egylet tegnap délután öt órakor az egyetem élettani intézetében fölolvasó ülést tartott. Három előadás volt. Dr. Hutyra Ferenc a Párisban tartott gümőkór-kongresszust ismertette. Szólt arról, hogy a gümőkór ragályos, fertőző s hogy az állati hús és a tehéntej igen könnyen tovább vihetik a veszedelmes betegség bacillusait. Azért a maga részéről azt ajánlja, hogy a tejet csak forralva, a húst főre vagy sülve együk s szakítsunk ama régi orvosi elvvel, hogy a nyers hús egésségesebb. Ismertette továbbá a párisi kongresszust, melyben 506 tudós vett részt. Másodiknak dr. Bernáth István fejtegette, hogy az italmérés szabályozásánál főtekintettel kell lenni az egésségügyi szempontokra. Majd dr. Frank Ödön ismertette a bécsi nemzetközi higiénikus kongresszus határozatait. Mindhárom előadót nagy figyelemmel hallgatták s végül megéljenezték. A felolvasások után választmányi ülés volt. * Személyi hírek. Hg. Coburg Ágost brazíliai tengernagy, Szófiából jövet, tegnap délben utazott át Budapesten Bécsbe; édesanyja, Klementina hercegasszony, csak pár nap múlva követi. — Gróf Khuen-Héderváry Károly horvát bán Zágrábból tegnap fővárosunkba érkezett. — Schwimmer József temesvári lakos engedélyt kapott, hogy a török császári tiszteletbeli konzulságot elfogadhassa s a király ő felsége megadta neki meghitelező iratához a legmagasb exequaturt is. — Borbély Lajos, a rima-murány-salgótarjáni vasgyári részvénytársaság igazgatója, ki már kétszáz forintos alapítványt tett az E. M. K. E. javára, újabban még száz forintot küldött az egyesületnek. Engelbach Károly terézvárosi kerületi rendőrkapitánytegnap töltötte be szolgálata 34-dik évét s a tisztikar ez alkalomból szívélyesen üdvözölte. * A vörös kereszt-egylet központi választmánya november hó 28-án, azaz szerdán, délután fél 8-kor az egyleti helyiségben (II., lánchíd utca 1.) ülést tart. Tárgyai: a múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése, jelentés az országos közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, az 1889. évi költségelőirányzat tárgyalása és határozathozatal ez ügyben, jelentés az Erzsébet-kórházi ügyekről és az ápolónőkről, jelentés az igazgatóság egyéb működéséről, Rudnyánszky Ferenc elhunyt tag helyébe új igazgatósági tag választása. Ugyanaznap délután 4 órakor igazgatósági ülés lesz. * A festett ruhák, melyek iparágát Pleskott Emilia műveli nálunk szép eredménynyel, bemutatásra kerülnek Bécsben is. Az osztrák múzeum karácsonyi kiállítására Pleskottné festett bölcső-garnitúrát küld, mely most a váci utcai »Kék csillag« fehérnemű-kereskedés kirakatában látható. A festett ruhák viselése terjed a színpadon is. Schröder- Hanfstaenger Mária asszony, aki itteni vendégszereplése alatt látott ily festéseket, több costume-ot festetett magának amerikai vendégszereplése számára. A nagyobb méretű kelme-festést is sikerrel műveli Pleskottné. Pálmai Ilka asszony boudokjában van egy gobelin-imitációja, mely oly csalódásig hű, hogy a meiningeni színészek, kiknek tiszteletére estélyt adott a művésznő, igazinak nézték. * Egyezség. Báró Rudics József hagyatéka tudvalevőleg bonyolult pörösködés tárgya. Az elhunyt dúsgazdag báró két végrendeletet hagyott hátra s egyikben fiatal nejét teszi általános örökösévé, a másikban meg egész nagy vagyonát közcélokra hagyományozza. A báró 1885-ben halt meg, de a per még csak az első fórumnál van. A feleke 2329 gye ; a második Erzsébet királyné ő felsége; a harmadik Ferenc nápolyi volt király neje; a negyedik Trani grófné; az ötödik Alençon hercegné.