Fővárosi Lapok 1889. május (118-148. szám)
1889-05-09 / 126. szám
* Két felolvasó ülés. A filológiai társaság tegnap tartotta havi felolvasó ülését, melyen két előadás volt. Dr. Pruzsinszky János »Horatius vagy Horác?« című értekezéssel szólt hozzá a klasszikus szók helyesírása kérdéséhez, mely fölött a társaságban hosszabb eszmecsere foly. Azt fejtegette s mutatta ki sok példával, hogy a Horácféle rövidítések nem felelnek meg a magyar nyelv szellemének, sőt a németének sem, ahonnan hozzánk átszármaztak. Az értekezéshez az elnöklő P. Thewrewk Emil és Hunfalvy Pál elismerőleg szóltak hozzá. Utána dr. Hermann Antal ismertette éles kritikával a hazai román filológia újabb termékeit. —A földtani társulat az akadémia kistermében ülésezett, dr. Szabó József elnöklete alatt, ki melegen emlékezett Rónay Jácintról. Aztán Kalecsinszky Sándor több közleményt mutatott be a földtani intézet chemiai laboratóriumából; dr. Szontagh Tamás a nyáron végzett geológiai fölvételek főbb eredményeit ismertette; s végül dr. Staub Móric bemutatta a Krakó környékén kristályos mészpárban talált őskori növényeket, melyek a földtani intézet gyűjteményében vannak s arról nevezetesek, hogy maguk is kristályos mészszé változtak át. Felolvasások után zárt ülés volt, utolsó a szünidő előtt. * A kalotaszegi varrottas-albumból, melyet Pentsy József és Szentgyörgyi Lajos bánffyhunyadi rajztanárok adnak ki, megjelent a 3-dik füzet. A megelőzőkhöz képest dicsérendő haladás mutatkozik abban, hogy az egyes minták meg vannak nevezve. Van kék és vörös nyomású szarufás, kockás ág, fedeles és hegyes tulipános, megfonott minta, így a magyarázatban könnyebb feltalálni a képhez az utasítást, melyet keresünk. A budapesti Czettel és Deutschféle műintézet szépen állitá ki, különösen az u. n. küllős mintát, melyből gr. Csáky Albin leányainak ágyneműje is készül. A füzethez egy magyarázó lap is van csatolva a keresztöltés és invarrás bemutatásával. * Színészet Zilahon. Szilágymegye főhelyén husvét első napján kezdte meg előadásainak sorozatát Gerőfi Andor jól szervezett társulata az »Eleven ördög« operettel, melyet a közönség rokonszenvesen fogadott. Utána az »Uzsai gyöngy«, »Váljunk el«, »Két Rantzau«, »Felhő Klári«, »Válás után« s más újabb darabok jöttek. A tagok közül a közönség kedvencei: a primadonna, Nikó Lina asszony, továbbá Darócziné és Sipos Gizella, Szeles József, Sziklai Kornél stb. Gerőfiné asszony jutalomjátékául színre került az »Egér« című vígjáték, melyen szívélyes ovációkban részesítik a jutalmazottat. * Az „Egészség“ idei harmadik füzete megjelent , kivételesen négy ívnyi terjedelemmel. Hat nagyobb cikk van benne. Dr. Lechner Károly »A kedély neveléséről« tartott felolvasását közli; dr. Csapodi István a modern mérgekről cikkezik; dr. Faonnan szél s évről évre növekedett azok száma is, kik meggyőződve a csizi viz jó hatásáról, siettek a kis faluhelyet fölkeresni, hogy betegségüktől megszabaduljanak. A fürdő viszonyai azonban egész a legutóbbi időkig igen kezdetlegesek voltak. Elismerésre méltólag cselekedtek tehát az új tulajdonosok, midőn nem riadva vissza az anyagi áldozattól, a kiváló gyógyhatású fürdőhely berendezéséhez fogtak. Meglepetésben fognak részesülni, akik ez évben e helyet újra fölkeresik. A régi, kezdetleges fából összetákolt fürdőépület helyén most két díszes csinos épületet találnak. Egyikben vannak a tulajdonképeni fürdőszobák, másikban a lakások. A két épület előtti tért befásították, hogy csinos parkká alakítsák. Tulajdonképeni céljának ez ugyan még ez évben nem felelhet meg, hanem idővel díszét fogja képezni a kis fürdőnek. A kormány is méltányolta a fürdő kiváló gyógyhatását, s megengedte, hogy ezentúl a falu előtt vasúti megállóhely legyen. A fürdőtulajdonosok gondoskodtak arról is, hogy a fürdővendégeknek alkalom nyíljék a kellő élelmezés megszerzésére is. A fürdőtől alig negyedórányi távolságban fekszik továbbá Rimaszécs mezőváros, hol jól berendezett gyógyszertár van. Közelebb már fürdőorvos is lesz, aki bizonyára a fürdő emelése és a betegek egéssége érdekében igyekezni fog minden lehetőt elkövetni. Kiránduló helyekben sincs hiány. Az üdülő betegek szórakozást találhatnak a festői vidék egyes pontjain. S nincs messze a dobsinai híres jégbarlang sem, mely a stracenói völgygyel együtt, hazánk egyik természeti ritkasága. A csízi fürdő tehát megkezdte a fejlődést. Nagyobb igényekről természetesen szó sem lehet még, mert a fürdő most úgyszólván csak gyermekkorát éli, de jövője szépnek ígérkezik. Most a berendezés befejezésén dolgoznak s remélhetőleg a fürdő még e hó közepén megnyitható lesz. Fürdővendégek már eddig is jelentkeznek. A görvélyes betegek számára áldott hely ez a kis fürdő, melyből egykor még nagy is lehet. Serédi Jenő: 936 ragó Gyula befejezi »A gyermekvilág proletárjairól irt tanulmányait, melynek adatai a lelencházak s a társadalmi jótékonyság szükségét bizonyítják. Hutyra Ferenc a párisi gümőkór-kongresszus tárgyalásait ismerteti,dr. Hankó Vilmos a magyar ásványvizekről ír; dr. Ónodi Adolf pedig arról, hogy az orrbajok mennyire csökkentik a figyelős tanuló képességét. Ezek után egyleti ügyek s kisebb közlések zárják be a füzetet. * Képes lap Erdélyben. »Erdélyi Képes Újság« címen új lap indult meg Kolozsvárit, Bródy Sándor szerkesztésében. Az előfizetési felhívás sok kiváló nevet sorol föl, mint az új vállalat munkatársait. Mindjárt az első szám Jókai Mórtól, Kiss Józseftől, Mikszáth Kálmántól, Justh Zsigmondtól, sat. hoz közleményeket. Az »Erdélyi Képes Újság« melléklapja a »Kolozsvári élet«, szintén egyévnyi tartalommal. A melléklap első száma inkább a színház életéről szól; jövőre bizonyára többet foglalkozik egyébb helyi eseményekkel is. Az »Erdélyi Képes Újság« és a »Kolozvári Élet« hetenkint egyszer jelenik meg, vasárnaponként. * Apróbb hírek. Az aradi vértanúszobor bizottsága elhatározta, hogy a szobrot csak a jövő évben állítja fel, mert Zala György szobrász a sürgős munkát hibának tartaná. — »Az Iskolákért« című népiskolai közlöny e havi füzete megjelent Aradon, Graszel János szerkesztésében. — Aradon megint nem tarthat előadásokat a színész-konzorcium, várnak vendéget a fővárosból. — Nagyváradon szívélyesen fogadták a kolozsvári színtársulat tagjait, kik Szigligeti szomorujátékával »A fény árnyai«-val kezdték meg előadásaikat. Képviselőház. (Május 1-diki ülés.) (M.) Tegnap az ellenzék ismét bőven tárgyalta a miniszterelnök személyét, mivel a költségvetés részletes vitájában az ő tárcájának tételei is szőnyegre kerültek. Az ülés elején Péchy Tamás elnök fájdalmasan jelente be visontai Kovách László képviselő elhunytét, ki 1861 óta folyvást tagja volt a Háznak, s huszonnégy éven át viselte a háznagyi tisztet. Érdemeit, munkásságát ismerte mindenki. Átalános helyeslés követte az elnök javaslatát, hogy a Ház ne csak jegyzőkönyvileg fejezze ki fájdalmas részvétét, hanem huszonnégy évi szolgálatáért koszorút is küldjön ravatalára. A részletes vitában, az országház tételénél, Horánszky Nándor szólalt föl, sürgetve az építésnél alkalmazottak névsorának előterjesztését, hogy megtudja a Ház: nincs-e ott összeférhetlenségi eset? Tisza Kálmán azt felelte, hogy benyújtja a névsort , egyszersmind megjegyzé, hogy nincs más, ki fizetést hozna ottan, csak a jogi tanácsos, kinek ügye az összeférhetlenségi bizottság előtt van. A közösügyi kiadásoknál Orbán Balázs röviden kijelenté, hogy azokat pártállásánál fogva nem szavazza meg. Helfy Ignác a közös aktívák kimutatását kérte előterjeszteni. Wekerle miniszter azt felelte, hogy a kimutatás készen van s legközelebb előterjesztheti. (Helyeslés.) A közös nyugdijak tételénél Madarász József, mint szégyenleteseket, kitörülni kívánja az 1849-től 1867- ig szolgáltakét. Wekerle miniszter ezt nem tartja lehetségesnek, mivel régibb törvényhozásunk ezt a terhet kötelezőleg magára vállalta ; különben is a kérdéses nyugdíjak apadóban vannak s néhány év múlva megszűnnek. A tételt elfogadták. Az állami számszéknél Hoitsy Pál szólalt föl a miatt, hogy az államszámvevőszék nyomtatványain, mint az egyetemi élettani intézetein is, kétfejű sas van. Wekerle miniszter közbeszól: »Fiume címere!« Tisza Kálmán kijelente, hogy a címertanban nem jártas, de végére jár, s ha nem jó címert használnának, intézkedni fog. (Helyeslés.) A miniszterelnökség tételénél Iványi Dániel módosítást és határzati javaslatot nyújtott be. A módosítás az, hogy a kormányelnök működési pótlékát tizenkétezer forintról négyre szállítsák le; az osztrák kormányelnök — úgymond — beéri húszezer forinttal,a magyarnak összes javadalma harminckétezer forint. A határzati javaslat pedig arról szól, hogy a kormány terjeszsze elő a jövő ülésszakra a közigazgatási bíróság törvényjavaslatát s a szolgálati pragmatikát, mert a kortespolitikának s hivatalnoki visszaéléseknek csak azzal lehet véget vetni. (Helyeslés balról.) Hoitsy Pál azon kezdte, hogy a kormányelnöki állás régi egyptomi neve lefordítva körülbelül »legnagyobb száj «-at jelent. Akkor a nagy száj elég is volt ez álláshoz, de most több kell. Tizennégy év óta kormányoz minden hatalmi eszközzel Tisza s Hegedűs Sándor mégis csak most kívánja, hogy a kinyitandó ajtón jöjjenek be a reformok. A személyeskedés a kormányelnöki zsarnoki gőg eredménye. (Úgy van !, szélről.) Tizennégy év alatt valamit csak fejlődött ez ország, de kis államok is többre jutottak. A közművelődési egyleteket nem az állam hozta létre, lelencház nincs, gyárak nem keletkeznek s nem virágoznak. (Gróf Károlyi Gábor: »Csak a mamelukgyár!«) A főhiba az, hogy a politikai intézményekben nincs meg a becsületesség. (S e pontnál a szóló nem valami szerencsésen hivatkozott Észak-Amerikára, hol annyi a sikkasztás, választási visszaélés, sat.) Amit a kormányelnök nem csinált, az még hagyján, nagyobb baj, amit csinált: korrumpálta az országot. A szóló nem szavazza meg a kormányelnök költségvetését. (Helyeslés balról.) Tisza Kálmán állt föl. Szélről daboztak, jobbról zajosan éljeneztek. Arról — mondá a kormányelnök — hogy fentartja-e vagy nem a kormányelnöki működési pótlékot, vagy nem, a Ház bölcsesége határoz. (Derültség balról.) Az nem az ő személyét, hanem a mindenkori kormányelnököt illeti. (Úgy van jobbról.) A szolgálati pragmatikát Irányi azért óhajtja, hogy megszűnjék a miniszter önkénye, Hoitsy pedig azt állítja, hogy tulajdonkép a miniszter fél a kis hivatalnoktól is, mert az is kortes. (Szederkényi : »Ez nem komoly beszéd !«) Ha valaki nem komolyat állít, más modorban nem lehet rá felelni. (Úgy van jobbról.) Mind a pragmatikára, mind a közigazgatási bíróságra meg van a sok előmunkálat, s remélhető, hogy a jövő ülésszakban be lehet terjeszteni, (helyeslés,) de határozott ígéretet tenni, záros határidőt tűzni ki a sok megfontolandó nehéz kérdés miatt bajos. Záros határidő nélkül a kormányelnök is elfogadja a határzati javaslatot. Aztán a Hoitsy vádjaira tett észrevételeket, többi közt a személyi szabadság hiányának emlegetésére megjegyzi, hogy sehol nagyobb egyéni szabadság nincs, mint nálunk. (Hoitsy: »Némelyeknek!« Szélről: »Főispánoknak!«) A kormánynak gyárakat állítni nem föladata. (Hoitsy: »Esetleg az!«) De ad a kormány gyári kedvezményeket s keletkezett is elég gyár, sőt az állam is hozott létre gép- és fegyvergyárt, megmenté továbbá a bukástól a herendi parcellán- és a pesti lámpagyárat. Védte a kormányelnök a közigazgatást is, mint amely nem érdemel meg oly szörnyű vádakat. Hogy egy miniszter ellen tőkét faragjanak, azért nem helyes az ország közigazgatását korrumpáltnak festeni. Amerikától a közigazgatás tisztaságát épen nincs okunk irigyelni. (Tgy van ! jobról.) Hegedűs Sándor szavait pedig nem lehet oda magyarázni, hogy midőn reformokat óhajt, azért teszi, mert eddig nem történt reform. Vagy azt hiszi Hoitsy: egy állam viszonyait lehet úgy rendezni, hogy több reformra szükség soha se legyen ? A legelőhaladottabb népek is folyvást új reformokon dolgoznak. A képviselő úr erőszakolt állításokkal hagyja magát félrevezetni, s aki kevéssé ismeri, azt hihetné róla, hogy a világtól nagyon messze elmaradt. Helyeslés jobbról.) Orbán Balázs pirul a kormányelnökért, (jobbról: »Ejha!«) hogy oly nagy fizetést elfogad. Gr. Apponyi Albert nem tagadja, hogy államiságunk sok ágában van haladás, mert hisz az a nemzet életrevalóságának tagadása volna. De arról van és lehet szó, hogy meglehetünk-e elégedve a mai állapottal s a kormányzat tevékenységével ? (Ugy van jobbról.) Bizonyos fejlődés akkor is volt, midőn az alkotmány szünetelt. Azt kell összehasonlítani, hogy haladásunk megfelel-e viszonylag a más nemzetekének, s arányban áll-e a viselt terhek emelkedésével ? (Helyeslés balról.) Az a kérdés, a terhek növekedése nem szárnyalta-e túl az erőfokozást ? S van-e ahhoz mért jobb közigazgatás és igazságszolgáltatás ? De ép ezek, melyekben pedig az állami tevékenység voltaképein lényege mutatkozik, nem javultak lényegesen. Aki ellenkezőt állít, csodálni való bátor ember. (Tetszés balról.) A terhek nagy részét arra fordítják, hogy az állami háztartás össze ne roskadjon. Még ha sikerül is az egyensúlyt helyreállítni, a kormányra nem lesz dicsőség, mert nem más kormány, hanem a maga hibáját teszi csak jóvá nagy erőfeszítéssel, a nemzet megterhelésével. (Élénk helyeslés balról.) A miniszterelnöki költségvetést a szóló nem fogadja el s pártolja az Irányi törlési indítványát. A közigazgatási reformról majd akkor nyilatkozik, ha lesz belügyminiszter s ismeretessé válik annak programmja. A szóló a kinevezési rendszer híve, de a kinevezés nem elég magában, tágítni kell egyszersmind az önkormányzati testületek önálló hatáskörét, hatályosabbá tenni ellenőrzésüket s bíróságra bízni a tisztviselők fegyelmi ügyeit, mert e reformok nélkül a kinevezésre való átmenetet a szónoknak és elvtársainak nem kell. Elfogadja az Irányi határzati javaslatát a közigazgatási bíróságról teljesen, kitűzött határidővel, mert bármily sok is a nehézség, tizennégy év alatt meg lehetett vele birkózni. (Élénk helyeslés balról.) Az, hogy a közigazgatási bíróság kérdését egy államban sem oldják meg tökéletesen, nem ok a további halasztásra, mert tökéletes reform egyáltalán nem létezik. Az, hogy e reformot ígérte a trónbeszéd, az igazságügyminiszter, sokat nem jelent, mert nem az ígéret, hanem a tényleg létesített reformok szerint ítélik meg a kormány megbízhatóságát. Dicsekvéskép a kormány ne hozza föl saját megszegett ígéreteit. (Élénk helyeslés a baloldalon).M