Fővárosi Lapok 1889. június (149-176. szám)

1889-06-01 / 149. szám

ban nemzeti ünnepekül megülendők volnának. Álla­píttassák meg minden egyes ünnepély rendezési mó­dozata oly részletességgel, hogy az kész programmal szolgálhasson és lehetővé tegye ezen ünnepélyeknek országszerte egyöntetű megülését.« A pályadij 50 forint; a határidő 1889. szept. hó 1. Csak azon egy­leti tag pályázhat, ki az egyletnek a pályázat kihir­detése előtt legalább egy évvel már tagja volt s tag­beli kötelezettségeinek eleget tett. A pályamunkák, idegen kézzel írva, fűzve és lapszámozva, a szerző nevét rejtő jeligés levélkével ellátva, Almásy János egyleti elnökhöz (II. ker., Toldy Ferenc utcai iskola) küldendők. * A »Földtani Közlöny« most megjelent hár­mas (ápril.júniusi) füzete olyan dolgozatokat közöl, melyek nemcsak a szoros értelemben vett szakfér­fiakat érdekelhetik. Dr. Szabó József a tavaly Lon­donban tartott nemzetközi geológiai kongresszusról tesz jelentést; Halaváts Gyula Hontmegye földtani viszonyait ismerteti; dr. Staub Móric ama fejtege­téseket s érveket ismerteti, melyek arra a föltevésre vezetnek, hogy a föld sarkai megváltoztatták helyü­ket; Téglás Gábor újabb érdekes dolgozatot közöl a hajdani római bányászat köréből, melynek ő Erdély­ben egyik nagybuzgalmú kutatója. A hasznos fémek neveiről irt dolgozat, kritikai cikkek, társulati ülé­sek ismertetése és a füzet német nyelvű kivonata következnek azután. * Apróbb hírek. Blaha Lujza asszony gyöngélkedik s e miatt késedelmet szenvednek Aradi Gerő társulatának vele tervezett vendégjátékai Ara­don. — Győrött holnap fejezi be Krecsányi Ignác társulata erkölcsi és anyagi sikerrel járt rövid sze­replését s azután egyenesen Budára lő. — Makón nagyon rosszul megy a Mosonyi-féle társulat dolga; a drámai színésznő, Medgyaszay Evelin k. a. már el is szerződött a debreceni társulathoz. Képviselőház. (Május 31-diki ülés.) (M.) Valahára, a nyár elején, eljutott a kép­viselőház a kisebb vitájú ügyek rövid tárgyalásához is ; eljutott, de bágyadtan, kimerülten, úgy­hogy teg­nap különös eset fordult elő: egy napirenden levő tárgyat el kellett halasztani, mivel azt látták, hogy a szakminisztert, államtitkárt és előadót nem látják sehol. Az ülés elején Szathmáry György a közigazga­tási, Bezerédj Viktor a huszonegyes, Visi Imre pedig a pénzügyi bizottságok részéről terjesztettek elő je­lentéseket az 1883-dik évi 33-dik törvénycikk módo­sítására, a közutakra és vámokra s a fővárosi nagy kölcsön adómentességére vonatkozó törvényjavasla­tokról. A napirend első tárgya a zárszámadási bizott­ság jelentése volt az 1887-diki zárszámadásokról s az ötszázezer forintos építkezési alapról. Földváry Mik­lós, mint előadó, kérte tudomásul vételét, ismertetve a jelentés részleteit s elmondva, hogy azon év ered­ménye sokkal kedvezőbb a megelőző évekéinél; az ál­lamháztartás minden ágában javulás van s az idén nincs már arra szükség, hogy a bizottság nagyobb sülét ügyeiről. Nagy örömmel fogadták abbeli je­lentését, hogy előleges kérdezősködés után József főherceg hajlandónak nyilatkozott az egylet véd­nökségének elfogadására. Ennek reményében az egy­let most kérvényt fog intézni a főherceghez a véd­nökség elfogadása tárgyában. Jelentette továbbá az alelnök, hogy az egyesületnek a múlt évben 2 új fiókja keletkezett Liptó-Szt.-Miklóson és Kassán ; ezekkel a fiókok száma 7-re emelkedet. Szathmáry György elfoglaltsága miatt lemond­ván a titkári állásról, neki eddigi működéséért köszö­netet mondtak és Illyés Bálint orsz. képviselőt válasz­tották meg titkárnak. Pályadíjat is tűzött ki az egyesület olyanok részére, kik a legtöbb taggal bíró mértékletességi egyletet alapították, de pályázó nem jelentkezett. A pályázatot ennélfogva újra kihirdetik 1890. január 1-ig terjedő határidővel. Két pályadij volt kitűzve a 30 éven át szolgált hű cselédek részére is. Ez idén e dijakat dunántúli cselédeknek ítélték oda, még pedig Vimola József inasnak, ki a somogyi Encsén 58 évig szolgált egy helyben és Majesztinek Mártonnak, aki 32 évig szolgált hűséggel egy családnál. Az első 50 a második 25 forint jutalmat kap ünnepélyes átadás mellett. Ezt a pályázatot is újra hirdeti az egylet, még pedig ezúttal a tiszáninneni kerületre. Három dij lesz, egy 50 frtos és két 25 forintos; a határidő szintén 1890 január 1-je. A színpadon előadott erkölcstelen dalok tár­gyában az egylet kérvényt intézett a belügyminisz­terhez, de arra még válasz nem jött. A pénztáros jelentése szerint a pénztári készlet 2744 frt. A föl­mentvényt köszönettel megadták neki. Végül Irányi Dániel indítványára Péchy Ta­másnak szavaztak köszönetet az egylet körül szerzett érdemeiért, takarékosságot s óvatosságot ajánljon a kormány­nak. (Helyeslés jobbról.) Madarász József, pártjának álláspontjára hi­vatkozva, a túlkiadásokért nem hajlandó megszavazni a fölmentvényt. Nem helyesli, hogy egyes tárgyakat nem vizsgált meg eléggé a bizottság. Nem helyesli, hogy néhol a kormány emelte a törvényben megálla­pított nyugdíjat, olyanoknál is, kik nem szorultak nyugdíjra. (Úgy van szélről!) Rakovszky István védte a bizottságot, mely lelkiismeretesen, pontosan végzi kötelességét. Hogy az államháztartásban javulás állott be, mutatja az is, hogy Madarász József csak jelentéktelen apróságo­kat tudott kifogás alá vetni. (Helyeslés jobbról.) Wekerle Sándor miniszter kijelente, hogy a föl­mentvényt politikai okból megtagadni nem helyes el­járás. A költségvetési törvénynél legyen a bizalom a döntő, de mikor fölmentvény forog szóban, csak az dönthet, hogy a költségvetés végrehajtásával meg­bízott kormány megfelelt-e feladatának ? (Helyeslés jobbról.) Más felfogás zavarokat idézhet elő a parla­mentarizmus rovására. Jelentékeny túlkiadás a kö­zösügyi kiadásoknál fordul elő a kisebb vámjövede­lem s a fogyasztási adóvisszatérítések nagyobb ösz­­szegű kénytelensége miatt. Előfordul továbbá a szőllődézsma-váltságnál, földtehermentesítésnél, hol határozott kötelezettségeket kell teljesítni. Továbbá emelkedett az agro. Emelkedett a nyugdíjak összege is. De a kormány szigorúan ragaszkodik a nyugdíj­törvényhez, s takarékosan jár el a kegydíjak engedé­lyezésénél. Erre a pénzügyminiszter megnyugtató pél­dákat idézett s kérte a jelentés tudomásul vételét. (Helyeslés a jobboldalon.) Horánszky Nándor egyetért a miniszterrel ab­ban, hogy a költség-előirányzat és zárszámadás más­más szempontból ítélendők meg. Elismeri továbbá, hogy 1887 óta, — noha drága áron szerezve, — ja­vulás van az államháztartásban. De nem történt meg minden, a­mi megtörténhetett volna. A túlkiadás több, mint kellene. A nyugdíjnál is van javulás, de nem annyi, mint lehetne. A szóló óhajtaná, hogy jövőre a nyugdíjazottak névjegyzéket évenként terjeszszék elő. Különben a jelentést nincs oka tudomásul nem venni. (Helyeslések.) A Ház nagy többsége adta meg a fölmentvényt. Másik tárgy a nemzetközi fillokszéra-egyezmény kiegészítéséről szóló törvényjavaslat lett volna, de hiába keresték az előadót, nem volt jelen. Derültség támadt. Perlaky Elek vállalta el az előadói tisztet, mondván, hogy a jelentés nem szorul magyarázatra, annyira tiszta, világos. Ajánlotta elfogadását. Herman Ottó sajátságosnak jelente ki, hogy ily fontos nemzetgazdasági törvényjavaslatnál sem szak­­miniszter és államtitkár, sem a szakelőadó nincs jelen. Ő lemond a vitáról, mert nincs kivel vitatkoznia. Az elnök megjegyzi, hogy az ügy sürgős, mivel e törvény európaszerte e napokban jut érvényre. Kár tehát hátráltatni. Perlaky Elek kijelentette, hogy ő, mint a köz­­gazdasági bizottság tagja, ismeri a tárgyat s az észrevételekre fog válaszolni. De az öreg Madarász József ellenezte a tárgyalást. Az elnök látva, hogy a képviselő urak »elvi vi­tát szándékoznak előidézni«, a tárgyat a másnapi (mai) ülés napirendjére tette át. Jelenti egyszersmind, hogy hétfőn a költségvetési törvény tárgyalása után Szilágyi Dezső igazságügyi miniszter felelni fog a na­­szódvidéki erdők eladása miatt keletkezett interpel­lációra. Tisza Kálmán kormáyelnök kérte a Házat, hogy a kölség­vetési törvény után a pénzügyi közigazgatásról szóló törvényjavaslatot tárgyalják. Ezt az elntöl hatá­­rozatilag ki is mondta s aztán az ülés fél egykor vé­get ért. 11(18 Fővárosi hírek. * Az országos közegésségi egylet tegnap tartotta évi közgyűlését, melyen a tagok sorában töb­bek közt megjelentek : Berzeviczy Albert államtitkár, Klamarik János min. osztálytanácsos, Müller Kál­mán kórházigazgató, Körösi József statisztikai hiva­tali igazgató, sat. Az elnöki széken Markusovszky Laj­os miniszteri tanácsos ült, ki megnyitó beszédé­ben melegen emlékezett meg Trefort Ágostról, aztán a közegésség-ügy fontosságát fejtegette. Utána dr. Rózsahegyi Aladár tartott előadást, mely­ben a lefolyt esztendő egésségügyi eseményeit s vi­szonyait vázolta. Azt konstatálta, hogy a közegésség az év folyamán nem igen javult, de az egylet több kérdésben mozgalmat indított s ennek hatása később érezhető lesz. Szólt aztán több egésségügyi kérdés­ről. Említé, hogy a főváros kevéssé dicsekedhetik azzal, a mint a vízvezeték ügye halad, kiemelte a hús­kérdés fontosságát, sőt. Megéljenezték. Aztán dr. Fodor József egyleti titkár olvasta föl jelenté­sét, mely részletesen ismerteti az egylet egész évi működését s fölsorolja mindama kérdéseket, me­lyeket az egylet tanácskozás tárgyává tett. Adatai­ból megemlítjük, hogy az egyletnek már négy fiókja van, kettő pedig alakulóban. Az év folyamán 247 új tag (köztük 9 alapító) jelentkezett s a tagok összes száma 1872, közte 151 alapító. Múlt év végén az egylet alaptőkéje 14,452 frt volt; az évi bevétel 8203 frt 47 kr, a kiadás 7183 frt 99 kr. Tudomásul vet­ték, a választmányba 18 tagot választottak s ezzel a gyűlés véget ért. * Kormánypárti nagy lakoma lesz hétfőn, a költségvetési törvény megszavazása után. A párt kép­viselői rendezik Tisza Kálmán kormányelnök tiszte­letére. Ülés után külön gőzhajón mennek a Margit­szigetre, hol a felső vendéglő lesz a lakoma színhelye. * Templom-építés. A kőbányai templom é­p­í­t­é­s­e a jövő évben megkezdődik. A tanács teg­napi ülésében elhatározta, hogy felhívja mindazokat, kik természetben adandó adományokra írtak alá, hogy az anyagokat a jövő tavaszra tartsák készen. Az elöljáróságoktól pedig a náluk begyűlt adakozá­sokat bekérik. A templom legfeljebb két­ezer ember befogadására lesz számítva. * Magyar követ. Az osztrák-magyar diplo­máciai karban legutóbb csak három magyar viselt önálló tisztséget: gróf Széchenyi Imre nagykövet Berlinben, Hengelmüller László követ Belgrádban és Burián István diplomáciai ügyvivő Szófiában. Most negyedikül Okolicsányi Sándor sorakozik hozzájok, ki eddig követségi tanácsos volt Rómában s e napokban ment követnek Stuttgartba. Előlépte­tésének sok barátja és ismerőse örvend Budapesten is, hol a mai követ egykor hivataloskodását, kezdte. Okolicsányi Sándor, ki a zemplénmegyei Őrmezőn 1838-ban született, a hatvanas években a budapesti királyi táblánál volt joggyakornok, aztán a minister­­elnökséghez nevezték ki s innen vitte gr. Andrássy Gyula 1871-ben magával Bécsbe a külügyi hivatalba. Pár évvel később a szentpétervári követségnél kezdte meg tulajdonképi diplomáciai szolgálatát. * Személyi hírek. Görgey Béla orsz. képviselő belépett a szabadelvű pártba. — G­­­n­d­e­­­y Antal cseh (és nem svéd) történetíró fővárosunk­ból Debrecenbe utazott. — Dr. Lutter Nándor tankerületi főigazgató névünnepe alkalmából a Lutter család vendégszerető házánál igen sikerült házi hang­verseny volt, melyen a műsor minden száma magyar zeneszerzeményekből állott. — Özv. Gyenge L­á­s­z l­ó­n­é szül. Pscherer Róza asszony Budapes­ten meghalt, 44 éves korában s temetése ma délután öt órakor lesz. — Munkácsy Mihály kedélyes levélben üdvözölte sógorát, Zsilinszky Mihályt, fő­ispánná történt kineveztetése alkalmából; levelében kilátásba helyezte, hogy az új főispánt szentesi szék­helyén nejével együtt meg fogja látogatni. * Lassú megtérés. A dunagőzhajózási társa­ság évekig ujjat húzott a magyar közlekedésügyi mi­nisztériummal s belevesztett; elnöke, Cassian lovag, tudvalevőleg kénytelen volt lemondani. Az új igazga­tóság azonban, úgy látszik, szintén nehezen tudja magát rászánni arra, hogy jobb útra térjen s az osztrák kormányba kapaszkodik, ennek védő­szárnyai alatt akarja magyarországi dolgait rendbe hozni. Illú­zióit azonban tegnap a »Nemzet« egy közleménye megle­hetősen eloszlathatta. Kimondja e közlemény, mely alighanem jó forrásból ered, hogy: ha a dunagőzhajó­­zási társaság a két kormány közti tárgyalások ered­ményét akarja megvárni, mielőtt maga fordulna a magyar kormányhoz, akkor nem kell sokáig várnia, mert itt nincs szó politikai vagy közjogi kérdésről, hanem a magyar kormány és a dunagőzhajózási tár­saság közt elintézendő gazdasági kérdésekről. Ezekbe pedig harmadik fél nem szólhat bele. Ha az érdekelt társaság meg van elégedve a maga dolgával, magyar részről nem fogják zavarni, kormányunknak fonto­sabb dolgai vannak, az osztrák kormánynyal pedig tárgyalásba ez ügyben nem hajlandó belebocsátkozni. * Sírkő leleplezése. Huber Károly sír­emlékét a kerepesi­ úti temetőben pünkösd vasárnap­ján délelőtt 10 órakor fogják ünnepélyesen leleplezni. A szobor és síremlék bizottsága holnap, vasárnap, délelőtt 11 órakor a nemzeti zenede termében ülést tart. Ekkor fogják az ünnepély sorrendjét meg­állapítani. * Kalotaszegi varrottas bútorok. Az An­drássy-úton méltán kelt általános figyelmet, a Kar­dos kárpitos kirakatában, az az égő vörös színnel varrt fodor-vászon bútorzat, mely a sétálók egész csoportozatját állitgatja meg. Oly sajátos, hogy nézni kell. Rövid időn e nemien még szebb látnivaló lesz ugyanott. Szintén Kardos D. fogja elkészíteni a »kisdednevelési kiállítás« számára a »Mária varrottas szoba« gyermek bútorzatot. Az erre vonatkozó raj­zokat már meg is küldő Gyarmathy Zsigáné úrnő­nek, ki azokat bemutatta Mária főhercegnőnek. Tel­jes tetszéssel találkozott s ma már készül is a pom­pás kivitelű bútorzat kelméje: créme-szinü fodor vásznon halvány-kék gazdag varrottassal s fehér-kék cifrázattal. Gyermek­szobákba azért is igen célszerű butorkelme ez, mert üres kefével akár minden áldott nap tisztára lehet kimosni. * Az országos vadászati védegylet tegnap délelőtt tartotta rendes évi közgyűlését a földmive­­lésügyi minisztérium tanácstermében. Gróf Nádasdy Ferenc elnökölt. Egerváry Gyula] titkár olvasta föl.

Next