Fővárosi Lapok, 1890. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1890-03-24 / 82. szám
ban kedvezne. Átalában a szabadelvűségnek, mely egykor a német közszellemben, irodalomban és mozgalmakban oly élénken hullámzott, több szerep fog juthatni a német politikai világban. És attól több melegséget kaphat az egész világrész levegője is. A fiatal császár, ki nemcsak »nagyatyja urá«nak hálás unokája, hanem a szerencsétlen és nemes Frigyes császárnak is egyre komolyabb gondolkozású fia is, mint »Reise-Kaiser«, már is sokat látott, tanúit, sok emberrel érintkezett és sokban felvilágosult. Egészen a jövő embere, mint az agg herceg egészen múltbeli gondolkozásé. Nem csoda, ha sokáig nem maradhattak egy kalap alatt. Kétségkívüli, hogy amiben Bismarck herceg mindig nagy volt és nagy is marad: külügyekben nem egyszer fog a fiatal császár Friedrichsruheba vándorolni, mert ott fogja találni a legjobb belső tanácsosát. De amiben Bismarck már elfogult és sikereitől és hatalmától el is kapatott lett, a belügyekben újabb gondolkozású kormányférfiakra fog hallgatni. A mint idősbár, egyre több befolyással lehet rá egy halottnak, az ő fölvilágosult szellemű atyjának is gondolkozása, akit meg élt és szenvedi, meg nem érthetett, mert nem is állt közel mellette, közöttük állt Bismarck. Akadtak már is elegen, kik a "mostani meghasonlást úgy tekintik, mint egy természetien erőszakosság nemezisét. De akármint van, akármily különös is hozzá szokni ahhoz, hogy ezentúl nem Bismarck lesz az általa egyesített Németország vezető szelleme, az bizonyos, hogy valamint a fák nem nőhetnek az égbe, a nagy emberek sem tarthatják meg folyvást egyenlőn hatalmukat. S aki oly roppant munkát végzett és sikert aratott, mint Bismarck, nyugodtan vonulhat a magányba, mert nagy és maradandó tettekkel irta be magát egy hatalmas nemzet hálájába, a világtörténet dicsőségébe és minden idők és nemzetek bámulatába. Ő volt és marad a mi időnk világpolitikájának tizenkét nagy munkát végezett Herkulese. 603 * Apróbb hírek. Jászai Mari asszony jövő kedden Aradon kezd meg vendégszereplést, első este Rákosi Jenő »Magdolná«-jában lépve föl. A népszínház legközelebbi látványos újdonsága, a »Hőköm Matyi« tündérmese, mely három felvonásból és 20 képből áll, francia darab s előkészületei már annyira haladtak, hogy ápril 11-én megtarthatják az első előadást. — Németh József, a népszínház komikusa, a jövő héten három estén vendégszerepelni fog Szegeden. — A párisi Choudens és fia cég Tombor Aladártól, a debreceni dalárda karmesterétől két zeneművet adott ki, a »Zrínyi« című magyar szimfóniát és egy »Bucsu-dal«-t, mi nem kis dicséret a magyar zeneszerzőre. — Demény Albert magyar Shakespeare-recitator tetszése mellett tartott szavaló-előadásokat az erzsébetvárosi gimnáziumban és tegnap a minta-gimnáziumban. Fővárosi hírek. * A főváros tisztelgése. Budapest fővárosa küldöttsége tegnap tisztelgett Tisza Kálmánnál és gróf Szapáry Gyulánál, ott bucsúzás, itt üdvözlés végett. Ráth Károly főpolgármester vezette a huszonöt tagú küldöttséget, mely elsősorban Tisza Kálmán volt kormányelnököt kereste föl. A főpolgármester meleg szavakkal fejezte ki a főváros köszönetét azért a támogatásért, melyben Tisza Kálmán a fővárost másfél évtizeden át részesítette, előmozdítva annak fejlődését, úgy hogy e tizenöt év fényes pontja lesz Budapest történetének; kiemelte, hogy a főváros mindig örömmel fog megemlékezni az időszakról, melyben Tisza Kálmán bölcs és igazságos kormányzása alatt állott. A jelenvoltak élénk éljenzéssel kísérték e beszédet, melyre Tisza Kálmán igen szívélyesen felelt, megjegyezve, hogy utódjánál is lelkiismeretes gondozásban fognak részesülni a főváros ügyei; ő pedig ezentúl is, más minőségben ugyan, mindig ott lesz, ahol a főváros javát kell előmozdítani. Szavait lelkesen megéljenezték s a küldöttség aztán gróf Szapáry Gyula kormányelnöknél tisztelgett, kit szintén Ráth Károly főpolgármester üdvözölt, kifejezve a fővárosi törvényhatóság bizalmát a kormányelnök iránt, ki tizennyolc évvel ezelőtt mint akkori belügyminiszter épen végrehajtója a főváros egyesítése nevezetes törvényének. Gróf Szapáry Gyula meleg hangon felelt, kiemelve, hogy mind a fővárosi törvény reformja, mind a közigazgatás körül a főváros javát fogja szem előtt tartani, hiszi, hogy egyetértésben fognak működni . Ígéri, hogy ő a maga részéről minden élességet kerülni fog. Különösen nagy hatást tett a küldöttségre, mikor a kormányelnök kiemelte, hogy a főváros iránti érdeklődését fölösleges bizonyítgatnia, ő is a fővárosban született, itt élt fiatalsága óta félszázadnál hosszabb időn át, ismerte a fővárost, mikor még kicsiny volt, látta fejlődését, közre is működött fejlesztésében s jövőre is szivén fogja viselni a főváros ügyét. Az élénk éljenzéssel fogadott beszéd után Ráth Károly főpolgármester bemutatta a küldöttség tagjait s rövid társalgás után a tisztelgés véget ért. * Műbarátok köre. A gróf Csáky Albinna úrnő, Fraknói Vilmos akad. alelnök, Justh Zsigmond írónk, ifj. Batthyány Géza és Feszty Árpád festőnk kezdeményezésére létesítendő kör tegnapi alakuló közgyűlése rendkívül fényes társaságot hozott össze az orsz. zeneakadémia dísztermébe, az irodalom és a művészetek felkarolása érdekében. Az elnöki széket gróf Csáky Albinné úrnő foglalta el, körülötte gróf Dessewffy Aurélné, Gálffy Geraldiné, Károlyi Viktorné, Károlyi Istvánná, Pálffy-Dani Lipótné, Pejacsevich Jolán és Katinka grófnők, Hegedűs Sádorné, gr. Zichy Jánosné úrnők, gr. Csáky Albin miniszter, Schlauch Lőrinc és Császka György püspökök, főrangúak, főrendiházi tagok, orsz. képviselők, irók és művészek sorakoztak. Csáky grófné azzal a kijelentéssel nyitotta meg a gyűlést, hogy a belépett tagok száma 350-nél többre megy s igy itt a megalakulás ideje. Majd gróf Batthyány Géza szólalt fel, lelkes szavakban magyarázva a kör célját s társadalmi életünk gazdagodását várva az irodalmi és művészeti szellem meghonosításától, különösen ha a mutatkozó nagy érdeklődés nem fog csökkeni. Az alapszabályok elfogadása után a közgyűlés három évre megválasztotta elnöknek gróf Dessewffy Aurénét, alelnöknek Lipthay Béla és Révay Gyula bárókat. A választmány tagjaivá lettek: gróf Andrássy Gyula, gróf Andrássy Tivadar és neje, ifj. gr. Batthyány Géza, gr. Batthyány Lajos, Beniczky Ferencné, gróf Bethlen Andrásné, Blaskovics Bertalan, gróf Csáky Albinné, Fraknói Vilmos, Fenyvessy Ferenc, Feszty Árpád, gróf Hadik Sándor, Hegedűs Sándorné, Herich Károlyné, Hubay Jenő, Justh Zsigmond, gróf Károlyi Gyuláné, Pallavicini Edéné őrgrófnő, Pejacsevich Katalin grófnő, Radisics Jenő, Rakovszky Géza, báró Révay Gyuláné, báró Rósay Simon, Strobl Alajos, gróf Széchenyi Béla, Szmrecsányi Miklós, Váradi Antal, gr. Wenckheim István, gróf Zay Miklós és neje, gróf Zichy Géza, gróf Zichy Jenő és gr. Zichy Nép. Jánosné. Gróf Desewffy Aurélné elfoglalva az elnöki széket, vázolta a kör legközelebbi tevékenységét. A grófné a versenyek idejére tavaszi ünnepélyt tervez, melyben a művészet valamennyi ága s az irodalom is közreműködhetik. E célból ma délelőtt 11 órakor választmányi ülés lesz a műcsarnokban az irodalmi, képzőművészeti, iparművészeti és zenészeti bizottságok megalakítására. Minden bizottság mellé három-három szakférfit kérnek fel, kiknek tanácsára és támogatására kiváló súlyt fektetnek. Az éljenzéssel fogadott programmbeszéd után gróf Zichy Jenő mondott köszönetet a mozgalom kezdeményezőinek, az új, nemesebb irányú társadalmi élet elősegítését ígérve. Az elnöknő azzal az örvendetes hírrel bocsáta el a közgyűlést, hogy Lyka Döme 50 db. tízfrankos aranyat ajánlott fel a körnek valamely pályadíjra. Az iparművészeti társulat tegnap báró Lipthay Béla elnöklete alatt tartotta évi közgyűlését. Az elnök kiemelte a megnyitóban, hogy a társulat tavalyi működése nem volt kielégítő. Ennek oka egyrészt a műiparosok kellő mozgékonyságának hiánya, mert még pályadíjak sem serkentik őket, másrészt a közönség közönye. Ajánlotta, hogy a művészeti iparral foglalkozóknak nagyobb mértékben adjanak munkát, a költséges szaklapra fordított öszszegek egy részét használják fel műipari cikkek vételére s ezeket aztán vagy eladnák, vagy pedig kisorsolnák a tagok közt. Megemlékezett arról is, hogy a társulat alelnöke, Ráth György kir. táblai tanácselnök, legfelső kitüntetésben részesült. Az igazgatósági jelentésnek tudomásul vétele után Pasteiner Gyula titkár előterjesztette a pénztári jelentést. A bevétel 4364 frt, a kiadás pedig 4183 frt volt; az idei költségvetésben 3802 frtnyi bevétel és 3730 frtnyi kiadás van előirányozva. A társulat vagyona 38,593 frt. Reményi Antal azt indítványozta, hogy műipari tárgyak vásárlására ne mint eddig 600, hanem 1000 frtot fordítsanak, a többletet a »Művészeti ipar« című közlöny dotációjából lehet levonni. Szalay Imre min. tanácsos is helyeselte, hogy a műipari cikkek vásárlására szánt összeget felemeljék, de ne tegyék azt a szakfolyóirat rovására. Végül kimondták, hogy a tárgyak vételére előirányzott összeget a befolyó jövedelemhez képest emeli föl. * Tisztelgés a földmivelési miniszternél. Az orsz. gazdasági egyesület küldöttsége tegnap tisztelgett gr. Bethlen Andrásnál, az új földmivelésügyi miniszternél. Gróf Dessewffy Aurél egyesületi elnök vezette a küldöttséget, kérve a miniszter jóindulatát az egyesület számára. Egyúttal megjelölte a földmivelési ügy terén a jövőben szükségesnek mutatkozó teendőket. Szólt az értékesítési viszonyok javításának, a termelés fokozásának szükségéről, a szőlőmivelésről, a kisbirtokosok helyzetéről és a mezőrendőri törvényjavaslatról. Kiemelte, hogy a gazdaközönség és a szaktestületek bizalommal tekintenek az új miniszter működése elé. Gróf Bethlen András miniszter hosszabban válaszolt. Köszönetet mondott az üdvözlésért és biztosította a küldöttséget, hogy az orsz. gazdasági egyesület jelzett programmjával ő is egyet ért. Minden intézkedésében, úgymond, szem előtt fogja tartani a gazdaközönség érdekeit, számit a gazdák és a szakegyesületek támogatására; nagy súlyt helyez a orsz. gazdasági egyesületre, mint a gazdasági érdekek országos testületére s az intézet intencióit mindenképen támogatni fogja. Gr. Bethlen András válaszát éljenzéssel fogadták a küldöttség tagjai, kikkel a miniszter egyenként kezet szorított és néhány szót váltott. * Személyi hírek. Gróf Szapáry Gyula kormányelnöknél mint belügyminiszternél tegnap az országos közegésségügyi tanács küldöttsége tisztelgett, dr. Korányi Frigyes elnök vezetése mellett. — Tisza Kálmán volt kormányelnöknél a horvát képviselők is megjelentek búcsútisztelgésre, köszönetet mondva a horvát ügyek iránt tanúsított jóakaratáért. Gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter már aláírta a szerződést, mely szerint az állam évi 12.000 írttal fogja segélyezni a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollegiumot. — Jankovich Gyula kúriai biró, ki üdülés végett Meranba utazott, e napokban ott, mint sajnálattal értesülünk, súlyosabban megbetegedett. — Gróf Pongrácz Károly orsz. képviselő, ki eddig pártonkivüli állást foglalt el, belépett a szabadelvű párti körbe. — Körösi József, a fővárosi statisztikai hivatal igazgatója, ki negyedévi szabadságidővel Olaszországba utazott, egéssége helyreállítása végett további négy havi szabadságidőt kapott. — Dr. Halász Sándor a postatakarékpénztárhoz első, Baross Géza pedig másodtitkárrá neveztetett ki. Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársaság tegnap tartotta évi közgyűlését, melyen a 22-dik üzletévre vonatkozó zárszámadásokat és jelentéseket terjesztették elő. Cséry Lajos elnökölt. Az igazgatósági jelentésből kitűnt, hogy az elmúlt év üzleti eredménye kielégítő, sőt a tiszta jövedelem még jobb, mint a megelőző évben. A hírlapok jövedelme csökkent, de emelkedett a könyvkiadó üzleté és a nyomdáé. Ezúttal 92,718 frt 27 kr. a nyereség, miből 79,737 frt 72 kr. kerül kiosztásra a részvényesek * Hazai irodalom, művészet. * A várszínház mai előadása kiváló érdekű. A nemzeti színház nagyhatású újdonsága, a »Frou- Frou« kerül színre s a darabnak ez Budapesten negyedik ismétlése. Budán közvetlenül a nemzeti színház előadásai után még nem igen adtak ily érdekes darabot. A budai ref. templom javára, Tisza Kálmánná szül. Degenfeld Ilona grófnő közbenjárásával kivételt tett ezúttal a nemzeti színház igazgatósága. Márkus Emilia asszony művészetében is rég nem gyönyörködtek a budaiak. A darabot nem is adják többé ott ez évben. A páholyok mind elkeltek már s estére bizonyára megtelik az egész színház * „Racine költészete.“ Haraszti Gyula kassai állami főreáliskolai tanár jelenleg Párisban időz román filológiai tanulmányok végett. Egyszersmind legújabb munkájához, mely Racine költészetét tárgyalja, feldolgozandó anyagját gyarapítja. »André Chenier költészete« után, melyet tőle közelebb az akadémia adott ki, ez új műben is igen értékes dolgozatot várhatunk. * A magyar zeneiskola tanárai tegnap hazai zeneszerzők műveiből hangversenyt rendeztek az intézet váci körúti helyiségében. A változatos műsort Dunkl J. N. és Káldy Gyula nyitották meg, zongorán előadva Goldmark »Három zenekép «-ét. A tetszéssel fogadott szám után Csillag Ármin és Sárváry Irma k. a. jeles készültséggel játszották el Erkel- Vieuxtemps hegedűre és zongorára írt »Magyar kettős«-ét. Vadasi Józsa k. a. intézeti növendék terjedelmes hanggal énekelte el Egressytől a »Csalogány bucsújá«-t. A hangversenyt Késmárky Árpád vonósnégyese zárta be, melyet a szerzőn kívűl Csillag Ármin, Gáthy Zoltán és Wilmouth Bódog adtak elő összevágóan. A szépszámú közönség a műsor minden száma után kifejezést adott tetszésének. Az ixi zeneintézet fejlődésre képesnek mutatkozik s a magyar zenének gondos ápolója. * Első fellépés, búcsúzás. Az egyik Szegeden, a másik Debrecen színházában folyt le. Szegeden a békési alispán leánya, Jancsovits Margit k. a. tette első színpadi kísérletét Eliz szerepével a »Suhanc«-ban. S a debüt várakozáson felül sikerült. Azt várták, hogy egy úri hölgy nem lesz elfogódott, megijedt gyermek a lámpák előtt sem, de hogy azt a hatást tegye elevenségével és kellemes, csengő énekével, mintha már nem is első szárnypróbálgatását tenné, azt alig hihették előre. Dalait megismételtették, őt magát két szép bokrétával tüntették ki. — A búcsúzás Debrecenben ment végbe. Tőkés Emilia asszony, a társulat elegáns anya-színésznője mondott búcsút a színpadnak harmincnyolc évi működés után. A vidéki színészetnek distingvált jelensége volt, eleme a szalon-darabok. Búcsú-felléptéül a »Napam aszszony«-t választó, melynek ez volt jól sikerült debreceni premiere je. A közönség elárasztó a távozót koszorúkkal, virágokkal, tapssal. A társulat a színpadon búcsúzott tőle. Somló Sándor intézett a távozóhoz szép beszédet, a pályatársak emléktárgyát pedig Molnár László nyújta. Az est folyamán vége-hossza nem volt a tapsnak.