Fővárosi Lapok, 1890. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1890-03-31 / 89. szám
Hazai irodalom, művészet. * „Úti képek a műveit nyugatról.“ Dr. Szentkláray Jenő érdemes történetírónk most mutatja be magát először mint útleiró. Művét azzal a szándékkal bocsátá közre, hogy a nagyközönségnek tüzetes leírást nyújtson a középeurópai művelt külföldről, s a mellett, hogy ismeretfejlesztő olvasmányt adjon kezébe, egyúttal helyesen tájékoztató útikalauzzal is szolgáljon. Elvezeti az olvasót a nevezetesebb nyugati városokba, bemutatja azok emlékeit, gyűjteményeit, kulturális intézményeit, szellemét sat. Őszintén elmondja, mi jót vagy rosszat tapasztalt, mi ránk nézve tanulságos vagy kerülendő. Tájleírásai szemléltetők s könyvében bár sok ismert dologról beszél, újszerű a felfogás. A párisi világtárlatról is ad képet. E könyvével, mely főleg katholikus olvasóknak van szánva, szép emléket állított negyedszázados írói működésének. A csinosan kiállított kötet ára harmadfél forint. * „Toldi szerelme.“ Mihalovich Ödön maga mondja el a »Pesti Napló«-ban, hogy ily című dalművéből,melyhez a szöveget Arany remekéből Csiky Gergely dramatizálta, Ábrányi Emil írt bele lírai részleteket s Dóczi Lajos fordítja németre, két felvonást már megkoponált és hangszerelt, őszre alkalmasint a harmadikkal is elkészül, igy a jövő téli idényben színre kerülhet s »geniális barát«-ja, Mahler igazgató bizonyára jeles előadásban fogja bemutatni. Azt mondja még magáról és művéről a zeneszerző, hogy midőn vagy három évvel ezelőtt a harmadik operáját befejezte, (melyek közül eddigelé csak egy került színre, Drezdában és nálunk: a »Hagbarth és Signe«,) művészi fejlődését, e munkálkodása közben szerzett ismeretei és tapasztalatai által »a tökély ama sokáig vélte megérettnek, hogy megbízhatott magában egy nemzetéhez méltó művet, magyar dalművet szerezni.« Ennek zenei és drámai iránya is azonban a Wagner Rikhárd nagy művészeti elvén alapszik, s — mint előre megjegyzi — aki kizárólag nemzeti jellegű zenét vár tőle, az csalódni fog, mert főszemélyeit ugyan nemzeti színezetű motívumokkal emelte ki, de minden egyebet, a cselekvény alapját képező szenvedélyt mint általános emberi érzéseket zeneileg egyetemes nyelven igyekezett kifejezni. Végül óhajtja, hogy szigorú, de igazságos bírák lássanak törvényt felette. Mi a nemes becsvágyó zeneszerző és operaházi játékrendünk érdekében egyebet óhajtunk már előre is. Azt, hogy a zeneszerző bármily stílben, (mert végre nem ez a fődolog,) olyan sikerült drámai zenét irt legyen, mely hasson a képzelemre és szívre egyaránt. Akkor igazságtalan bírák sem tehetnek ellene semmit, mert a tetszés, a siker dönt. Egy igazi költőt sem nyomhatott még el a kritika, mert nagyobb hatalom annál a múzsa ihlete és a színházi »sokfej« ítélete. * »A gymnasium és a görög nyelv.« Pár nap múlva ily című munka fogmegjelenni Hornyánszky Viktor akadémiai könyvárusnál, nagyérdemű tudósunk Hunfalvy Páltól. Az író neve bizonyossá tehet mindenkit a mű irányáról. Mikor Trefort miniszter vetette föl a kérdést, (mert ő is fölvetette több évvel ezelőtt, hogy a középiskolában nem kellene-e megszüntetni a görög nyelvtanítást, mint kötelező tantárgyat : akkor is Hunfalvy Pál szállt ki legerélyesebben e szándék ellen. Most is ő támadta meg legélesebben a minisztert, szándékát valóságos merényletnek nevezve, s a szaktanácskozmánynak hátat fordítva, azzal búcsúzott gróf Csákytól: »Én csak azt mondom, nem művelt ember az, a ki görögül nem tud,« mely kifejezés vajmi művelt nyilatkozat akkor, ha például a miniszter nem tud. De hát Hunfalvy Pálnak sokat meg lehet bocsátni valóban nagy tudományáért. Az ő lelkesedése legalább nem affektáció. Tény, hogy alaposan tud görögül, fordította Platont, eredetiben búvárta az attikai szellem és finomság kincseit, továbbá erős híve a német paedagogiai eszméknek. Tudni lehet tehát, hogy miket fog új művében mondani. De azért, hogy minden húsz évben kaphassunk az iskolából egy vagy két Hunfalvy Pált, mégis bajos pár százezer gimnazistát ugyanez idő hosszán át a görög nyelvtannal eredmény nélkül fárasztani, holott azt az időt gyömölcsözőbb valamire is lehet fordítani. * Kossuth uj könyve. Kossuth Lajos »Iratai nak« tíz évvel ezelőtt megjelent három kötetét nem sokára újabb három kötet követi. A kiadó cég, az Athenaeum, már a napokban közrebocsátja az új előfizetési felhívást, melyhez csatolva lesz a nagynevű szerzőnek saját nyilatkozata is e cím alatt: »Néhány szó újabb irataim tárgyában.« Az új három kötet az 1860 — 67-diki korszak eseményeit tárgyalja, vegyítve reminiszcenciákkal az 1848-ki korszak kiváló alakjaira, nevezetesen: Széchelyire, Wesselényire és Andrássy Gyulára. * Zene-matinée. Beliczay Gyula zeneszerző és az orsz. zeneakadémia tanára tegnap látogatott matinéét rendezett lakásán tanítványaival, újabb bizonyítékát nyújtva kiváló paedagogiai képességének. Hat fiatal hölgy látta el a programmot. A tanítványok közül legelőrehaladottabbak: a Bignio nővérek, Bignio Lajos jeles énekesünk leányai és Török Sarolta k. a. Bignio Emma k. a. ízléssel és fejlett technikával játszott Chopintől és Godardtól, Bignio Irma k. a. pedig Beethoven, Schumann és Liszt darabjaiban hallatott briliáns és átérzett előadást. Bármely nyilvános hangversenybe is illett volna Liszt »Preludes«-je, két zongorán előadva Török Sarolta kisasszonytól és mesterétől, Beliczay Gyulától. A többi tanítványok: Kurz Irma, Beliczay Etelka és Werderber Irma kisasszonyok szintén tehetségesek és szorgalmasok s a jó vezetés mellett sokra fogják vinni. A matinéé megnyitójául Schubert »Rozamunda«nyitánya, befejezőjéül a »Mesterdalnokok« élőzenéje szolgált, zongorán nyolc kézre előadva Beliczayné úrnő vezetése alatt. Az egyes számok megérdemelt zajos tapsban részesültek. A legközelebbi matinéé ápr. ,13-án lesz. * Apróbb hírek. Jászai Mari asszony, hir szerint, a nyáron Aradi Gerő társulatával meg fogja látogatni a nagyobb vidéki városokat, bemutatva öt-hat kiválóbb szerepét. — A »Hozomány nélkül«, Szemere Attila vígjátéka, a második és harmadik előadáson nagy közönség előtt és tetszés mellett került színre a nemzeti színházban. — Az orosz daltársulat holnapi népszínházi hangversenyén Nádia k. a. olyan magyar dalokat is fog énekelni, milyeneket tőle eddig még nem hallottak. — V. Margó Célia asszony nyárára Csóka Sándor színtársulatához szerződött. Fővárosi hírek. * Az évnegyed utolsó száma a mai. Midőn e helyen is felhívjuk a »Fővárosi Lapok« közönségét az előfizetés megújítására, egyszersmind szokásunk szerint előre bejelentjük, hogy az új évnegyedet milyen közlésekkel fogjuk megnyitni. A holnapi szám tartalmában lesznek: »Vallomás«, lírai költemény, Endrédi Sándortól; »M i s e r e r e«, tanulmánynak nevezett egyptomi tárgyú, költői hangú elbeszélés, Justh Zsigmondtól; »Az ír leány«, az élénk tollú C Cassot érdekes szövevényű francia elbeszélése ; a tárcában Vadnai Károly akadémiai bíráló jelentése a Karátsonyi-pályázatról és egy jutalmat nyerő eredeti vígjátékról. Egy hét múlva Gyarmathy Zsigánétól kezdünk közleni egy meleg kedélylyel irt beszélyt »A lélek« címmel. Folytonos törekvésünk olvasóink ízlését érdekes és értékes szépirodalmi művekkel, változatos tárcákkal és bő hírrovatokkal elégíteni ki s egyszersmind a »Fővárosi Lapok«-at folytonosan fentartani azon a színvonalon, melyen a művelt közönség irodalmi rokonszenvét megnyerte s azt immár huszonhetedik esztendeje bírja. * Virágvasárnapja tegnap a fővárosban anynyira megfelelt a nevének, hogy szinte meghökkentett kissé. Hoz-e majd a május ehhez hasonló napot ? Mert szebbet, enyhébbet nem hozhat. Az egész város özönlött ki a szabadba s nemcsak a városliget volt tele, hanem a budai hegyek is megteltek kirándulókkal, kik gyönyörködve élvezték a bámulatos gyorsasággal fakadó, fejlődő természetet. Roppant közönség hullámzott az Andrássy-úton csak úgy, mint a budapesti korzón, hol a tavaszi kép teljességéhez csak az kellett volna, hogy a kioszk is nyitva legyen. Mondják, hogy erről volt is szó, de az atyailag gondoskodó hatóság nem engedte meg, mégpedig olyan indokolással, hogy reggel mégis csak hűvös van még, a közönség meghűtené magát. Az időjelző intézetek is jósolják, hogy a legközelebbi napok is ugyanilyen mosolygó napsugaras időt fognak hozni. * Templom megáldása. A lipótvárosi bazilika azt a részét, hol ideiglenesen az istentiszteleteket szokták tartani, a napokban egészen újjáalakították. Ünnepélyes megáldása tegnap fél 10-kor ment végbe. Nagyszámú közönség volt ez alkalommal jelen a bazilikában s az egyházi szertartást Bogisich Mihály budavári prépost-plébános végezte nagy papi segédlet kíséretében. Az oltár előtt a pontifikáló pap kíséretével együtt térdepelve több zsolozsmát mondott el s azután körüljárva a templomot, annak falait megszentelte és megáldotta. Az ünnepélyes egyházi szertartásnak fél 11-kor volt vége. * Lenni vagy nem lenni, ez a hamleti kérdés foglalkoztatja most a gazdakört. A régi »Nemzeti kör «-ből, az egyik legrégibb kaszinónkból alakult kör egy ízben fuzionált már egy valóságos gazdakörrel, de az egyesülés nem tudott újabb életet önteni belé. Jelenleg a feloszlás stádiumában van s a tegnap, Bujanovich Sándor elnöklete alatt tartott közgyűlés ez okból nem is választott senkit a lemondott elnök, gróf Szapáry István helyére. A tagdíjakból befolyó jövedelem alig fedezi a dologi kiadásokat s a Peregriny János titkár által felolvasott igazgatósági jelentés ajánlja a beolvadást az orsz. magyar gazdasági egyesületbe, hol vagyonát mint külön alapítványt kezelnék. Az indítvány fölött az ápr. 27-ére kitűzött rendkívüli közgyűlés fog határozni. * Bucsúlakoma. Ráth Györgynek, a kis tábla nyugalomba vonult érdemes tanácselnökének tiszteletére bírótársai lakomát rendeztek. Jelen voltak a tábla negyedik polgári tanácsának összes tagjai, Horváth Jenő tanácsvezetővel, továbbá Karap Ferenc főrendiházi tag, Blaskovich István, a kereskedelmi és váltótörvényszék elnöke, Oeffner Ferenc és Puky Gyula kúriai birák sat. Az első felköszöntőt Csathó Ferenc mondta az ünnepeltre. Vajkay Károly kir. táblai elnök, kit betegeskedése tartott távol, szívélyes levélben búcsúzott. Horváth Jenő Ráth családjának egésségére ürítette poharát, Káplány Géza kir. táblai biró pedig elszavalta ez alkalomra irt búcsúzó költeményét, melyet a jelenvoltak mindegyike megkapott. * Személyi hírek. A király ő felsége a saját és a királyné ő felsége nevében 150 fiot küldött az idei pestmegyei bálrendező bizottságnak. — Edison Tamás, a nagy feltaláló még a tavaszon eljön Budapestre is; innen több napi időzés után Konstantinápolyba megy. — Josipovich Imre horvát miniszter fővárosunkból Bécsbe utazott. — gróf Bethlen András földművelésügyi miniszter kiterjeszti a kulturmérnökség működési körét a városok vízvezetéki s hasonló ügyeire is, melyben a városok eddig külföldi szakértőhöz voltak kénytelenek fordulni. — Dr. Szlávy Olivér orsz. képviselő már annyira fölépült betegségéből, hogy ismét átvehette ügyvédi irodája vezetését. — Báró Jodianer Albert hitbizományt alapit komjáti uradalmából s e végből már folyamodott is illetékes helyre. * A csendes, zajtalan működés évének mondja az írók és művészek társasága tegnapi közgyűlésén felolvasott jelentés a tavalyit. Káros hatással volt a lakásváltoztatás, mert elszoktatta a tagokat a kör helyiségeinek látogatásától, mi még később is éreztette utóhatását. A téli idény alatt az influenza miatt elmaradtak a tervezett estélyek s igy mindenkép tétlenségre volt kárhoztatva a társaság, melynek néhány buzgó támogatója is elhunyt. A bevételek 12,205 frtot, a kiadások 7136 irtot tettek, a társulat vagyona 4880 frt. Az idei költség-előirányzatban 10,071 frt bevétellel 7100 frt kiadás áll szemben. A közgyűlés örömmel hallotta a kedvező anyagi helyzet hírét és az írói és művészi körök nagyobb érdeklődésének felkeltésére buzdította a választmányt. A tisztújításon ismét megválasztották elnöknek Paulay Edét, alelnököknek Komócsy Józsefet és dr. Váradi Antalt, igazgatónak Szokner Antalt, titkárnak Dolinay Gyulát; a választmányt 30 taggal alakíták meg. * Csipősködés folyt a budapesti ügyvédi kamara tegnapi közgyűlésén. Az igazságügyminiszter véleményt kért a Plósz-féle javaslatról a sommás eljárás ügyében. A kamara bizottságot küldött ki a javaslat megbírálására s a bizottság többsége nem járult hozzá a javaslathoz, mert az előadó szerint nincs szükség toldozás-foldozásra, hanem teljes alkotásra, a javaslat pedig csak részleges munka. Csípős megjegyzéseket tett az előadó a »csonka szóbeliség« védőire, kik fiatalos radikalizmussal vegyült opportunizmussal kívánják elfogadtatni a javaslatot. A kisebbségi vélemény előadója sem maradt adós, kiemelte, hogy a többség kicsinyes szempontot és jelentéktelen érveket kíván túlsúlyra emelni és ellentmond önmagának: felpanaszolja három oldalon a részleges reform bajait, végül pedig örömmel üdvözli. A kamara a többség véleményét fogadta el. * Részvénytársulati közgyűlések. Az Adria magyar tengeri hajózási részvénytársaság tegnap Burchard Konrád elnöklete alatt tartotta közgyűlését. Az igazgatóság jelentése szerint a társulat tavaly oly eredményt ért el, mely fennállása óta a legkedvezőbb: tiszta nyeresége 187,191 frt. A tartalékalapot 100,000 frtra emelték s az esedékes szelvényeket 8 forintjával váltják be. A közgyűlés megadta a felmentvényt s a felügyelő-bizottság tagjait újra megválasztotta. Az általános vagyonkölcsönző társulat tegnapi közgyűlésén Pontzen Ágost elnökölt. Tavaly a társulatnak 141,670 frtnyi tiszta jövedelme volt, miből a részvényeseknek 24.000 frt jut. A közgyűlésen melegen emlékeztek meg a felügyelő-bizottság elhunyt elnökéről, néhai Viss Imréről. Az első magyar szövő- és kötőgyárrészvénytársaság tegnapi közgyűlésén, melyen Németh Imre miniszteri tanácsos elnökölt, kedvező üzletévről számoltak be. A társaság Vácott új gyárat állított fel és bár ez sok kiadással járt, a részvénytőke teljesen épségben maradt. A jelentéseket jóváhagyólag vették tudomásul. * Hymen: Schwartz Izidor budapesti bankcégvezető tegnap tartotta esküvőjét Rosenfeld Vilma kisasszonynyal, Rosenfeld Nándor nagykereskedő leányával. A szertartásnál a fővárosi nagykereskedői világ számos tagja volt jelen. — Dr. Oesterreicher Móric fővárosi ügyvéd jegyet váltott Auer Klára kisasszonynyal, Auer Dávid nagykereskedő leányával. * A budapesti rabsegélyző egylet a közönség részéről egyre jelentékenyebb pártolásban részesül. Tavaly a rendes tagok száma 234-ről 520-ra emelkedett, a bevétel pedig 1691 frt volt. Az egylet * 653