Fővárosi Lapok 1894. október (271-301. szám)

1894-10-13 / 283. szám

Az Elemi és technikai gyakorlatok minden lapján­­ott van nyoma a biztos, éles szemű paedagógusnak, a­ki belelát a fiatal zongorázó veséjébe és ismeri a kezdő­ ujjnak minden csöppnyi rándulását. Céljai nem kisebbek, mint, hogy száműzze a pongyolaságot, és a növendéket fölébe emelje a középszerűségnek. Ennél ideálisabb céljai paedagó­gusnak nem lehetnek. E végből állítja föl Zimay szigorú és mégis elasztikus elmélettel ujj-rendszerét. Eszünkbe jutott, hogy a — nézetünk szerint, — első rendszeres Fingersatz-ot szintén egy magyar származású zenész-notabilitás állította fel. Hummelt értjük. Ennek vagy hetven esztendeje. Úgy Hummelnek ide vonatkozó munkáját, mint az egész bécsi figuráló iskolát elnyelte az idő és a nagy stílű virtuózok. A Liszt-Tausig-Bülöw triász mesterileg fejlesztette tovább az ujjak tudományát, de egyúttal kizökkentette azt szisztematikus sarkaiból. Ezzel a kitéréssel tartoztunk Hummel emlékének. Zimay műve úgy indul, mint egy hamisítatlan orga­nikus rendszer. A hangsor belső természetéből fejleszti ki methódusát. A hangsorok alakulása, egymás közti rokon­sága, a hármas, továbbá uralgó és szűkített hetes hangza­­tok — fölbontva és mindenféle fordításokban — a legvilá­gosabban és okszerű egymásutánban jelennek meg a növen­dék előtt. Az ujjrakás univerzális jelentőségét nem szükséges fejtegetnünk. Hisz Bach óta egész irodalma támadt. Sőt legújabban még a fúvó­ hangszereknek (és nemcsak azoknak a fúvóknak, melyek ventilekkel és pistonokkal leggazdagab­ban megáldvák) ujjrendszere is erősebb irodalmi lendületet vesz. A növendék persze ősidőktől fogva szent borzadálylyal tekint a szigorú ujjrendszerre, nem is sejtve, hogy a­mit ő az érett játékosnál művészi »fluidum«-nak vél, mennyire visszavezethető ez az ujjak bölcs regulázására. Ujonghat a leányka és ifjú, kit egy olyan logikus, átlátszó rendszer avat be a skála titkaiba. Ha ismernék azokat a régibb, görög nevű szörnyetegeket, a chiroplast-ot és dactylion-ot, eze­ket az ujjképző masinákat! Menten kiengesztelődnének min­dennel, a­mi nem masina. De Zimay nemcsak mint jeles paedagógus mutatkozik itt be, hanem mint tökéletesen kifejlett érzékű zenész. Jól tudja, hogy a növendéket csábítja a ritmus és ő ezt a pikáns ízt nem vonja meg az iskolai tápláléktól. Mi soha nem tud­tuk élvezni Köhler dolgozatát, mely külön tárgyalja a Fingersatz-ot és a­mely ép olyan száraz, mint Köhler megannyi etude-je. Jól is teszik már azok a zeneiskolák, kik Köhlert lassanként ad acta teszik. Viszont igazságtalanul hanyagolják el legújabban a honfitársak Cramer Schule der Fingerfertigkeit­ gét (nagy zongoraiskolája második ré­szét), mely ép oly érdekes, mint a­milyen hangulatos Cra­mer számos etude-je. Van Tausignak egy posthumus mun­kája (ha jól emlékszünk: »Technikai gyakorlatok«), mely sok, igazán szellemes részletet nyújt, de amely nem oly szerves, mint a minőnek a Zimay műve indul. Nem minden irigykedés nélkül gondolunk ama zene­­referens-kartársainkra, kik a későbbi évtizedekben a Zimayé­­hoz hasonló rendszeren felnőtt növendékeket fognak ex ejre hallgatni az intézeti hangversenyeken és nem fognak boszan­­kodni annyi slendrián miatt, mint a­mennyi napjainkban burjánzik. Nincs is kétségünk benne, hogy Zimay László műve meg fogja tenni útját az egész országban, az országnak mindama helyein, a­hol a zenekultúra hajlékra talált és a hol ez a kultúra elszórja egészséges magjait. Molnár Géza: * mindenütt nagy hatást keltett. A hangversenyekben közre­működnek: Káldy Gyulán kívül Kuli­ffay Iza­bella zenetanárnő, B.. Pataki Rózsa úrnő Káldy egyik kiváló tanítványa, és Várady Sándor a kir. operaház tagja. Hangverseny előadások minden hét szombatján és vasárnapján lesznek. A körút október 13- án Körmöcbányán és 14-én Selmecbányán kezdő­dik s folytatják Rimaszombat, Pápa, Körmend, Ka­locsa, Kunhalas, Zenta, Baja, Zalaegerszeg, Tapolca, Székesfehérvár, Veszprém, Szegzárd,Kaposvár, Nagy- Kanizsa, Losonc, Salgó-Tarján, Balassa-Gyarmat és Ipolyság városokban. * Színészet a Szepességben. Levelezőnk jelenti Lőcséről a következőket: Bokody Antal, a szepességi színkerület igazgatója, Késmárkról ide érkezett és Sudermann Otthon­ával kezdte meg 40—45 estére tervezett előadásait. Társulatával hetenkint három estére a szomszédos Iglóra rándul át. A lőcsei szin­­pártoló egyesület a maga pénztárából s az esetről­­esetre kieszközölt állami segélyből évenkint körül­belül 1000—1200 frttal támogatja a magyar színtár­sulatot, melyre itt valóban magyarosító misszió vár, úgy hogy a német színészeket már egészen kiszorí­tották a Szepességből. — Ezzel kapcsolatban meg­említem, hogy képviselőnk, Csáky Kálmán gróf ötven irtót bocsátott az egyesület rendelkezésére oly célból, hogy e szegény sorsú és nem magyar anyanyelvű középiskolai tanulók és iparostanoncok közt oszszon ki színházi jegyeket. Ezt az összeget Csáky Gyula gróf főispán s a közművelődési egyesület száz íróra egészítette ki. Ez, azt hiszem, nem utolsó eszköze a magyar szó megkedveltetésének, főleg az olyan tri­­lingvista vidéken, amilyen a Szepesség. * Kamarazene. A Grünfeld Waldmann-Faludy- Willmouth-réli vonós négyes társaság három kamara­zene estélyt rendez a Vigadó kistermében november 14- én, december 12-én és január 23-án, Zilahyné Singhoffer Vilma asszony, Székely Irén k. a. Göczy Rezső, Major Gyula és Polonyi Elemér közreműkö­désével. A műsor a következő: I. estély: 1. Divorak vonós­négyes (f-dúr) 1-ször uj. 2. Dalok, énekli Z. Singhoffer Vilma assz. 3. Sinding : zongora ötös (1-ször, ujj Zongora : Göczy R. II. estély: 1. Haydn vonós négyes (D-dúr). 2. Schütt Luite zongora-hegedűre (1-szer, uj.) Zongora Po­lonyi E. 3. Grieg vonós-négyes (G-moll). III. estély. 1. Major zongora-ötös (kézirat, uj.) 2. Dalok, énekli Székely Irén k. a. 3. Beethoven-hetes. Bérelni lehet­­. hó 15-étől kezdve Méry B. zeneműkereskedésében (Dorottya­ utca 7. sz.) * Új première-claque alakult Párisban és szol­gálatait felajánlotta az igazgatóknak és szerzőknek. Ezer frankot kíván ötven, 1400 frankot hetvenöt, 1700 frankot száz claqueur »közbelépéséért.« Ezen­­fölü­l igényt tart szabad bemenetre és a kéziratnak, illetve könyvnek előzetes átengedésére — a sikeres és célirányos működés érdekében. * A filharmóniai társaság értesíti régi hangverseny­bérlőit, hogy helyeiket csak f. hó 25-éig bezárólag tartja fenn, és az addig ki nem váltott jegyeket az új bérlőknek bocsátja rendelkezésére. * A kiállítási színház. A milleniumi kiállítás előadó-művészeti csoportbizottságai, mint értesülünk,­­ma gróf Zichy Géza elnöklete alatt ülést tartottak. Ez ülés legérdekesebb tárgya a kiállítási színház tervének megvitatása volt. Az ülés elején báró Vé­­csey Sándor lemondott alelnöki tisztéről; helyébe gróf Széchenyi Imrét választották meg, kit Vadnay Károly melegen üdvözölt. Szilágyi Lajos műszaki tanácsos, mint előadó, igen érdekes előterjesztést tett a kiállítási színházra vonatkozólag. Az eszmét pár­tolták Bartók Lajos, Mihalovich Ödön és báró Vécsey Sándor, míg ellene Vadnay Károly, Nádai Ferenc és id. Ábrányi Kornél szóltak. Végül öttagú bizottsá­got küldtek ki, mely a kérdéssel tüzetesen fog foglalkozni és azután részletes előterjesztést tesz. A bizottság tagjai: Báró Vécsey Sándor, Szilágyi Lajos, Káldy Gyula, Alszeghy Kálmán és Nádai Fe­renc. Szilágyi Lajos előadó közvetlen érintkezésbe fog lépni a kiállítás igazgatóságával, be fog pillan­tani a kiállítás helyrajzába és a műszaki főnökség­gel egyetemben megállapítja a színház számára eset­leg szükséges területet, a költségvetést stb. Hogy a színházat akár hangverseny­teremmel, akár egyéb helyiségekkel és egyéb célokra miként kontemplálják, az mind a későbbi számításoktól és megállapodások­tól függ. * Káldy Gyula, a magyar zeneiskola igazgatója, történelmi hangverseny körútját az őszi és téli sai­­sonban is folytatja. A régi magyar harci dalokat és verbunkosokat mutatja be, melynek előadása eddig :iA Egyletek és társulatok. * A Petőfi-társaság folyó hó 14-diké­n (vasárnap) délelőtt 10 órakor az akadémia első emeleti termében fel­olvasó ülést tart. Tárgyak: 1. A magyar dráma jövője. (Értekezés.) Irta és felolvassa Palágyi Menyhért r. tag. 2. Költemények. Irta és felolvassa Endrődi Sándor r. tag. 3. A becsület. (Rajz.) Irta­ és felolvassa Jakab Ödön r. tag. 4. Költemények E. Kovács Gyula r. tagtól. 5. Kardos Jula. (Elbeszélés.) Irta Gyarmathy Zsigáné r. tag; felol­vassa Rákosi Viktor r. tag. 6. Folyó ügyek. * Berzsenyi-szobor Szombathelyen. A szombat­­helyi Berzsenyi-körnek dr. Károlyi Antal alispán elnöklete alatt a napokban közgyűlése volt, amelyen elhatározták, hogy a szobor­alap gyarapítására még e hó folyamán hang­versenyt rendeznek. Körmendy Zoltán pénztáros kijelen­tette, hogy a szoborra eddig ötezer forint gyűlt össze , mint hogy azonban a szobor ércbeöntése és fölállítása nyolcezer forintba kerül, a gyűjtést folytatni kell. A közgyűlés úgy intézkedett, hogy első­sorban a vármegye nagybirtokosait kérjék fel adakozásra. A beküldött négy szoborminta közül a Kiss György, budapesti szobrászé tetszett legjobban. * A Márta-egylet választmánya a szünidők után tegnap tartotta első ülését. Különös érdeklődést keltett az egyesületnek a Ferenciek­ bazárjában berendezett cselédköz­­vetítő-intézete forgalmáról szóló kimutatás, melyet Fekte József igazgatósági tag, az intézet buzgó felügyelője, ter­jesztett elő. Az intézet négy hónap alatt 408 cselédet he­lyezett el. A bevételek, mivel a cselédeket ingyen vagy igen csekély díjért helyezik el, 350 forintot tesznek ki, míg a ki­adások, melyekben a berendezési költségek is benne vannak, 740 írtra rúgtak. A cselédek által fizetett 93 írt 02 krt a cseléd­segélyalapra fordítják. Mivel a cseléd­keresők száma igen nagy, az egyesület a jövő év elején lehetőleg a lipótvárosi részben a második közvetítő-intézetet nyitja meg s egyúttal lépéseket tesz a cseléd-menedékház létesítésére. Az egylet a Krónika. * Az új fertőző kórház. A barokkórház helyett épült Szent László-közkórházat nemsokára átadják rendel­tetésének. Ebben a kórházban kizárólag fertőző betegségben szenvedőket fognak ápolni s tekintettel eme betegségek raga­dós voltára, a kórház csakis ily betegek részére lesz hozzá­férhető. Hogy a közönség a kórházat s annak belső beren­dezését mégis megismerhesse és magának előzetesen meg­nyugvást szerezhessen arról, hogy a fertőző bajokban szen­vedők elhelyezéséről a jogos igényeknek megfelelő módon gondoskodva van, a főváros tanácsa elhatározta, hogy a Szent László-kórházat két héten a közönség megtekintésére átengedjék. A kórházat e hó 15-dikétől két héten át bárki megtekintheti. Megemlítjük itt, hogy dr. Müller Kálmán egyetemi tanár kórházigazgató, e hó 14-dikére meghívta a sajtó képviselőit a kórház megtekintésére. * Megint egy repülőgép. Ganswindt Hermann, az ismert nevű német feltaláló, már régóta fáradozik egy repülőgép feltalálásán. Berlinből most azt írják, hogy Ganswindtnek félig-meddig sikerült a problé­mát megoldania. A feltaláló Berlin közelében lévő schönebergi műhelyében, a napokban a császár uta­sítására megjelent egy katonatisztekből álló szak­­bizottság élén a porosz vezérkari főnök s meg­vizsgálta a készülőfélben levő repülőgépet. A bizott­ság az új repülőgépről oly kedvező jelentést tett II. Vilmos császárnak, hogy az a feltalálónak rögtön ren­delkezésére bocsájtotta a katonai vasútépítő szakosz­tály műhelyeit, hogy repülőgépét ott fejezze be. Gan­swindt repülőgépe szerkesztésénél abból az alaptétel­­­ből indult ki, hogy a gépnek a képzelhető legnagyobb­ szárnyfeszítés, szilárdság és pontosság mellett minél csekélyebb súlyúnak kell lennie. Ezt a problémát elég szerencsésen oldotta meg, a­mennyiben a hét és fél mé­ter magas, kizárólag acélból és aluminiumból készült repülőgép csak másfél mázsa nehéz. E mellett egyik­másik elsőrangú feltétel az volt, hogy a szárnyak a leggyorsabb mozgás mellett se fejtsenek ki számba­­vehető ellenállást a levegő ellen. Ezt a kérdést úgy oldotta meg, hogy a tizennégy méter hosszú szárnya­kat sok száz, erősen megfeszített, hajszálnyi vékony acélhuzatok tartják, a­melyeket ismét számtalan alu­­miniumvesszők és keresztkapcsok kötnek össze. Ezek a végtelenül finom, nagyító üveg alatt kiélesített huzalok szinte ellenállás nélkül hasítják a levegőt,, azonfelül leköszörült ferde lappokkal még mint szár­nyak is működnek. Ganswindt azt állítja, hogy ez általa feltalált szerkezet nélkül, a repülőgép prob­lémáját egyáltalán nem lehet megfejteni. A gép előre­­mozgása a tengely ferde állítása, az oldalmozgás pe­dig az egyik szárny forgása következtében történik. A mozgatáshoz szükséges erőt egy nagyon csekély súlyú Ganswindt-féle gép szolgáltatja. * Az angolok torka. A híres Booth generális a lon­doni nép életéről és munkálkodásáról szóló könyvében azt írja, hogy a korcsmák nagyobb szerepet játszanak a nép életében mint az összes klubok, segítő egyesületek, egyházak és missziók együttvéve. Hogy mennyire igaza van, mutatja az, hogy az angol nép 1892-ben 140.866,262 font sterlin­get költött italra, és Sir Wilfrid Lawson számítása szerint az utolsó húsz év alatt 250 millió font sterlinget áldoztak oda Bacchusnak. Az állam jövedelmének több mint egyhar­­mad részét az alkohol, meg a dohány szolgáltatja, mert a szeszesitalok vámja és adója 10 millió font sterlinget tesz ki. 2430 közvetítésnél lehető szigorral jár el, hogy a cselédügy reform­ját a rosz cselédek kiselejtése által is előmozdítsa. * A keresztény ifjúsági egyesületek világkon­gresszusa. Pár hete, hogy Londonban megtartották a XIII-dik nemzetközi ifjúsági kongresszust, a­melyen a magyar egyesületeket dr. Szabó Aladár képviselte, a­ki most számolt be kiküldetéséről »Budapesttől Londonig« című művében A kongresszus elhatározta, hogy a XIV. internacionális ifjúsági kongresszust 1896 ban Budapesten tartják meg,amikor az ország ezredéves fenállását ünnepelni fogja. A kongresszu­son részt vesz Bernadotte herceg is. * Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület igazgató választmánya ma d. u. 3 órakor Kolozsvárit a városházán havi rendes ülését tartotta Kuun Géza gróf elnöklete alatt. A gyűlésen Alsó Fehér, Besz­­terce-Naszód, Hunyad, Kisküküllő, Kolozs, Szolnok- Doboka és Torda-Aranyos­ vármegyékből voltak ta­gok jelen. Sándor József t. alelnök-főtitkár gondosan kidolgozott havi jelentésében részletesen beszámolt az egyesület egy havi életéről felölelvén a központ, a fiókok, az E. AI. K. E. által segélyezett és fenntartott intézmények működését, valamint a tagokra vonat­kozó újabb adatokat. A hagyatékok ügyéről is, me­lyek lebonyolítása, mind kedvezőleg áll, részletes je­lentés létezett az ülésen. A fiókok részéről a lefolyt hóban az Alsó-Fehér Beszterce-Naszód-Hunyad vá­rosok küldöttek be pénzeket. A vagyon állása Merza Lajos főpénztáros jelentése szerint folyó hó 1-én 1,111,098 frt 55 kr. A múlt havi forgalom 7317 frt 50 kr volt. * A Bihar megyei Kör szombat este 8 órakor tartja tisztújító közgyűlését az Európa-szálló nagytermében. A­ közgyűlést társas­ vacsora követi.

Next