Fővárosi Lapok 1894. október (271-301. szám)
1894-10-15 / 285. szám
király és mint az első alkalommal, úgy ezúttal is francia nyelven tartott felköszöntőjében legszívélyesebb köszönetének adott kifejezést azon előzékeny fogadtatásért, melyben itt részesült; minden igyekezete oda irányul, hogy a szomszéd monarchiával a legbarátságosabb összeköttetést ápolja. Ausztria császárjára és Magyarország királyára emeli poharát. Errre ő felsége himnuszát játszották. Az ebéd alatt a zene a következőket játszotta: Nyitány a »A portrés néma« című operából Aubertól; »Keleti mese« keringő, Strauss Jánostól; nyitány és szicíliai dal a »Paraszt becsület«-ből, Mascagnitól; részletek »A bányamester« című operettéből, Zellertől; »Moment musicale« Schuberttól; Ábránd »Carmen« c. operából, Bizettől; »A fedélzeten« polka francaise, Králtól; »Pensee hongroise« Czibulkától. A cerclenél, amely a rózsaszínű és kék salonokban tartatott s több mint egy órát vett igénybe, királyunk ő felsége számosakat szólított meg, Sándor király pedig majdnem az összes jelenlevőket bemutattatta magának, és különösen Kálnoky grófot és Wekerle miniszterelnököt tüntette ki hosszabb megszólítással, megszólított továbbá minden minisztert, számos tábornokot, Beniczky főispánt és Ráth főpolgármestert.* Este hét órakor díszelőadás volt az operaházban, de a felségek érkezése csak nyolc órára volt kitűzve. Az Andrássy-úton óriási néptömeg hullámzott, mely hét óra után nőttön nőtt. Az operaház látogatói nemcsekély nehézséggel férkőzhettek a bejárókig. Pekáry főkapitányi helyettesnek és Toemmel rendőrkapitánynak a nagy számban kivonult és kordonba sorakozott rendőrség élén mindvégig sikerült a rendet fenntartaniuk. Az operaház zsúfolt nézőtere a fokozott világítási effektusokon kívül nem mutatott ünnepi díszt. Még a páholyközönség egy része sem öltözött kifogástalan feketébe. A frakkos urak elenyésző kisebbségben maradtak, amit — nem ez lévén az első, nem az utolsó eset ilyen ünnepélyes alkalmakkor — élénken sajnálhatunk. Az előadás első része határozottan a legbecsesebb volt. A Bánk bán első felvonásáról szólunk. Ábrányiné Melindája ismét előkelő művészi színvonalon állt, Broulik, Odry és Beck hasonlókép rászolgáltak a teljes elismerésre, Robertine Fernando pedig valóban brilliánsul táncolt. Erkel Sándor mintaszerűen dirigált. Az udvarhölgyek, illetve apród szerepeit ezúttal Rotter Gizella, Kaczer Margit, Gábos Nelly és Burger Ilona töltötték be. A szereplők élénk tapsokat arattak és ezzel a tetszésnyilatkozatok erre az estére véget is értek. Kilenc óra tizennégy perckor robogott elő a felségek kocsija. Már előzetesen érkezett meg Hohenlohe herceg főudvarmester Liechtenstein lovag főlovászmesterrel. Az udvari páholy lépcsőházának előcsarnokában voltak: Hieronymi belügyminiszter, Stesser intendáns-helyettes, Nikisch igazgató, Payer intendáns tanácsos és Szilágyi miniszteri tanácsos. Az Andrássy-úton állást foglalt embersokaság riadó éljenzésbe tört ki, midőn észrevette a felségek kocsiját. A csarnokban Hieronymi miniszter bemutatta a fent nevezett főtisztviselőket. Ő felsége csupán azt kérdezvén Nikisch-től, hogy milyen darab kerül szinre, a szerb királylyal mindjárt fölment az első emeleti incognitó-páholyba, hol László főherceg már várta a felségeket. A király jobbján Sándor király, balján a főherceg ült. Királyunk huszárezredest, Sándor király pedig szerb egyenruhát viselt. A fiatal szerb király szemüveget hord és nyílt, barátságos, gyakran szelid mosolyra hajló arca rokonszenvet kelt. Mindjárt megnézte a színlapot, a látcső használatánál pedig néha levette a szemüveget. A felségek kíséretei a középső udvari páholyban, továbbá József főherceg páholyában és az inkognito-páholylyal szomszédos páholyokban foglaltak helyet. Az első emeleti első számú páholyban Wekerle kormányelnök és Hieronymi belügyminiszter ültek, míg gróf Andrássy Aladár földszinti páholyának vendége gróf Andrássy Gyula, a király személye körüli miniszter volt. A nézőtéren a budapesti szerb kolónia számos előkelő tagja volt látható. Nikisch igazgató csakhamar megadta a jelt a Navarray leány előjátékához. Egy óra alatt lezajlott Massenet dalműve. Ő felsége egyetlen egyszer sem tapsolt. Egy féltucat tapsoló embert sikerült hamarosan elcsitítani. A Csárdás ballet utolsó képében a prima ballerinának nem lévén itt szerepe, a különböző rendű quadrilleok buzgólkodtak legjobb hatásuk szerint. A két uralkodó az előadás végéig együtt maradt s azután visszahajtattak a váriakba. Az Andrássy-uton még mindig nagy embermasszák voltak együtt és az udvari fogat után most is lelkesült éljenzés zúgott. Sándor király a teát saját lakosztályában vette; a kiséret tagjai számára külön marshhall tábla állt készen. 2451 ÚJDONSÁGOK Budapest, 1894. október 15. * A király tegnap reggel hat óra 13 perckor külön udvari vonaton Gödöllőről Budapestre érkezett. A keleti pályaudvarban a szokásosan Sélley Sándor dr. főkapitány és Lachnit állomásfőnök fogadták a királyt, aki az udvari fogaton mindjárt fölhajtatott a váriakba. A király reggel nyolc órakor megjelent a Szent Zsigmond-kápolnában, hol Vézinger Károly apátplébános csöndes misét olvasott. * A gödöllői vadászatok: Ferenc József király és Sándor szerb király ma délelőtt tíz óra harminc perckor Gödöllőre utaztak az udvari vadászatokra. Kevéssel fél tizenegy előtt jöttek az udvari fogatok, melyeknek elsejében királyunk ült Sándorral, a többiekben pedig Paar és Bolfras főhadsegédek, továbbá Csirics, a szerb király első hadsegéde és Militevics kabineti titkár. Az uralkodókat a pályaházban Claudy udvari tanácsos, Löwenstein főudvarmesteri kormánytanácsos, Sélley Sándor dr. főkapitány, Ludvigh m. á. v. igazgató és Lachnit állomásfőnök fogadták. A két király drapszinű vadászruhába volt öltözve, bő köpönyeggel és tollas vadászkalappal. A pályaházban megjelent szépszámú közönség tiszteletteljes kalapemeléssel üdvözölte az uralkodókat, akik miután néhány szót váltottak a notabilitásokkal, beszállottak a hét kocsiból álló udvari vonat első szalonkocsijába. Királyunk először a szerb királyt engedte fölszállani. A többi kocsikban a kíséret helyezkedett el,az utolsóban pedig a szolgaszemélyzet a vadászfegyverekkel és egyéb szerszámokkal, amelyeket két külön bérkocsin tíz órakor hoztak el. Pontban fél tizenegy órakor azután a vonat, Ludivigh igazgató vezetése alatt, elrobogott. * Huszár Adolf síremléke. Huszár Adolfnak, a nyolc év előtt elhunyt kitűnő szobrásznak sírja fölé, mely a kerepesi uti temetőben a Deák-mauzóleumhoz vezető út jobb felén van, tegnap állították fel a síremléket, mely Donáth Gyula szobrász műve és egyike a legsikerültebb művészi alkotásoknak. Az emléket az orsz. magyar képzőművészeti társulat állíttatta, mely halottak napján leleplezési ünnepet is rendez a temetőben. * A beteg cár. Az orosz cár súlyos betegségéről érkezett hírek még mindig válságról és komoly fordulatról beszélnek. A beteg állapota egy cseppet sem javult, most is többszörösen elájul napjában, étvágytalanság és álmatlanság gyötri s időnkint lelki zavarok állanak be nála. Orvosai most már csupán Korfu enyhe levegőjétől remélnek gyógyulást. Mint azonban az athéni Asti jelenti, az orosz cár és neje e hónap 22 ike előtt nem érkeznek meg Korfuba. A felségek a Boszporuson egy kereskedelmi lobogóval ellátott orosz gőzösön a legszigorúbb inkognitóban fognak keresztül utazni. A trónörökösnek Alice hesszeni hercegnővel való házasságának ideje még nincsen meghatározva. * Justh Zsigmond temetése. Az idegenben meghalt Justh Zsigmond halt hamvainak hosszú utat kell megtenni, míg a csöndes szent-tornyai családi sírboltban örök nyugtot fognak találni. A halott útja Cannesból egész hazáig körülbelül tizenkét napig eltart, úgy hogy a korán elhunyt ió temetése, mint Szent Tornyáról bennünket értesítenek, csak e hónap 26 ika körül lesz. * Halálozások. Sey Lajos, Baranyavármegye nyugalmazott főjegyzője, a pécsi takarékpénztár igazgatósági elnöke, 56 éves korában meghalt Pécsett. — Özv. Bedő Sándorné szül. Bereczki Karolina, 63 éves korában meghalt Székelyudvarhelyen. — Ludvigh János, Alsó-Fehérvármegyének nyugalmazott főszámvevője, 72 éves korában meghalt. — Szakács Mózes tanár, 66 éves korában elhunyt Székelyudvarhelyet. * Egy család lemészárlása. Az Alföld némely vidéke közbiztonsági állapotának gyarló voltát misem bizonyítja jobban, írják a M. //.-nak, mint az a többszörös gyilkosság, melyet tegnap követtek el a Toronásvármegyei Perlászon. Este nyolc óra tájban, mikor még alig sötétedett be, a falu közepén, utcára nyíló helyiségben, nyitott ajtó mellett — anélkül, hogy a szomszédok a legcsekélyebb zajt hallották volna — a legkegyetlenebb módon meggyilkoltak egy egész családot, apát, anyát és két gyermeket; mindegyiknek a nyakát vágták el. A rémes tettről a nevezett lapnak a következőket táviratozzák. Tegnap este nyolc óra tájban Kerschner Lázár perlaszi fűszerkereskedő szomszédjának cselédje átment a boltba, hogy bevásárlásokat tegyen. A bolt ajtaja —mint rendesen — nyitva volt, lámpa égett az üzletben és mindenütt a legnagyobb rend uralkodott. A cseléd látván, hogy nincs a boltban senki, beljebb akart menni. Alig tett azonban néhány lépést, ijedten kiáltott fel. A kimérő állvány mögött ott feküdt Kerschner Lázár egész családja holtan. A cseléd azonnal értesítette a csendőrséget, mely elsősorban elfogta Kerschner cselédjét, mert kiderült róla, hogy egész este nem volt otthon. A cseléd azt vallotta, hogy fél nyolc óra tájban gyanús kinézésű embereket látott a boltba jönni és annyira megijedt, hogy elszaladt hazulról. A csendőrség most fogva tartja a leányt, mert erős a gyanú ellene, hogy az ő tudtával történt a gyilkosság. Kívüle még két parasztot is letartóztattak. Az eset nagyon hasonlít ahhoz a rablógyilkossághoz, melyet néhány év előtt a hírhedtté vált Hoszter Fülöp követett el Várpalotán, kilenctagú családot pusztítva el a föld színéről. * A Kossuth országos nőegyesület élénken látogatott ülést tartott tegnap délután Pásztory Kornélia úrnő elnöklete alatt. Az ülésen elhatározták, hogy halottak napján az egyesület Kossuth Lajos sírját meg fogja koszorúzni és egyúttal az e hónap 28-án hazaérkező Kossuth Ferenc fogadtatásának részleteit is megállapították. A napirendnek egyéb tárgyai kisebb folyó ügyek voltak. * Chic. Az anya: Mondhatom Önnek, hogy Laura leányom minden tette a legfinomabb és legmodernebb, ami csak képzelhető. Ha lóvasúton megy, már nyáron sem megy másként, mint a téli menetrend szerint. * Strauss szalonja. A tömérdek ajándéktárgy közül, melylyel a keringő királynak jubileuma alkalmából kedveskedtek, kitűnik a jubiláns nejének, Strauss Adél asszonynak ajándéka. Ez egy nagy olajfestmény, mely a mester szalonját ábrázolja. A mester ott ül zongorájánál, míg neje mellette áll. Különféle csoportokban láthatók Strauss intim barátjai, köztük Dóczi, Goldmark, Tilgner — tehát három magyar ember, továbbá Brahms, Grünfeld zongoraművész stb. A képet Ferry de Bayros marquis festette. * Egy köteg szalmáért A torontálmegyei Egres községben — mint onnan írják — a múlt hét szombatján megdöbbentő gyilkosság történt, melynek részletei a következők : Sztupár Juán és Pecskán Arkadie oláh parasztgazdák szalmával megrakott szekereikkel hazafelé hajtva, útközben összeszólalkoztak a felett, hogy Sztupár a szalmából, melyet együtt vásároltak egy közeli tanyán, állítólag egy köteggel többet rakott fel a szekerére. A szóváltásból dulakodás lett s végül Pecskán kést rántva, Sztupárt fején s nyakszirtjén megszurta. Mikor a szerencsétlen összeroskadt, ellenfele még a mellébe mártotta a gyilkos szerszámot s ott hagyta elvérzeni. Estefelé roppant vértócsában bukkantak a holttestre arra menő mezei munkások. A gyilkost elfogták. * Gyilkos fiú. Tegnapelőtt, mint szegedi tudósítónk írja , rémes gyilkosságot követett el egy odavaló suhanc Lukács Sándor lakatos inas, aki bosszúból a Tiszába fojtotta egyik pajtását. A gyerek a gyilkosság elkövetése után maga jelentkezett a törvényszéki vizsgálóbírónál. Elmondta, hogy a Boszorkány-szigeten csavargott kvint egy másik pajtásával, azután azzal összeveszett, civódni kezdtek s birkózás közben azt átnyalábolta s a parthoz vonszolva, belenyomta a vizbe s ott tartotta addig, mig vonagló áldozata megfalt. Akkor aztán elfutott onnan, a halottat a viz vitte lefelé s ő maga pedig megindult a fenyitő törvényszék felé, hogy borzalmas tettéről jelentést tegyen a bíróságnál. Petőfi-Társaság, Budapest, október 15. Kiválóan érdekes és szokás szerint rendkívül látogatott ülése volt tegnap délelőtt 10 órakor a Petőfi-társaságnak az Akadémiában. A közönséget, mely javarészt ezúttal is szép hölgyekből állott, Vértesi Arnold üdvözölte, fölkérve néhány bejelentés után Palágyi Menyhért rendes tagot, felolvasásának megtartására. Palágyi a magyar dráma jövőjével foglalkozván, mindenekelőtt kiemelte, hogy művelődésünk égető kérdéseinek száma egygyel szaporodott; a nemzeti színház kérdésével, melylyel szorosan összefügg a magyar dráma sorsa. Ha a magyar szellemi élet történelmi megyei alapokon fejlődhetett volna, akkor sok tűzhelye volna a nemzet szellemi életének ; de belefutottunk a centralizáció sodrába s a nemzeti központ felszivja a nemzet erőit s minden, ami érvényesülni akar, lézsóvár pillantásait a fővárosra szegzi s innen vár irányjelölést, buzdítást s ezért van nemzeti színházunknak a hazai drámára és közízlésre szinte abnormis jelentősége. Ezután a nemzeti dráma szempontjából bírálja a nemzeti színház működését. Az úttörőknek csak egy-egy kegyeletes estén adnak helyet s bár nagy elismeréssel van a külföldi, különösen a görög klasszikusok hatásos bemutatásáért, mégis mély szomorúsággal látja, hogy a műsor nem az esztétikai ízlésnek, hanem a divatnak hódol s az »izmus«-os külföldi drámai termékeket nagy buzgalommal plántálja át szinműirodalmunkba. Ez az irány rontotta meg közönségünk esztétikai ízlését s ez teremtette meg az irodalomban és a sajtóban azt az irányt, mely bizonyos lenézéssel tekint mindenre, ami még nem járta meg a Szajna partjait. Ezeknek antagonistái a magyarkodók, akik azt hiszik, hogy ők a magyarságnak utolsó mohikánjai, akik magyaros szólásmódokban él. *