Fővárosi Napló, 1947 (2. évfolyam, 1-18. szám)
1947-01-04 / 1. szám
4 EBBEN AZ ÉVBEN ÚJRA MEGNYÍLIK •A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR TÍz ÉVRE A RÉGI LÓVERSENYTÉR TERÜLETÉT JELÖLIK KI A VÁSÁR CÉLJAIRA Előreláthatólag a tavasszal ismét életel él a Budapesti Nemzetközi Vásár, az ország és a főváros legjelentősebb gazdasági és idegenforgalmi eseménye. Néhány szomszéd állam már az elmúlt évben megrendezte vásárát, ebben az esztendőben pedig Európaszerte a vásárok egész sorát hirdetik tavasztól késő őszig terjedő időpontokban. A Budapesti Nemzetközi Vásár megrendezésével azért nem szabad tovább várni, mert nem engedhetjük át más, fürgébb államoknak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok megteremtésének előnyét. Nagy érdekeink fűződnek ahhoz, hogy Magyarország már most közvetítőként lépjen fel Kelet és Nyugat kereskedelmében és saját termékeit is eljuttassa messzi külföldi országokba. Meg kell mutatnunk a vásár és kiállítás keretében nemcsak saját polgárainknak, hanem a külföldnek is, hogy két év alatt mit tudott produkálni a magyar demokrácia, a dolgozók lelkesedése és önmegtagadása. Az elmúlt időkben a Budapesti Nemzetközi Vásár rendezését a főváros, a Kereskedelmi és Iparkamara és a GYOSZ közösen bonyolította le. Most is meg kell találni a módot és formát a szervezésre. Maga a főváros készségesen vállalkozik a rendezés irányítására és erre nézve már konkrét javaslatot is tett. A legfőbb gond azonban a vásár helyének megválasztása. A városligeti Iparcsarnok, mely a háború pusztításainak szörnyű nyomait viseli magán, alig jöhet számításba. Általában a Városligetet szeretnék kikapcsolni, mert évrőlévre hatalmas összeget emészt fel a parkterület rendbehozatala. Arról nem lehet szó, hogy már most kihelyezzék a vásárt az állandó kiállítás céljaira kiszemelt lágymányosi területre, mert ott még hoszszadalmas és költséges tereprendezési munkák várnak elvégzésre. Egyesek visszatérve a Városliget megszokott környezetéhez, a Vajdahunyad-vár épületét, a szomszédos Műrbajnokot javasolják vásári célokra igénybevenni. Ennek a tervnek azonban kevés híve van. Legutóbb a Közmunkatanács is foglalkozott a kérdéssel és a régi Lóversenytér területét tartotta a legalkalmasabbnak a Nemzetközi Vásár átmeneti elhelyezésére. Itt legalább 10 évig nyugodt otthont találna a vásár és mintegy 200.000 négyzetméternyi terület áll rendelkezésre. Tág lehetőség nyílik tehát a pavillonépítkezésre, elkerülhetik a zsúfoltságot és közeli fekvésénél fogva is a legalkalma- sabb a Lóversenytér a vásár céljaira. A Közmunkatanács egyhangúlag magáévá tette ezt a javaslatot és a jelek szerint a főváros, valamint a gazdasági érdekképviseletek is elfogadják a megoldásnak ezt a módját. Most már csak az időpont vár eldöntésre és ennek megállapítása után a Budapesti Nemzetközi Vásár rendezéséhez azonnal hozzáfognak. Külön bizottságot küldött ki a főváros ennek előkészítésére és a részletek letárgyalására. Három érdekes építési ügy foglakoztatta az elmúlt héten a Közmunkatanácsot. A Szervita-rend a közeljövőben hatalmas arányú építkezést akar végrehajtani a Városház utca — Szervita-tér—Petőfi Sándor utca között elterülő hatalmas ingatlanán. A nagyértékű telken a templom mellett egy ócska bérház és a rendház épülete áll. Ezek az avult építmények teljesen megérettek a lebontásra. A Szervita-rend előteremtette azokat az anyagi eszközöket, melyek egy nagyszabású új építkezést lehetővé tesznek. Elkészítette a rend a beépítési terveket, melyek szerint a templom körül elterülő régi építmények helyén, három egymással párhuzamos modern bérházat emeltet A három különálló épületben sok üzlethelyiség létesül. A Közmunkatanács a bemutatott terveket elvileg elfogadta és értesülésünk szerint kora tavasszal az építkezés megindul. Úgy a bontás, mint az új építkezés részletesen fog történni. Előbb a templom melletti Szervita-téri régi épületrészt bontják le és ott építik fel az első bérházat. A Baross utca és az Üllői út között, a Kálvin-térbe nyúlik a Magyar Hollandi Biztosító egykor karcsú palotája, mely ma jórészt romhalmaz. A helyreállítható épületrészt most az Első Magyar Biztosító Társaság akarja elfoglalni, hogy odaköltöztesse saját dunaparti romházából kiszorult hivatalait. Beadványban kérte a Közmunkatanácsot a helyreállítási engedély kiadására, egyben kötelezettséget vállalt arra, hogy a Kálvin-tér felé eső, mintegy 8 méteres frontú épületrészt lebontatja és az így felszabaduló területet már most átengedi a Kálvintér rendezésére. Az ajánlatot a Közmunkatanács elfogadta, így a Kálvin-tér egyik romháza hamarosan eltűnik a föld színéről és a nagyforgalmú tér végérvényes rendezése egy nagy lépéssel közeledik a megvalósuláshoz. A Kígyó-utca mentén álló Klotild-palota szintén sokat szenvedett az ostrom alatt. A gyönyörű épület felett egyesek meghúzták a lélekharangot és azt hangoztatták, hogy a palota előbb-utóbb lebontásra kerül. Az elpusztult Erzsébet-hidat ugyanis nem akarják régi helyén újból felépíteni, hanem a Petőfi-híd vonalában tervezik az új híd építését. Ez esetben megfelelő feljáró utakról kell gondoskodni a híd megközelítése érdekében és ennek esnék áldozatul az elgondolások szerint az egyik Klotild-palota. Az épület ma a Kőbányai Polgári Serfőzde tulajdona és a vállalat az egyébként hatalmas értékű és könnyen újból lakhatóvá tehető palotát helyre akarja állítani. A Közmunkatanács most azzal a feltétellel engedélyezte a Klotild-palota helyreállítási munkáit, hogy ha az épület és területe egyszer csakugyan kisajátításra kerül, a tulajdonos nem követelheti a helyreállításba befektetendő költség megtérítését. Három nagy bérház épül a Szervita templom mellett Romház telkével bővül a Kálvin-tér . Feltételesen engedélyezték a Klotild-palota helyreállítását FŐVÁROSI NAPLÓ EGYELŐRE NEM KERÜL SOR A KÉMÉNYSEPRŐIPAR KÖZSÉGESÍTÉSÉRE Száznégy kéményseprőkörzetre osztották a fővárost Több mint tíz évvelezelőtt állapították meg Budapesten a kéményseprőkörzetek számát. Akkoriban 85 munkakerüeltet létesítettek olyan formában, hogy egy-egy körzetben legalább 4300, de legfeljebb 5000 kémény legyen. Az elmúlt évtized folyamán új építkezések, valamint a háború pusztításai következtében a munkakerületek kémény létszámában nagy eltolódások keletkeztek. Szükségessé vált tehát a kerületi beosztás arányosítása és ennek kapcsán új mesteri jogok kreálása. A tervezetet megvitatták az ipari érdekeltségekkel és a kormányhatóságokkal és ezekkel történt megegyezés nyomán 19 új kéményseprő körzet alakítását határozta el a főváros. Az eddigi 85 helyett tehát 104 kéményseprőkörzet lesz Budapesten. A legkisebb körzetben most 3446 kémény lesz, a legsűrűbb körzet 5076 kéményt számol. Sok körzetben 4000 körül mozog a kémények száma, ami annak következménye, hogy itt sok a romépület. Ezek mielőbbi beépülése a kémények számát is megfelelően szaporítani fogja. Az új körzetbeosztás kapcsán csupán az I- IV., és a XII. kerületekben maradt változatlan a kéményseprőkörzetek száma, a többi közigazgatási kerületben mindenütt 12 új körzet keletkezett. Mostanában is szó esett a kéményseprőipar községesítéséről, azonban városházi körökben ezt a kérdést egyelőre nem találják időszerűnek. *IV. Ettping a bécsi la/MfuZfUg kapható minden jobb papírüzletben. Versenytárgyalási hirdetmény Budapest Székesfőváros Elektromos Művei nyilvános versenytárgyalást hirdet: 73 db fából készített kábeldob szállítására. Ajánlatok benyújtásának határideje: 1947 január 9-én d. e. 10 óra. Ajánlati feltételek: V., Váci út 74. sz. IV. em. 401/c. alatt beszerezhetők. S Versenytárgyalási hirdetmény A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság nyilvános versenytárgyalást hirdet 2600 fm lenvászon és 4200 fm kendervászon szállítására. Az ajánlatok benyújtásának határideje: 1947 január 7-én 9 óra. Az ajánlati feltételek a BSzKRt Anyagbeszerző szakosztályánál, VII, Akácfa utca 15. IV. 438. szerezhetők be. A Hirdető Vállalat a kereskedelem szolgálatában Írta: Zala György igazgató A vásárló közönség a legtöbbször nem is tudja, hogy a kereskedő egyik legnagyobb gondja, miként hívja fel a vásárlók figyelmét üzlete áruira. Egy rosszul megválasztott szöveg, kép, vagy ízléstelen dekoráció közé elhelyezett árucikk sokszor többet árt a kereskedőnek, mint használ. A mai kor modern kereskedőjének elmaradhatatlan segítőeszköze a jól és hatásosan elhelyezett hirdetés. Soha nagyobb szükség a hirdetésre nem volt, mint napjainkban, mert a kifosztott, lebombázott vagy deportálásból megjött kereskedő áruja a legjobb esetben iscsak részben maradt meg, üzlethelyiségét pedig csupasz falakkal, vagy földig beomolva találta. A letargiából lassan magához térő és az újjáépítést elkezdő kereskedő első hirdetési módja az élőszó volt. Megmentett és többnyire utolsó értéke eladásával szerzett csekélyke kis áruját zsebeibe, szatyorba vagy esetleg ruháskosárba, bőröndbe rakva, ment ki az utcára egy-két hozzátartozójával és a lassan utcára merészkedőket megszólítva hívta fel a figyelmet a árucikkeire. Budapest Székesfőváros Hirdető Vállalata ezekben az időkben már lázas tevékenységet fejtett ki, mert az orosz katonai parancsnokság helyzetjelentéseit és a demokratikus pártok plakátjainak tízezreit kellett kiragasztani a közönség tájékoztatása végett. A felszabadulás után 2—3 hónap múltán a perzsavásári zűrzavarból lassan kezdett a kereskedelem is kialakulni. Eleinte a forgalmasabb útvonalakon kezdődött meg a bolthelyiségek helyrehozatala és június, július hónapokban már több farnirlemezből és üvegből helyreállított kirakat épült a romokból. Ahogy az üzletek helyreállítási munkálatai fokozottabb ütemet értek el, a kereskedők a Hirdető Vállalat szolgálatait is gyakrabban vették igénybe. Bár a háborús károk a Hirdető Vállalatot sem kímélték, mert a legjobb és leghatásosabb hirdetőberendezéseinek cca 90%-a elpusztult, vagy súlyos rongálást szenvedett, a vállalat azonnal igyekezett a lehetőség határain belül az ipar és kereskedelem szolgálatára állni. A felszabadulást követő első esztendőben gombamódra szaporodtak el a járdákon felállított alkalmi hirdetések, jelezve a kereskedelem és ipar erősebb megindulását. A Hirdető Vállalat vezetősége belátta, hogy ezek az alkalmi hirdetőberendezések, bár sok esetben esztétikai szempontból kifogás alá estek és vásári külsőt adtak az utca képének, az újjászületett ipar és kereskedelem nélkülözhetetlen kellékei voltak és éppen ezért nem zárkózhatott el mereven az engedélyek kiadása elől. Ma már ilyen alkalmi hirdetést keveset láthatunk az utcán, mert a városkép kedvező kialakulását és a mindjobban, növekvő gyalogos és gépjármű forgalmat is erősen zavarta, továbbá, mert az ipar és kereskedelem komoly tényezői is újabb és szebb hirdetési lehetőségeket kívántak és kerestek. A Hirdető Vállalat vezetősége, hogy az üzem hivatásának megfelelően ezeket a kívánalmakat teljesíteni tudja, az érdekelt hatóságok bevonásával rendkívüli választmányi ülést tartott, melyen bemutatta az iparművészek által készített új hirdetési terveket és az azok alapján elkészült új berendezéseket rövidesen a kereskedelem és ipar rendelkezésére kívánja bocsátani. Az új objektumok már teljes békebeli kivitelben, megvilágítva, tetszésszerinti színben, fehérfém díszítéssel, csiszolt üvegből készülnek, alkalmazkodni fognak a városrész stílusához és egészen új lehetőségeket fognak nyújtani a hirdető közönségnek. Az új berendezési tárgyaknak megjelenése a Hirdető Vállalat új tervei közé tartozott, azonban ezek még csak előfutárnak számítanak, mert az egyre lüktetőbb ipari és kereskedelmi élet mindig jobb, szebb és ötletesebb hirdetési alkalmat keres árucikkeinek. Budapest Székesfőváros Hirdető Vállalata minden új hirdetési lehetőség megteremésével a fejlődő kereskedelmet és ipart kívánja szolgálni, pia már nemcsak Budapesten, hanem az ország több vidéki városában is. * Dorothy Lamour- Bingcrosby— Bob Hope új mulatságos zenés vígjátéka * SINGAPURI TÁNCOSNŐ A Városi Színház hatalmas sikere 2-ik hétre prolongálva Paramount Mopez-film 1947 január 4. Kiss József utca A Közmunka Tanács önmagát és a fővárost tisztelte meg azzal, hogy a Visegrádi-utcát Kiss Józsefről, a költőről nevezte el. Huszonöt éve, hogy meghalt. Olyan korszak következett halála után, amikor érdemesség helyett származását kutatták. Kiss József nagy volt költőnek, rossz azonban az elmúlt idők származás-divatja szempontjából. Nem méltatták tehát, igyekeztek elfeledtetni, nevét elhallgatták, mert vannak versei, amelyeket még a kurzus idejében is szavaltattak. Kiss József tevékenységének van egy része, amely szoros összefüggésben áll a fővárossal. Oroszlánrésze van abban ugyanis, hogy Budapest az ország kultúrközpontjává vált. A Hét című lapja évtizedeken keresztül a magyar irodalmi élet irányítójaként hatott. Abban a korszakban indult meg és jelent meg, amikor az urbanizálódás folyamata óriáscsizmákban haladt előre, Kiss József és írói köre ezt szolgálta, amikor a három dunaparti kis város egyesült. Ezután alakult világvárossá Budapest, amelynek irodalmi és művészeti eseményeire felfigyelt az ország és a külföld is. A Hét minden száma élmény volt, belőle értesültek mindarról, ami magyar irodalmi és művészeti esemény volt. A lap nemcsak beszámolt róluk, hanem inspirált, bírált és dicséreteket szórt. Kiss József írói munkássága Budapest nagyraválásának ügyét szolgálta, ezért örvendetes, hogy végre emlékét utcaelnevezéssel megörökítették. Versenytárgyalási hirdetmény Budapest Székesfőváros Csatornázási Művei (IV., Eskü tér 3.) nyilvános versenytárgyalást hirdet a Hengermalomúti, Mexikói úti és több kisebb csatorna építéséhez szükséges saválló tömör kongó- (Klinker) tégla szállítási és szerelési munkálatra. A versenytárgyalási hirdetmény különlenyomata, az ajánlati és költségvetési űrlapok és ennek kiegészítő részét képező mellékletek, Budapest Székesfőváros Csatornázási Művei központi épületében IV., Eskü-tér 3. félem. 4. alatt 1947 január 7-től kezdődően hétköznapokon d. e. 9—12 óra között 5 Frt lefizetése ellenében megszerezhetők. Az ajánlatot sértetlen, az ajánlattevő nevének (cégének) és címének feltüntetésével ellátott borítékban elhelyezve, pecséttel lezárva a Csatornázási Műveknél IV., Iika-tér 3., III. em. 4. ajtószám alatt 1947. évi január hó 21. napján délelőtt 9—10 óra közötti időben kell személyesen vagy megbízott útján benyújtani.* A benyújtott ajánlatok ugyanaznap délelőtt 11 órakor a Csatornázási Művek IV., Eskü tér 3., II. em. 3. ajtószám alatti helyiségben kerülnek felbontásra, amkor a magukat igazoló ajánlattevők vagy meghatalmazással ellátott képviselőik jelen lehetnek. Budapest Székesfőváros Csatornázási Művei