Friss Hirek, 1920. október (4. évfolyam, 125-151. szám)

1920-10-22 / 143. szám

3 Rákosi Jenő jubileuma Bpest, okt. 21. A „Sajtótudó­­sító“ jelenti: A Rákosi-ünnep rendezőbizottságának elnöke Hoilsy Pál tisztelgett József főhercegnél, aki megígérte, hogy az ünnepé­lyen meg fog jelenni. József főherceg tegnap délután meglátogatta Rákosi Jenőt s üd­vözölte irói jubileuma alkalmából. Az angol bányászsztrájk London, okt. 21. a „Saj­­tótudósító“ jelenti: a bá­­nyászsztrájk következtében a munkások ezrei veszítet­ték el munkaalkalmaikat. Eddig két millióra tehető a sztrájkoló munkások szá­ma. Politikai körökben hite jár, hogy a parlamentet fel fogják oszlatni. Az angol szindikátus magyar vezetőkre bízta a dunai hajózást Mikor az angol szindikátus részt vállalt a két dunai folyamhajós tár­saságnál, ez azzal a célkitűzéssel történt az angolok részéről, hogy jelentős beruházásokat fognak léte­síteni a MFTR és a Dunagőzhajózási Társaság hajóparkjának növelése és általában a dunai forgalom fejlesz­tése érdekében. Néhány héttel ezelőtt Domony Móric miniszteri tanácsos, a Magyar Folyam igazgatója és Do­­man­lo angol kapitány, akit az angol szindikátus budapesti képviselőjévé nevezett ki, Londonban utazott, hogy a hajós vállalatok fejlesztésének függő kérdéseiről tárgyaljon. Domsille kapitány visszaérkezett Budapestre és a londoni tárgyalásokról, valamint az angolok politikai felfogásáról, továbbá az angol szénbánya munká­sok sztrájkjáról a következőket mon­dotta : — Kizárólag összeköttetések meg­teremtése céljából utaztam Londonba Domony igazgatóval. Az angol szin­dikátussal folytatott tárgyalásokról részletesen majd Domony igazgató számolhat be, mert a helyzet az, hogy az angol tőkecsoport teljesen a magyar vezetőkre bízta a társaság ügyeinek intézését. A­mi pedig a beruházási program megvalósítását illeti, itt is az a helyzet, hogy a szindikátus által befizetett tőke fel­használását teljesen a magyar veze­tőkre bíztuk, a­kik legfeljebb udva­riasságból kérdezik meg , a szindiká­tus képviselőjét, a­mikor fontosabb elhatározás előtt áll a társaság. — Magyarországot illetően sokat javult a helyzet Angliában. A ma­gyarok ma népszerűek az angolok előtt és nyugodt lélekkel mondhatom, hogy talán a legnépszerűbbek az utód­államok között. Az angolok csak azt kívánják, hogy a békét Magyar­­ország minél előbb ratifikálja, akkor még fokozódni fog ez a jó viszony.­­ Tudvalévően a jugoszlávoknál sok olyan hajó van, melyet a magyar dunai társaságoktól vettek el. A hajók visszaadása ügyében az a legújabb rendelkezés, hogy ebben a kérdésben külön választott bíróság fog majd dönteni. Friss Hírek — Arra a kérdésre, hogy miként fog végződni az angol szénbányászok sztrájkja, azt válaszolhatom, hogy az én értesülésem szerint a sztrájkoló munkásoknak csak két hétre van elegendő pénzük és Anglia 6 hónapra el van látva élelemmel és szénnel. Azt hiszem, a bányatulajdonosok le fogják nyomni a béreket, mert ők sokkal kedvezőbb helyzetben vannak, mint a munkások. A magyar b­ékeszerződés felülvizsgálását az antant-politikusok is szükségesnek tartják A Gazette de Lausane legutóbbi száma hosszabb cikk­ben foglalkozik Magyarországgal. Magyarországnak — úgy­mond— jelenleg csak egy óhaja van: mielőbb revidiálják a trianoni békét. Ebben a kérdésben eleinte meglehetős vigasztalan volt a helyzet. Újabban azonban mintha meg­változott volna egyes nagyhatalmak felfogása, aminek kétségtelen bizonyítéka az utódállamok nagy ijedelme és újabb sajtópropagandája, amelyben célzatos rosszakarat­tal hol keletke­zőfélben lévő magyar-olasz, hol magyar­­lengyel, hol­­dig magyar-francia szövetségről beszélnek. Akik ismerik Magyarországot, azok másképen gondolkoz­nak felőle. Azok jól tudják, hogy Magyarország so­hasem fog belenyugodni szétdarabolásába, de cél­ját kizáróan békés eszközökkel akarja elérni. Az bizo­nyos, hogy vannak olyan antant-politikusok, akik meg vannak győződve a trianoni béke revíziójá­nak szükségességéről és foglalkoznak is azzal, mikép­pen volna ez a­ kérdés megoldható. Az utódállamok ter­mészetesen r­e akarják elereszteni a zsákmányt, azért letesnettek i.­iszántántot, amely Benes kijelentése szerint a trianoni békeszerződés őre. Ez újabb nehézségek láttára egyes ántanthatalmaknál az az újabb meggyőződés kezd lábrakapni, hogy a magyar kérdést csak nagyon lassan, lépésről-lépésre haladva lehet megoldani. Mi hisszük, hogy ennek az új gondolatnak visszhangja lesz Magyar­­országon. A magyar politikának egyetlen egy célja van és politikája startó. Célja érdekében hajlandó feledni és hajlandó áldozatokra is s ezt annál könnyebben megte­heti, mert tudja, hogy a magyar népnek épen nem meg­vetendő súlyú értéke van. az alföldi gazdát érdeklő mérges növények Közli: Reményik Mihály. V. Maszlagot redőszirom (v. csattanó­maszlag, töviskés disznó, pukkantó). Egy évi, ujjnyi vastagságú elágazó­k pasz­szára van, nyeles levelei tojásalakúak, egyenlőtlenül öblösen bevágottak és fogasok. Virágai egye­sével a levél hónaljában állanak, csöves ötfogú zöld kelyhe van, töl­csér­idomú fehér pártája szintén ötfogú. Tok termés dió nagyságú, tüskés, négyrekeszes, négyfelé nyíló, magja vesealakú fekete. Előfordul utak mentén, elhagyott helyeken virágzik június-szeptember. Az egész növény mérges, Atropint és Daturint tartalmaz, mérgezések állatoknál ritkán fordulnak elő, de gyermekeknél gyakoriak. Ellenszerek: cserefv, feketekávé, hánytató, hashajtó. Beléndei (bolonditófű, bilin, bolon­­ditó csalmatok.) Egy és kétéves nö­vény, magról szaporodik, húsos petre­zselyemhez hasonló gyökere van, 0,4—1 m. megnő, az egész növény ragadós szőrökkel van borítva, levelei tojásalakúak, felsők a szárt átölelik, alsók nyelesek. Virágai szennyessár­gák viola szinű erezettel, virágzik június-november. Előfordul elhagyott helyeken, utak mentén, szántóföldé­ben, az egész növény nagyon mérges, tartalmazza az Atropinnal majdnem mindenben megegyező Hyosciamint. Mérgezések nem gyakoriak, az állatok roszszaga miatt a beléndeket kerülik. , Kórtünetek következők: szembogár tágulás, dugulás, később véres ürülék, nagy fájdalom a test hátsó részében, gyorsított árverés, légzési nehézségek, nyugtalanság, őrjöngés. Ellenszerek: csersav, hánytató, hajtószerek. Gumós burgonya (krumpli, pityóka) Amerikából származó kultúrnövény, bogyója, levele, szára és fiatal haj­tása mérges, gumója is ha a nap hatásának kitéve megzöldül. Fekete ebszölő v. kutyabogyó, szép a­sszonyszőlője. E­lfordul urszéleken, legelőkön és parlagon, egyéves, megnő 0,7—1 m. szára szegletes, levelei tojásalakúak vagy háromszögűek, a nyélbe keskenyedők, épek vagy fo­gasak. Az egész növény gyéren szőrökkel borított. Virágzik junius november, fehér virágai ernyős kun­kor­ képeznek, bogyói feketék vagy zöldek. Piros ebszölő v. keserédes csucsor, veres ebszölő. Évelő, előfordul árkok és patakok mentén, füzesekben, megnő 2—3 m-re, mélyen lemenő fás gyökere van, kúszónövény, szeg­letes ágai faneműek. Levelei nyele­sek, hosszú tojásalakú, épszélűek. Virágai sötét lilaszínűek, a levelekkel szemben álló kunkor virágzata május­­szeptember hóban virágzik, piros bogyója tojásalakú, íze előbb keserű azután édes, nem mérges, de a növény többi része Dulcamarin tar­talmánál fogva mérges. A burgonya és fekete ebszölő mérgező hatása a bennök levő Szo­­lanintól ered, ez bénítólag hat az agyra, gerinczagyra és szívre. A Szolapin színtelen jegeceket képez, keserű izű, gyenge bázikus hatású, higitott savak álal Ssolanidin és cukorrá választh­aó. Szolamin mérgezések előfordul­hatnak csirázó burgonyától, továbbá levél, bogyó és fekete ebszövő által. Kórtünetek : étvágytalanság, a test hátsó része felpuffid, hasmenés, tán­torgó járás, szembogártágulás, fáj­­dalmas görc­sk, érzéketlenség, bé­­nulás. Egyes esetekben ezektől a tüne­tektől eltérőleg a járványos száj és körömfájáshoz hasonló kiütést kap­nak az állatok a hátsó lábaikon. Ellenszerek : Eczet, csersav, fekete kávé, a béna mást igyekezzünk izgató­szerekkel ellensúlyozni. (Folyt, köv.) M­ég csak a tél elején se tartunk, máris csinos­­ kis botrányról és lelki­smeretlenség­­­­ről rántották le a leplet Budapesten. A faügyek országos kormánybizto­sát, Kaán Károly helyettes államtit­­­­kárt néhány héttel ezelőtt a pékek­­ nagy küldöttsége kereste fel. Azt pa­­­­ns szólta fel a küldöttség, hogy a­­ főváros legtöbb pékjének semmi tü­­zelőfája nincs s ha ezen a bajon­­ nem segít a kormánybiztos, akkor a pékek megszüntetik a kenyérsütést. A küldöttség névjegyzéket is nyúj­tott be s abban felsorolta azoknak a pékeknek a nevét, akiknek semmi fűtőanyagjuk nincs. Ennek a jegy­zéknek alapján 170 pék számára egy­­ hónapra 450 vagon fa kiutalását kérték. A kormánybiztos óvatos volt, raz­ziát rendelt el s ez meglepő eredményre vezetett. A 170 pék közül egyetlen egy sem volt, akinek ne lett volna elegendő tűzifa készlete. Volt olyan is, aki 2­4 vagon fát őrzött a pin­céjében, raktárában még abból az olcsóbb fából, amit a hatóságok 65 koronáért utaltak ki. Ez az eset tipikusan jellemző. Nagyon furcsán világítja meg az em­berek lelkiismeretét. Az egész országban nagy a nyug­talanság és bizonytalanság a tüzelő­­anyaghiány miatt s ugyanakkor Bu­dapesten még m­ndig folyik a fel­halmozás, a hatóságok megtévesztése. Ha a pékek kérését teljesítették volna, ismét havi 450 vagon fát vontak volna el a közfogyasztástól. Karácsonyi vásár Mint már több ízben jeleztük , a MOVE helyi csoportjának Kézi­­munka osztálya nagyobbszabású ka.­­­rácsonyi vásár rendezésére készül. A kiállítás minden valószínűség sz­e­­rint már november közepétől kezdve a nyilvánosság rendelkezésére fog állani, mert az előkészületek lázas gyorsasággal folynak. A legnagyobb kitartással és lelkesedéssel küzdenek le minden akadályt a karácsonyi Vá­sárt előkészítő hölgyek, hangyaszor­galommal gyűjtögetik össze a játék tárgyak előállításához szükséges apró cseprő anyagokat s bámulat03 ügyes­séggel és ízléssel készítenek e­st mmn Minden nap van előadás a ^­­Fekete Sas-Moziban tUJDivX. 1. rész 21III.

Next