Friss Hirek, 1920. október (4. évfolyam, 125-151. szám)
1920-10-27 / 147. szám
e reskedelmet folytatni, mert nincs magyar kereskedelem. A kereskedelmi kemuránk elnöke pedig maga jelentette ki, hogy a kereskedelemnek nincs etikája. A kereskedelemben egy elv érvényesül csak: a haszonra törekvés elve. A kereskedők előtt egy cél lebegett: meggazdagodni minél gyorsabban. KereszUny HmsHeddem KKU Ennek az országnak keresztény kereskedelemre van szüksége, ami nem az eddigi elven, hanem a becsületességen, a magyarságon és a szakértelmen épül fel. A becsületes kereskedelmet csak úgy tudjuk biztosítani, ha magyarok mennek erre a pályára. Ez a megállapítás nem azt jelenti, hogy nem voltak eddig is becsületes kereskedők! A kereskedők 15 százalékát nem érinti a súlyos kritika. De a Baross szövetségnek épen az a célja, hogy minden kereskedő becsületes legyen. Az ipart és kereskedelmet a tanulásra, a szakértelemre kell fektetni. És magyarrá kell tenni. A kisiparos magyar volt és az ma is, de a nagyipar nem magyarok kezére jutott. Arra kell törekednünk, hogy minél kevesebb árut hozzunk be s úgy megerősítsük iparunkat és kereskedelmünket, hogy a kartelt letörjük. A Harolis: Békében kartelek alakultak s ezek uralkodtak iparunkon és kereskedelmünkön. A kartelek nem keresztény szervezkedések voltak. Ezek ráfeküdtek önálló iparosainkra és kereskedőinkre és kihasználták azokat. A Baross szövetség célja olyan gyárakat, vállalatokat létesíteni, amelyek a karteltestvérek további önös machinációit lehetetlenné tegyék. A magyarságnak meg kell szervezkednie a keresztény erkölcsi alapon nyugvó becsületes munkára. Az iskolák amitfia Sajnálattal állapítja meg, hogy az ipari, a kereskedői pálya társadalmunk előtt lenézett pálya volt. Az iskolákban sokszor felhangzott az ítélet: minek töltődik ez időt, eredj inasnak. Az ilyen kijelentések elriasztották az ifjúságot az ipari és kereskedői pályától. A Baross szövetség feliratban mit látott rá erre a sajnálatos, nemzetgazdasági szempontból egyenesen káros a körülményre s a kultuszminiszter körrendeletben hívta föl a középiskolákat ellenkező magatartásra és arra, hogy tartsanak előadásokat , ezeken buzdítsák az ifjúságot, hogy a jobbak, a kiválóbbak menjenek az ipari ás kereskedelmi pályára. A hözbadságok támogatása Meg kell szerezni a közhatóságok támogatását is. Örömmel említi fel, hogy a Baross-szövetség néhány hónap alatt e tekintetben is szép eredményeket ért el. Egész nap szól a telefon és a különböző hatóságok állandóan kérnek tanácsot, útbaigazítást, ajánlatokat, stb. A tagság erődési bizonyítvány a tagság nem cégét. Megtörtént, hogy egy egy tag mögé zsidók csoportosultak valamely vállalkozás elnyerésére. Az ilyen tagot azonnal kizárták. Szakmabeli csoporton őstermelő ország vagyunk. Arra kell törekednünk, hogy nyersanyagjaink közvetlenül kerüljenek feldolgozásra. A szövetség szakmák szerint csoportokat alapít. Van már szerszámkészítő és beszerző, tízmillió tőkével alakult órakészítő-csoport. Van egy bankcsoport, amely pénzzel látja el a vállalkozókat. Van anyagkutatócsoport, amely már 13 talált Csonka- Magyarországon a cementgyártáshoz szükséges anyagot, kvarc földet az üveggyártáshoz, szenet, stb. ]ttm politizálni. A Baross-szövetség gazdasági szervezet. Nem politizál. Tagjai ahhoz a politikai párthoz csatlakozhatnak, amelyikhez meggyőződésük vonzza, fossza, minkára Van szükség Amint nem pillanatok műve volt iparunk és kereskedelmünk elkeress tenyi feletűlése, azonképen hosszú munkát kiván iparunk és kerestedalmünk keresztyén és magyar nemzeti alapra való helyezése is. Ezt az országot nem az irányzat, nem a politika, hanem a munka fogja megmenteni. Erre szövetkezzünk. Osztrák elismerés vollunk Kispest határában szükséglakások épülnek. Az oszlopok — megfelelő anyag hiányában — lécből szegesednek össze, gerendák helyett deszkákat használnak, a fal cementlemezekből, a fedél szalmából és habarcsból készül. Egy ilyen alacsony sépen csakhogy lakásnak mondható 2 szobás, konyhák alkalmatosság 93000 koronába kerül. De jobb, mint a vagon. Egy osztrák tekintetig meg a telepet. Levette a kalapját. — Önök dolgoznak uraim, teremtenek a semmiből — mondotta —, míg nálunk nem akarnak dolgozni az emberek. A francia példa A nemzeti munkára kell szövetkeznünk, mert megcsonkításunkba nem nyugodhatunk bele. Páris legnagyobb terén Elszász-Lotharingia elvesztésekor az idegen uralom alá került városok szobrait állították fel. Ott állt Straszburg szobra is. Soha, egy pillanatig sem volt ötven év alatt virág nélkül. A francia mindenkor gondolt rá. Nekünk is készül négy szobrunk. Az elszakított Erdély, Felvidék, Dunántúl és Bánát szobra. Anyagunk nincs. Műkőből állítjuk fel azokat. Mi is gondoljunk az elrabolt területeinkre szüntelen. S állítsuk fel ötödiknek a Munka szobrát is, hogy ezek emlékeztessenek mindenkor feladatainkra. Szobrváry Tihamér nagyhatású beszéddel fogadta el az elnökséget. Székfoglalójában rámutatott arra, hogy a magyar ezer évvel ezelőtt ide virágzó ipart és kultúrát hozott. A török hódoltságkor a magyar ipar kiváló nemzeti feladatot töltött be, a céhrendszer tiszta erkölcsös életet taramtott s a polgárosodást mosdí totta elő. A szibadipsz következtében csökkent iparunk nemzeti befolyása, mert elpusztult nemzeti jellege is. Utalt arra, hogy a mezőgazdák és az ipsion-kereskedők osztálya a haza megmentésére egymás mellett kell megtalálják helyüket. A gyűlés fél egy órakor ért véget. Tapasztalták, hogy a Baross szövetségi tagság erkölcsi bizonyítvány. A hatóságok máris tudják, hogy a szövetség csak erkölcsileg megbízható, szakmáját értő, kifogástalan s illegitim haszonra nem törekedőket ajánl. Figyelmeztet mindenkit, hogy „Románia Maréban“ a hó 18-án általános sztrájk tört ki. A sztrájkot a királyságbeli vasutasok kezdték meg, majd átterjedt a megszállt területek vasútaira, úgy hogy a vonatközlekedés mindett szünetel. A sztrájkhoz a posta- és távirda-személyzet is csatlakozott, úgy hogy a nemrégiben létesített Budapest —temesvári távirőösszeköttetés is megszakadt. Egyéb üzemek is támogatják a mozgalmat. A mozgalom csírája már régi keletű, körülbelül egy időre tehető az Averescu kormány megalakulásával. Azóta hol itt, hol ott mindennaposok voltak a kisebb jelentőségű sztrájkok, az általános elégedetlenségnek ez időszaki kikeléseit azonban nyers erővel mindig el tudta nyomni a kormány, amely aztán éppen ezektől a pillanatnyi sikerektől elkapatva teljesen az erőszak politikájára adta magát a munkássággal szemben. A kormány a munkások követeléseit ridegen visszautasította, mire kitört a sztrájk. A sztrájk hír szerint oly erős és annyira egyöntetű, hogy az Averescu-kormány bukását várják tőle, vérmesebb reménynek pedig egyéb következményeket is fűznek hozzá. Viszont a kormány a legnagyobb erőfeszítéssel kísérletezik a mozgalom elfojtásán s a szocialista parlamenti képviselők letartóztatásával akar véget vetni neki, egyidejűleg pedig csapateltolásokat rendelt el, amennyiben az erdélyi és bánsági ezredeket mind királyságbeli katonaság váltotta fel, hogy „megbízható“ karhatalommal rendelkezhessék. Ez azonban bomláshoz vezet magában a hadseregben, mert pl. a temesvári leváltott 19. hadosztályból az áthelyezés miatt hatvankét tiszt kérte a nyugdíjazását, köztük maga a hadosztályparancsnok is. — Állást keres. Kiutasított idősebb úrnő anyahelyettesi, háziasszonyhelyettesi, társai??ónői, hasonló bizalmi állást keres. Beszél magyar, német és francia nyelvet, a háztartásban teljesen jártas, kizárólag keresztény családnál. [Címe az Országos Menekültügyi Hivatal szegedi kirendeltségénél megtudható. NmmmbvSIIi m l««i«*Lin»i Lkum*»Elsőrendű konyha, kitűnő borok és kávéházi valamint Illegipi a Mial kávéházi ennie ziszzzstzzsass. PET » SSasentesi utca 8. szám alatt. *M ^.iSáifa, ».ad« Estenkint Móczár Lakatos Jóska szólista hangversenyez. Frist* HireA A vlégalakulás Farkas Elek igazgató beszédét éljenzéssel fogadták s Szathmary Tihamér a gyűlés egyhangú óhajtásaképp kimondotta a megalakulást. Koncs Pál ajánlatára megválasztották elnöknek Szathmáry Tihamért, alelnököknek Kruzslitz Károlyt és Molnár Istvánt. A Gazdasági Egyesületet és a Kisbirtokos Szövetséget megkeresik, hogy egy-egy alelnököt delegáljanak. Jegyzők lettek Gravátz Ferenc és Lencse Ernő. Kicserélik a bankjegyeket Az új pénz megjavítja a valutát November első napjaiban kerül a béke ratifikálására a sor. A békeszerződés rendelkezéseinek megfelelően a magyar kormány tartozik az összes forgalomban levő bankjegyeit új kibocsátású magyar pénzre kicserélni. A kicserélés a legrövidebb idő kérdése és az elkészítő munkálatokat már meg is kezdték. A pénzkicserélés részleteire vonatkozóan a következő hiteles információt kaptuk: — A pénz kicserélésének a pontjára nézve végleges döntés még nem történt, azonban a technikailag szükséges előmunkálatokat máris megkezdették. Minden remény megvan arra, hogy a módozatokat illetőleg még az előkészítés útján levő kicserélés a korona zürichi árfolyamát, amelynek indokolatlan hanyatlásai nagyrészben egyes felelőtlen körök céltudatos ténykedéssel idézték elő, — jelentős mértékben meg fogja javítani, egyúttal gazdasági viszonyainkat is kedvezően fogja befolyásolni. A „nagy-romíái nagy sztrájk Jancu-Tasi miniszter kudarca — Erőszakos rendszabályok — Matonai c*»apateltoIás©k -- Könnyen kiszámíthatja, hogy mennyiért kapja egy negyedévre aFriss Hírek*-et, ha hirdetését 10 szóig minden hónapban egyszer ingyen közli a lap. Előfizetés egy negyedévre 70 korona, minden hónapban 10 szóig egy hirdetésre joga van, melyért 30 koronát kellene fizetnie, tehát a lapot egy negyedéven át 40 koronáért kapja.