Friss Hirek, 1920. október (4. évfolyam, 125-151. szám)

1920-10-27 / 147. szám

e­ reskedelm­et folytatni, mert nincs magyar kereskedelem. A kereskedel­mi ke­muránk elnöke pedig maga jelentette ki, hogy a kereskedelem­nek nincs etikája. A kereskedelemben egy elv érvényesül csak: a haszonra törekvés elve. A kereskedők előtt egy cél lebegett: meggazdagodni minél gyorsabban. KereszUny HmsHedd­em KKU Ennek az országnak keresztény kereskedelemre van szüksége, ami nem az eddigi elven, hanem a be­csületességen, a magyarságon és a szakértelmen épül fel. A becsületes kereskedelmet csak úgy tudjuk biz­­tosítani, ha magyarok mennek erre a pályára. Ez a m­egállapítás nem azt jelenti, hogy nem voltak eddig is becsületes kereskedők! A keres­kedők 15 százalékát nem érinti a súlyos kritika. De a Baross szövet­ségnek épen az a célja, hogy min­den kereskedő becsületes legyen. Az ipart és kereskedelmet a ta­nulásra, a szakértelemre kell fektetni. És magyarrá kell tenni. A kisiparos magyar volt és az ma is, de a nagy­ipar nem magyarok kezére jutott. Arra kell törekednünk, hogy minél kevesebb árut hozzunk be s úgy megerősítsük iparunkat és kereske­delmünket, hogy a kartelt letörjük. A Harolis: Békében kartelek alakultak s ezek uralkodtak iparunkon és kereskedel­münkön. A kartelek nem keresztény szervezkedések voltak. Ezek ráfe­küdtek önálló iparosainkra és keres­kedőinkre és kihasználták azokat. A Baross szövetség célja olyan gyára­kat, vállalatokat létesíteni, amelyek a karteltestvérek további önös machi­nációit lehetetlenné tegyék. A ma­gyarságnak meg kell szervezkednie a keresztény erkölcsi alapon nyugvó becsületes munkára. Az iskolák am­itfia Sajnálattal állapítja meg, hogy az ipari, a kereskedői pálya társadal­munk előtt lenézett pálya volt. Az iskolákban sokszor felhangzott az ítélet: minek töltőd­ik­ ez időt, eredj inasnak. Az ilyen kijelentések elri­asztották az ifjúságot az ipari és kereskedői pályától. A Baross szövetség feliratban mit látott rá erre a sajnálatos, nemzet­­gazdasági szempontból egyenesen káros a körülményre s a kultuszmi­niszter körrendeletben hívta föl a középiskolákat ellenkező magatartásra és arra, hogy tartsanak előadásokat , ezeken buzdítsák az ifjúságot, hogy a jobbak, a kiválóbbak menjenek az ipari ás kereskedelmi pályára. A hözba­dságok támogatása Meg kell szerezni a közhatóságok támogatását is. Örömmel említi fel, hogy a Baross-szövetség néhány hó­nap alatt e tekintetben is szép ered­ményeket ért el. Egész nap szól a telefon és a különböző hatóságok állandóan kérnek tanácsot, útbaiga­zítást, ajánlatokat, stb. A tagság erődé­si bizonyítvány a tagság nem cégét. Megtörtént, hogy egy egy tag mögé zsidók csoporto­sultak valamely vállalkozás elnyeré­sére. Az ilyen tagot azonnal kizárták. Szakmabeli csoporton őstermelő ország vagyunk. Arra kell törekednünk, hogy nyersanyag­jaink közvetlenül kerüljenek feldol­gozásra. A szövetség szakmák szerint csoportokat alapít. Van már szerszám­készítő és beszerző­, tízmillió tőkével alakult órak­észítő-csoport. Van egy bankcsoport, amely pénzzel látja el a vállalkozókat. Van anyagkutató­­csoport, amely már 13 talált Csonka- Magyarországon a cementgyártáshoz szükséges anyagot, kvarc földet az üveggyártáshoz, szenet, stb. ]ttm politizálni. A Baross-szövetség gazdasági szer­vezet. Nem politizál. Tagjai ahhoz a politikai párthoz csatlakozhatnak, a­melyikhez meggyőződésük vonzza, fossza, minkára Van szü­kség Amint nem pillanatok műve volt iparunk és kereskedelmünk elkeress tenyi feletű­lése, azonképen hosszú munkát kiván iparunk és kereste­dalmünk keresztyén és magyar nem­zeti alapra való helyezése is. Ezt az országot nem az irányzat, nem­ a politika, hanem a munka fogja meg­menteni. Erre szövetkezzünk. Osztrák elismerés vollunk Kispest határában szükséglakások épülnek. Az oszlopok — megfelelő anyag hiányában — lécből szege­sednek össze, gerendák helyett desz­kákat használnak, a fal cementleme­zekből, a fedél szalmából és ha­­barcsból készül. Egy ilyen alacsony s­épen csakhogy lakásnak mondható 2 szobás, konyhák alkalmatosság 93000 koronába kerül. De jobb, mint a vagon. Egy osztrák tekintetig meg a telepet. Levette a kalapját. — Önök dolgoznak uraim, terem­tenek a semmiből — mondotta —, míg nálunk nem akarnak dolgozni az emberek. A francia példa A nemzeti munkára kell szövet­keznünk, mert megcsonkításunkba nem nyugodhatunk bele. Páris leg­nagyobb terén Elszász-Lotharingia elvesztésekor az idegen uralom alá került városok szobrait állították fel. Ott állt Straszburg szobra is. Soha, egy pillanatig sem volt ötven év alatt virág nélkül. A francia min­denkor gondolt rá. Nekünk is készül négy szobrunk. Az elszakított Erdély, Felvidék, Du­nántúl és Bánát szobra. Anyagunk nincs. Műkőből állítjuk fel azokat. Mi is gondoljunk az elrabolt terüle­teinkre szüntelen. S állítsuk fel ötö­diknek a Munka szobrát is, hogy ezek emlékeztessenek mindenkor fel­adatainkra. Szob­rváry Tihamér nagyhatású beszéddel fogadta el az elnökséget. Székfoglalójában rámutatott arra, hogy a magyar ezer évvel ezelőtt ide virágzó ipart és kultúrát hozott. A török hódoltságkor a magyar ipar kiváló nemzeti feladatot töltött be, a céhrendszer tiszta erkölcsös életet taramtott s a polgárosodást mosdí­ totta elő. A szibadipsz következtében csök­kent iparunk nemzeti befolyása, mert elpusztult nemzeti jellege is. Utalt arra, hogy a mezőgazdák és az ipsion-kereskedők osztálya a haza megmentésére egymás mellett kell megtalálják helyüket. A gyűlés fél egy órakor ért véget. Tapasztalták, hogy a Baross szö­vetségi tagság erkölcsi bizonyítvány. A hatóságok máris tudják, hogy a szövetség csak erkölcsileg megbíz­ható, szakmáját értő, kifogástalan s illegitim haszonra nem törekedőket ajánl. Figyelmeztet mindenkit, hogy „Románia Maréban“ a hó 18-án általános sztrájk tört ki. A sztrájkot a királyságbeli vasutasok kezdték meg, majd átterjedt a megszállt területek vasútaira, úgy hogy a vonatközlekedés mindet­­t szünetel. A sztrájkhoz a posta- és távirda-személyzet is csatlakozott, úgy hogy a nemrégiben létesített Budapest —temesvári távirőösszeköt­­tetés is megszakadt. Egyéb üzemek is támogatják a moz­galmat. A mozgalom csírája már régi keletű, körülbelül egy időre tehető az Averescu kormány megalakulásával. Azóta hol itt, hol ott mindennaposok voltak a kisebb jelentőségű sztrájkok, az általános elégedetlenségnek ez időszaki kikeléseit azonban nyers erővel mindig el tudta nyomni a kormány, amely aztán éppen ezektől a pilla­natnyi sikerektől elkapatva teljesen az erőszak politiká­jára adta magát a munkássággal szemben. A kormány a munkások követeléseit ridegen vissza­utasította, mire kitört a sztrájk. A sztrájk hír szerint oly erős és annyira egyöntetű, hogy az Averescu-kormány bukását várják tőle, vérmesebb reménynek pedig egyéb következményeket is fűznek hozzá. Viszont a kormány a legnagyobb erőfeszítéssel kísérletezik a mozgalom el­fojtásán s a szocialista parlamenti képviselők letartózta­tásával akar véget vetni neki, egyidejűleg pedig csapat­eltolásokat rendelt el, amennyiben az erdélyi és bánsági ezredeket mind királyságbeli katonaság váltotta fel, hogy „megbízható“ karhatalommal rendelkezhessék. Ez azon­ban bomláshoz vezet magában a hadseregben, mert pl. a temesvári leváltott 19. hadosztályból az áthelyezés miatt hatvankét tiszt kérte a nyugdíjazását, köztük maga a had­osztályparancsnok is. — Állást keres. Kiutasított idősebb úrnő anyahelyettesi, háziasszonyhe­­lyettesi, társai??ónői, hasonló bizalmi állást keres. Beszél magyar, német és francia nyelvet, a háztartásban teljesen jártas, kizárólag keresztény családnál. [Címe az Országos Mene­kültügyi Hivatal szegedi kirendeltsé­génél megtudható. N­mmmbvSIIi m l««i«*Lin»i L­kum*»Elsőrendű konyha, kitűnő borok és kávéházi valamint Illegipi a Mi­al kávéházi ennie ziszzzstzzsass. PET » SSasentesi­ utca 8. szám alatt. *M ^.iSáifa, ».ad« Estenkint Móczár Lakatos Jóska szólista hangversenyez. Frist* HireA A vlégalakulás Farkas Elek igazgató beszédét él­jenzéssel fogadták s Szathmary Ti­hamér a gyűlés egyhangú óhajtása­képp kimondotta a megalakulást. Koncs Pál ajánlatára megválasz­tották elnöknek Szathmáry Tihamért, alelnököknek Kruzslitz Károlyt és Molnár Istvánt. A Gazdasági Egye­sületet és a Kisbirtokos Szövetséget megkeresik, hogy egy-egy alelnököt delegáljanak. Jegyzők lettek Gravátz Ferenc és Lencse Ernő. Kicserélik a bankjegyeket Az új pénz megjavítja a valutát November első napjaiban kerül a béke ratifikálására a sor. A békeszerződés rendelkezéseinek megfelelően a magyar kormány tartozik az összes forgalomban levő bankjegyeit új kibocsátású magyar pénzre kicserélni. A kicserélés a legrövidebb idő kérdése és az elkészítő munkálatokat már meg is kezdték. A pénzkicserélés részleteire vonat­kozóan a következő hiteles információt kaptuk: — A pénz kicserélésének a pontjára nézve végleges döntés még nem történt, azonban a technikailag szükséges előmunkálatokat máris megkezdették. Minden remény megvan arra, hogy a módoza­tokat illetőleg még az előkészítés útján levő kicserélés a korona zürichi árfolyamát, a­melynek indokolatlan hanyatlásai nagyrészben egyes felelőtlen körök céltudatos ténykedéssel idézték elő, — jelentős mér­tékben meg fogja javítani, egyúttal gazdasági viszonyainkat is kedvezően fogja befolyásolni. A „nagy-romí­­ái nagy sztrájk Jancu-Tasi miniszter kudarca — Erőszakos rendszabályok — Matonai c*»apateltoIás©k -- Könnyen kiszámíthatja, hogy mennyiért kapja egy negyedévre a­­Friss Hírek*-et, ha hirdetését 10 szóig minden hónapban egyszer ingyen közli a lap. Előfizetés egy negyed­évre 70 korona, minden hónapban 10 szóig egy hirdetésre joga van, melyért 30 koronát kellene fizetnie, tehát a lapot egy negyedéven át 40 koronáért kapja.

Next