Friss Hirek, 1920. november (4. évfolyam, 152-175. szám)
1920-11-21 / 168. szám
Hódmező-Vásárhely, 1928 IT. évfolyam 169. szám Tasárnap, november 21 fCcl&eteem poeitikai kapimp Ara: Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvnyomda Faszerkezti Előfizetési ára negyedévre 70 korona, fél- Ara: I löT ’ Hódmezővásárhely, Szent Antal utca 7. szám 1 ' évre — korona i . myr-■- “®- Telefon szám 22. BARABÁS ISTVÁN Megjelenik mindennap kora délután : -**■ -"»■ Csak egy dollárt adjon minden tizedik magyar és akkor a hazai vakoknak nem kell zokoló szívvel hallatni gyermekeik kényesét kérő szavát. Ha csak annyit áldoz minden jóérzésü magyar, akkor az ügy nincs elveszve. Ezt a két mondatot azAmerikai Magyar Népszava október 22. számából vettük ki. Időszerűnek és szükségesnek tartjuk amerikai testvéreink felhívását a magyar közönség elé hozni, mert ha ők a messze Amerikában érzik a ketlességet a háborúban megvakult katonák iránt, kétszeresen éreznie kell annak a magyar közönségnek, amely közvetlen közelről tanúja a háború áldozatai szenvedéseinek. Nem kell csak minden tizediknek adakozni — folytatja tovább a felhívás — és az eredmény akkor is méltó lesz az amerikai magyarság nevéhez. Valóban ha csak minden tizedik ember meghozná áldozatát , nem lenne a nyomor és a szenvedés olyan keserű azoknak, akik testük épségével fizettek a háborúban. Ahhoz pedig, hogy a szenvedést a megvakult katonák könnyebben viselhessék nem kell semmi más, mint lélek és kötelességérzet. Lélek, amely meglássa a fájdalmat és kötelességérzet, amely figyelmeztesse a vagyonosokat és különösen a háborúban meggazdagodott embereket arra, hogy elsősorban ők törleszszék le adósságukat azokkal szemben, akiknek áldozatából százezreket és milliókat szedtek össze azalatt, amíg mások meghaltak, bénákká lettek és tönkrementek. Nyissák meg erszényeiket azok, akik ma is könynyü szivvel tudnak mulatni cigányzene mellett, ezreket eldobálni a kártyaasztalnál s tízezreket egy lakái alkalmával. A bolsevismusaá vörösödöt szocializmus őrültséget csinált, amikor fegyverrel akarta megoldani az emberiséget mindig kísérő nyomort, de a mostani világrendnek se szabad elfeledkeznie arról, hogy a nyitott sebek nem tűnnek el az emberek testéről, lelkéről és életéből, ha azok mellett behunyt szemmel megyünk el. A tél, a fűtetlen szoba önmagában elég kegyetlen. A nap melegét pótolni a szív melegével nemcsak emberies kötelesség, de okos és helyes politika is, amely az áldozatra szánt koronákból valuta-spekuláció nélkül csinált dollárokat! A katonai és polgári hatóságok jogköre A katonai és polgári hatóságok intézkedési körénak elválasztásáról Ferdináthy Gyula belügyminiszter a körütközők azt mondotta: " A közigazgatási hatóságok hatáskörének a katonai hatóságok egykörétől való elválasztását minden vonalon a legnagyobb szigorúsággal végre fogjuk hajtani. Ez azt jelenti, hogy ami a törvények szerint a múltban a közigazgatási hatóságok jogkörébe tartozott, sőt egyedül ezek fogják teljesíteni mindenféle speciális katonai ellenőrzés nélkül. A közigazgatásban jelentkező hibákat elimináljuk és ezzel fölöslegessé is válik bármely más illetéktelen szervnek a beavatkozási joga. Az alkotmányos tényezők hat hónapja működésüket átvették, ebből folyik, hogy az egész vonalon, úgy a kormánynál, mint a végrehajtó szerveknél, középfokú közigazgatási hatóságoknál, helyre kell állítani a teljes jogrendet. Az őt kormányzati testületek újjászervezésének és ezt követően a választójog revíziójának ügye legközelebb a nemzetgyűlés elé kerül. Ma életben van egy törvényerejű rendelet, a Friedrieb féle, amely a legáltalánosabb és legradikálisabb alapra helyesi a községi és helyhatósági választójogot. És a törvényerejű rendelet tulajdonképen végrehajtva nincs, tényleg azonban fennáll, hogy erre a jogszabályra hivatkozni ie lehessen, mert ennek a legradikálisabb választójognak érvényesítivel a helyhatóságok a közigazgatás vitelére teljesen alkalmatlanná válnának, a kormánynak kötelessége minél előbb olyan helyhatósági választójogról gondoskodni, amely teljesen lehetetlenné teszi ennek a Friedrich féle választójognak érvényesítését és amelyben már a leszűrt tapasztalatoknak megfelelően bizonyos jelentékeny korrektivum mutatkozik. És a korrektivum nem más, mint a lakáscenzus (domicilium), amely ezt jelenti, hogy választójoggal csak az az állampolgár bír, aki legalább két éve a varasegye területen lakik. És a lakáscenzus lesz a legerősebb szűrő és olyan korrektizum, amely garanciát nyújt arra, hogy a józanabb és a magyar nemzeti eszméhez hű emberek tömegei fogják teljes mértékben irányítani a helyhatósági választásokat. Itzenzácltis fordulat a Simonyiutcai gyilkosság ügyében Erdélyi, a rablógyilkos mindent tagad Hétfőn reggel kísérték át az államrendőrségi börtönből Erdélyi Sándort, a Simányi utcai rablógyilkost, több mint 28 rendbeli lekötés pénzhamisítás és más nagyobb bűncselekmények föltűnését a helybeli kir. járásbírósághoz. Most azután páratlanul álló érdekes fordulat állott be a gyilkosság ügyében. Erdélyi, aki a gyilkosságot a vallatások során elismerte és teljesen magára vállalta és a helyszíni esetme alkalmával azt a legutolsó részletig pontosan bemutatta a nyomozó deektivek és rendőri közegek előtt, most a járásbíróságon mindent letagad. Konokul tagadja az elkövetett gyilkosságban való részvételét. Még sír nem ismeri el, hogy a gyilkosság napján a városban tartózkodott. A vizsgálóbiró előtt azt vallja, hogy a rettenetes és borsaim** gyilkosságot azért vállalta magára, hogy a vallatással járó kellemetlenségeket kikerülje. Az államrendőrség detektív-csoportja most a leglázasabb tevékenységgel fogott hozzá a terhelő biso■ nyitékok összegyűjtéséhez, mert azt kétségtelennek tartja, hogy a gyilkosságot Erdélyi követte , s most a tárgyi bizonyítékokat szedi össze, hogy beismerő vallomását Makkal megerősítse. ft Majyír Jííizetímft Helyben Azt írja a Magyar Namzetőr nov. 18. számában, hogy tőlünk nem tanul hixafiságot. Mi erre nem ie hívtuk fel a Nemzetőrt. Csak kifogásoltuk sít, hogy magyar kenyéren élő lap azt hhstte, hogy Magyarországon ma bolsarista sietnek uralkodnak, úgy látszik, hogy a Magyar Nemzetőr azt hiszi, hogy még ma is 1919 et írunk. Akkor ugyanis a Magyar Nemzetőr szeptember 11. számában az oláh szuronyok védelme alatt ezeket írja: „A román hadsereg nagy véráldozatok árán elpusztította a vörös terrort s mikor már fellélebzettünk, felütötte a fejét & /«Air terror, amely a rend cainálás álarca alatt rémesebb gyilkosságokat követ el, mint a vörös terror". .Hasábos tudósításokat közölnek a lapok ásokról a borzalmakról, amelyeket a Dusán túl követnek el a fehér hadsereg tagjai a védtelen lakosságon*. Szeptember 24. számában —el ne tévesszük az évet: 1919 szept. 24. számában, amikor az oláhok tartották megszállva városunkat és amikor a censor Baciu volt, a Magyar Nemzetőr ilyeténképen halad tovább ,azon az utón, amelyet Deák Ferenc szelleme jelölt ki" számára. ,A fehér terror borzalmainak ijesztő lángja lobog a szerencsétlen menekültek szemében, akik zokogó panasszal festik lá a mag nem szállott Dunástól tomboló rablógyilkosok rémtetteit. Az adatok száma óráról órára sinek a valóban a papírhiány ás egyéb nyomdai bajok teszik csak lehetetlenné, hogy nem lehet napról napra követekben beszámolni a huszadik század Magyarországának erről a mindent felülmúló véres gyalázatáról". ,Ez a fehér terror pedig nemcsak emberi szempontból a legaljanabb tömegmészárlás, hanem éppen magyar szempontból is a leggonoszabb, legveszedelmesebb hazaárulás". Ugyanazon számában — cenzúrát : Bacsu — , Horthy sorolttal a Dunántúl" cim alatt .Tisza látván politikájának hirdetője" és aDeák Ferenc szelleme által kijelölt útonhaladó" Magyar Nemzet eraatirja.