Friss Hirek, 1922. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-01 / 26. szám

TOKAT jutalék laz ÍREK“ La utca 7. sz. elhívás. beszerző Részhelyi cég 1922 közgyűlésének korona teljes alkalommal észvény kibolára emeli fel. írásra bocsájtelei az alába n. é. régi zvénynek 350 tvételre jogosítsa után fennrészvényesek -amon teljesitrészvényesek cnt nem részimen vehetik égi részvények nytársaság hellett), vagy a lyiségében, az ényenkint 350 se ellenében, 2. évi mireius érvényesen, nem vett dan, az átvételi nem részvénnek egyidejű 922 április hi .ján szükséges alaptőke leidével az igazideiglenes elteljes befizetvények ellehirdetményileg kiadatni, a 1922 január üzleteredmérészvényeseket cimen az át- L-től a befizenat fizetendő, ölül befizetett evonása utáni a rendes, 20 és 20 század fordítandó, muár 31. iazgatóság. TÉL. am Hmvásár- és olvasó kőtemplommalyvkereske-HÓ I TÖL fűszerüzletibank it, ahol is úgy bármely szaklaprat ihordikáltak , az összes e szerint. T KÖNYVEK, ók, 8 a régebidósu könyvet rendelek. : a legfrissebb kaphatók árukban ak a t. közönre. :l GYULA rak adták, úgy hiszem, azon az alapon, mert kijáratra van szükségük a Dunához. De nem volt szükséges, hogy ezért túlnyomóan magyarok lakta területeket ragadjanak el és adják oda a tótoknak. Pozsony és Kolozsvár nagy egyetemiel elvették e magyaroktól. Elvették tőlük összes erdőiket, anagy hegyes vidék erdőit, amely hegyvidék félkörben veszi körül a nagy magyar Alföldet, bezárván azt északról és keletről. Azt mondják, hogy gondoskodnak a kisebbségek védelméről. Most már láthatjuk, nemes lordok, hogy hogyan védelmezik a kisebbségeket. A románok tűzzel-ossal irtják a magyar nyelvet és teszik helyébe a románt. Mióta a románokbevonultak az országba, napirenden vannak a kicsinyes vallási és faji üldözések. Amit a nagyhatalmak ma tesznek, az nem egyéb, mint hogy régi bajokat új bajok megteremtésével próbálnak gyógyítani. A Wilsonféle 14 pontot teljesen figyelmen kívül hagyták. Szinte örömmel üdvözlöm a nemes lordkincakár ama kijelentését, amely arról a fényéről tanúskodik, motív Megva'-nmár? mégis ujjás-ü’fifür. Én nem féltem a Magyarországot. Ami egy országot naggyá tehet, az népének lelke, és a magyar nép lelke nem törött meg.“ T. Nemzetgyűlés! Ezek a nemes érzelmeket és gondolatokat kifejező szavak maradandó emléket biztosítanak lord Bryce emlékének a magyar nemzet történetében. Aki igy érzett irántunk és igy gondolkodott rólunk, az iránt mi még ható poraiban is hálával tartozunk. (Úgy van jobbfelől.) És a magyar nemzet valóban őszinte szívből jövő hálás kegyelettel gondol lord Brycere és ennek hangot adni a nemzetgyűlés színe előtt is kötelességemnek tartottam. (Helyeslés) Hisszük, hogy az ő megdicsőült szelleme az isteni örök igazság itélőszéke előtt is hirdetni fogja a mi jogainkat és igazlágunkat. Legyen áldott emlékezete a síron túl is! Felkérem a kormányt és a nemzetgyűlés elnökségét, hogy tolmácsolják alkalmas formában az angol felsőház előtt a magyar nemzet hálás kegyeletét, Anglia nagy fiának, a mi lelkes, nemes barátunknak és jóakarónknak elhunyta alkalmából. (Általános helyeslés.) Elnök: A külügyminiszter úr kíván szólni. Gr. Bárffy Miklós külgyminiszter: T. Nemzetgyűlés! Engedjék meg, hogy azokhoz a szavakhoz, amiket Szádeczky-Kardoss Lajos képviselő úr elmondott, a magam részéről is néhány szót hozzáfűzzek és kifejezést adjak annak a fájdalomnak, amely a magyar közönséget eltölti akkor, amikor értesülünk Anglia ama nagy államférfiának elhunytától, aki elsőként emelte fel pártatlan és semmitől sem befolyásolt igazságos szavát a magyar nemzet érdekében és aki a világ előtt az első tanúja volt annak az igazságnak, amit a magyar nemzet képviselt. Engedjék meg, hogy ennek a nagy államférfiúnak elhunytakor a magam részéről és a kormány nevében is őszinte részvétünknek adjak kifejezést. Azt hiszem, ebben egyetértünk mindnyájan és melegen hozzájárulok Szádeczky képviselő úr javaslatához. (Helyeslés.) — A Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének vásárhelyi csoportja február 1 ó.. d. u. 2 órakor nyilvános földmunkás népgyűlést hív egybe Mártélyon, a Hegedűs féle vendéglőbe. friss Az új népjóléti államtitkár mindenekelőtt a lakáskérdést akarja megoldani Patrichiemic Horváth Emil báró németországi tanulmámnntjának eredményeit A Menekültügyi Hivatal a népjóléti minisztérium hatáskörébe került A hivatalos lap mai száma közli Patrichavich Horváth Emil bárónak, az Országos Menekültügyi Hivatal vezetőjének népjóléti és munkaügyiállamtitkárrá való kinevezését. Petrichevich Horváth Emil báró hosszabb tanulmányúton volt Berlinben, amelyről csak a napokban tért vissza. Nagyrészt neki köszönhető, hogy az ország területén most már nem több mint 2700 vagyont tartanak elfoglalva a vagyonlakók, ugy hogy összesen a vagyonlakók száma ezer családra szállott alá Csonka- Magyarország területén. Berlini tanulmány utján behatóan foglalkozott a német háborús törvényekkel és amint ismeretes kidolgozott programja is van, amelyet a legrövidebb időn belül keresztül akar vinni. Közismert tény, hogy a lakáskérdés sarkpontját a lakók fietésképessége teszi. A nyomasztó közgazdasági viszonyok mellett a lakó egy új ház építési költségének, egy, legfeljebb másfél százalékát tudja viselni lakbér formájában. Egn két módon lehetne segíteni. Először vagy azzal, hogy az állam kamatmentes kölcsönt adna az építkezés céljaira, ez azonban a mai gazdasági viszonyok mellett szinte keresztülvihetetlen. A másik pedig az, amely szerint porosz mintára az állam viselné azt a többletet, ami a lakó teherbíró képessége és az új ház tényleges amortizációja között fennáll. Németországban az állam évente 130 millió márkát költ erre a célra. Az Országos Menekültügyi Hivatal továbbra is fennmarad. A hivatal a jövőben közvetve a népjóléti minisztérium alá fog kerülni. Le az erkölcstelen táncokkal! Nemzetgyilkososnak ezerf ére eszíközük és módjuk van hozzáférni az elpusztítandónak épségéhez, életéhez. S nem mulasztanak el semmi alkalmat, nem kicsinyelnek le semmi eszközt, amivel csak egy hajszálnyit is árthatnék, amivel közelebb vihetik az áldozatot végső katasztrófájához. Jól tudjuk, itt folyt le a szemünk előtt az az évtizedekre terjedő nemre rontás, amely az erkölcsön keresztül igyekezett a magyarság szivéhez férni s amit el is ért, és amit csak akkor vettünk észre, mikor már tőrét emelte szivünk, hazánk ellen. Ennek, legalább a mi ételünkben, akik láttuk az aljas orvtámadást, nem szabad megismétlődnie, őrt állunk és rajta ütünk, valahányszor valamit észreveszünk. Ilyen orvtámadás a nemzet ép érzéke ellen az a táncdivat is amely már egészen megbolondítja az örömek csillogó álruhájában megközelítetteket. Mi rettenő veszélyt látunk abban, hogy ezeknek a szegény megtéveszteiteknek a felvilágosítására és megvédésére ez iskola, a sajtó, a hatóság is alig siet. Az iskolákban is a kedves modernség melegében elolvad az erkölcsi jégcsap, ez újságok legnagyobb része — pláne a fővárosban — a közönség gyöngéjének hizeleg, a hatóságnak pedig elég a maga baja az aktáival s a tisztviselők életküzdelmével.. Hogy mennyire a magyarságba vág pl. a Shimmy nevű tánc mutatja az, hogy még a cigányzenét is, ami pedig egyik eszköze volt mindig nemzeti érzésünk ápolásának és a csapásokban való vigasztalásnak, elüdözi ez a tánc. Budapestet annyira hatalmába kerítette ez a síppal, dobbal, cintányérral dolgozó tánc, hogy a jasz-bandok, mik ezt az exotikus ,zenét szolgáltatják, körülbelül 600 cigányzenészt fosztottak meg csak Budapesten a kenyerétől. Ezt a táncot ugyanis, smaiy a nyugat vad indiánjaitól ered s melyet részeg amerikai matrózok hoztak át ide az őserdőből a parkett alp, dob és cintányér őrült zenebonása mellett .lejtik*. Annyira szemérmetlen és tolakodó, hogy Budapest urnáin naponta különböző plakátok hirdetik, hogy hol lesz a .Shimy bál*. És nehogy azt higyje valaki, hogy lábunkban, orfeu sarokban, a nem, a legelőkelőbb termekben, s legjobb társaságok részére rendesik és hirdetik a .Shimmy* bált Budapesten. Azért ami művészi, szép, azért aminek aestetikai becse van még a szigorú erkölcsi szempontok rovására is készek vagyunk engedményt tenni hogy a nagyobb érdeket a kisebb kávéra szolgáljuk. De a Shimmyben nincs semmi aesthetika, nincs semmi szép nincs semmi, ami a jó ízlést gyönyörködtetné. Ez a tánc, még ha finom urak, előkelő hölgyek táncolják is, mindig a részeg matrózoknak és az ő feslett nőstényeiknek durvaságára emlékeztet. Mennyire más és mennyire nem lehet evvel még egy helyen tárgyalni is a régi szép magyar táncokat, a csárdást, palotást, körmagyart stb.! S mennyire nem lehet az idegen, de nemes szép művészi francia négyessel, valcerrel, polkával, bostonnal egy nap említeni is. Milyen nemzedék lehet az, amelyiket ezeknek a művészi, nemes szép táncoknak a testi, lelki kaliere, bája, üdítő ereje, gyönyörűsége ki nem elégíti? Hová lesznek azok a rózsaszín körfátyolként velük táncoló leányálmák, legényábrándok, amik e táncokkal velejárnak, azokon a helyeken, ahonnét most vadindá zenebona és nyilvános néjelgés sikoltása közben járják ezt a haikti táncot. Ahol ennyire megromlott az az izlés, amely a nemzeti erkölcsnek külső értékmutatója, ott az iskola elkésett, ott a sajtó hatástalan, ott már csak a hatóság segíthet. Miskolcz hazafias, nemes gondolkodású főkapitányáé az érdem és dicsőség, hogy elsőnek emelte fel tiltó szavát a vadságnak eme polgárosítása, az új, erkölcstelen táncok, elsősorban a Shimmy ellen, megtiltván ezeknek a város területén való játszását és táncolását s visszaadván szegény cigányzenészeinknek is, akiknek a nemzet ami hálával tartozik, a maguk jogait és kenyerét. Minden hazafias érzésű magyar embernek, aki bármely oldalról jövő támadás ellen őrt áll a nemzet lelkének épsége és tisztasága fölött, követelnie kell az ország minden hatóságától, hogy kövessék a miskolci főkapitány nemes szép példáját. Le az erkölcstelen táncokkal! (Beküldetett.) SZERSZÁMFA. Kinagyolt elsőrendű kőriskeréktalp drb kint .... 28 kor. Kinagyolt fa kőriskerékküllő drb kint. . . 14 kor. Úgyszintén mindennemű bognárfa kőrisrönk, szilágyfa, kocsirudnak és lőcsnek való anyag a legjobb minőségben és a legolcsóbb árban kapható-----— BALASSA JÓZSEF fatelepén Lázár utca 6—10. Telefon 76. Sopron örömünnepe Sopron, jap. 31 Cunkamagyarország minden városából eljöttek a magyar asszonyok, hogy hálájukat fejezzék ki a soproni hősöknek, a lelkes magyar nőknek és Sopronban együtt üljenek örömünnepeé. A nemzet asszonyainak háláját, Tormay Cecil, a MANSZ országos elnöknője tolmácsolta a díszközgyűlésen, amelyen több mint kétezer ember vett részt. Arra a nagy megtiszteltetésre, hogy egy nemzet asszonyainak nevében beszélhetek — mondta Tormay — onnan veszek jogot, hogy itt voltama az aszszonyok között akkor is, midőn ez a város elindult kálváriás útjára. Ezért vagyok itt most is, mikor ez a küzdelem dicsőséges diadalát elérte. Tormay után Raffay Sándorné, Bornemisza Adél bárónő budapesti, majd dr. Csiky Jánosné hódmezővásárhelyi és Pásthy Sándorné kecskeméti kiküldöttek mondtak nagyhatású beszédeket. Gregerson Lujza Horthy Miklósné levelét olvasta fel, amit az ifjúság örömteljes lelkesedéssel fogadott. Gyűlés után megkezdődött az ifjúság megvendégelése, amelyhez az ország minden részéből érkeztek élelmiszerek, így a többek között Győr ötven kilogramm süteményt, ötszáz liter bort, Kecskemét szalonnát, kalácsot, pogácsát, Hódmezővásárhely süteményeket, sülteket, herceg Eszterházi Pál 200 liter bort, Horthy Miklós kormányzó egy süldőt, a soproni süngyár 200 liter sört adott. A tánc kilenc órakor kezdődött és reggelig tartott napi hírek. Ms-Magyapopitás — mm opíséi Egéss Sagpinssy — Mppius — Hírek városunk közigazgatásából. A földmívelésügyi miniszter a kártékony szárnyas vadak, varjak és szarkák megmérgezése iránti kérelmeknek soronkivül való elintézését rendelte el. — A földmivelésügyi miniszter a hernyók tavaszi kötelező irtását rendelte el. — Az országos szabadoktatási tanács köszönetet mondott a városi tanácsnak és a város polgármesterének az itteni szabadoktatási bizottság támogatásáért. — Eljegyzés: Szandi János csendőr törzsőrmester eljegyezte Bányai Jusztikát. — Pénteki piac árai: Kövér sertés 56—70, sovány 88 —40, marha 26—28, borjú 54—57, juh, bárány, kecske 30—32 bor. — Az ipartestület elöljárósága által kiküldött 6 tagú bizottság tegnap este ejtette meg a titkári állásra való jelöléseket és a következőket jelölte: Miklovicz Lajos, nyug. századost, Strausz Gyula, menekült jegyzőt, Lakatos Tóth Antalt, Szőke Ferenc, iparhatósági biztost. Privitzer József a pályázattól betegségére való tekintettel visszalépett.