Friss Hirek, 1923. március (7. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-22 / 66. szám

Hódmező- Vásárhely, 1923. TV. évfolyam, 66. szám , Csütörtök, március 22. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Ára: Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvnyomda. Főszerkesztő: BARABÁS ISTVÁN . Előfizetési ára: egy hónapra 340 korona ;­ Ára: 15 K­TMNa^uillSi^S. »tKia­d­óhivatal 22. sz. Felelős szerkesztő: HOLLÓSY ANTAL Megjelenik mindennap kora délután 15 . Napok óta vihart jósolnak a szélsősé­ges lapok. Azokat olvasva, azt hihetné az ember, hogy a világ készül kifordulni sar­kaiból. Pedig csak a túlfű­tött szenvedély gőze emel­geti azokat a kapcsokat, amik a békét és a rendet tartják össze. A cím a nagy fene­kedésre az egyetemi ifjúság és az államrendőrség sajná­latos összeütközése volt, a­melyről most a nemzetgyű­lési tárgyalás után kitűnt, hogy az összeütközést mind­két oldalról túlságosan ki­színezték. Utcai összeütkö­zések rendjén mindig tör­ténnek sérelmek és túlka­­pások. Ez a dolog természe­téből foly. Mindenesetre saj­nálatos, hogy az ifjúság el­len a rendűsségnek kardját kellett használnia. De mint rendesen, itt is kitűnik majd, hogy a zavart olyan elemek okozták, akiknek sem az ifjúsághoz, sem a rendőrség­hez nincs közük. A belügyminiszternek az interpellációkra adott vála­szából az egész nemzetgyű­lés egyöntetűen állapította meg, hogy a sajnálatos ese­tet pártatlanul vizsgálják meg s az üggyel kapcsolat­ban nincs ok semminemű aggodalomra. A mindkét részről felizgatott társada­lom is megnyugvással ve­heti tudomásul, hogy a kor­mányzat felelős tényezői törvényszerű­en intézik az incidens körül fölmerült ese­ményeket. Azoknak a pus­kázásoknak tehát, amikkel a szélsőséges oldatokról lö­­völdöztek egymásra az el­lenfelek — nincs kemény magjuk s a nagy fülat csak vaktöltésektől eredt. A kérdéshez gróf Bethlen miniszterelnök is hozzászólt, a melyből az ország közvé­leménye megnyugtatással veheti tudomásul, hogy a kormány nem engedi ma­gát sem jobbra, sem balra eltolatni és elszántan vívja meg harcát a konszolidáció védelmezése körül. Valóban az országnak semmi szük­sége sincs zavarokra és ká­ros hatású kilengésekre. A szörnyű drágaság és a meg­élhetésnek napról napra való nehezedése­­ elég gondot ad mindenkinek. Egyáltalán nincs szükségünk heccekre, amit a turbulens képviselő urak jobb ügyhöz méltó buz­galommal hangszerelnek. Ellenkezőleg! Azt szeretnék látni és hallani a zavargó honatyáktól : mit tudnak tenni a fojtogató drágaság és pénzünk romlása ellen? A nagy terhekkel küzködő országnak népe nem kiván­csi a szellemes közbeszó­lásokra. Komoly munkát, lelkiismeretességet követe­lünk mindenik képviselő ré­széről. A heccekből elég volt. T m v ira­tok Más 1-tól 15-ig összeírja az ország gazdasági üzemeit Bpest, márc. 21. A »Sajtótudásilól jelenti: Huszonöt év előtt k­észült az utolsó statisztikai összeírás az ország ingatlan, mezőgazdasági és erdőüze­­metrói. Nagy foliánsokban adta ki a kormány az összeírás eredményét, amióta természetesen elavult, de szomorú emléke mindmáig Nagy Magyarország me­zőgazdasági és erdőüzemi javainak. A kereskedelmi kormány pár hónap előtt elhatározta, hogy Csonka Ma­gyarországon is készíttet ilyen statisztikát, összeíratja az ingatlant, mezőgaz­dasági és erdőüzemeket, törvényjavaslatot is dolgozott ki ezekről a munkála­tokról, amelyet a kereskedelmi kormány legközelebb a Ház elé juttat. A javaslat szerint június 1 én kell megkezdeni községenként az össze­írást és 15 ig mindenütt be kell fejezni. Minden ingatlant, minden mezőgaz­dasági és erdőüzemet össze fognak írni. Külön számba veszik a fundus in­­struktust és ebben az összeírásban már az idei vetésterületekről is lesznek statisztikai adatok. Az összeírás során egy újítás is szerepel a kérdőpontok között, még­pedig az, hogy a tulajdonos mikor szerezte meg az ingatlant. Az összeírás befejeztével a kérvények a Statisztikai Hivatalhoz kerülnek, ahol két évre kontemplálják az adatok feldolgozására szükséges időt. M­ei­zetgy­űlés A nemzetgyűlés ülésén Szcitovszki Béla elnök elnökölt. A bejelentések után harmadszori olva­­sásban elfogadja a Ház az erdészeti alap­ról, az erdőhitelről és a nemzetközi ópium, egyezményről szóló törvényjavaslatokat. Ezután a mezőgazdasági munkáslaká­­sok építéséről és állami támogatásáról szóló javaslat tárgyalására tértek át. Marschall Ferenc előadó ismerteti a munkáslakások terén mutatkozó szomorú helyzetet. Szeder Ferenc a javaslatot úgy álta­­lánosságban, mint részleteiben elfogadja. Nagyatádi Szabó István örül, hogy a felszólalók elfogadták a törvényjavasla­tot. Szeder Ferenc elismeri felszólalásá­ban, hogy helyes volt az 1907 ben meg­indított akció, melynek eredményeképpen több mint 6700 kislakás épült. Mindenesetre okosabb szociális kérdés­sel foglalkozni, mint személyes kérdéssek­kel. Kéri a javaslatnak általánosságban és részleteiben való elfogadását. Az elnök jelenti, hogy a törvényjavas­latot részleteiben is letárgyalták, har­madszori olvasás iránt a napirend során tesz indítványt. Ezután Kállay Tamás terjeszti be az 1922. évi XVII. t.-c.-ről, az állami épít­kezési költség felhasználásáról, az orszá­gos pénzügyi tanács 1922. évi működé­séről, a háború előtti adósságokkal ösz­­szefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló jelentését. Az elnök jelenti, hogy a beterjesztett jelentéseket kinyomatják, szétoszlatják és a bizottsághoz utalják. Elnök jelenti, hogy áttérnek a gazda­sági viszonyokból felmerülő ügyekben a közigazgatási hatóság hatáskörébe tarto­zó eljárás szabályozásáról szóló törvény,­javaslat tárgyalására. Szabó Sándor előadó ismerteti a ja­vaslatot. A munkások és munkaadók kö­zött az egyetértés előmozdítása céljából kellet beterjeszteni ezt a törvényjavasla­tot a békéltető szerv létesítése tárgyában. Azt akarják, hogy a munkások és mun­kaadók a bizottságokban egyformán le­gyenek képviselve, így akarják megindí­tani a békés termelő munkát. A törvény­javaslat a munkásság fokozottabb védel­mét igyekszik előmozdítani. Kéri a ja­vaslatnak általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául való elfogadását. Szeder Ferenc szól elsőnek a javas­lathoz. Farkas István hibáztatja, hogy köz­igazgatási tisztviselők fognak intézked­ni mezőgazdasági munkásügyekben. Ha a mezőgazdasági munkások helyzetét ja­vítják, ezzel csak a nemzet idekét szol­gálják. Az elnök ezután 5 pere szünetet ren­del el és azután áttérnek a sürgős inter­­­­pellációkra. Csilléry a rendőrség ellen Csilléry András sürgősen szükséges­nek látta, hogy foglalkozzék azzal a kér­déssel, amely március idusán történt a rendőrség és az ifjúság között. Érthetetlen és lehetetlen, hogy amikor semmiféle rendbontás sem történt, rend­őri attak verje szét őket. A rendőri at­tak szomorúságát csak fokozza, hogy másnap újra­­megismétlődött. Követeli, hogy a rendőrség bőréből távolítsák el az oda nem illő elemeket. A belügyminiszter válasza Kötelességemnek tartom a leghatáro­zottabban kijelenteni, hogy minden meg nem engedett törvénytelen felvonulással szemben a rendőrség hivatásából kifolyó kötelessége, hogy ezeket feloszlassa. Egé­szen in­kíts azoknak az eljárása, akik kü­lönböző utasításokat gyanítanak a rend­őrség eljárása mögött. A rendőrségnek utasításokat ily esetekben bevárni nem kell. A rendőri jelentések azt mondják, hogy azért volt szükség a rendőrség fegyveré­nek alkalmazására mindkét esetben, mert a rendőrséget bántalmazták, mielőtt fegy­veréhez nyúlt volna. Ezt a jelentést es­küt tett tisztviselők küldték a miniszté­riumba, fegyelmi felelősségük telj­es tu­datában. Az ifjúság küldöttségének azt vála­szoltam, hogy komoly vádak merültek fel, amelyeket vizsgálat tárgyává fogok tenni. Ennek a vizsgálatnak nem az a célja, hogy az egész rendőri apparátust reorganizáció alá vegyem, csupán az, hogy megállapítsuk, volt-e olyan az eljáró közegek közt, aki talán szabálytalanságot követett el s ha igen, akkor a fegyelmi eljárást ellene megindítjuk. Senki sem emelheti ellenem azt a vá­dat, hogy nem mindig teljes határozott­sággal és nem magyar érzéstől vezetve védtem a nemzet érdekeit. Tessék úgy az egyik, mint a másik oldalról a kivont kardokat visszahelyezni a hüvelybe és a szomorú incidenst simítsuk el abban a tudatban, hogy ha visszaélések történtek, azok reparáltatni fognak. Kérem válaszom tudomásul vételét. A Ház a választ tudomásul vette. Bethlen miniszterelnök az izgató sajtó ellen Bethlen István gróf miniszterelnök. A minisztertanács felhívta az igazságügy­minisztert, hogy utasítsa az ügyészséget, hogy bármely oldalról jövő sajtóizgatás­sal a legszigorúbban járjon el. Dacára ennek az utasításnak azt tapasztaljuk, hogy a sajtó terén az izgatás fokozott mértékben folyik, (ügy van ! Ügy van ! A baloldalon.) Azért tegnap magamhoz kérettem a főügyész urat és személyesen adtam ki neki az utasítást, hogy foko­zott mértékben teljesítse kötelességét. (Tips a baloldalon!) Én tehát köteles­ségemet megtettem, mert nem engedhe­tem meg, hogy azt a konszolidációt, a­melyet nagy nehezen helyreállítottunk, bármilyen oldalról jövő sajtóizgatással felbontsák. A taps percekig tartott a Ház minden oldalán. Az ülés vége 6 órakor. A Ruhr-vidéki helyzet Pária, márc. 21. A Sajtó­­tudósító jelenti: Hivatalos francia körök egyre nagyobb valószínűséggel beszélnek a németekkel való megegye­zés lehetőségéről. Essen, márc. 21. Essenben a letartóztatott bankigazga­tókon kívül még 5 más bank­­­igazgatót is letartóztattak. A horvátországi bródi vagongyárban, mely Jugoszlávia legnagyobb ilyen üzeme, hatalmi­ tűz pusztított. A tűzoltóknak két napig tartó fáradságos munka után sikerült a tüzet lokalizálni. Rengeteg kész lokomotív és vasúti kocsi megsemmisült , a kár meghaladja a tízmillió dinárt.

Next