Friss Ujság, 1901. május (6. évfolyam, 122-150. szám)
1901-05-11 / 130. szám
2 alatt kelt rendelteikkel saját hatáskörükben máris intézkedtek. A szóban lévő gyógyszerkülönlegesség és készülékek forgalomba hozatalát részemről is eltiltva, felhívom a törvényhatóságot, hogy ezen tilalmamnak saját hatáskörében is érvényt szerzendő, eziránt saját szakközegeit kellőleg utasítsa; úgyszintén gondoskodjék arról, hogy a tilalom áthágása esetében az 1879. évi XL. t.-czikk 92. §. 2. pontja értelmében a megtorlás helyet foglaljon. Budapesten, 1901. évi április hónap 25-én. A miniszter helyett: Gulner, s. k. államtitkár. POLITIKA. A delegácziókat a király tudvalevőleg e hónap 20-ra hívta egybe. A magyar delegáczió a jövő hét valamelyik napján megtartja alakuló ülését. Az idén a főrendiház tagjain van a sor, hogy a delegácziónak elnököt adjanak, ennek folytán előreláthatólag Szapáry Gyula gróf lesz az elnök. Május 20-án fogadja a delegácziókat a király és miután Bécsben lesznek az ülések ezúttal elsőnek a magyar delegátusokat. Másnap már hozzálátnak a munkához: ekkor terjeszti Goluchomski gróf külügyminiszter jelentését a magyar delegáczió elé, május 25-én pedig az osztrák delegácziónak mutatja hellemából jelentik, hogy a Germániának azt a hirét, hogy a pápa Ferencz Ferdinand főherczeghez levelet intézett volna, vatikáni körökben valótlannak mondják. Sem a pápa sem az új államtitkár, sem más vatikáni méltóság ilyen levelet nem irt. A Kúriát azonban a főherczeg nyilatkozata igen kellemesen érintette, annál is inkább, mert úgy tudják, hogy a Főherczeg nyilatkozatával a legnagyobb állami tényezők egyetértenek. A bécsi nunczius azt a megbízatást kapta, hogy adandó alkalommal bizalmas alakban, adja tudtára a főherczegnek a pápa hálás érzelmeit Tegnap a gyöngyösi iparosok egy küldöttsége tisztelgett a képviselőház miniszteri szobájában Hegedűs miniszternél, hogy orvoslást keressen az iparosok több sérelmes dolgában. A küldöttséget Visontai Soma, Gyöngyös város képviselője vezette a miniszter elé és úgy ő, valamint a küldöttség szónoka, Vápát Mihály gyöngyösi iparos meleg szavakban kérték a minisztert, hogy ne késleltesse tovább a gyöngyösi általános ipartestületet és ezzel kapcsolatban a betegsegélyző pénztár megalakítását. Kifejtették szónoklataikban, milyen szükséges volna, ha Gyöngyösön az ipari hitelszövetkezet és más hasonló erétű iparfejlesztő intézmény is mielőbb megalakulna és kérték a miniszter támogatását. Szóba hozták a temesvári «Turul» czipőgyár ismert üzelmeit is, melyek a magyar czipész- és csizmadia iparosokat nagyban megkárosítják. A miniszter figyelemmel hallgatta meg a panaszokat és megígérte, hogy a sérelmeken lehetőleg segíteni fog. Neki fő czélja, hogy a fejlődő magyar gyáripar mellett a kézműiparos is boldoguljon. A miniszter szívélyesen vett búcsút a küldöttségtől. A képviselőház ülése. — Május 10-én. — A magyar-horvát tengerhajós-társaság részletes tárgyalását folytatta pénteken a képviselőház. Major Ferencz és Horkay László módosításokat nyújtottak be, melyeket azonban Hegedűs miniszter felszólalása után nem fogadtak el. Lukács Gyula a huszonnegyedik szakasznak, mely az adómentességről szól, törlését indítványozza. Major Ferencz azt a módosítást ajánlja, hogy az adómentesség kedvezménye csak az esetben érvényesül, ha az osztalék hat százalékon alul marad. Batthyány Tivadar gróf előadó és Hegedűs miniszter fölszólalása után a módosítást mellőzték. A harminczadik szakasznál Hatkay László azt kérdi, mily biztosítéka van a miniszternek, hogy a társaság kötelességeiteljesíti. Hegedűs miniszter: Ha a társaság kötelezettségeit nem teljesiti, a szerződés fölbontható. A törvényjavaslat részleteit is elfogadták s harmadszor való olvasásra a holnapi ülés napirendjére tűzték. Ennek utána a magyar-horvát tengeri FRISS ÚJSÁG 1901. május gőzhajós-társasággal a Fiume-Velencze és a Fiume-Ankona közt közlekedő gőzhajójáratok fentartása dolgában kötött szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalták. A törvényjavaslatot Batthyány Tivadar gróf előadó ajánlotta elfogadásra. Major Ferencz Lukács Gyula és Hegedűs Sándor miniszter felszólalásai után a Ház általánosságban és részleteiben elfogadta a magyar-horvát tengeri gőzhajóstársaságnak ezt a második szerződését is Az elnök ezután öt percre felfüggesztette az ülést.. A szünet után az államvasutak halázatán eszközlendő beruházásokról szóló törvényjavaslatot ajánlotta elfogadásra Mykfalvay Géza előadó. Pikter Győző kifogásolja, hogy utólagosan módosíthassanak valamely törvényt mert ez a miniszteri felelősséget iejátszsza. Nem fogadja el a javaslatot. Hegedűs miniszter védelmezi a javaslatot s azt mondja, hogy az ellenőrzés ezután is megmarad, csupán csak a részletekre vonatkozólag kapja meg a miniszter az átruházási jogot. A többség a törvényjavaslatot elfogadta és tudomásul vette a valutarendezés czéljaira szolgáló aranykészletek ellenőrzéséről szóló bizottsági jelentést és a fulladásokról szóló jelentéseket. Ezzel az ülés véget ért. A Turul czipői. — Saját tudósítónktól. — A Turul czipőinek nagy szenezáziól keltett ügyében napról-napra történik valami érdekes. Az ügygyel, mely az első pillanatban, amikor részletei még ismeretlenek voltak, méltán keltett nagy megdöbbenés, tegnap és ma foglalkozott a szegedi kereskedelmi- és iparkamara is. A tegnapi ülésről a következő hivatalos jelentést adták ki: Nagy feltűnést okozott a temesvári Turul czipőgyár részvénytárssaság Szegedre, az itt megnyitandó fióktelepbe irányított két láda müdlingi csipo-küllen,lénye a kereskedelemügyi minisztériumban is.Már a délelőtti órákban sürgöny érkezett a minisztériumból a kereskedelmi és iparkamarához, hogy miután egy budapesti lap a temesvári czipőgyár nagy visszaélését közli, mely Szegeden történt volna, a kamara ásottnál tegyen távirati jelentést a tényállásról. A kamara nyomban távirati jelentést küldött, mely szerint a «Turul czipőgyár részvénytársaság Temesvár» a szegedi lapokban hirdette, hogy május 15-én fióktelepet nyit, amire Csövek Gyula iparigazolóvári kiadását is kérte. Tegnapelőtt hét láda, 1888 kilogramm súlyú czipóküldemény érkezett Mödlingbril Alfréd kränki czipagyárostól. «Csövek Gyula,Verkaufstelle der Turul Temesvárer Schuhfabrik Actien-Gesellschaft» czimre és az ipartestület bőripari szövetkezet panasza folytán az iparhatóság , megállapította a ládáknak ily czím alatt Mödlingból való érkezését és azt, hogy a csipák talpaiba Turul védjegy van préselve. Lábdy Antal beltag a kamara mai ülésén szóvá tette az ügyet interpeláczió alakjában. Kérdezi az elnököt, van-e tudomása a Turul temesvári gyár visszaéléséről és mily módon , kívánja meggátolni az amúgy is nehéz viszonyok közt élő kisiparosok ilyetén megrontását? A maga részéről azthiszi, a kamarának fölterjesztést kellene tennie a kereskedelmi miniszterhez, kérve a súlyosan visszaélő gyártól az állami támogatás megvonását. Sárvdy Lajos kamarai elnök válaszában közölte az eddigi tényállást, melyről a minisztériumnak is távirati jelentés létetett. Bizonyos arról, hogy amint a kereskedelemügyi minisztérium sürgönymegkeresése is teljesen igazolja, a kereskedelemügyi miniszter kétségtelenül üldözni fogja a visszaélést megvédelmezi a közönséget a magyar czég alatt való külföldi készítmények becsempészése ellen s amennyiben az államilag támogatott Turul czipőgyár részéről szerződésszegés forog fönn, annak megtorlására nézve megteszi a legszigorúbb intézkedéseket. Ily értelemben egyébiránt a kamara kérést is intéz a miniszterhez. Lábdy Antal és a teljes ülés egyhangúlag tudomásul vette az elnök válaszát. Arra nézve, hogy a minisztérium vagy annak bármely közege nem járt volna el kellő óvatossággal az ügy minden részében, a félhivatalos Budapesti Tudósító ezt írja: A gyár február negyedikén jelentvén be üzeme megkezdését, a minisztérium azonnal intézkedett annak megállapítása iránt, hogy a kikötött feltételek betartottak-e és március hónap 29-én jelentést is nyert erre nézve. Minthogy azonban akkor még csak negyvennyolc munkás volt a gyárban alkalmazva, holott az első évben 10 munkást köteles alkalmazni, semminemű segély,nem folyósihatott eddig, sőt megállítotttatván, hogy a berendezéshez tartozó szemely tárgyat nem itthon szerezte be, a Minisztérium megtagadta erre nézve az állami kedvezményekkel járó önköltségi szállítás kedvezményét. Visontai Soma — mint értesülünk — a képviselőház holnapi ilésében interpellálcziót intéz a kereskedelmi miniszterhez az oly nagy port fölvert «Turuli czipőgyár ügyében. Hegedűs Sándor erre az interpelláczióra még a Holnapi ülésben fog válaszolni. Magyar festő diadala. — Saját tudósítónktól. — Florenczben, az olasz képíró művészet központjában május 5-ike óta egy szent kép köré gyülekezik e műértő olasz lakosság s ihletve nézi Jézus Krisztus tragédiájának egy megfestett jelenetét. Hármas kép ez, mely Krisztus sírba tételét ábrázolja. Nap hosszat, tolong a nép a kiállítási teremben és nem telnek be nézésével a vászonnak, melyen a Halottá vált istenember halavány teste látható, amint kömör arczú fekete férfiak és jajgató asszonyok elhelyezik a ábrban, melyből Neki örökös feltámadása lett. A műértők és az olasz újságok egyetértőleg elragadtatással nyilatkoznak e művészi allkotásról. E Ez a hármas szent kép most a művészi eseménye a művészetek hazájának, Olaszországnak. Az olaszoké a szerencse, hogy elsőnek gyönyörködhetnek az immár híressé vált képben, de bennünket öröm és büszkeség tör el, mert magyar művész ecsetje alól került ki a Krisztus sírbatétele: Fasshi Árpád festette. Mi magyarok már régóta tudják, hogy ki Feszty Árpád; idehaza már régen megjósolták, hogy neve be fogja járni a világot. A jóslat beteljesült; Feszty Árpádot a Krisztus sirbatétele kiragadta a mi szűk körünkből s a művész hite diadalutat tesz a külföldön. Olaszország legelőkelőbb művészi lapja, a a Corriere italiano a legnagyobb elragadtatással ír a magyar festő művéről. Az olasz újságból itt közlünk egy részletet: «Mikor azt mondom, hogy «művészi munka», úgy értem a dolgot, hogy a szó legtisztább és legnemesebb kifejezését használom. Mert olyan műről van szerencsém beszélhetni, mely formája tisztaságára és felfogása emelkedettségére nézve a művészetnek legmagasabb csúcsait érinti. A magyar festőnek Feszty Árpádnak nagyszerű képéről «Krisztus sírbatételéről» akarok szólani. Lelkében mélyen megrázkódva áll ezelőtt a kép előtt az ember. Az a hatalmas varázs, amelylyel e kép a maga egészében értelmünkre és szívünkre hat, majd a miszticzizmusig emelkedik, majd pedig az emberi lét legelevenebb realitását fejezi ki. Kiváló költemény ez, melyben a versnek finom és átható erejét az ecset mesteri vezetésehelyettesül. A fájdalom költészete ez: olyan fájdalomé, mely miután a világ szentté avatta, istenivé lett egy vallás által. És valóban az első benyomás alatt ez a fájdalom jelentkezik a csirkatételben, a gyászkíséretben és, a Jézus sírja felett való fájdalom megnyilatkozásában. Amikor a feszület tetejétől leszáll a Mester halvány teste a hívek karjai közé a tömeg zug és mindenki szeretne közelebb menni, alloz az összetört testhez, az anya, a barát és a rajongó imádó utolsó csókjára. De a fájdalom már tompábban nyilatkozik a kép középső részében, a gyászkíséretben. Úgy látszik, mintha az álmodozók hosszú sora volna. Mindnyájan előre meresztik szemüket. A tömeg aligtekint a négy tanítvány által vitt holttestre, hanem mintegy előre néz abban az űrben, amelyet képzeletében a mester halála hagyott. Csak az anya nézi kimeredt szemekkel, mintegy magánkívül azt a vértelen testet, melyet megviselt a kemény és szégyenletes halál, férfi korának legszebb idejében, amint viszik a sírba. És ime, mikor a fiú itt nyugszik a hideg kő alatt, az anya hosszan ráborul arra a kőre, mintha még át akarná ölelni halottjét, mig a földön elhagyatva, fájdalma parokszizmusában meglepett ruhával fekszik megsemmisülten a szőke Magdolna. A legvégső elhagyatottság.» Tilos a kés. — Távirati tudósítások. — Moszkva, május 10. A főkormányzó hirdetményt bocsátott ki, amely Moszkva lakosainak megtiltja, hogy kést hordják, kivéve azokat, akiknek hivatásuknál fogva kell kést hordaniok. A tilalom megszegését ötszáz rubelig terjedhető pénzbírsággal vagy három hónapig terjedhető börtönnel büntetik. Moszkva, május 10. A Tifliszben megjelenő Kavkdz czimű lap azt jelenti, hogy ott e hónap 5-én nagy rendzavarások voltak. Az úgynevezett katonatéren nagyobbára munkásokból álló néptömeg verődött össze, ott vörös zászlót bontott ki és midőn a rendőrség felszólította, hogy oszoljon szét, tettleges támadással felelt a felszólításra. Noha a rendőrségnek hamarosan sikerült a zászlót hatalmába kerítenie és noha a katonaság és sok polgár is a rendzavavarók ellen fordult, mégis beletelt egy negyedóra, míg a térről, eltávolították a tüntetőket. A dulakodásban mindkét részről sokan megsebesültek. A kormányzó csendőrök kíséretében megjelent a helyszínen és megtette kellő rendőri intézkedéseket a rend helyreállítására. A lakosság teljes megnyugtatásához nagyban hozzájárult az 1. kaukázusi sappeurzászlóalj és a kozákok jelenléte. Mindössze 41 embert tartóztattak le, köztük egy kbarkovi egyetemi hallgatót és három Pétervárról legutóbb, kiutasított diákleányt. Az orosz távirati ügynökség jelentése szerint Yannov tábornok, közoktatásügyi miniszter ideérkezett, meglátogatta az egyetemet és a politechnikumot és elismeréssel nyilatkozott a tanárok előtt a tanárok és a diákság között fennálló barátságos viszonyról. A miniszter hangsúlyozta továbbá, hogy az egyetem a tudomány ápolója, mint ilyen örökkévaló s azért nem lehet és nem szabad bezárni. A politechnikumban a miniszter beszédet intézett a diákokhoz, amelyben azt mondta, hogy az intézet megad nekik, minden módot arra, hogy nyugodtan élhessenek tanulmányaiknak, majd felszólította az intézet igazgatóját, hogy terjeszszen eléje emlékiratot az intézet összes szükségletei felől. A kívánságok megvalósulására magais közre fog működni. A botránycsinálók kudarcza. — Saját tudósítónktól. — A Híradó czimü kőnyomatos újság, amely az egyetemi ifjúság dolgaiban jobb ügyhöz méltó buzgalommal látja el a hazug hírekkel a lapokat, azt írta ma, hogy Széll Kálmán miniszterelnök igen szívesen fogadta az egyetemi ifjak küldöttjeit, akik arra kérték, hogy vállalja el a diákkongresszus védnökségét és megígérte nekik, hogy a tisztséget elfogadja. Ugyanebből a forrásból került, ki az a hízott kacsa is, hogy a többi miniszterek szintén szeretetreméltó udvariassággal fogadták az egyetemi botrányok hőseit. Hogy mi az igaz ebből, arra megfelel a félhivaalos Budapesti Tudósítónak ez az éjszaka kiadott közleménye. Ama hírrel szemben, mintha Széll Kálmán miniszterelnök elfogadta volna a diákkongresszus védnökségét, illetékes helyről azt a felvilágosítást nyertük, hogy a miniszterelnök a nála ma járt küldöttséget, amelynek tagjai elötte ismeretlenek voltak, arra hívta fel, miszerint kérelmét írásban adja elő, mire elhatározását a kijelöltséggel közölni fogja. Ha a miniszterelnök tavaly a magyar diákság védnökségét elfogadta, az azért történt, mert akkor arról volt szó, hogy a diákság Párisban, azaz külföldön, a magyar ügyet képviselni fogja, úgyhog