Friss Ujság, 1906. szeptember (11. évfolyam, 243-271. szám)

1906-09-02 / 243. szám

^ ^ XI. évfolyam 243. szám Budanest, ISOS, szsptsüíher 2 isárnap Ara 2 fillér [I kr.] .... Elitéttek két nemzetiségi izgatát. fi svéd királyné kamarása megszökött* mii i­mum­ ................ ll^^llll^ llln■^^^lli■ll^mnTmm^-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------* ” Nemzetiségi izgatok. Orosházán egy evangélikus papot és egy evangélikus tanítót a ma­gyarság ellen való izgatásért hiva­talvesztésre ítélt a fölöttem hatósága. Ha ez valami egyedül álló jelenség volna, nem sokat törődnénk vele. De épp az a baj, hogy ezek a jelen­ségek mind nagyobb, mind aggasz­tóbb mértékben fordulnak elő. Va­lóságos áramlatot képeznek már azok a papok és a tanítók, akik a magyarság ellen való gyűlölet szí­vásával igyekeznek nyeregbe jutni. . Azok az emberek, akiknek hiva­tása volna, hogy a fel­világosod­ott­áig, a művelődés, az embers­zerű tét f­elé tereljék az ő nevelésükre bízott n­épet; ime a gyűlölség sötétségébe, tudatlanságába taszítják bele. A 7. a szegény román, tót, szerb n­ép persze hallgat rájuk, érzi a nyom Taorúságát, a jogtalanságát . Ennél az érzésnél fogva pedig a­ tudatlanok igen könnyen hajlíthatók a nemzetiségi gyűlölet felel. Az em­­berszeretetet hirdető vallások szol­gái, a papok és az ezek keze alatt lévő tanítók a gyűlöletre tanítják híveiket. Ahelyett, hogy megmagya­ráznál népüknek, hogy a nyomorú­ságot, a jogtalanságot nemi a ma­gyarság okozza, mert hiszen a ma­gyar nép épp úgy szenved a nyomorú­ságban­, mint akár a tót, szerb, ro­mán nép, ők minden bajt a magyar­ságra tolják. Ezek az urak tulajdon­képpen a sötétség bérelt emberei. Egymás ellen akarják uszítani a népet, hogy így elvonják a figyel­mét bajainak tulajdonképpeni okai­tól és okozóitól. Ali az izgatás fogalmának nemi vagyunk ellenségei. H ha az izgatás felvilágosítással jár, akkor az izga­tás hívei vagyunk. Ha a leghatáro­zottabban kívánjuk, hogy az oly iz­gatás mely butit, lehetetlenné kell ! Lehetetlenné kell tenni, de úgy, ahogy e lehetetlenné váló est a szolgabirák, csendőrök ér­­ilmezik­: a sajtó­, egyesületi, gyüle­­kezői szabadság m­egnyomorításával. A nemzetiségi izgatók munkáját úgy kell lehetetlenné tenni, hogy államo­sítsuk az összes iskolákat. Vagy melléje szegődik akkor az a tanító annak a tudatnak, hogy hivatása a­­ világosít­ás, vagy nem. Ha mel­­l íj© szegődik, jól van, akkor nem írhat, csak használhat, de ha nem, akkor szűnjék meg tanító lenni, mert azt nem szabad, nem lehet megengedni, hogy valaki a tanítás örve alatt gyűlöl­séget szítson, azaz butítson. A papokkal pedig bánjon el maga a felekezetük, mert majd külömben vele fog majd elbánni az ingyenes­ népneve­lésen alapuló ál­lami iskolákban fel ne viel­kedett( új, helyes gondolkozást! nemzedék. De ehhez az iskolák államosítása, még­pedig igen sürgős és mindenkire való tekintet nélkül keresztülvitt államosítás kell. A rendőrség krónikájából. (Az ál-Szapáry gróf. — Elfogott be­törők. — Letartóztatott gyújtogató. — Betörés a sziniakadémiában. — A meg­lopott bűvész.) Benedek E­erencz irodaszolga és volt szerelő, aki néhány héttel ezelőtt a lágymányoson­ főbelőtte magát és ál­landóan Szapáry Ferencz gróf néven szerepelt, amíg, le nem leplezték, m­ég mindig a Rókus-kórház 21. kórtermén­ben, Farkas László tanár osztályán fekszik. Állapota még mindig súlyos és orvosai véleménye szerint felgyó­gyulása még nagyon sok időt vesz igénybe, így sem lesz teljesen ép, mert a szemev­i­lá­gát feltétlenül elveszíti. * A rendőrség ma két veszedelmes be­törőt tartóztatott le. Ezek Horváth Jenő 18 éves lakatossegéd és Kontrád József 28 éves rovott múltú kocsis. Éjszakánként üzleteket fosztottal­­ ki. Az üzletek redőnyeit tolvajkulcscsal nyitották fel és úgy hatoltak be a boltokba. Tíz betörést ismertek be. Többek közt betörtek Breitner­ Lujza váczi­ körúti rövidárukereskedésébe, a­honnan 4000 koronát elloptak. • Tegnap reggel a villány­ uton Bor­nemissza Boldizsárné és Makkos Jó­zsef szénaboglyái egymásután kigyul­­tak és leégtek. A környéken dolgozó munkások egy csavargót láttak égő czigarettával kószálni a szénaboglyák körül. A csavargót a rendőrség letar­tóztatta. Ez Görbicz Lajos 28 éves munkátalan ember. Beismeri, hogy he­tek óta a szénaboglyák között tanyá­zik, ott láthatták is őt, de azt tagadja, hogy szándékosan gyújtotta fel a szé­naboglyákat. Az országos szinművészeti akadé­mia Kerepesi­ út 21. számú házában teg­nap nagy betörés történt. Szokolai István, az akadémia szolgája betört a sziniakadémia több elzárt helyiségébe, Váradi Antal igazgató és Fehér Ed­gár dr. pénzügyi fogalmazó lakásába. Szokolai István kilencz hónapig állt a szinművészeti akadémia szolgálatá­ban. A ruhatár porolásával volt meg­bízva. Azonkívül Fehér Edgár dr. pénzügyi fogalmazó lakását is takarí­totta. A sziniakadémia ruhatá­rából sok öltözéket vitt el. A nő­­határából sok öltözéket vitt el. A nö­vendékek díszmagyarjai, a legkülönfé­lébb női kosztümök mind hiányzanak. Eltűntek a látcsövek is. Váradi Antal dr. lakásából tizenkét darab perzsa szőnyeget négyezer korona értékben, finom gobelin-függönyöket kétezer ko­rona értékben lopott el. Fehér Edgár dr.-nak egész gázderabja hiányzik. Az összes kár tízezer korona. A betörő megszökött. A rendőrség elrendelte a körözését. Gróczán Jenő rendőrkapi­tány vezeti ez ügyben a nyomozást. A betörő harminczegyéves, középter­metű, szürke szemű, barna hajú. * Egy szegény öreg bűvészt súlyos baleset ért ma a fővárosban. Orsová­­ról jött Glas Mayer hajón és a nyu­god pályaudvarhoz akart eljutni. De az ember, akit holmijának szállításá­val megbízott, gonosz volt és a keleti pályaudvarhoz csalta ki a fővárosban ismeretlen öreg embert. Ott aztán az egész rakománynyal, egy disznóbőrből készült és sárgarézzel megvasalt bő­rönddel és egy zsákkal, megugrott. Az öreg bűvész­­egész vagyona, a bűvész­kedéshez szükséges portéka, mind el­veszett. • Odalett a bűvészfrak, ame­lyen hat zseb van, a hasbeszéléshez szükséges viaszbaba, a tör, amelyet a bűvész el szokott nyelni, a kártyák, sőt egy drága imakendő is. Amíg mind­ez meg nem kerül, Glas Mayer holt ember, mert nem tud bűvészkedni. Nagyon kéri tehát azt, aki tud holmi­jairól, értesítse a fővárosi rendőrséget, vagy őt,a következő c­im­re: Glas Ma­yer Félegyháza. A maffia boszura. *— Saját tudósítónktól. — Maffiának nevezik Szicziliában azt a bűnös szövetséget, amelynek tagjai a hatóságok minden erőlködése ellené­re korlátlanul garázdálkodnak a polgá­rok életében és vagyonában. És ez a szövetség elnyúlik messzire és tagjai­tagja a maffiának, elfogta a levelet és közölte a maffiával. Titkos tanácsukon halálra ítélték a titkos rendőrt. Egy este, amint a tengerparton sé­tált, hirtelen megrohanta több férfi, megkötözték és ahogy a hajókon a hol­takat szokás, odakötözték egy szál desz­kához. Aztán felvitték egy magaslatra, ahonnan ledobták a tengerbe. De ezék­hez hozzátartozik akárhany allam­ hí­­j­jukat ez egyszer nem érték el. figy vatalnok is. Erről szolgáltatott meg-1 halász megfigyelte a történteket és pe­döbbentő bizonyítékot a következő eset,­­ mint a deszkára kötött halálraítéltet Az olasz titkos rendőr Szic­iliában­ felvetették a hullámok, kimentette azt, időzött, hogy a maffia után nyomoz-­­ Harmadnapra ott volt Rómában a­zon. Hogy czélját elérje, belépett ő is­ ahol beszámolt veszedelmes küldetése­, ebbe a bűnszövetségbe. Erről szóló jel ről, amelynek eredménye számos letör­­lentését postán közölte a római rend- 1 tóztatás volt­ őrséggel. De a postamester, aki szintén 1 -------­ Jíiszfeszeny ünnepe. — Saját tudósitónktól. — Ma közzé tették azt a programot, amely szerint Jászberény város közön­sége, mához egy hétre, ünnepelni fog­ja Apponyi Albert grófot, abból az al­kalomból, hogy Apponyi huszonöt esz­tendő óta országgyűlési képviselője a jászok fővárosának. A negyedszázados évforduló­­ napja június 29-ére esett ugyan, de Apponyi akkoriban a delegáczió záróüléseinek­ idején, s első költségvetése tárgyalá­sának küszöbén kitért az ünneplés elől; a jászok Apponyival egyetértve, szep­tember 8-ikára tűzték ki az évforduló ünnepét, melynek programja a követ­kező: Apponyi Albert gróf a feleségével, a kor­rány tagjaival, nagyszámú or­szággyűlési képviselővel és fővárosi hírlapíróval reggel negyedtizkor ér­kezik Jászberénybe Hatvan felöl, ho­va nagyobb küldöttség utazik elébe, melynek élén Streit­man Gyula városi

Next