Friss Ujság, 1909. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1909-03-02 / 51. szám
XIV. évfolyam, 51. szám, Budapest, 1909. márczius 2. Kedd ára 2 fillér, vasárnap 4 slér ■------------ • ~ -------- ■ ■ L ___ • Megjelenik hétfő kivételéve! mindennap POLITIKAI NAPILAP. mm mm* M jgKffe ■ ■ H HH ftm*, korán reggel, fontos alkalommal napon* ELŐFIZETÉSI ÁRA: R| I ffW (Ni R 1 1 ffl M ÉT® V"n°P"aP Vidéken, postai szétküldéssel g lg Wm Rikóczl-at 34. Vl, Andris.,-ut .3, egy hónapra 60 kr. (1.20 kor.) — vlT!TnVnTIV., Kecskeméti-utca 8. és 14 pKIM llMBIa --------------------------------------- —.—.——.------------------------------------------------------------------------------5— Ausztria-Nagyarország feltételei. Mit akar az orosz politika Szerbiában ? Tisza István gróf a katonai kérdésről. Oroszország külön. Egy országot a vezetőiről ítélnek meg, ahogy az embert se ábrázatából ítélik meg. Oroszország és Szerbia, nem hiába, hogy egymással szerelmeskednek, méltóknak is mutatkoznak egymáshoz. [Azaz, hogy a vezetőik. Mert a népek ártatlanok és jók. De a ■vezetők! Egyik ostobaságot a másik után követik el, egyik blamázst a másik után hárítják a nemzetükre. Együtt bolondultak, együtt kell behúzniuk a farkukat. De retirálva is büszkék és önérzetesek. A világháborúból úgy látszik nem lesz semmi, daczára, hogy Pasics úr és Izvolszky úr minden tőle telhetőt elkövetett, hogy néhány százezer embert tönkresilányítson. Nem rajtuk múlt, hogy a dolog nem sikerült. Azon múlt, hogy mind akettő, no meg akiket vezettek, koldusok, mint a templom egere. Íme, a nyomorúságnak is lehet haszna az emberiség szempontjából. Ám ha vissza is kell szurukkolni, a formát, a rangot muszáj megőrizni. Oroszország külön akar békét csinálni, derogál neki más olyan rongyos hatalmakkal együtt járni, mint példának okáért Németország, Francziaország, Anglia. Ő legjobb barátja akar lenni Szerbiának. Amiből majdnem az következnék, hogy a többi rossz barátja. . Pedig hát ha nézzük, mit ér Szerbiának ez a legjobb barátság, mi haszna volt belőle eddig s lesz ezután, — majdnem elmondhatják a leszerelt világbajnokok: ments meg Isten a barátainktól. Ha Oroszország ügyetlen és gonosz biztatásával nem ugratja a szerbeket, sok felsüléstől, szégyentől és a feles költségtől megkímélték volna magukat. De az orosz ugratásnak szerb szurukkolás lett a vége, s most kérdezzük: hol van itt a barátság? Ám így is jó. Hát csak legyen Izvelszky a legjobb barát. Tetszelegjen magának a nagy és szerencsétlen orosz nép élén ebben a gyerekes szerepben. Hogy ő a másik utczasoron megy. Csak menjeg. A fő, hogy bajt ne csináljon ,a fő, higy kiveszika rakonczátlan nebuló ikezéből a gyufát, amivel szerencsétlenséget okozhatott volna. Szerb és orosz államférfiak tehát össze fogják dugni a fejüket. És szidni fognak bennünket. Sebaj, elviseljük. Ez már így szokás a cselédszobában, Európa cselédszobájában is. De aztán fogcsikorgatva meghúzódnak a kuczkóban. Nekünk pedig ez kell. A polgárosult világnak is, mely megszabadul a világtörténelem legoktalanabb háborújától. A képviselőház ülése. — Márczius 1-én. — Rakovszky István elnök az ülést háromnegyed tizenegy órakor, megnyitja. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után a Ház áttért a házadóról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A harmincnegyedik szakasznál Wekerta Sándor miniszterelnök módosítást ajánl. Sziklay Ottó után Bródy Ernő azt óhajtja, hogy a javaslat ne tegyen különbséget az üres telkeken s a régi háziak helyén emelt épületek adómentességének időtartama között. A negyvenkilenczedik szakasznál Polónyi Gézamódosítást ajánl a főtérök visszaéléseinek megakadályozására. Wekerle Sándor miniszterelnök hozzájárulása után a Ház a szakaszt Polónyi módosításával fogadja el. Az elnök az ülést tíz per ezre felfüggeszti. Szünet után Jusik Gyula veszi át azöldöklést. Az ötvenedik szakaszba betoldatni kéri, hogy azok, akik az adókötelessel szolgálati viszonyban állanak, csak annak beleegyezésével legyenek mint szakértők meghallgathatók. Wekerle Sándor miniszterelnök hozzájárul a pótláshoz s a Ház a szakaszt így módosítja. Az ötvenegydik szakasztól az ötvenkilenczedlie szakaszig felszólalás nincs. Az ötvenkikinczedik szakasznál Polónyi kifogásolja, hogy adóeltitkolásoknál a följelentő, még abban az esetben is, ha része volt az eltitkolásban, jutalmait kapjjon. Ezt immorális dolognak tartja, simély ellentétben áll a törvény etikai feladataival. Wekerle Sándor miniszterelnök: A följelentő jutalmazásának kérdése körül mindenütt erős vita folyik. Az etikai szempontokat a maga részéről is méltányolja, de a mi viszonyaink között a visszaéléseket, másképpen korlátozni nem lehet, mint a följelentő jutalmazásával. Ha olyan példákat látunk, hogy egész városok most a magasabb lakbér,osztályba való sorozást azzal a megokolással kérik, mert az általános adóeltitkolás miatt kerültek alacsonyabb osztályba, íem lehet eltekinteni a megtorló intézkedésektől. (Helyzeplés.) A hatvannyolcaadik és hatvankilenczedik szakaszt vrítosadalmilelf haladták s ezzel a Ház a törvényjavaslatot veszítésben is elfogadta , harmadszor való olvasását , a legközelebbi ülésre tűzte ki. Következik a tőkekamat és járadékadóról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A javaslat szönknél Zfifferi Antal azt fejtegeti, hogy a takarékbetétek adójának fölemelést a nálunk különben is szórványos takarékossági hajlamot egyenesen kiirtja az emberekből. A függetlenségi pánt múltjával ellenkezik ez az Intézkedés. A szümet külijuken „elfogadja. •• ·' * K Az elnök az ülést két órakor berekesztette. Ritát basa, török külügyminiszter. Forgách gróf, belgrádi követünk. Tisza a katonai kérdésről. A főrendiház ,ülése. Érdekes ülése volt a‘ főrendiháznakma este. Tisza István gróf, a volt miniszterelnök beszólt. A beszéd ’hire nagyi közönséget vonzott a karzatra is. A páholyokban igen sok képviselő foglalt helyet és megjelentek igen szállatosan a volt szabadelvű párt vezető emberei közül is. A/. ülésdélután négy órakor kezdődött. Tisza István gróf Wekerle Sándor miniszterelnökkel* beszélgetett, Zselénszky Iló,bért, gróf és'l'.lsákevi' miniszterelnök személyes vonatkozású felszólalásai utáni* az ujonczjavaslatok tárgyalására tértek ,át. . * A jegyző TiszaIstván grófot szólítja fel. Minden szem Tiszára tekint, a baloldalipadsorok legelején foglalt helyet. Tisza István föláll. Szemeit hatalmas pápaszem védi, rendkivül erős lencsével. Tisza István. Tisza István gróf azzal kezdi, hogy az újonczokat megszavazza, mert ez nyilvánvaló állami szükséglet. De fölhasználja ezt az alkalmat, hogy a külügyekről szóljon, mert hiszen a külügyi politika és a katonai kérdések szoros összefüggésben vannak. Elmondja most, hogy miből is támadt ez a külügyi helyzet. Ott kezdődött, amikor Törökországban kihirdették az alkotmányt. Boszniának a monarkiáihoz csatoláslét helyesli. Helyes volt az annexió és helyes volt a czél is. Az ügyre vonatkozó tájékoztató adattok nem állanak rendelkezésére és így tartózkodik az ügynek mostan való bírálatáról. Mai külügyi helyzetünk nem is alkalmas a bírálgatásra. Az annexión támadt európai hangulattal foglalkozik, amely nekünk sem,kedvelő. .Angolországból szították ellenünk ezt a hangulatot. A szabadság nevelő erejében bízik és hiszi, hogy Törökországbele fogja, magát találni az alkotmányiba. A szerb kérdés'81 is tartózkodással akar nyilatkozni. Az atonckszióhoz Szerbiának sovmi köze. Ha gyengébbek és nem erősebbek lettünk volna, nagyfokú gyávaság lett volna eltűrni azt, amit Szerbia velünk cselekszik. Újabb engedményeket Szerbiának sem gazdasági, sem más téren nem adhatunk, mert ez az engedékenyig befolyásolná nagyhatalmi,tekintélyünket a■ külföldön. A kormány számíthat ebben a kérdésben a nemzet minden komoly tényezőjére. Katonai politikánkban az erő a biztató öntudatot ébreszti bennünk. Távol van a politikától most és távol kíván maradni. Nem bánja, bármiképp magyarázzák is szavait. Arra kér minden tényezőt, akinek beleszólása van, hogy ebben, a külügyi helyzetben, találjanak módot reá a függő katonai kérdések megoldására, találjanak módot hadseregünk viszonyainak, helyzetének végleges rendezésére. (Helyeslés.) A javaslatot elfogadja . (Helyeslés.) Wekerle Sándor, Wekerle miniszterelnök ,nyomban felel. Ami az emneksziót illeti, elmondja, hogy szükségessé tették ezt a törökországi viszonyok és a délszláv tömörülésnek káros hatása. A dolog adva volt. Helyesli Tiszának Szerbiáira vonatkozó fejtegetéseit is. A mi politikánk nem Szerbia ellen volt irányítva; Szerbia jogkörét nem érintettük. Területi engedményekbe nem megyünk bele. Mindenben saját érdekeink fognak irányítani. Kifejezi köszönetét Németország iránt, amely bennünket, szövetségesét blpcsületeten támogatott. Erőnk teljes tudatában, erőnket érvényesíteni is tudjuk majd és a bonyodalomból, reméli, megerősödve bontakozunk ki. A javaslatokat elfogadták. Az adó. A földadójavaslatra tértek át,. Zselénszky Róbert, Rudnyánszky József, Wekerle Sándor, Matlekovics Sándor, Zichy János gróf szóltak a kérdéshez, amire a tanácskozást szerda délutánra halasztották.