Friss Ujság, 1910. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1910-01-01 / 1. szám

XV. évfolyam, 1. szá12. Budapest, 1910. Január 1. szombat Ara 21 fillér, várnap is ünnepnap 4 fillér, NAPILAP, egy hónapra 80 str. (1.20 kor.) «I Lukács László tárgyal a kormány tagjaival, flit mond Lukács a tegnapi kihallgatásról Rendelet a végrehajtások beszüntetéséről ....' ' m" '"" 'T" (1 1 ' 11 1 1 1 " 'H" 1 11 «r' " i tnmmnmmmmmmmm Lapunk mai ünnepi számának ára négy fillér. "" Az uj esztendő. Kém kell bús ülni. A zsebrácok még mindig ott lebzselnek a mijükön, sőt reményeik éledtek. A bécsi hatalmak magyargyűlölete és zsarnoki hajlama röteljesebben nyomul előre, nint valaha. Az ország bajait sincs ki orvosolja. Nincs kormány, nincs parlament, nincs reménység a békés kibontakozásra, mégis azt mondjuk: nem kell fasulni. Rosszul köszönt be az uj sztendő . Igaz. De volt már roszzabbul is. Alkotmánytalan kommány ül az ország nyakán s még alkotmánytalanabbra van kiláás: de hát hogy voltunk három év előtti , mit hozott nekünk, mit hozott a nemzetnek az elmúlt koalíciós három év, mit a Wekerléék Utal végigsvindlizett utolsó eszendő, melyben — bármily pártállásu lett légyen valaki, — meg mllett undorodnia a közállapotokon és az ország sorsának vezessem Even esztendőtől valóban nem nehéz elbúcsúzni. S mit hoz a jövendő? Telefestik a jövő év képét borzalmak* ml. exlex-szel, parlamenten kivüli kormányzással, zsarnoki önkénynyel, abszolutizmussal. Ám hiába ijesztgetnek, nem tudunk megijedni. Exlex? Hát hiszen baj, baj! Nem fogunk adót fizetni. Sokaknak fog ez talán keserves fájdalmat okozni, de belehalni nem fog senki. Legalább még sem hallottuk, hogy valaha vanki az adónem-fizetésbe belehalt volna. És parlamenten kívüli kormányzás? Hát eddig mi volt ? Hát a dicső „nemzeti“ kormány sem elnémította a parlamentet az egész esztendő során? Megcsinálták az annexiót, kiszolgáltattak az osztráknak százmilliókat az ország pénzéből; elalkudták a tankot, meg lemondtak, meg kineveztették magukat, meg fuzioráltak, meg kooperáltak és —, a parlamentet folyton csukva tartották, hogy hozzá ne szólhasson semmihez. És zsarnoki önkény, meg abszolutizmus ? Kell-e zsarnokabb. •Abszolutisztikusabb uralom, mint azoké az uraké, akik minden közszabadságba könyökig belegázoltak s az országot a maguk magánvagyonának tekintették, úgy is kezelték? De még valamit az abszolutizmus réméről! Állítjuk és hirdetjük, hogy a nyílt abszolutizmus még soha semmiféle országnak nem ártott. Ellenkezőleg, az abszolutizmus az ő veleszületett ostobaságában ellenállásra, szervezkedésre, erőteljes szervezkedésre serkenti a nemzetet. Ártani csak az az álalkotmányosság árthat, amelyet, a dicső koalíczió a szabadelvű rendszertől örökölt és még nagyobb tökéletességre emelt, — kimondván Kossuth Ferencz ajkával, hogy amit a császár nem akar, — az lehetetlen. Ez az álalkotmányosság, mely négyszáz herét hizlal az ország pénzén azért, hogy a hátukkal fedezzék az abszolút császári akaratot, ez árt a nemzetnek. Mert ez elkedvetleníti, elpuhítja, elsorvasztja az országot és annak önérzetét, bizalmatlanságot ébresztvén saját jogaival, jövőjével hatalmával szemben. Ezt az ál-alkotmányosságot, kell kiirtanunk minden áron, ha azt nem akarjuk, hogy a magyar nemzet időnap előtt elrothadjon. Ám jöjjön helyébe — ideig-óráig — a nyílt abszolutizmus. Nem félünk tőle. A magyar földet innen elvinni nem lehet; tíz millió magyart felakasztani vagy bebörtönözni szintén nem lehet. A nyomorúságunkat pedig, sajnos, elvinni szintén nem lehet. Egyebünk pedig úgy sincs. Majd meglássuk, meddig lehet abszolutizmust csinálni Európa közepén oly korszakban, mikor az orosz ezár, a török szultán, a perzsa sah parlamenttel tud csak kormányozni? Majd meglássuk, mit szól a német szövetséges és a szláv ellenség ahhoz, ha a habsburgi dinasztia háborút kezd folytatni a legnagyobb országával? Nem félünk. Az új esztendő küszöbén csak egyet kívánunk a magyar nemzetnek: hozza meg neki az új év az őszinteséget, a becsületességet, az elvhűséget és a szilárd kitartást a közélet minden terén Csak ez meglegyen, Spanyolországban most sokat beszélnek Pahnas spanyol tábornok szerencséjéről, aki tiszti szolgája éberségének köszönhette, hogy maga is el nem esett a kábít háborúban. A r’fikabilok hajnali három órakor váratlanul megtámadták Palmas csapatait. A tábornok visszaverte az ellenséget. De az ellenség üldözése közben, egy akkor meglesz a szabadság, a jólét, az igazság, minden népek vágyódásainak a szentháromsága. kabil, aki a sziklák mögé vert elbújva, hirtelen előugrott és tőrével le akarta szúrni a spanyol vezért. Szerencsére a tábornok tiszti szolgája még idejekorán észrevette a vakmerő benszülöttet s mielőtt ez a tábornokot leszúrhatta volna, agyonlőtte. Képünk a nevezetes jeleneteit ábrázolja. A törvényenkívüli állapot. Nem lesz adófizetés. — Saját tudósítónktól. —» Wekerle Sándor miniszterelnök félhivatalos híradás szerint a legszükségesebb kiadásoknak a törvényenkivüli állapot alatt is utalványozásáról szóló minapi körrendeletével kapcsolatosan ma a közadók behajtása, illetőleg a behajtás szüneteltetése tárgyában a kormány külön utasítását is kiadta. Ezt az utasítást a miniszterelnök a pénzügyigazgatóságokhoz, valamint a fő- és székvárosi kft. adófelügyelőhöz intézett körrendeletében bocsátotta ki. A fontos utasítás lényegesebb rendelkezései a következők : A rendelet vételétől további intézkedésig a közadóknak és a közadók módjára beszedendő követeléseknek végrehajtás útján valóbehajtását egész általánosságban szüneteltetni kell. Ennél fogva útielőlegek sem a főszolgabíráknak, sem azok segédeinek nem utalmányozhatók és az állami végrehajtók további intézkedésig behajtással nem foglalkoztathatók. Az említett rendelkezések azonban a közadók módjára beszedendő egyéb, nem kincstári követeléseknek kényszerbehajtását nem érintik, amiből önként következik, hogy ezek behajtásának költségei a fönnálló szabályok szerint a törvényen kívüli alatt ia utalványozandók. Az 1910. évre esedékes és a közadók kezeléséről szóló törvény 39. szakaszában megállapított határidőkben be nem fizetett adóösszegek után késedelmi kamatok mindaddig, amíg az államháztartás továbbvitele törvényhozásilag biztosítva nem lesz, nem számíthatók és tmn