Friss Ujság, 1914. február (19. évfolyam, 28-49. szám)
1914-02-01 / 28. szám
XIX. évfolyam, 28. szám Budapest, 1914. február 1. Vasárnap Ara 2 fill., vasár- és ünnepnap 4 fill. POLITIKAI NAPILAP. ____ ___ 9 Megjelenik hétfő kivételivel mindennap Vidéken: postai szétküldéssel ggLj Bp^&| g| §§ §| MB if E9| Q SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL* egy hónapra 1.20 korona. É|pBl |lpS|5& * |Jjkg|5 O gf|| Ngk jil Hgi V„ Honvéd-utcza 10. az. ftcrk' telefon _ _ 137—51. E|§ rafj « §S| jlg JSI $11 B| fgS SS ||| KB |Ei fiÉM® ®| Tgj FI Ó KKIADÓ HIVATALOK: Kiadóhlv. ”,_____ 38-58. 1|| il ||| Mm(P afglf Ülrélf |||§lf| lllpfl Sákéczhut Se., VI., Andrássy-ut «, Nyomda „ _ _ 54—39. fiai ESS ■» ■■ ^ ■ SS IV., Kecskeméti utcza 8. és 14. H^srsk. IP RI IA fi II IAIA M kerületeit beosztása. A belügyminiszter ma a Ház elé terjesztette az országgyűlési képviselőválasztó-kerületek számának és székhelyének megállapításáról szóló törvényjavaslatot Az ellenzék részéről már hónapok óta valóságos rémtörténeteket terjesztettek erről a javaslatról. Először azt mondták, hogy azt egyáltalán nem is fogja elkészíttetni a kormány, mert az a szándéka, hogy a régi választójog alapján fog választatni, majd megint más hír kelt szárnyra, az, hogy a kormány Magyarországot teljesen a maga hatalmi szempontjai szerint fogja képviselőválasztó kerületekre felosztani, hogy lehetőleg mindenhonnan kormánypárti kerüljön be. Hiszen előrelátható is volt, hogy ez a javaslat minden eddiginél jobban fel fogja keverni a politikusok kedélyeit, mert hiszen most már nem általános elvi, vagy gyakorlati kérdésekről van szó, hanem arról, hogy kinek kerülete mikép kerül ki a nagy felosztásból, így tehát most egyáltalán nem jó a hivatásos politikusok szemüvegén át nézni a javaslatot. A szempont, amelyből ezt bíráljuk, csak az lehet, hogy miként felel meg a jogegyenlőség, a kulturális, a nemzeti szempontoknak. És ha ebből teszszük ezt vizsgálat tárgyává, már futólagos áttekintés után megállapíthatjuk, hogy a javaslat szigorúan ragaszkodik ahhoz az irányelvhez, hogy a választók képviselőküldési joga gazdasági, kulturális fokuk arányában illesse meg őket. És amikor ezt teszi, teljesen felülemelkedik minden pártérdek fölé. Például az eddig nagyjában ellenzékinek bizonyult Budapest és Pest megye kerületeit egyszerre huszonegygyel szaporítja meg és azokat a kerületeket, amelyek csekély számú választóiknál fogva igazán kész prédái lehettek volna a kormány befolyásának, egyszerűen megszüntette és más, népesebb kerületekbe olvasztotta be. Ezek után igazán nehéz szerepe lesz a mindenáron való ellenzékieskedésnek. Aminthogy érdemleges szempontból nem is bírálják a javaslatot, hanem főképen azért, mert az oly rendelkezést tartalmaz, hogy a kerületek területi megjelölését a belügyminiszterre és nem a törvényhatóságokra bízza. Zuzmarás fenyők alatt, vakító hómezőkön lázas élet uralkodik most. Szánkóé, korcsolyás, hótalpas emberei tömege keresik fel a friss hóvalbetakarít dombházakat és órákat töltenek el az acélos, szikrázó hidegben. Időnként párocskák siklóinak odébb szorosan egymáshoz bújva, most egy turbátor levente kalpálódzni kezd, aztán nagyot puffan — nem a kezével — a havon, piros pozsgás gyerekek csöngő szánkón szaladnak le a szelíd lejtőn. Mindenütt öröm, jókedvű, kacagás, a tél örömei nagyszerűek, páratlanok — azok számára, akiknek sütött szobára és ép ruhára bellik. Bent a váradban, ahol százezren vánszorognak rongyos cipőben és szomorú proletárhajlékoiban. hetek óta hideg a tűzhely, a télinek csak gyötrelmei vannak. Téli sportok. Merénylet egy tanúia elsen a tanítványai előtt. Lovagias ügy után botrány. Arad, január 31. Az aradi főgimnázium egyik osztályában kínos jelenet játszódott le tegnap este. A botrány délelőtt tizenegy óra után néhány perccel játszódott le. Polgár Gy. Ödön tanár éppen akkor fejezte be előadását a III. osztályban. Nyomban a tíz perc szünet kezdetét jelző csöngetés után megjelent a teremben egy kis diák, aki jelentette a tanárnak, hogy egy magát Kádas Lajos dr.-nak nevező úriember egy másik úrral várakozik reá. A tanár nem ment ki a folyosóra. Néhány percnyi várakozás után Kádas dr., az aradi ipartestület volt titkára, jelenleg ingatlanközvetítő, kinyitotta a terem ajtaját s beszólt: — Szabad egy percre kérnem, tanár úr! Fontos beszélni valóm volna önnel. A tanár erre a felszólításra sem ment ki, mire Kádas kísérőjével, egy Schwarcz Adolf nevű aradi kereskedővel, akit Kádas saját kijelentése szerint azért vitt magával, hogy az eseménynek szemtanúja legyen, belépett a terembe, hirtelen előrántott egy kutyakorbácsot s a tanárra rontott. A terem tele volt kis diákokkal, akik között a váratlan esemény valóságos pánikot idézett elő, tehetetlenül nézték tanáruk inzultálását. Polgár rákiáltott támadójára: — Mit akar itt ez az őrült? Kádas korbácscsal több ízben lesújtott a tanárra, aki balkezével igyekezett fölfogni, illetve kivédeni az ütéseket. Balkezén két jelentéktelen sérülést is szenvedett. Az inzultus nagy lármával járt, úgy hogy a folyosón álldogáló nyolcadosztályos tanulók behatoltak a terembe, nemkülönben Striffer Ferenc tornatanár és az iskolaszolga. Ezek megakadályozták a további inzultust. Kádas azzal a kijelentéssel távozott el a teremből, hogy Burián János igazgatóhoz megy s fegyelmi följelentést tesz a tanár ellen. Hogy mi az előzménye a kínos botránynak, annak idején a törvényszéki tárgyalás fogja majd tisztázni. A felek állítása homlokegyenest ellenkezik egymással. Kádas azt mondja, hogy őt Polgár mások jelenlétében megrágalmazta s többszörös sürgetés ellenére nem tudott elégtételhez jutni. Ezért fazultálta a tanárt Polgár ezzel szemben azt állítja, hogy ő nem terjesztett Kádasról megbecstelenítő hírt. Ezt különben már két hónappal ezelőtt, amikor Kádas provokáltatta, a segédek előtt határozottan kijelentette. Ennek a kínos ügynek a tore