Friss Ujság, 1917. július (22. évfolyam, 165-190. szám)
1917-07-01 / 165. szám
XXII. évfolyam, 165. szám Itra 6 feléi» POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben, házhoz hordva Vidéken postai szétküldéssel «gr hónapra K I.BO negyedévre *B0 Eszerk. telelés _ _. Ut^U. laassg. _ — M3. Kkadékh. _____Sft-Mb Nyomd» _ — B4r—8&. MUhtirnan 4 fiit**. Bndapest, 1917. ]uuus 1. Vasárnap Megjelenik naponta korán reggel, fontos alkalommal naponkint többször, ünnepnap után is. KSBKXSZXOLEG ÉS KIADÓHIVATAL» V, Honvéd utcza 10. ez. P»e«KIADÓHIVATALOK. IWeW 8A, VL, András^vt A IV. Keezkamdthuteza a. *PUK Károly király hadseregparasjcsot adott ki amelyet ma közöl a közös hadsereg rendeleti közlönye. A hadseregparancs igy szól: 1917. évi március 2-ábdn kelt parancsom kiegészítéseképen elrendelem a kurtavas büntetésének eltörlését. 1917. junius 19.Károly, s. k. Kevés szót lehet ehhez a legfelsőbb hadseregparancshoz főzni, önmaga dicséri a szerzőjét. De azért még sem elégedhetünk meg vele, hs csak rövidesen tudomásul vetüük és tudomásul adjuk. Ifjú királyunknak ez az intézkedése ugyanis nem egymagában álló cselekedet, bántra sorozatos folytatása annak a cdszernek, amely forró hálával é■■■ reménynyel kell, hogy él: minden egyes embert, rendszer annak az emberit ti és belátásnak napró való megnyilvánulása, amit királyunk uralkodása venek tett meg és amelylyel kábán, a hadseregben, taj- és egyéni tetteiben mind- mn találkoznak, ijjongással fogadja minden lélek eblekis országban ezt a rendszert, rzset szén annak a rendszere ez, akit a gondviselés a magyar trónra üttetet, aki az ország uralkodója és aki ennek a rendszernek az uralmát bizonyára meg fogja tudni honosítani országa igazgatásának minden ágában. A király gondolatmenete, irányelve azonban nemcsak közvetlen intézkedéseiben, akaratának érvényesítésében nyilvánul meg, hanem óriási a hatása, mint követendő példának. A király az emberszeretetet és belátást úgyszólván kiveszi az elvont fogalmak köréből és gyakorlattá, valósággá teszi azt. A király katona-ember, kora ifjúságától erre nevelték és katona különösen most, amikor országainak épségét mint katonának kell megvédenie. Mint katona-ember pedig kellőleg értékeli a fegyelmet. Amikor tehát a fegyelem-tartásnak brutális eszközeit eltörli, nem a fegyelem rovására akarja ezt tenni, hanem azért, mert mélyen gondolkozó és érző ember létére felismerte, hogy a fegyelemnek nem a megfélemlítés, nem a brutalitás az alapfeltétele, hanem a közös céltudata. Előttünk játszódik le az orosz példa. Sehol nem volt olyan erős, olyan embertelenül brutális a fegyelemtartás, mint az orosz hadseregben. De ez a módszer csak külsőségeiben hozta létre a fegyelmet, bent a lelkekben elkeseredett gyűlöletet és lázongást keltett, amely az első alkalommal ki is tört és amelynek megnyilvánulásairól napról-napra hasábokat olvashatunk. Amit ifjú királyunk a szívéből Görögország szakított velünk. Vázsonyt a sajtószabadságról. Kezdődik az orosz támadás Galíciában. Márótüzünkben összeomlott a rókán merí tett, merítsék azt mások ebből a példából. Tanulni fognak-e belőle, okulni fognak-e rajta azok, akik a katonaéletben és azok, akik a polgári foglalkozásban is a régi eszközökkel vélik a fegyelmet fentartani? Reméljük, hogy amint a királyi parancs a hadseregből eltávolítja a vadságot, úgy a királyi példa csendesebb hangra, emberséges viselkedésre fogja buzdítani a műhelyek, gyárak, szántóföldek káplárjait és tisztjeit is. Vázsonyi a cenzúráról és a gyorsított bírói eljárásról• A mai nap politikai eseménye, hogy Vázsonyi az ügyvédek küldöttsége előtt bejelentette a közszabadsági intézkedések gyors megtételét Az ügyvédi kamarák országos küldöttsége járult ugyanis ma délben az igazság- ügyminiszter elé. Az igazságügyminisztert lelkes ováció fogadta, amikor megjelent a küldöttség előtt. Papp József dr. üdvözölte őt az összes ügyvédi szervezetek nevében. Az egész ma, gyár ügyvédi kar, mondotta, feljogosította, hogy bizalmat szavazzon Vázsonyi igazságügyminiszternek, akinek igazságügyi kormányzása elé a legjogosultabb reménységgel néznek. Vázsonyi megköszönte e meleg ünneplést s megígérte, hogy kivívja a közszabadságokat s megszerzi az ügyvédek anyagi és erkölcsi függetlenségét. Majd igy folytatta beszédét: — Amit szónokuk a védelem szabadságbról hirdetett, azt minden betűjében nemcsak elfogadom, de a legközelebbi napokban ennek rendeleti után kívánok kifejezést adni. Amint a legközelebbi napokban szándékozom kiadni a sajtócenzúra visszaszorításáról szóló rendeletet, amennyire háborító viszonyok és körülmények közt lehetséges, visszaadni a sajtó szabadságát, addig is, amíg a jelenlegi sajtótörvényt romba nem dönthetjük és az esküdtszékeket a maguk épségében és tisztaságában vissza nem állíthattak. Viszont gyorsan kívánok cselekedni abban az irányban, hogy szűnjék meg az a felfogás, amely a kívánatos szigort és az eljárás szigorúságát összetéveszti, mely az anyagi rendelkezés szigorát összetéveszti a védelem szabadságának korlátozásával Minél enyhébb törvényeket kell végrehajtani, annál kevésbé van szükség az ügyvédre és minél szigorúbb a törvény, annál inkább kell ügyelni, hogy a védelem