Friss Ujság, 1917. július (22. évfolyam, 165-190. szám)

1917-07-01 / 165. szám

XXII. évfolyam, 165. szám Itra 6 feléi» POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben, házhoz hordva Vidéken postai szétküldéssel «gr hónapra K I.BO negyedévre *B0 Eszerk. telelés _ _. Ut^U. laassg. _ — M3. Kkadékh. _____Sft-Mb Nyomd» _ — B4r—8&. MUhtirnan 4 fiit**. Bndapest, 1917. ]uuus 1. Vasárnap Megjelenik naponta korán reggel, fon­tos alkalommal naponkint többször, ünnepnap után is. KSBKXSZXOLEG ÉS KIADÓHIVATAL» V, Honvéd­ utcza 10. ez. P»e«KI­ADÓHIVATALOK. IWeW 8A, VL, András^vt A­­ IV. Keezkamdthuteza a. *P­UK Károly király hadseregparasjcsot adott ki amelyet ma közöl a közös hadsereg rendeleti közlönye. A had­seregparancs igy szól: 1917. évi március 2-ábdn kelt pa­rancsom kiegészítéseképen elrende­lem a kurtavas büntetésének eltör­lését. 1917. junius 19.­­Károly, s. k. Kevés szót lehet ehhez a legfel­sőbb hadseregparancshoz főzni, ön­maga dicséri a szerzőjét. De azért még sem elégedhetünk meg vele, hs csak rövidesen tudomásul ve­­tüü­k és tudomásul adjuk. Ifjú ki­rályunknak ez az intézkedése ugyan­is nem egymagában álló cselekedet, bántra sorozatos folytatása annak a cdszernek, amely forró hálával é■■■ reménynyel kell, hogy él­­: minden egyes embert, rendszer annak az ember­­it ti és belátásnak napró v­­aló megnyilvánulása, ami­­t királyunk uralkodása ve­­nek tett meg és amelylyel kábán, a hadseregben, taj- és egyéni tetteiben mind- mn t­­alálkoznak, i­jjongással fogadja minden lélek eble­k­is országban ezt a rendszert, rzse­­t szén annak a rendszere ez, akit a gondviselés a magyar trónra üttete­t, aki az ország uralkodója és aki ennek a rendszernek az uralmát bizonyára meg fogja tudni honosí­tani országa igazgatásának minden ágában. A király gondolatmenete, irányelve azonban nemcsak közvet­len intézkedéseiben, akaratának ér­vényesítésében nyilvánul meg, ha­nem óriási a hatása, mint követen­dő példának. A király az embersze­­retetet és belátást úgyszólván kive­szi az elvont fogalmak köréből és gyakorlattá, valósággá teszi azt. A király katona-ember, kora if­júságától erre nevelték és katona különösen most, amikor országai­nak épségét mint katonának kell megvédenie. Mint katona-ember pe­dig kellőleg értékeli a fegyelmet. A­mikor tehát a fegyelem-tartásnak brutális eszközeit eltörli, nem a fe­gyelem rovására akarja ezt tenni, hanem azért, mert mélyen gondol­kozó és érző ember létére felismerte, hogy a fegyelemnek nem a megfé­lemlítés, nem a brutalitás az alap­­feltétele, hanem a közös cél­tudata. Előttünk játszódik le az orosz példa. Sehol nem volt olyan erős, olyan embertelenül brutális a fegye­lemtartás, mint az orosz hadsereg­ben. De ez a módszer csak külsősé­geiben hozta létre a fegyelmet, bent a lelkekben elkeseredett gyűlöletet és lázongást keltett, amely az első al­kalommal ki is tört és amelynek megnyilvánulásairól napról-napra hasábokat olvashatunk. Amit ifjú királyunk a szívéből­­ Görögország szakított velünk. Vázsonyt a sajtószabadságról. Kezdődik az orosz támadás Galíciában. Márótüzünkben összeomlott a rókán merí tett, merítsék azt mások ebből a példából. Tanulni fognak-e belő­le, okulni fognak-e rajta azok, akik a katona­életben és azok, akik a polgári foglalkozásban is a régi esz­közökkel vélik a fegyelmet fentarta­­ni? Reméljük, hogy amint a királyi parancs a hadseregből eltávolítja a vadságot, úgy a királyi példa csen­desebb hangra, emberséges viselke­désre fogja buzdítani a műhelyek, gyárak, szántóföldek káplárjait és tisztjeit is. Vázsonyi a cenzúráról és a gyorsított bírói eljárásról• A mai nap politikai eseménye, hogy Vázsonyi az ügyvédek küldöttsége előtt bejelentette a közszabadsági in­tézkedések gyors megtételét Az ügyvé­di kamarák országos küldöttsége já­rult ugyanis ma délben az igazság-­ ügyminiszter elé. Az igazságügyminisz­­tert lelkes ováció fogad­ta, amikor megjelent a küldöttség előtt. Papp Jó­zsef dr. üdvözölte őt az összes ügy­védi szervezetek nevében. Az egész ma­, gyár ügyvédi kar, mondotta, feljogosí­totta, hogy bizalmat szavazzon Vázso­nyi igazságügyminiszternek, akinek igazságügyi kormányzása elé a legjo­gosultabb reménységgel néznek. Vázsonyi megköszönte e meleg ün­neplést s megígérte, hogy kivívja a közszabadságokat s megszerzi az ügy­védek anyagi és erkölcsi függetlensé­gét. Majd igy folytatta beszédét: — Amit szónokuk a védelem szabad­­ságbról hirdetett, azt minden betűjé­ben nemcsak elfogadom, de a legköze­lebbi napokban ennek rendeleti után kívánok kifejezést adni. Amint a leg­közelebbi napokban szándékozom ki­adni a sajtócenzúra visszaszorításáról szóló rendeletet, amennyire háborító viszonyok és körülmények közt lehet­séges, visszaadni a sajtó szabadságát, add­ig is, amíg a jelenlegi sajtótör­­vényt romba nem dönthetjük és az es­küdtszékeket a maguk épségében és tisztaságában vissza nem állíthattak. Viszont gyorsan kívánok cselekedni abban az irányban, hogy szűnjék meg az a felfogás, amely a kívánatos szi­gort és az eljárás szigorúságát össze­téveszti, mely az anyagi rendelkezés szigorát összetéveszti a védelem sza­badságának korlátozásával Minél eny­hébb törvényeket kell végrehajtani, an­nál kevésbé van szükség az ügyvédre és minél szigorúbb a törvény, annál inkább kell ügyelni, hogy a védelem

Next